George Simion támogatása a romániai elnökválasztáson nem kisiklás volt Orbán Viktor részéről. A Beneš-dekrétumok bírálatát kriminalizáló Robert Fico szlovák miniszterelnökkel kapcsolatos feltűnő engedékenység azt mutatja: amennyiben a kormánynak választani kell a patrióta (valójában utódállami nacionalista) térségbeli szövetségesek és a határon túli magyar közösségek között, utóbbiakat habozás nélkül a Nagy Szuverenista Összeborulás busza alá löki. Lázár János felvidéki szármázású tiszás képviselőjelöltet vidáman szlovákozó mondatai pedig arra utalnak, hogy a polgári Magyarország eszméje után immár a határon túliak iránti elkötelezettséget is a politikai termékek közé sorolhatjuk. Vélemény.

Szerkesztőségünk úgy választotta ki a Nemzet a hátizsákban: Titkos erdélyi segítőakciók a Kádár-rendszerben című kiadványunk címlapfotóját a Fortepanról, hogy nem tudta: ki szerepel az 1989-ben készült fényképen. A bookazine megjelenése után jelentkezett a felvételt készítő Tamási Miklós, a Fortepan alapítója és vezetője, akiről kiderült: maga is csempészett segítséget a forradalom előtt Romániába. Elmesélte a fotó történetét, amely dióhéjban összefoglalja az annus mirabilis-nek, azaz a csodák esztendejének nevezett 1989-et. Oknyomozás Erdéllyel, Lengyelországgal és egy szovjet gyalogsági hátizsákkal.

Entz Géza művészettörténész és Nyáry Krisztián irodalomtörténész, kommunikációs szakember egyaránt részt vett a Ceauşescu-diktatúra idején a romániai magyarságot segítő akciókban. Az egykor az MDF-kormány idején a Határontúli Magyarok Hivatalát vezető Entz és a Demszky Gábor SZDSZ-es budapesti főpolgármesternek dolgozó Nyáry Nemzet a hátizsákban. Titkos segítőakciók a Kádár-korszakban című új Válasz Offline kiadványunkban páros interjúban idézték fel a rendszerváltás előtti történteket, ezért voltak a lap december 9-iki bemutatójának vendégei.

Az elmúlt száz év legnagyobb könyvadományát kapta a minap a Magyar Tudományos Akadémia (MTA): a hatvannégy kötetből álló, 15. századi ősnyomtatványokat és 16. század eleji köteteket tartalmazó kollekciót két magánszemély ajándékozta az éppen 200 éves intézménynek. Jótékonykodik a nemzeti nagytőke? Netán vezető magyar üzletember lépett Széchenyi István és Teleki József nyomdokaiba? Esetleg a kommunista diktatúra elől külföldre elmenekült arisztokrata család leszármazottai tettek a nagy elődökhöz méltó felajánlást? Egyik sem. A 47 millió forintba került gyűjteményt egy nyugdíjas értelmiségi házaspár, Rozsondai Marianne és Béla vásárolta meg, majd ajándékozta az MTA-nak. Adventi történet a tudományos akadémia Philemon és Baucis házaspárjáról.

„Megint egy oldalon állunk, és megint együtt megyünk a csatába, mint nyolcszáz évvel ezelőtt” – fogalmaz Orbán Viktor Habsburg Eduárd leköszönő vatikáni nagykövet magyarul nemrég megjelent könyvének utószavában. A szövetség hangsúlyozása ráirányítja a figyelmet a kormány által ügyesen használt, tengerentúlig nyúló Habsburg-hálózatra.

„A múlt rekonstruálása mindig lehetetlen és kétségbeesett vállalkozás. Façadisme-nak nevezik a homlokzatok újraalkotását, homlokzatizmusnak; a csúfondáros szó mögött természetesen ideák és ideológiák harca van” – írja a historizáló fővárosi újjáépítések apropóján Budapest most című új könyvében Muszatics Péter filmkritikus, esszéista, akinek kötete az elmúlt időszak legérzékenyebb jelentése a szeretett-bírált főváros lelkéről. Külvárosokból induló sétái során szerzőnk nem pusztán épületekről, történelemről, politikáról töpreng, de melósok, nyugdíjasok, kocsmárosok és a lakótelepek népe megfigyelésével szociológiai felméréseknél is pontosabban mutatja be a 2020-as évek Budapestjét.

Emmanuel Macron francia államfő zsákutcába manőverezte magát. Egymást váltó kisebbségi kormányok próbálnak túlélni, miközben üres az államkassza és a lehetetlenséggel határos átvinni a kiadáscsökkentést éppúgy, mint a bevételnövelést. Bár két ciklus után Macron nem indulhat újra, korábban még esélye nyílt öröksége továbbéltetésére. Ennek vége, már korábbi miniszterelnöke is lemondásra szólította fel, „népszerűsége” mindössze 11 százalékon áll. Nem jó hír ez az Európai Uniónak: második legnagyobb és legbefolyásosabb tagállamának gyengesége az egész szervezetre kihat.

Miközben a romániai magyar iskolákból az országos átlagnál nagyobb arányban morzsolódnak le a diákok, a magyar állam felzárkóztatás helyett erdélyi luxusszállodák építésére költ milliárdokat – ez is kiderül többek között az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom és az Átlátszó Erdély által közösen végzett kutatásból, amely a magyar állam elmúlt másfél évtizedének támogatáspolitikáját tekintette át. Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa végezte a munka dandárját, s állítja: a budapesti köldökzsinórra kötött vállalkozások éppen olyan életképtelenek lesznek, mint az egy erőközpontba szervezett erdélyi sajtó, amely a magyarországi támogatások megszűnése után azonnal bedőlt.

Nyolcvanhét éves korában elhunyt az egyik legnagyobb kortárs költő, Ágh István, akinek művészetére és életére az egyik legnagyobb hatást az ötvenhatos forradalom gyakorolta. Nem pusztán szellemi, hanem fizikai értelemben is: haláláig benne maradtak azok az orosz repeszek, amelyek majdnem megölték 1956. október 25-én, a Parlament előtti vérengzésnél. Halk, de súlyos szavú költő távozott. Nekrológ. Lassan […]

Mi a közös a reneszánsz kényúr Cesare Borgiában és Mohamed bin Szalmán szaúdi koronahercegben? Jóval több, mint elsőre gondolnánk. Az olasz-svájci Giuliano da Empoli A Ragadozók kora című könyvében egy zoológus érdeklődésével vizsgálja a Föld meghatározó politikai és technológiai nagyvadait.

Nemzetpolitikai nagyinterjú Orosz Örssel, aki szenzációs értékeket mentett meg a Felvidéken. Egyesülete szervezi a Gombaszögi Nyári Tábort is, ahol idén felhangzott a „mocskos Fidesz!”, illetve vendég volt Tarr Zoltán. Robert Fico és a magyar kormány barátságáról is kérdeztük.

Andrásfalvy Bertalan aggasztónak tartja, hogy tíz év alatt százezerrel csökkent a hazai agrárgazdaságok száma, s jellemzően a kisebb farmok mentek csődbe. Szerinte ugyanis a nagyüzemi mezőgazdaság se a klímának, se az egészségünknek nem tesz jót. Hosszúhetényi interjú 94 év tapasztalatáról – és az új Válasz Offline-ról.

Mennyből a pokolba: 1986 márciusában barátságos mérkőzésen a magyar labdarúgó-válogatott három-nullra legyőzte Brazíliát, majd ugyanez a csapat júniusban a mexikói világbajnokságon megalázó, hat-nullás vereséget szenvedett a Szovjetuniótól. E meccsről máig keringenek összeesküvés-elméletek. Közel negyven évvel az utolsó világbajnoksági részvétel után, egy újabb selejtezősorozat előtt olvastuk el Benedek Szabolcs József Attila-díjas író Mezey címmel az akkori szövetségi kapitányról nemrégen megjelent kötetét.

Nyolcvanéves korában elhunyt a szomszéd népek, nyelvek és kultúrák egyik legjelesebb szakértője, az irodalom- és művelődéstörténész Kiss Gy. Csaba, aki hatvan éven keresztül építette a lengyel–magyar kapcsolatokat. A nyolcvanas évek ellenzéki mozgalmainak részvevőjeként, az MDF egyik alapítójaként, elnökségi tagjaként fontos, ám kevésbé látványos szerepet játszott a demokratikus átmenetben is. Személyes hangvételű nekrológ következik. „Írom ezt […]

A tragikus körülmények között elhunyt S. József drámája ismét a kárpátaljai magyarság sorsára irányította a honi közvélemény figyelmét. A háború köde sok mindent eltakar, ezért a Válasz Online szétszálazza az ukrajnai helyzetet. Valóban létezik az állam részéről asszimilációs szándék, elfogadtak a kisebbségek számára hátrányos oktatási- és nyelvtörvényeket, ám azokat jelenleg nem alkalmazzák teljeskörűen. Az uniós csatlakozási tárgyalások nyomása miatt Kijev tárgyalna a kisebbségi ügyről, de a magyar kormány elzárkózik. Nagykép.