Ez bizony rendesen mellément. Amint Nyáry Krisztián lapunkban küldött cikkében rámutat: a Matild Palace luxusszálloda bejáratánál három éve felavatott Krúdy-szobornak sok jó helye lenne Budapesten, azonban éppen ez a lokáció nem az. Történelmi nyomozás egy helyről, ahol még a népi-urbánus ellentétet is sikerült meghaladni.

Könnyen lehet, hogy a Horváth-ház, amelynek lépcsőit Vörösmarty, Petőfi, Arany és Jókai koptatták, ahol kikiáltották a magyar sajtószabadságot, és ahol az első igazi irodalmi kávéház asztalai mellett Vajda János, Reviczky Gyula vagy Benedek Elek üldögéltek, a szomszédos Nemzeti Kaszinó sorsára jut majd: tönkremegy, lebontják, és lélektelen irodaház épül a helyére – írja Nyáry Krisztián. A 207 éves házról szóló szöveg, amely egyelőre csak a Válasz Online-on olvasható, Nyáry ősszel megjelenő, Itt kávéztak ők című könyvének fejezete.

A muszkavezetők sorsa az, hogy senki sem emlékszik más tettükre, csak arra, hogy elárulták hazájukat az oroszoknak. Nyáry Krisztián írása Zichy Ferencről, aki lehetett volna második Széchenyi is. De nem lett az.

Magyar rabszolgák is voltak, őket is eladták – nem is akárkik. Adott esetben olyan magyarok, akinek ma is szobra áll köztéren. Le kellene hát dönteni? Aligha. Nyáry Krisztián a Válasz Online-nak küldött izgalmas történelmi tényfeltárásával egyszer és mindenkorra érthetővé és átélhetővé teszi, mennyire nem fekete és fehér a valóság.

Amorális művész is lehet zseni, erkölcsi hérosz is lehet dilettáns – írja Nyáry Krisztián a Válasz Online-nak küldött publicisztikájában.

Kölcsey Ferenc úgy halt meg 1838-ban, hogy egy percig sem gondolt rá: műve egyszer mindenki által ismert nemzeti himnusz lesz. Ma, a magyar kultúra napján felidézzük az „Isten, áldd meg a magyart!” keletkezésének és közös imává válásának kalandos, véletlenekkel és tévedésekkel tarkított történetét. Nyáry Krisztián irodalomtörténész, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatójának írása a Válasznak. […]