Százévesnél idősebb tölgyest termeltek le az ország egyik legkedveltebb túraútvonala mellett a Bükkben, nem messze a világhírű Szeleta-barlangtól. Ahogy az lenni szokott, mindez jogszerűen, az üzemtervnek megfelelően történt: hiszen a hazai védett erdők döntő többsége minden további nélkül kivágható, a gazdasági célú faanyagtermelést szolgálja. Öt természetvédő szervezet most közös akcióval tiltakozott a helyzet ellen. Egy friss kutatás szerint az emberek 75 százaléka nem tartja elfogadhatónak a védett erdőkben zajló fakitermelést.
Bővebben >>>Az író műveiben is rendszeresen felbukkanó egykori családi otthon a 20. századi Magyarország amolyan véletlen sűrítménye: egymásra rétegződik benne minden korszak, mint a híres Ottlik-palimpszesztben, amelynek másolata ott látható az emlékszobává vált dolgozószoba falán. A Hetedik Műterem által jegyzett felújítás finom kézzel nyúlt a házhoz, hogy ezek a rétegek mind olvashatók maradjanak. Látszólag alig változott valami, miközben a megtisztítás által mégis új minőség keletkezett.
Bővebben >>>Ismét meghirdették eladásra a Béla király úti kormányzati ingatlant, vagyis bejött jóslatunk, hogy az első licit eredménytelensége ellenére még a választások előtt mindenképpen el akarják adni az ősfás budai telket, ahol a köztársasági elnök rezidenciája is található. A zárt állami villapark történetében rengeteg a fehér folt. Mostantól azonban eggyel kevesebb ilyen van: Polinszky Tibor, aki 1977 és 1985 között volt a kormányvendégház felújításának és bővítésének tervezője, előlépett a nyilvánosság elé.
Bővebben >>>Közel negyedszázada próbálkozik a Béla király úti állami villaegyüttes eladásával Orbán Viktor. Az első kísérletet még Sólyom László akadályozta meg köztársasági elnökként, aki ellenezte, hogy az ősfás parkot feláldozzák egy lakópark kedvéért. Most ilyen közbelépésre nem lehet számítani, bár az első licit eredménytelenül zárult, ez csak azt jelenti: lejjebb vihetik az árat. Pedig a magyar állam reprezentációjához szükség lenne a történelmi helyszínre, az elnöki villát pedig pár éve Novák Katalinnak az utolsó szögig felújították.
Bővebben >>>A fővárosi közgyűlés ma minden bizonnyal utat enged egy újabb, 12-15 emeletes tornyokból álló lakótelepnek, ezúttal Óbudán. A sokak által szeretett Harisnyagyár fölé tornyosuló Waterfront City II. nevű monstrum egészen olyan, mintha kiemelt projekt lenne, tiltakoztak is ellene a civilek, de nem az: itt nem volt NER-es hátszél, a végeredmény mégsem nagyon különbözik attól, mintha lett volna. Legfeljebb az ellentételezés lesz valamivel nagyvonalúbb. Úgy látszik, akkor sincs megfelelő eszköztára az önkormányzatoknak az emberléptékű városfejlesztés kikényszerítésére, ha az állam – legalább néhány esetben – nem fosztja meg őket a jogaiktól.
Bővebben >>>Sorra jelentik be az újabb nagy lakótelepépítéseket Budapesten, és ezeket legalább két esetben geotermikus energiával fűtenék. Vagyis termálvízzel. Ahogy a zuglói új kormányzati negyedet is, ahol ehhez már a kutakat is megfúrták. Noha a visszasajtolás csökkenti a kockázatokat, egy nagy szakértői kutatás eredménye tavaly az lett, hogy a fővárosi fürdők védelmében a piros zónában minden megcsapolást szigorúan tiltani kellene. A tét a budapesti termálkincs hosszú távú jövője, amit az újabb kútfúrások veszélybe sodorhatnak. Most egy Rogán Antal alá tartozó állami hivatalon múlik, gátat vet-e a folyamatnak.
Bővebben >>>Elhárult az utolsó akadály a Bayer Construct Szilas Ligetnek elkeresztelt óriásberuházása elől, miután a XV. kerületi képviselőtestület ma megszavazta a céggel kötött „fejlesztési megállapodást”.
Bővebben >>>Holnapután szavaz az ellenzéki többségű XV. kerület képviselőtestület, hogy segédkezzen-e a NER-kedvenc Bayer Construct vállalatnak egy újabb óriásprojekt megvalósításában. Szilas Liget néven óriási lakótelepet építenének Újpalota és a Szilas-patak közé, és ezért nagyon kevés ellentételezést kapna a kerület. A DK-s polgármester mégis támogatja a megállapodást, mondván, a kormány úgyis eltakarít minden akadályt az építkezés elől. A háttéralkudozásban a Zuglóban már bizonyított Horváth Csaba is felbukkant. Az Otthon Start program hatására zsúfolt, nyomasztó, embertelen városrész születhet, minden eddig érvényes koncepciót, szabályt felülírva. Ehhez képest még a Kádár-kor sokat szidott lakótelepei is nagyszerűnek tűnnek.
Bővebben >>>Nemcsak Magyarországon, Közép-Európában sem volt még olyan reprezentatív kiállítása a különc költő-művész-prófétának, mint ami most látható a londoni Tate Gallery jóvoltából a Szépművészetiben. Valódi főművek érkeztek Magyarországra, amelyek egy meghökkentően modern vizuális világra és Blake titokzatos magánmitológiájára nyitnak ablakot. És akkor is élvezhetők, ha filozófiai költeményeiből egy sort sem akarunk elolvasni. Blake minden egyéni furcsasága ellenére nagyon is tipikus alkotója volt a brit romantikának, miközben egyes művei egy évszázaddal előzték meg a 20. századi szimbolizmust és az avantgárdot. Ez a látomásos művészet nem simogat, hanem kizökkent.
Bővebben >>>Elsőként számoltunk be a Válasz Online-on augusztus végén, hogy faltól falig átépítené a Nagykörutat a főváros. Most a tervezési szerződést is megkötötték, így 650 nap múlva kész tervek lesznek a beruházásra, amire már rendelkezésre áll 4,5 milliárd forint uniós forrás. Vitézy Dávid szerint azonban a főpolgármester nem adhatta volna oda a közgyűlést megkerülve a BKK-nak azt az összeget, ami a szerződés hatályba léptetéséhez szükséges volt. Egy biztos: terveztetés nélkül a következő évek egyik legfontosabb városi projektje ment volna a kukába, és az uniós támogatás is elveszett volna.
Bővebben >>>Közel száz éves álom valósult meg ezzel, legalábbis papíron: ez lenne ugyanis Zugló új városközpontja. A valóságban lélektelen, túlméretezett falanszter született, ami teljesen idegen környezete, sőt Budapest léptékétől. Miután a magyar állam tekintélyes része hamarosan ideköltözik a belváros palotáiból, tekinthetjük a NER-korszak urbanisztikai szimbólumának. Annak legalább tökéletes.
Bővebben >>>Kezdeményezte a hatvanpusztai uradalom két lebontott juhhodály (istálló) épülete esetében a műemléki védelem megszüntetését Hadházy Ákos, tájékoztatta a Válasz Online-t az Orbán-uradalom ügyével rendszeresen foglalkozó képviselő.
Bővebben >>>Ezen a hétvégén még látható a Budapesti Történeti Múzeumban az a nagyszabású, nemzetközi anyagot felvonultató kiállítás, ami elsőként mutatja be a reformkor népszerű portréfestőjének életművét. A velencei születésű Marastoni Jakab nevéhez kötődik az első magyar festőakadémia és az első fényképészeti műterem létrehozása, miközben olasz származása egyszerre volt előny és hátrány a nemzeti ébredés korát élő Magyarországon. Az életvidám, de tragikus véget ért Marastoni Jakab emléke a halála után nagyrészt feledésbe merült – pedig rengeteget tett a modern magyar művészeti élet megszületéséért.
Bővebben >>>Júliusban Tiborcz Istvánnal és Orbán Ráhellel sétálgatott a Kossuth téren a meghiúsult Rákos-Dubaj arab befektetője, Mohamed Alabbar. Hogy miről beszélgettek városnézés közben, nem tudhatjuk, de azt már igen, hogy Alabbar magyarországi cége, az Eagle Hills Hungary Zrt. lett a Belügyminisztérium Széchenyi téri palotájának új tulajdonosa.
Bővebben >>>Az öt év szünet után újranyitott Kádár étkezdében Gerendai Károly feltámasztott egy műfajt és egy korszakot, ami mára történelemmé vált: a 20. századi budapesti étkezdét. A Klauzál téri Kádár több mint fél évszázada hozzátartozik a város identitásához, legalább annyira, mint a stukkódíszes New York vagy az éppen szintén az újranyitásra váró Ruszwurm. Ez a legpestibb étkezde a legpestibb téren: legenda, ami hasonló, mára eltűnt helyek százaiból lepárolódott. Most már a város lakóin múlik, hogy örüljünk neki, ne engedjük át a turistáknak.
Bővebben >>>
