„Állítsuk meg Szlovákiát az orbáni úton!” – Tarr Zoltán a strasbourgi Beneš-vitáról
Immár nem pusztán szlovák–magyar téma a Beneš-dekrétumok ügye: szerdán az Európai Parlamentben a szlovákiai jogállamiságról szóló vitában mások mellett az Európai Néppárt német és lengyel képviselői is kifogásolták az 1945-ös kollektív bűnösség alapján máig zajló vagyonelkobzásokat, illetve dekrétumok bírálatát kriminalizáló tavaly decemberi pozsonyi törvénymódosítást. Tarr Zoltán, a Tisza európai parlamenti delegációjának vezetője sikernek tartja pártcsaládja, illetve a többi Európa-párti frakció mozgósítását. Szerinte nem cél, hogy Szlovákiát megfosszák uniós forrásaitól, mert annak a felvidéki magyarok is kárát látnák. Az Európai Parlament azonban nyomást helyezhet az Európai Bizottságra, hogy lépjen fel Robert Fico kormánya ellen.
A Válasz Online évek óta figyelemmel kíséri a második világháború után a csehszlovákiai magyarok és németek kollektív bűnösségét kimondó Beneš-dekrétumok ügyét. A magyarországi sajtóban az elsők között hívtuk fel a figyelmet arra, hogy a jogfosztó szabályozást máig alkalmazzák: 2022-ben Fiala-Butora János felvidéki jogász magyarázta el lapunknak, hogy Szlovákiában máig sajátítanak ki például földvagyont olyanoktól, akiknek felmenőinél valamilyen oknál fogva nem tudták végrehajtani az elkobzást a második világháború után.
A dekrétumok kritizálását akár fél éves börtönnel büntető törvénymódosítás tavaly decemberi elfogadása után Kollai István szlovakista, a Pozsonyi Magyar Intézet volt igazgatója állapította meg: az eset jól mutatja a térség nacionalistáival szövetkező magyar kormányzati „terpeszpolitika” kudarcát. Fiala-Butora János pedig az itthonról nehezen érthető szlovák felfogást magyarázta el elemzésében. Így fogalmazott:
„A Beneš-dekrétumok ügye nem aktuálpolitikai manipuláció, hanem a szlovák állam alapító mítosza. Ezért a közéleti vita sem szakmai kérdésekről, hanem arról szól, hogyan képes Szlovákia megteremteni a saját biztonságát a máig revizionistának gondolt Magyarországgal szemben.”
Nem sokkal később a jogászt már nem elemzőként, hanem aktivistaként szólaltattuk meg: Fiala-Butora János Orosz Örssel és Stubendek Attilával együtt feljelentette magát a komáromi rendőrségen a dekrétumok megkérdőjelezésért, egyben petíciót indítottak az ügyben. Pozsonyban exkluzív interjút készítettünk Martin Dubécivel, a Beneš-dekrétumok ügyét politikai kérdéssé emelő Progresszív Szlovákia politikusával, a szlovák parlament alelnökével, aki szégyelli magát a történtek miatt.
Nem kellett sokat várni arra, hogy a dekrétumok kritizálását rendőri fellépés kövesse: január 30-án a pozsonyi óvárosban a Köz.ügy elnevezésű fiatal aktivista csoport demonstrációt szervezett az ügyben. Orosz Örs nem volt hajlandó levenni a „Megkérdőjelezem a Beneš-dekrétumokat!” feliratú láthatósági mellényt, ezért a rendőrség előállította. Néhány órával az esemény után már páros interjút közöltünk a tüntetést szervező Kovács Balázs publicistával és Orosz Örssel. E hét keddjén, az európai parlamenti vita előtt beszélgettünk Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselővel, aki a felvidéki magyar képviselő hiányában felvállalta az ügyet, és régóta dolgozik a dekrétumok ügyének európai köztudatba emelésén.
A Válasz Online továbbra is figyelemmel kíséri a kollektív bűnösség Európai Unióban elfogadhatatlan alkalmazását, illetve az ez ellen irányuló törekvéseket. Most az Európai Parlament szerdai vitáján jelenlévő tiszás delegációvezetőt, Tarr Zoltánt kérdezzük.
×××
– A szlovákiai jogállamiságról szóló szerdai vita kakofónnak tűnt. A képviselők rengeteg kifogást felhoztak, szlovák és magyar belpolitikai adok-kapok is kialakult, sokszor elcsúszott a fókusz a Beneš-dekrétumokról, illetve az azok kritizálását börtönnel büntető törvénymódosításról. Volt ennek így értelme?
– Nagyon is. A jogállamisági kifogásokat és a Beneš-dekrétumok ügyét felesleges egymással szembeállítani, ugyanannak a problémának a különböző megközelítéséről beszélünk. Ahhoz, hogy a szerdai vitát értékelni tudjuk, látnunk kell: önmagában a dekrétumok ügyét tagállami ellenállás miatt nagyon nehéz egyáltalán napirendre tűzni. Messze nem csak Szlovákiáról van szó: más országok is a második világháború utáni rendezés megkérdőjelezésétől tartanak. Ez persze abszurd, de ez a realitás. Teljesen más a helyzet, ha a szólásszabadság vagy az alapjogok korlátozása felől közelítjük meg a kérdést, abban sokkal könnyebb konszenzust teremteni. Ez sikerült is, rengeteg munkával elértük az Európa-párti frakciók egyetértését.
– A jogállamiság lett az a hordozórakéta, amire a kisebbségvédelem űrhajóját erősítették?
– Így van. A két ügy összekapcsolásához nem kellett semmilyen elvtelen politikai alkut kötnünk. Türelmesen, újra és újra elmagyaráztuk a kollégáknak, miért sérti az alapvető szabadságjogokat a dekrétumok kritizálásának büntetése, illetve a magántulajdon kisajátítása.
Sajnálom, hogy az új helyzettel fideszes képviselőtársaink nem tudtak mit kezdeni. A vitában a múltról beszéltek, de nem válaszoltak arra, a magyar kormány miért nem lép föl határozottabban a dekrétumok ügyében.
Jellemző, hogy a Patrióta képviselőcsoport öt felszólalójából négy fideszes volt – a saját frakciótagjaikat nem tudták meggyőzni arról, hogy illene megnyilvánulniuk. Az Európai Néppártból viszont a német CDU-s Sven Simon, az alkotmányügyi bizottság elnöke, a lengyel Michał Wawrykiewicz vagy a szlovák Miriam Lexmann felszólalása jelezte: nem pusztán egy kézlegyintéssel elintézhető magyar nyafogásról van szó, Európa odafigyel a szlovák állam jogsértő lépéseire. Ők élesen támadták az etnikai alapú vagyonkisajátítások gyakorlatát és a dekrétumok bírálatának kriminalizálását.
– Mielőtt meghatódnánk a nagy összefogáson, jegyezzük meg: a liberális-centrista frakcióban ülő Progresszív Szlovákia magyar nemzetiségű képviselője, Ódor Lajos volt miniszterelnök csak általánosságban beszélt a szlovák jogállamiság problémáiról, a Beneš-dekrétumokat nem említette. Miért volt ilyen visszafogott?
– Ezt tőle kellene megkérdezni. Érzékelhető, hogy a Progresszív Szlovákia vékony jégen jár: erős a meggyőződésük, a dekrétumok alapján végzett földelkobzások gyakorlatának véget kell vetni. Ezt azonban a szlovák politikai környezet miatt alapvetően maffiaellenes lépésként magyarázzák el, a kisebbségvédelmi megközelítésnek alighanem kisebb lenne a társadalmi támogatottsága.
– Szerdán tehát jót vitatkozott az Európai Parlament a szlovák jogállamiságról. Mikor lesz határozat az ügyben?
– Napirenden van és napirenden lesz a kérdés, azon dolgozunk, hogy minél előbb szülessen egy szöveg, amelyben kellő hangsúllyal jelennek meg a Beneš-dekrétumok. A dokumentum nem kizárólag erről az ügyről, hanem általában a szlovák jogállamiság problémájáról szól majd. A kollektív bűnösségen alapuló dekrétumok bírálatát büntető jogszabály-módosítással Robert Fico kormánytöbbsége kettős célt akart elérni. Egyrészt a dekrétumokat földek megszerzésére használó korrupt hálózatok védelmét, másrészt pedig a célkeresztet a magyar kisebbségre rakta, mint gyakran, ha szorult helyzetbe kerül. Ennek kivédésére szeretnénk, hogy az Európai Bizottság indítson eljárást a szlovák kormány ellen.
– Javasolják majd az uniós források elvonását is?
– Semmiképpen! Egyrészt a pénzek leállítása a magyarok által lakott régiókat is érintené, másfelől az ilyen lépés kontraproduktív is lehet.
A cél inkább az, hogy közösen megállítsuk északi szomszédunkat az orbáni úton. Többek között azért, mert a jogállam további lebontása a szlovákiai magyaroknak fájna a legjobban.
Mi sem vagyunk elégedettek azzal, amit az Európai Unió az őshonos európai közösségekért tesz, de a még létező szlovákiai kisebbségvédelmi szabályozások többek között európai nyomásra, illetve az uniós joghoz való alkalmazkodás nyomán születtek. Ha a szlovák kormány a magyarhoz hasonlóan azt mondja, a jogállam tulajdonképpen fikció, s akár a véleménynyilvánítást is lehet börtönnel büntetni, annak a magyarok lesznek a legnagyobb kárvallottjai – lásd a pozsonyi tüntetésről egy Beneš-dekrétumokat kritizáló láthatósági mellény miatt rendőrségre vitt Orosz Örs esetét. Bizakodással tölt el, hogy ebben az ügyben közösen munkálkodunk szlovák kollégákkal. Ha rendezni tudjuk közös dolgainkat, könnyebb erős Közép-Európát építeni. Márpedig ez a Tisza választási programunkban is megfogalmazott célja.
– A Tisza jól lábon lőtte magát a Beneš-vita előtt…
– Miért is?
– A Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény bíróságra való küldésének megszavazása, illetve Ursula von der Leyen bizottsági elnök elleni bizalmatlansági indítványról való távolmaradás miatt az Európai Néppárt eltiltotta önöket a felszólalástól és a jelentések készítésétől. Szerdán ön pusztán két mondatot mondhatott, mert a levezető elnöknek van lehetősége szót adni felszólási listán nem szereplőknek.
– Érdekes, én inkább azt szoktam hallani, hogy mindenben a Néppárt irányát követjük, most meg a különút a baj… Értem a felvetést, de mint minden parlamentben, Brüsszelben is a munkának csak egy része a nyilvános beszéd. Itt talán még a nemzeti parlamenteknél is fontosabb szerep hárul az egyeztetésekre, a tájékoztatásra, a személyes kapcsolatok építésére. Pontosan ezt tettük Beneš-dekrétumok ügyében az első perctől, amikor levelet írtunk a Bizottságnak, amikor sürgősséggel napirendre vetettük az ügyet, vagy amikor elmagyaráztuk a német, lengyel és más kollégáknak a problémát.
– Tegyük fel, megszületik a határozat. Mivel az Európai Parlament döntésének semmilyen kötőereje nincs, Robert Fico nyugodtan nevethet egy jót.
– Nem becsülném le egy ilyen határozat súlyát, még ha valóban nem is kötelezhetünk semmire egy tagállamot. A legfontosabb, hogy cselekvésre késztessük a Bizottságot, s ebben egy esetleg erős többséggel elfogadott határozatnak komoly szerepe lehet. Ha pedig elindul az egyeztetés a Bizottság és Pozsony között, jó esély van rá, hogy a szlovák kormányt rá lehet kényszeríteni a változtatásra – így például a Beneš-dekrétumok kriminalizálásának megszüntetésére. Ha ezt elérjük, elégedettek lehetünk.
Nyitókép: Tarr Zoltán felszólal az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2025. február 11-én (fotó: EP/Brigitte Hase)
Ezt az interjút nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
