Magyari Péter – Válasz Online
 

Egyre világosabb, hogy miféle pénzügyi védőpajzsról állapodott meg Orbán Viktor Washingtonban. Elsőként a Válasz Online írta meg, hogy egy úgynevezett swap line megállapodás körvonalazódik, és értesüléseink szerint a terv továbbra is napirenden van. Továbbá nem kizárt, hogy nagyobb hitelt is felvesz a magyar kormány amerikai bankoktól. A főszereplő itt a Citibank lehet.

Bővebben >>>

Orbán megszerezte Washingtonban, amit akart: kivételt a belengetett orosz energetikai szankciók alól, és hosszú közös szereplést az amerikai elnökkel, aki többször is méltatta őt. Cserébe jórészt még csak fejlesztés alatt álló technológiák valamikori vásárlását kellett megígérnie. Az igazi meglepetés viszont az, hogy egyeztetést indíthatott egy úgynevezett swap line elindításáról, ami a forint árfolyamának erősítését segítheti. Milei argentin elnök kapott hasonlót nemrégiben.

Bővebben >>>

A totális megfigyelés értelme a megfélemlítés. Senki nem fenyegethet azzal, hogy utalgat rá: tudja, ki mire nyomogatott a telefonján. Külön aggasztó, hogy az ukrán szál kormány általi sulykolása akár még a jövő évi választás megtartását is veszélyeztetheti. Egy megoldás azonban van: akár tetszik a Tisza, akár nem, mondjuk azt mindannyian, hogy ott voltunk a listán!

Bővebben >>>

2023 januárja és 2024 szeptembere között mintegy 67 milliárd forinttal rövidítették meg a magyar államot, a földgáz áfáját elcsalva. A nyomozás sok apró részletet már felderített, de a lényegi nagy összefüggések teljes homályban maradtak. Ez pedig arra utal, hogy az elkövetők élcsapata politikai védelmet élvezhet.

Bővebben >>>

Hétfőn a terroristák elengedték életben maradt túszaikat, és az izraeli hadsereg megkezdte visszavonulását Gázából. Az USA elnökét együtt ünnepelték ázsiai, afrikai és európai hatalmak vezetői. Történelmi nap volt, ami egyszerre szólt a békéről és az új hidegháborúról. Gyorselemzés.

Bővebben >>>

Pillangóhatásnak nevezik, amikor egy látszólag apró jelenség óriási kataklizmát okoz. A példa szerint, ha egy pillangó meglebbenti a szárnyát Pekingben, abból hónapok múltán tornádó lehet New Yorkban. Most éppen egy kínai kormányrendelet következménye hozhat óriási káoszt a világban. A csütörtökön beígért rendelet a ritkaföldfémek külkereskedelmi engedélyeztetéséről szól. Trump válaszul óriási vámmal fenyeget. Ha ebben a konfliktusban elszabadulnak a nagyhatalmak, az a magyar iparnak, de az ukrán hadseregnek is óriási gondot okozna.

Bővebben >>>

Szerdán az EU-s tagállamok vezetői először beszélnek egymást között arról a rengeteg készpénzről, amely hivatalosan az orosz állam tulajdona, de egy nagyszabású terv szerint Ukrajnának adnák. A merész elképzeléshez elvben minden tagállam szavazata kellene. Ötletelnek a brüsszeli jogászok, hogy ki lehet-e kerülni a szavazáskor a magyar miniszterelnököt, de még óriási alkudozás is lehet a vége, ahol Orbán is kérhetne valami szépet.

Bővebben >>>

Ha kell, kikerülik, máskor engedményekkel együttműködésre bírják az európai országok a magyar kormányt az Ukrajnát támogató döntésekkor. Információink szerint nem igaz, hogy befagyasztott támogatást adnának az Orbán-kormánynak a szankciók elfogadásáért cserébe, de hogy a gáz- és olajüzlettől még nem tiltották el Magyarországot, az része az alkudozásnak.

Bővebben >>>

Az EU Bírósága úgy döntött, hogy az Európai Bizottságnak újra meg kell vizsgálnia, hogy jogszerűen építteti-e a magyar kormány Paks II.-t az oroszokkal. Az előző vizsgálat idején a beruházás terve komoly német támogatást élvezett. Most hasonló segítségre aligha számíthat az Orbán-kormány. 

Bővebben >>>

Amikor a magyar kormány az orosz olajimport miatt aggódik, akkor az elmúlt évek legkomolyabb nemzetközi fellépését ellenzi Oroszországgal szemben. Az orosz olajinfrastruktúra ukrán rakétázása ugyanis nem a Mol két finomítójának kiszárításáról szól. A tét ennél sokkal nagyobb.

Bővebben >>>

Mindenhová betüremkedik a kampány, ritkán lesz felemelő és sokszor válik kínossá. Ha stratégiai nyugalommal kívánjuk átélni, érdemes meghozni egy fontos szemléletbeli döntést: demokráciában élünk vagy sem? Ha ezt tisztáztuk magunkban, minden sokkal egyszerűbb lesz. Nem segít, hogy a két nagy párt álláspontja sem egyértelmű. Évadnyitó publicisztika.

Bővebben >>>

Az alaszkai első epizód után Washingtonban folytatta béketeremtő fáradozását Donald Trump. Zelenszkij mellett az európai nagyhatalmak vezetői asszisztáltak ezúttal a műsorhoz. Kedélyesen, de bármi konkrét eredmény nélkül. Putyin békefeltételei irreálisak, tűzszünetre pedig nem hajlandó. 

Bővebben >>>

Putyin egy százéves amerikai külpolitikai doktrínát, az 1945 után érvénybe lépett nagyhatalmi konszenzust próbálta felrúgatni Trumppal Alaszkában pénteken. Az amerikai elnök néhány szimbolikus gesztussal jelezte ugyan a nyitottságát, de végül ellenállt. A nagy tabudöntés a területszerző háborúk jóváhagyása lett volna. Világmagyarázat.

Bővebben >>>

Európa legerősebb országainak vezetőit egyre jobban aggasztja Oroszország készülődése egy újabb háborúra. Fegyerkeznek, új szövetségeket kötnek. A NATO előrejelzése szerint akár már 2027-ben megtörténhet, hogy Kína és Oroszország egyszerre indít támadást a Nyugat ellen. Orbán Viktor szerint „ez vicces érvelés”. Tényleg az? Háttér.

Bővebben >>>

A magyar és a francia kormány szidta, a német és az olasz megkönnyebbülve nyugtázta, az amerikai a történelem legnagyszerűbbjének nevezte Donald Trump és Ursula von der Leyen kereskedelmi megállapodását. A legérdekesebb azonban nem az a kérdés, hogy melyik fél tárgyalt ügyesebben. Inkább az, hogy mennyire maradt komolyan vehető a világpolitika. A válasz az, hogy sajnos kevéssé: az egyezség fontos pontjai ugyanis teljesen elrugaszkodottak a valóságtól. Elemzés.

Bővebben >>>