Megmozdult lapunk olvasótábora: múlt péntekig 653 ezer forint gyűlt össze a szilágycsehi református templom összedőlt tornyának rekonstrukciójára. Szerkesztőségi kezdeményezésünkhöz sokan csatlakoztak, így segítve a helyi gyülekezetet a nehéz időszakban. Egy szolidaritás anatómiája.

Szilágyi Zoltán lelkész hálás lapunk közösségének a szolidaritásért, és arra is válaszol, miért támogassák magyarországi civilek a szilágycsehi reformátusokat, amikor ott a magyar és a román állam. Helyszíni riport.

Immár nem pusztán szlovák–magyar téma a Beneš-dekrétumok ügye: szerdán az Európai Parlamentben a szlovákiai jogállamiságról szóló vitában mások mellett az Európai Néppárt német és lengyel képviselői is kifogásolták az 1945-ös kollektív bűnösség alapján máig zajló vagyonelkobzásokat, illetve dekrétumok bírálatát kriminalizáló tavaly decemberi pozsonyi törvénymódosítást. Tarr Zoltán, a Tisza európai parlamenti delegációjának vezetője sikernek tartja pártcsaládja, […]

Korábban a Tisza javasolt sürgősségi vitát, ám arra többek között a Fideszt is soraiban tudó Patrióták ellenállása miatt nem került sor. Vincze Loránt RMDSZ-es képviselő meggyőzte az Európai Néppártot az ügy felvállalásáról, s szerinte az Európai Parlament nagy valószínűséggel elítéli majd a szlovák kormányt. „A véleményszabadság elleni súlyos támadás cselekvésre készteti az uniós intézményeket” – mondja lapunknak a dekrétumok bírálatának kriminalizálásáról a romániai magyar politikus. Az Európai Néppártban a Tisza és az RMDSZ ezúttal ugyanazért a célért küzd.

Amikor egy kormány ellen folyamatban lévő pert egy kormányrendelettel ellehetetlenítenek, akkor a demokrácia van veszélyben. Mert ahol nincs joguralom, ott bárkivel, bármit meg lehet tenni. A főváros kontra kormány per ellehetetlenítése rettenetes precedens. A Válasz Online többnyire ténycikkekben, elemzésekben utazik. Publicisztikát akkor írunk, ha nem hallgathatunk. Például most.

Káel Csaba második nagyjátékfilmje az a mozgóképes alkotás, amelyet régóta megérdemelt az 1972-ben indult magyar táncházmozgalom. Néha döccenek a párbeszédek, a koreográfia és a muzsika időnként átveszi az uralmat a történet felett. Ám a magyar filmen régen látott jókedv, a színészek üde játéka, a vérpezsdítő kalotaszegi legényes, a szépen fényképezett táncok miatt annak is érdemes megnéznie, akitől idegen a néphagyomány világa. Ablonczy Bálint kritikája.

Január 30-án a pozsonyi óvárosban a Köz.ügy elnevezésű fiatal aktivista csoport demonstrációt szervezett a a Beneš-dekrétumok kritikáját akár fél év börtönnel is büntető törvénymódosítás miatt. A rendezvényen, amelyen felszólalt Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Martin Dubéci, a Progresszív Szlovákia politikusa, a pozsonyi parlament alelnöke, a rendőrök előállították Orosz Örs aktivistát, amiért nem volt hajlandó levenni a „Megkérdőjelezem a Beneš-dekrétumokat!” feliratú láthatósági mellényt. Az esemény egyik szervezője, Kovács Balázs publicista a Válasz Online-nak azt mondja, nem szabad megállni, folytatni kell a küzdelmet.  Második interjúnkban Orosz Örs leszögezi: előállítása része a megfélemlítési politikának, azonban ideje kitörni az elhallgattatás spiráljából.

Már több mint ötezren aláírták azt a petíciót, amelyet három szlovákiai magyar aktivista, Fiala-Butora János nemzetközi jogász, Orosz Örs műemlékvédő és Stubendek Attila mérnök indított a magyarokat és németeket a második világháború után kollektíven bűnösnek nyilvánító Beneš-dekrétumok kritizálását akár fél év börtönnel is büntető törvénymódosítás miatt. A petíciós bizottság tagjai egyben feljelentették magukat a rendőrségen, el is indult ellenük az eljárás. A Beneš-dekrétumok alapján napjainkban is zajló vagyonelkobzásokra a Válasz Online-on már három évvel ezelőtt felhívta a figyelmet Fiala-Butora János, aki most azt mondja: két társával együtt akár a börtönbüntetést is kész vállalni.

„A gonosz külvilág ostorozása helyett érdemes önvizsgálatot tartanunk, vajon mi valóban Krisztus megszületésére vágyunk-e? Jelent számunkra valamit saját keresztyénségünk, vagy csak másokkal szembeállítható identitást látunk benne?” – mondja a december elején Prima Primissima-díjjal kitüntetett kolozsvári író-dramaturg. Visky András új regényében, az Illegalistákban az 1956-os magyar forradalom utáni romániai megtorlás idején súlyos börtönbüntetésre ítélt református lelkész édesapja és társai történetét dolgozta fel.

George Simion támogatása a romániai elnökválasztáson nem kisiklás volt Orbán Viktor részéről. A Beneš-dekrétumok bírálatát kriminalizáló Robert Fico szlovák miniszterelnökkel kapcsolatos feltűnő engedékenység azt mutatja: amennyiben a kormánynak választani kell a patrióta (valójában utódállami nacionalista) térségbeli szövetségesek és a határon túli magyar közösségek között, utóbbiakat habozás nélkül a Nagy Szuverenista Összeborulás busza alá löki. Lázár János felvidéki szármázású tiszás képviselőjelöltet vidáman szlovákozó mondatai pedig arra utalnak, hogy a polgári Magyarország eszméje után immár a határon túliak iránti elkötelezettséget is a politikai termékek közé sorolhatjuk. Vélemény.

Szerkesztőségünk úgy választotta ki a Nemzet a hátizsákban: Titkos erdélyi segítőakciók a Kádár-rendszerben című kiadványunk címlapfotóját a Fortepanról, hogy nem tudta: ki szerepel az 1989-ben készült fényképen. A bookazine megjelenése után jelentkezett a felvételt készítő Tamási Miklós, a Fortepan alapítója és vezetője, akiről kiderült: maga is csempészett segítséget a forradalom előtt Romániába. Elmesélte a fotó történetét, amely dióhéjban összefoglalja az annus mirabilis-nek, azaz a csodák esztendejének nevezett 1989-et. Oknyomozás Erdéllyel, Lengyelországgal és egy szovjet gyalogsági hátizsákkal.

Entz Géza művészettörténész és Nyáry Krisztián irodalomtörténész, kommunikációs szakember egyaránt részt vett a Ceauşescu-diktatúra idején a romániai magyarságot segítő akciókban. Az egykor az MDF-kormány idején a Határontúli Magyarok Hivatalát vezető Entz és a Demszky Gábor SZDSZ-es budapesti főpolgármesternek dolgozó Nyáry Nemzet a hátizsákban. Titkos segítőakciók a Kádár-korszakban című új Válasz Offline kiadványunkban páros interjúban idézték fel a rendszerváltás előtti történteket, ezért voltak a lap december 9-iki bemutatójának vendégei.

Az elmúlt száz év legnagyobb könyvadományát kapta a minap a Magyar Tudományos Akadémia (MTA): a hatvannégy kötetből álló, 15. századi ősnyomtatványokat és 16. század eleji köteteket tartalmazó kollekciót két magánszemély ajándékozta az éppen 200 éves intézménynek. Jótékonykodik a nemzeti nagytőke? Netán vezető magyar üzletember lépett Széchenyi István és Teleki József nyomdokaiba? Esetleg a kommunista diktatúra elől külföldre elmenekült arisztokrata család leszármazottai tettek a nagy elődökhöz méltó felajánlást? Egyik sem. A 47 millió forintba került gyűjteményt egy nyugdíjas értelmiségi házaspár, Rozsondai Marianne és Béla vásárolta meg, majd ajándékozta az MTA-nak. Adventi történet a tudományos akadémia Philemon és Baucis házaspárjáról.

„Megint egy oldalon állunk, és megint együtt megyünk a csatába, mint nyolcszáz évvel ezelőtt” – fogalmaz Orbán Viktor Habsburg Eduárd leköszönő vatikáni nagykövet magyarul nemrég megjelent könyvének utószavában. A szövetség hangsúlyozása ráirányítja a figyelmet a kormány által ügyesen használt, tengerentúlig nyúló Habsburg-hálózatra.

„A múlt rekonstruálása mindig lehetetlen és kétségbeesett vállalkozás. Façadisme-nak nevezik a homlokzatok újraalkotását, homlokzatizmusnak; a csúfondáros szó mögött természetesen ideák és ideológiák harca van” – írja a historizáló fővárosi újjáépítések apropóján Budapest most című új könyvében Muszatics Péter filmkritikus, esszéista, akinek kötete az elmúlt időszak legérzékenyebb jelentése a szeretett-bírált főváros lelkéről. Külvárosokból induló sétái során szerzőnk nem pusztán épületekről, történelemről, politikáról töpreng, de melósok, nyugdíjasok, kocsmárosok és a lakótelepek népe megfigyelésével szociológiai felméréseknél is pontosabban mutatja be a 2020-as évek Budapestjét.