Apokaliptikus és meseszerű tájat is fotóztunk Orosháza környékén, miközben hajdan népszerű vizes élőhelyeket kerestünk az augusztusi forróságban. Nem az a hír, hogy egy szikes tó kiszárad: nyáron ez természetes jelenség. Az viszont intő jel, hogy ezek a víztestek most már évek óta nem álltak helyre. Ismét olyan „lakmuszpapír” területeket mutatunk, amelyeken meg lehet érteni, mivé alakul a dél-alföldi táj. És hogy mihez kell alkalmazkodni, ha élni és termelni szeretne az itt lakó több százezer ember.
Bővebben >>>A természet nyersen megmutatja az ember törékenységét: egyetlen rossz döntés, és már nem is létezel – mondja Rakonczay Gábor, aki decembertől márciusig 5123 km-t evezett az Atlanti-óceánon, ezzel zárva extrém sportolói pályafutását. A példamutatás lehet a kulcs, hogy javítsunk az ország fizikai és mentális állapotán – állítja Erős Tibor ultrafutó, aki áprilisban 46 óra alatt kétszer teljesítette az Ultrabalatont, összesen 422 km-t. Emberfeletti teljesítményekről, mentális és fizikai erőről, ember és természet kapcsolatáról szól a HetiVálasz 289. adása.
Bővebben >>>Dél-alföldi riportutunkon megnéztük a kiszáradással talán leginkább sújtott térség termőföldjeit, ahol idén nem lesz „tengerihántás”. Olyan kukoricacsövet is találtunk, amelyen mindössze egyetlen szem termett. Az élelmesebb gazdák elkezdtek cirokra váltani, de van egy veszélyes tendencia is. Akik nem alkalmazkodnak időben, azok kénytelenek felhagyni a gazdálkodással és elmenekülni. Helyszíni riport.
Bővebben >>>Bár az előjelek katasztrofálisak voltak, már kijelenthető, hogy nem ismétlődik meg a 2022-es aszály, de a kukoricatermelés így is ellehetetlenült az ország bizonyos részein – derül ki klímaügyi podcastunkból. Dedák Dalma környezetpolitikai szakértő és Goda Zoltán környezetmérnök azt is elmondja, hogyan kellene jól védekezni a kiszáradás ellen. Elsőként például a felszín alatti vizek visszapótlásával, melyből ijesztően sok tűnt el az elmúlt másfél évitzedben. Bónusz: az adás végén klímaváltozásos összeesküvés-elméleteket elemzünk. Műsorvezető Borbás Barna.
Bővebben >>>Az atombomba amerikai kifejlesztésének nem volt alternatívája, japán városok elleni bevetésének viszont több is. Például a be nem vetés, melynek legelső és leghangosabb képviselője az a Szilárd Leó volt, aki hat évvel korábban még arról győzködte az elnököt, hogy indítsanak nukleáris programot a nácik ellen. Szilárd haláláig küzdött annak a fegyvernek a megfékezéséért, amelynek létrehozásában részt vett. Kollégája, Wigner Jenő szerint viszont a bomba korábbi kifejlesztése életeket menthetett volna. És a történelem annyira bonyolult, hogy kettejüknek lehetett egyszerre igaza. Összeállítás a hirosimai pusztítás 80. évfordulóján.
Bővebben >>>A valaha mért legszárazabb júniust viharos-szeszélyes folytatás követte, de ez sem segített a kiszáradásnak leginkább kitett Dél-Alföldön. A szemünk láttára alakul át táj, és ebben a „szentesi Hortobágy” az egyik leglátványosabb terep: a Körös–Maros közének egyetlen pusztaságán végig lehet nézni, milyen az, amikor a múlt századi folyószabályozás, a szocialista természetrombolás és a klímaváltozás kéz a kézben löki a sivatag felé a magyar vidéket.
Bővebben >>>A Mi Hazánk európai parlamenti képviselőjével van közös egyesülete a Magyarságkutató Intézet régi-új arcának – derült ki a Válasz Online kutakodásaiból. Június végén fordulat következett a Kásler Miklós-féle intézetnél: a másfél éve a konszolidáción dolgozó vezetést leváltották, benne a volt miniszterrel, a főigazgató Lezsák Gabriella régész lett. Már csorognak a hírek az „új” stáb első tagjairól, akik valójában régiek: a Magyarságkutató kultúrharcos korszakát fémjelző visszatérők.
Bővebben >>>A Tisza Pártnak már most kiterjedtebb címlistája van, mint a ’22-es ellenzéknek közvetlenül a választás előtt – mondja podcastunkban Bódi Mátyás geográfus. A Választási Földrajz elemzője szerint ugyanakkor a Fidesz csapdát állíthat Magyar Péternek egy Ukrajna EU-tagságáról szóló népszavazással, mely téma bizonyítottan megosztja az ellenzéki tábort is. Műsorvezetők: Ablonczy Bálint, Borbás Barna. Az adás meghallgatható […]
Bővebben >>>Az atomkorszak első nyolcvan évében működött az elrettentés elve: nukleáris fegyverrel rendelkező országok nem vívtak egymással direkt háborút. Iránról viszont nem tudjuk, betartaná-e a játékszabályokat – hangzik el podcastadásunkban. Szerdai évfordulós cikkünk után a HetiVálasz is atomkérdésekről szól. Mit tanult a világ a hidegháborúból? Biztos, hogy mindig blöfföl Moszkva, amikor atomcsapással fenyeget? Miért aggasztó, ami Iránban történt? Vendégünk Aszódi Attila atomenergetikai és Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő.
Bővebben >>>Az Egyesült Államok rengeteg erőforrása önmagában kevés volt az áttöréshez – az csakis emigráns európai, köztük kiemelten magyar tudósokkal sikerülhetett. Ők az élhetetlenné vált szülőföldjüket hagyták ott, és a szabadságuk védelméért dolgoztak új hazájukban. 80 éve robbantották fel az első kísérleti atombombát.
Bővebben >>>Hazánk történelmi könyvgyűjteményeit fenyegette már tűzvész, törökdúlás és világháború. Rovarinvázió még soha. Pannonhalmán most bekövetkezett: egy hónapja példátlan óvintézkedéseket voltak kénytelenek bevezetni a 200 éves teremkönyvtárban, ahol most disztópikus viszonyok uralkodnak. A vész oka első blikkre egy alig 4 milliméteres ízeltlábú, ám az igazi gond a felmelegedés. Rövid, de szemléletes adalék következik az új Válasz Offline témájához.
Bővebben >>>Ha részlegesen is, de elindul a tavaly ősszel lapunkban ismertetett vízpótlási beruházás a Duna–Tisza közi Homokhátságon: a Dunából, szivattyús vízátemeléssel és táji beszivárogtatással enyhítenék a sivatagosodó térség bajait, egyelőre főleg két célterületen. A 60-80 milliárd forintos projekt keretében rég kiszáradt szikes tavakat és lápréteket is életre kelthetnek, de mint elemzésünkből kiderül, sok kisebb alkalmazkodás és egy szükséges jogszabály-módosítás nélkül az egész hatásmechanizmus megkérdőjeleződik.
Bővebben >>>„Özönlenek délről a növény- és állatfajok, az Alföld el fogja veszíteni az igazán magyar karakterét” – mondja Jakab Gusztáv biológus, természetfotós, aki szerint kukorica és burgonya helyett a ciroké és a fügéé a jövő hazánkban. „Az a világ, ami a globális klíma 1988-as átbillenési pontja előtt volt, nem fog visszajönni, itt egy új világhoz kell alkalmazkodnunk, minél gyorsabban” – fejti ki Rácz Lajos környezettörténész, és határozott állami lépéseket sürget a vízmegtartás érdekében. Mindketten fontos kutatói nyilatkozatokkal járultak hozzá az új Válasz Offline elkészüléséhez, így a lap június 10-i bemutatójának vendégei voltak. Az alábbiakban a velük készült pódiumbeszélgetést tesszük közzé podcast formájában. Figyelem: szemfelnyitó gondolatok és életbevágóan fontos megoldási stratégiák következnek, melyek bővebb kifejtése a Válasz Offline-ban olvasható!
Bővebben >>>Már kapható, csomagban és szólóban korlátlanul rendelhető nyomtatott lapsorozatunk, a Válasz Offline negyedik száma, melyet telt házzal, százfős közönség előtt, lapismertetővel és pódiumbeszélgetéssel ünnepeltünk kedden a budai B32-ben. Vendégünk volt Jakab Gusztáv biológus, természetfotós és Rácz Lajos környezettörténész, akik fontos nyilatkozatokkal járultak hozzá lapunk elkészüléséhez.
Bővebben >>>A tartalékaik elégtek, makroökonómiai modellváltás nélkül az oroszok nem tudják megoldani a háború finanszírozását – mondja a gazdasági hadviselés állásáról Deák András. Az energiapolitikai szakértőt azért hívtuk el podcastunkba, mert nemrég kiderült, hogy az Európai Bizottság teljesen kitiltaná az orosz energiahordozókat az EU-ból. A tervről Deák András azt mondja, ha ez megtörténik, gyakorlatilag nem marad érdemi kereskedelmi és külgazdasági kapcsolat Oroszország és Európa között.
Bővebben >>>
