„Nem tudom, hogy ki jelentette fel anyámat, miért lett hetedrendű vádlottként egy nyilasper főszereplője a lapok címlapján: »Korbácsos Tünde«, a szadista nyilas kémnő. Nem derült ki az sem, hogy a férfi, akit korábban a vőlegényének tekintett, maga is üldözött volt-e, vagy összejátszott a nyilasokkal, és volt-e szerepe anyám letartóztatásában. A legvalószínűbb verzió, amit egy ismerősöm mondott: anyám egyszerűen jól mutatott egy kirakatperben. Élete első főszerepét írták meg neki, és akarata ellenére el is játszatták vele.” Részlet Nyáry Krisztián Vetkőzés – Udvaros Dorottya élete című hamarosan megjelenő könyvéből.
Bővebben >>>Minden nemzetnek megvannak a „majdnem Nobel-díjasai”, azok az írók, akik esetében kitartóan emlegetik a díjat – akár komoly jelölés, akár csak kávéházi pletyka formájában. A magyar irodalom különösen gazdag ilyen szerzőkben: 125 év alatt legalább húsz magyar író neve fordult meg valamilyen módon a Svéd Akadémia vélt vagy valós névlistáján. Nem, Wass Albert utóbbin sosem szerepelt. Nyáry Krisztián alábbi írásával most utat vág a magyar Nobel-mítoszok dzsungelében.
Bővebben >>>Ez bizony rendesen mellément. Amint Nyáry Krisztián lapunkban küldött cikkében rámutat: a Matild Palace luxusszálloda bejáratánál három éve felavatott Krúdy-szobornak sok jó helye lenne Budapesten, azonban éppen ez a lokáció nem az. Történelmi nyomozás egy helyről, ahol még a népi-urbánus ellentétet is sikerült meghaladni.
Bővebben >>>Könnyen lehet, hogy a Horváth-ház, amelynek lépcsőit Vörösmarty, Petőfi, Arany és Jókai koptatták, ahol kikiáltották a magyar sajtószabadságot, és ahol az első igazi irodalmi kávéház asztalai mellett Vajda János, Reviczky Gyula vagy Benedek Elek üldögéltek, a szomszédos Nemzeti Kaszinó sorsára jut majd: tönkremegy, lebontják, és lélektelen irodaház épül a helyére – írja Nyáry Krisztián. A 207 éves házról szóló szöveg, amely egyelőre csak a Válasz Online-on olvasható, Nyáry ősszel megjelenő, Itt kávéztak ők című könyvének fejezete.
Bővebben >>>A muszkavezetők sorsa az, hogy senki sem emlékszik más tettükre, csak arra, hogy elárulták hazájukat az oroszoknak. Nyáry Krisztián írása Zichy Ferencről, aki lehetett volna második Széchenyi is. De nem lett az.
Bővebben >>>Magyar rabszolgák is voltak, őket is eladták – nem is akárkik. Adott esetben olyan magyarok, akinek ma is szobra áll köztéren. Le kellene hát dönteni? Aligha. Nyáry Krisztián a Válasz Online-nak küldött izgalmas történelmi tényfeltárásával egyszer és mindenkorra érthetővé és átélhetővé teszi, mennyire nem fekete és fehér a valóság.
Bővebben >>>Amorális művész is lehet zseni, erkölcsi hérosz is lehet dilettáns – írja Nyáry Krisztián a Válasz Online-nak küldött publicisztikájában.
Bővebben >>>Kölcsey Ferenc úgy halt meg 1838-ban, hogy egy percig sem gondolt rá: műve egyszer mindenki által ismert nemzeti himnusz lesz. Ma, a magyar kultúra napján felidézzük az „Isten, áldd meg a magyart!” keletkezésének és közös imává válásának kalandos, véletlenekkel és tévedésekkel tarkított történetét. Nyáry Krisztián irodalomtörténész, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatójának írása a Válasznak. […]
Bővebben >>>