A Szegedi Tudományegyetem tagadja, hogy 2024-ben hét és fél hétig állt a dél-alföldi régióban a gyermeksebészeti ellátás, és az életmentő műtétek kivételével a beteg vagy sérült gyerekeket Debrecenbe, Pécsre, Miskolcra vagy Budapestre kellett szállítani. A magyar egészségügy egyik legnagyobb krízise kapcsán nem ismerik el, hogy a gyereksebészetet azért kellett leállítani, mert olyan műtőbe akarták visszaköltöztetni, ahol ablakot sem lehetett nyitni és légkondicionálás sem volt. Mi azt állítjuk: igenis terhelte.

Két évvel ezelőtt a teljes dél-alföldi régió gyereksebészeti és -traumatológiai centrum nélkül maradt hét és fél hétre, miután a műtőfelújításra szánt uniós fejlesztési forrást más célra elköltötték. A sérült és beteg gyerekeket utaztatni kellett, legalább száz kilométeres távolságra. Felelős máig nincs, a Szegedi Tudományegyetem az építőcégre mutogat. Miután a kormány feloldotta az egészségügyben dolgozók nyilatkozattételi tilalmát, a Válasz Online rekonstruálta a vérlázító történetet. Aminek fővárosi vonzata is van: magyarázatot ad arra, miért nyomorognak máig egy szűk alagsori helyiségben a budapesti gyerekek százai egy ügyeleti napon.

Miközben az ország egyik legnagyobb presztízsű egyetemén a kormány nyomására takarékosságból egy évre elzáratták a melegvizet, a másikon még a kézmosóvíz hőmérséklete is állítható. Hűen tükrözik-e a különbségeket ezek a szimbolikus tények? Tényleg elhozta a Kánaánt az alapítványi egyetemeknek az alapítványi forma? A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egykori dékánja, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, Szajbély Mihály professzor szerint korántsem. Inkább a Kádár-rendszer köszön vissza ma. Interjú.