„A műtő ablaka nem nyílik, légkondi nincs” – a szegedi egyetem tagadja a felelősségét
A Szegedi Tudományegyetem tagadja, hogy 2024-ben hét és fél hétig állt a dél-alföldi régióban a gyermeksebészeti ellátás, és az életmentő műtétek kivételével a beteg vagy sérült gyerekeket Debrecenbe, Pécsre, Miskolcra vagy Budapestre kellett szállítani. A magyar egészségügy egyik legnagyobb krízise kapcsán nem ismerik el, hogy a gyereksebészetet azért kellett leállítani, mert olyan műtőbe akarták visszaköltöztetni, ahol ablakot sem lehetett nyitni és légkondicionálás sem volt. Azt állítják, nem terheli az egyetem vezetőségét felelősség azért, mert a rendelkezésre álló közel kétmilliárd forintból évekig nem tették rendbe a műtőt, és végül műszereket vásároltak a pénzből. Mi azt állítjuk: igenis terhelte, és bizonyítékok sorával támasztjuk alá, hogy elmaradt vagy hibás döntéseikkel fokozták a beteg és sérült gyerekek szenvedését.
Légy a sebben – egy gyermeksebészet összeomlásának története címmel augusztus elején rekonstruáltunk egy 2024-es helyzetet, amikor példátlan módon hetekre megszűnt a dél-alföldi gyereksebészeti ellátás, és csak néhány életmentő műtétet végeztek helyben. A műtő állapota miatt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) megtiltotta, hogy ott operáljanak. Biztonságosabb volt a beteg és sérült gyerekek számára, ha távoli klinikákon, kórházakban műtik meg őket. Előfordult, hogy 500 kilométert kellett utazniuk egy operációért.
Meghökkenésünkre a cikket nem bocsánatkérés vagy a felelősök lemondása követte. Rovó László rektor vagy Fendler Judit, az egyetem kancellárja sem tett ilyen gesztust. Ellenkezőleg, a Szegedi Tudományegyetem perrel fenyegeti lapunkat. Tagadják, hogy a sebészet április közepétől június elejéig nem tudott teljes körű ellátást nyújtani, és
kikérték maguknak, hogy az egyetem vezetését tesszük felelőssé a történtekért.
A riportban felidéztük, hogy 2023-ban közölték a gyereksebészettel, felújítás miatt költöznek, és az építkezés idejére a fül-orr-gégészeti műtőt kapják meg, Rovó László rektor birodalmát. Már bedobozolták a gyereksebészeti műtőt, a rengeteg eszközt és műszert, a költöztető cég a szállításnak is nekifogott, amikor kiderült, mégis maradnak.
– Aznap, amikor át kellett cuccolni, szóltak, hogy ja, mégsem. Nincs keret a felújításra – mesélte egy neve elhallgatását kérő altatóorvos. Mindez jól jelzi, milyen viszonyok lehettek a klinikai központban.
Az orvosok ritkán jutnak el odáig, hogy azzal fenyegetőzzenek: beszüntetik a munkát, ha nem javítanak a gyerekellátás körülményein. Szegeden akkor megtették: „Lelkiismeretünk nem engedi, hogy itt műtéti tevékenységet végezzünk” – írták. Elképzelhetetlennek tartották, hogy steril légtechnika nélkül 1000 gramm alatti, a fertőzésveszélynek súlyosan kitett újszülötteket vagy daganatos beteg gyerekeket operáljanak.
A helyzetet a tisztiorvosi szolgálat oldotta meg azzal, hogy bezáratta a visszaköltözésre kijelölt műtőt, de a fül-orr-gégészetre sem engedte vissza a gyereksebészeket, mert azzal is baj volt. Két műtő között a földre kerültek. Az egyetem nem biztosított másik műtőt a gyereksebészek számára, holott ez egy óriási, sok műtővel rendelkező intézmény. Átmeneti megoldásként ekkor jött az utaztatás, amíg nem találnak megfelelő megoldást Szegeden. Csakhogy országos botrány tört ki abból, milyen helyzetbe került a betegellátás, szülők panaszkodtak a gyerekeiknek okozott szenvedésről. Miután a Magyar Orvosi Kamara a Belügyminisztérium segítségét kérte, rögtön találtak Szegeden is egy műtőt, ahova befogadták a kis betegeket.
Riportunk első részében leginkább arra koncentráltunk, miért nem oldották meg a problémát az unió által biztosított jelentős összegből. Arra jutottunk, hogy későn vették észre:
az uniós források elapadása, a költségvetés válsága miatt ellehetetlenült az a beruházási modell, amely országszerte a neres cégek helyzetbe hozására és a költségek ilyen mértékű felsrófolására épült.
Messze a rendelkezésre álló keret fölé nyújtózkodtak volna, és amikor nem kapták meg a kormánytól a hiányzó összeget, nem a realitásokhoz igazították az elképzeléseiket, hanem a jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező építtető cég még magasabb összegű pályázatot nyújtott be. A műtő felújítása egyre távolabbra került, miközben a cikkben megszólaló orvosok és nővérek elképesztő állapotokról számoltak be:
- Klíma nélkül operáltak 40 fokban, előfordult, hogy a gyerekek testére csorgott a sebész izzadtsága.
- A nyílászárók nem zártak a műtőben, az ablakok résein berepültek a rovarok. Nem egyszer fordult elő, hogy az operáció alatt légy szállt a nyílt műtéti sebbe.
- A régi linóleum alól csatornaszag szivárgott fel, ami vonzotta a rovarokat.
- Egy helyiségben két műtőasztalon dolgoztak; ilyet ma legfeljebb világháborús filmekben láthatunk. A sebészek bemosakodása a műtővel egy légtérben történt.
Az egyetem most vitatja, hogy a vezetői felelősek a kialakult helyzetért. Az országos tisztifőorvos NNGYK/18453-16/2024. számú határozata viszont egyértelműen fogalmaz: a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központja „közigazgatási szabályszegést követett el az által, hogy (…) megfelelő műtőblokk folyamatos rendelkezésre állását nem biztosítja”.
Rovó László rektor a felsőoktatási törvény rendelkezései alapján az intézmény „első számú felelős vezetője”. Az egyetem szervezeti és működési szabályzata kimondja, hogy a rektor „a kancellár egyetértésével rendelkezik – az Egyetem költségvetésével összhangban – az Egyetem rendelkezésére álló központi költségvetési előirányzatok, vagyoni és más források felett”.
Az egyetem még mindig napokra történő leállásról beszél, miközben forrásaink egybehangzóan állítják: hét és fél hétig csak életmentő műtéteket tudtak végezni. Az iratok is ezt támasztják alá: Müller Cecília akkori országos tisztifőorvos az NNGYK/18437-2/2024. számú határozatában 2024. április 15-től jelölt ki négy kórházat Budapesten, Debrecenben és Szegeden a Szegedi Tudományegyetem gyermeksebészeti szakmáinak ellátására. Majd bővítette ezt a kört, mert olyan sok beteget kellett átszállítani, hogy a mentőszolgálat újabb intézmények bevonását kérte. Vagyis innentől
fő szabályként Szegeden a határozat visszavonásáig hivatalosan nem volt gyereksebészeti ellátás, a szegedi és környékbeli betegek sürgősségi ellátóhelye száz kilométerekre került a várostól.
Néhány hét után a Magyar Orvosi Kamara és a sajtó is belépett a történetbe, végül Pintér Sándor egy dandártábornokot és Surján Cecíliát, az országos tisztifőorvos akkori helyettesét küldte Szegedre. A tisztiorvosi szolgálat egynapos határidőt szabott egy másik szegedi műtő biztosítására.
És láss csodát, megtalálták. A sebészeti klinikán a nyolcas műtőt.
Így történt, hogy 2024. június 4-én Müller Cecília visszavonta azt a korábbi határozatát, amelyben távoli kórházakat jelölt ki a dél-alföldi gyerekek megműtésére, és 2024. június 5-én megadta az engedélyt a gyerekek teljes körű helyi ellátására a szegedi nyolcas műtőben.
Április 15. és június 5. között pedig hét és fél hét telt el. A gyermeksebészeti osztályon az első nem azonnali életmentést igénylő műtétet másnap, 2024. június 6-án végezték.
Miért nem volt teljes körű sebészeti ellátás hét és fél hétig?
Ez hosszú idő, ami azzal telt, hogy gyerekeket ki- és bepakoltak a mentőautókból. Mit csináltak közben, miért nem találtak korábban műtőt?
Az NNGYK/18453-16/2024 számú határozat utal rá, hogy két alkalommal is helyszíni ellenőrzést tartottak a gyerek- és a fül-orr-gégészeti klinikán, és súlyos hiányosságokat találtak. A fül-orr-gégészeti műtőben sem voltak ideálisak az állapotok, a műtő csempével borított fala szintén nem bizonyult résmentesnek.
A visszaköltöztetésre kijelölt helyszínen a körülmények korábban még rosszabbak voltak, itt most csak azokról a problémákról esik szó, amelyek azután is megmaradtak – esetleg azáltal keletkeztek –, hogy kifestettek és új linóleumot is lefektettek a klinika műtőjében. A helyszíni szemlén kiderült például, hogy a műtők alapvető szabályát nem tartják be, nem különül el egy tiszta- és egy védőövezet a fertőzésveszély csökkentésére.
A kórházi fertőzések világában kulcsfontosságú, hogy a felületeken ne legyenek rések, mert ott megbújhatnak a kórokozók és azokat szinte lehetetlen eltávolítani. Szegeden azonban a csempézett falazat repedezett volt, vagyis nem (vagy csak nehezen) volt takarítható, ami fertőzésveszélyt okozhat.
Felfoghatatlan, hogyan gondolták úgy megnyitni a műtőt, hogy ott sem mesterséges, sem természetes szellőzés nem volt. Sem nyitható ablak, sem bekapcsolható légkondi.
Az ellenőrzés során találtak olyan szekrényt, ami alatt nem lehetett takarítani. A veszélyeshulladék-tárolóban lévő szekrény sem volt fertőtleníthető. A takarítószer-raktárban egy ledugózatlan kád miatt szennyvízszag terjedt. A szennyvízszag hétköznapi neve jobban kifejezné, miért nem való mindez egy műtőegységbe.
Az ablakkeret réseit szilikonnal tömítették, és lefestették a nyílászárókat, de ezt a tisztiorvosi szolgálat nem fogadta el, mert a felületkezelés nem volt megfelelő. A steril viszonyok megteremtéséhez sima felületet kell biztosítani; ez nem történt meg.
A cikkben érzékeltettük, hogy az egyetem nem gondoskodott a műtő megfelelő felújításáról. Most annak ellenére kérnek helyreigazítást, hogy uniós forrásból évekig milliárdos összeggel rendelkeztek a helyzet rendezésére, mégis szellőztethetetlen, takaríthatatlan, repedezett csempéjű és padlójú helyiségekbe rendelték vissza a sebészeket, hogy ott lássák el a betegeket.
A körülményeket nem mi írjuk le így, hanem az akkori országos tisztifőorvos.
Az uniós forrást az Országos Kórházi Főigazgatóság engedélyével végül nem a műtők, hanem műszerek beszerzésére fordították, mert a határidők lejárta és az összeg elveszítése fenyegetett. A kialakult áldatlan helyzetet úgy oldották meg, hogy a botrány kitörése után a kormány újabb keretet biztosított, amelyből a régi helyén két új műtőt alakítottak ki. A szegedi gyereksebészet jelenleg is ezekben működik.
Az egyetem vezetése változatlan,
Rovó rektor és Fendler kancellár is hivatalban van, és továbbra is tagadják a tagadhatatlant.
Az egyetem tulajdonosi jogait ellátó kuratórium azonban átalakult, a törvénynek megfelelően lecserélték a korábbi tagokat. Az új testületbe bekerült a Karikó Katalint Nobel-díjra jelölő Kondorosi Éva biológusprofesszor. (Az akadémikussal „Ez a díj átok és áldás egyszerre” címmel közöltünk Karikó Katalinnal közös interjút.) A testület elnöke Szajbély Mihály irodalomtörténész lett, tagjai még Szomora Zsolt büntetőjogász és Nagy Endre József, a Pick korábbi vezérigazgatója mellett Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is.
Az egyetem rektorának az új helyzetben nem volt akkora befolyása, hogy meg tudja akadályozni, az a kamarai vezető is ott legyen a testületben, akihez a gyereksebészet helyzetét elviselhetetlennek ítélő orvosok annak idején segítségért fordultak.
Nyitókép: Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora (fotó: MTI / Rosta Tibor)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
