Legutóbb három miniszternek írtunk levelet, most a történelmi egyházak vezetőinek, papjainak jobbik énjét próbáljuk megszólítani. Úgy véljük, a magyarországi keresztény felekezeteknek azonnal meg kell szólalniuk – rájuk még talán odafigyel a hatalom. Példát vehetnének az erdélyi magyar püspökökről, akik a „keresztény politika” és saját híveik érdekének ütközésekor habozás nélkül a nép pártjára álltak. Bővebben >>>
Szürreális szöveg következik. Semennyire nem passzol az újságírói-tényfeltárói szerepfelfogáshoz. Nonszensz, hogy így szólongatunk magas hivatalt viselő embereket. Nem is lesz belőle rendszer. A hazánkban rohamléptekkel épülő putyini rendszer viszont szükségessé teszi, hogy személyesen is megszólítsunk három, általunk jól ismert minisztert. Azaz: a jobbik énjüket. Hármójuk közül kettő esetében ugyanis meg vagyunk győződve róla, hogy az ma is létezik.
Bővebben >>>Jelentősen árnyalja a népirtásról szóló tudásunkat George Eisen: A magyar holokauszt főpróbája. 1941 – A tömeggyilkosságok nyara című új könyve. A magyar származású történész 2008-ban, elhurcolt és meggyilkolt nagybátyjai nyomát kutatva találkozott a nyugat-ukrajnai Kamenyec-Podolszkijban egy idős helyi virágárus asszonnyal, aki gyerekként tanúja volt az oda deportált magyarországi zsidók lemészárlásának.
Bővebben >>>„Húzd, ki tudja, meddig húzhatod”. Az Ipsos felmérése szerint az emberek 72 százaléka veszni hagyja adója 1%-át. Kérjük, húzza meg ezt a lépést, két kattintás az egész, és akár lapunk megmaradása lehet a tét. Kedden este jár le a határidő. Rögtönzött közvéleménykutatásunk szerint az emberek a következő okokból nem rendelkeznek adójuk 1%-áról: 1. Túl bonyolultnak tartják. […]
Bővebben >>>A most benyújtott törvénytervezetet már egy nyílt önkényuralom törvénye. Már az év elején jeleztük: ténylegesen hatóságot csinálhatnak a Lánczi Tamás vezette Rágalmazási Főosztályból. Bárcsak a paranoia mondatta volna velünk ezt a jóslatot, de sajnos beigazolódott. Az éjszaka benyújtott jogszabálytervezetben még az is üldözéssel sújtható külföldi támogatásnak minősül, ha egy erdélyi magyar küld utalást egy független lapnak. Egy azonban biztos: mi nem megyünk sehova és nem pánikolunk. Nekünk Magyarország a hazánk, az olvasó a megrendelőnk.
Bővebben >>>Azt ígérte a magyar miniszterelnök, hogy a háború elcsendesül és ezzel anyagilag is jól jár Magyarország. Ám a háború folytatódik, a magyar–ukrán viszony rosszabb mint valaha, és Orbán Viktor már azzal fenyeget, hogy duplájára emelkedhet a rezsi.
Bővebben >>>Mindannyian érezzük a digitális fordulat hatását: észleljük a lájkok uralmát, tapasztaljuk a dezinformáció következményeit. De vajon a demokráciák válsága tényleg szoros összefüggésben van a digitalizációval, ahogyan azt Byung-Chul Han állítja?
Bővebben >>>Magyarország egyik legszegényebb településére követtük a Tiszát, hogy lássuk, elérte-e a népszerűsége azt a szintet, amellyel meg tudja zavarni a kormánypártnak roma voksokat szállító rendszert, és hogy lássuk, mi történik, ha 15 év után megjelenik egy versengő politikai erő? Élő Anita riportja.
Bővebben >>>A Magyarországon forgatott nemzetközi filmes produkciók drasztikus leállását okozhatja, ha az Egyesült Államok valóban „vámot” vagy hasonló pénzügyi terhet vetne ki a területén kívül gyártott produkciókra, állítja vendégszerzőnk, Radnai Károly adószakértő. Az intézkedés hatása a magyar filmipar Covid-járvány idején tapasztalt visszaeséséhez lenne mérhető. Pedig a hazai filmipar felfutása az elmúlt negyedszázad kevés magyar gazdasági sikertörténetének egyike.
Bővebben >>>„George Simion támogatása beleillik a keserű nemzetpolitikai csalódások sorozatába. Sokáig a mára lényegében megszűnt baloldal egyes szereplőit lehetett azzal vádolni, hogy a busz alá lökik a határontúli magyarokat, amennyiben napi érdekeik úgy kívánják. A »tihanyi gondolattal« felzárkózott hozzájuk az önmagát nemzetinek nevező kormánypárt.” Ablonczy Bálint rendkívüli publicisztikája az erdélyi magyarok politikai képviselete ellenében formálódó Budapest–Bukarest-tengelyről.
Bővebben >>>„Tegnap Gyurcsány Ferenc lemondott minden funkciójáról! 19 év késéssel. Ha csupán ennyit köszönhetünk Magyar Péternek, már csak ezért is jár neki a köszi. Nélküle ez biztosan nem történt volna meg. Meg tényleg finnyáskodjak akkor, amikor a tét az, hogy elmenjek-e az országból, vagy ne?” Lovasi Andrással annak apropóján ültünk le beszélgetni, hogy a Kispál és a Borz utáni második sikerzenekara, a Kiscsillag éppen húsz éve alakult és most szombaton tartja jubileumi koncertjét a Budapest Parkban. Nem álltunk meg a zeneipari problémák kivesézésénél. Nagyinterjú.
Bővebben >>>Csütörtök este a konklávé Robert Francis Prevostot választotta meg pápának. Vendégszerzőnk, Görföl Tibor kiemeli, hogyan esett ki a Ferenc pápát leplezetlenül bírálók jelöltje a választás során, és lépett ki minden várakozást, találgatást és számítgatást megcáfolva egy olyan pápa a Szent Péter-bazilika erkélyére, aki püspöki jelmondatának a krisztusi egységet választotta:„In illo uno unum” – „Benne, az egyetlenben mind egyek vagyunk”. Portré XIV. Leó pápáról.
Bővebben >>>Eredetileg is csak néhány reprezentatív belső tér volt a Királyi Palota hauszmanni állapotra visszaépülő északi pavilonjában. Az épületszárny ezért nem is lehet más, mint a rekonstruált régi és a jelenkori használatú enteriőrök keveréke, ami elsősorban a palotaegyüttes bejárataként szolgál majd. Még ennél a néhány enteriőrnél is szinte nyomozni kellett, hogy eredetileg hogy néztek ki. A Királyi Palota rekonstrukciójáról szóló cikkünk második részében belépünk a főkapun – egyelőre csak gondolatban.
Bővebben >>>Csoda kellene ahhoz, hogy ne a radikális jobboldali George Simion nyerje a romániai elnökválasztás második fordulóját. Az önmagát többször a magyar miniszterelnökhöz hasonlító politikus az első forduló után a „woke” és a „neo-marxisták” elleni közös harcra szólította fel Orbán Viktort. Miközben pártja, az AUR az úzvölgyi magyar katonatemető botrányából született meg és ma is aktívan támadja a romániai magyarságot, a hazai kormánysajtóban Simionnal megértő hangok is megjelentek.
Bővebben >>>„Az államok határai soha a történelem folyamán nem voltak ilyen stabilak. Eddig” – írja lapunknak küldött vendégcikkében Suller Zénó. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon dolgozó nemzetközi jogász szerint hiba az újra fenyegető háborús veszély elhárítását csupán politikai ideológiáktól vagy a fegyverkezéstől várni.
Bővebben >>>„A tét annyira nagy, hogy a víz kérdésének a nagypolitikában lenne a helye” – mondja a Válasz Online-nak Váradi József, a Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke. A veterán vízépítő mérnök szerint a kiszáradás elleni küzdelemben nem a vízügy, hanem a törvényhozás és az agrárium kezében van a kulcs, mert egyelőre „konkrét bírósági perek születnek abból, hogy mi visszatartjuk a vizet” a földeken. Megoldás az lehet, ha az állam érdekeltté teszi a gazdálkodókat a lecsapolások megszüntetésében. De hogyan? Min bukott el a belvízkezelés korábbi reformkísérlete? Mi legyen a Homokhátsággal? Nagyinterjú.
Bővebben >>>
