„Higgy a birodalomban!” – Habsburg-hálózatra épül a kormány szuverenista világa
„Megint egy oldalon állunk, és megint együtt megyünk a csatába, mint nyolcszáz évvel ezelőtt” – fogalmaz Orbán Viktor Habsburg Eduárd leköszönő vatikáni nagykövet magyarul nemrég megjelent könyvének utószavában. A szövetség hangsúlyozása ráirányítja a figyelmet a kormány által ügyesen használt, tengerentúlig nyúló Habsburg-hálózatra. Lapunk megtudta, hogy a Habsburg Ottó örökségét őrző alapítvány az ország egyik legreprezentatívabb épületébe, a Királyi Palota felújítás alatt álló északi szárnyába költözik. A lépés rávilágít a NER ideológiai nagyzenekarára, ahol a türk íjfeszítőktől a nyugatos kereszténydemokrata hagyományig minden szólam elfér. Még akkor is, ha az orosz birodalommal és Vlagyimir Putyinnal élesen szemben álló Habsburg Ottó húsz évig a propagandában főellenség Manfred Weber által alelnökölt bajor CSU európai parlamenti képviselője volt.
A nagy magyar szuverenitásháborúban néha váratlan szövetségek köttetnek. Ezek között alighanem az a legizgalmasabb együttműködés, amelynek során az európai impérium ellen lázadó magyar kormány használja a par excellence birodalmi család, a Habsburgok Atlanti-óceánon túlra is nyúló hálózatát, presztízsét – „cserébe” diplomáciai pozíciókért és bizonyos juttatásokért. E folyamat közvélemény előtt is ismert állomása, hogy egy 2016-ban elfogadott törvénnyel létrehozták a Habsburg Ottó Alapítványt, amely színvonalasan mutatja be és dolgozza fel a családtól IV. Károly fiának 99 esztendőre bérbe vett iratait. (Évente 100 ezer euróért, nagyjából 40 millió forintért.) Ottó trónörökös fia, Habsburg György 2021 és 2025 között Magyarország párizsi nagykövete volt, jelenleg pedig Madridban képviseli hazánkat. A reformkorban, 1795 és 1847 között Magyarország nádoraként az ország felvirágoztatásáért tett erőfeszítései miatt a legmagyarabb Habsburgnak nevezett József nádortól sarjadó magyar ágba tartozó Habsburg Eduárd pedig 2015-től volt a Vatikán mellé akkreditált nagykövet; megbízatása idén ősszel ért véget. (Hivatalosan Habsburg-Lotharingiai Eduárd Károly, de a követhetőség kedvéért maradunk a plebejus változatnál.)
A diplomata eredetileg amerikai közönségnek szánt A Habsburg észjárás – Hét szabály zavaros időkre című könyve nemrég látott napvilágot a Hitel Kiadónál, s jól szemlélteti a Habsburg-hálózat messze nyúló csápjait. A könnyű kézzel megírt, kellemes kis kötet egyszerre történeti anekdotafüzér Európa valaha legnagyobb hatalmú családjáról és az amerikai trumpista MAGA-, illetve a NER-világra optimalizált életvezetési tanácsadó. Habsburg Eduárd megemlíti, hogy a könyvnek még az ötlete is a tengerentúlon született, egy 2022-es bostoni előadása után, s az első változat angolul látott napvilágot. „Házasodj meg!”, „Légy katolikus!”, „Higgy a birodalomban!”, „Állj ki a törvényért és az igazságért!”, „Tudd, hogy ki vagy!”, „Légy bátor a csatában!”, „Halj meg jól” – sorjáznak egymás után a jó élethez szükséges témákat tárgyaló fejezetek.
A kötet politikai jelentőségét azonban nem a családi történetek, hanem az ajánlások és az utószó adja.
Az amerikai kiadás magyar változatba is átemelt ajánlásait a 2023-ben elhunyt konzervatív katolikus ausztrál bíboros, George Pell és Newt Gingrich korábbi republikánus politikus, az amerikai Képviselőház egykori elnöke írták. Gingrich Donald Trump elnök régi és elszánt támogatója. Az igazak seregébe 2009-ben rukkolt be: katolizálásának egyik inspirátora harmadik felesége, Callista Gingrich volt. Ő egy időben Habsburg Eduárd kollégájaként dolgozott, hiszen férje támogatásáért hálából Trump elnök az Egyesült Államok szentszéki nagykövetének nevezte ki, e pozícióban 2017 és 2021 között szolgált. (Callista Gingrich jelenleg Svájcba akkreditált amerikai nagykövet.)
Politikai szempontból még hangsúlyosabb a magyar kiadásban utószóként megjelent szöveg szerzője, hiszen az nem más, mint Orbán Viktor miniszterelnök. A református kormányfő figyelemreméltó liberalizmussal eltekintett nagykövete „Légy katolikus!” felszólításától; az egykori császári-királyi család és a magyarok közötti konfliktusokra fátylat borítva
a szuverenitásharcban találta meg az egyetértés terepét.
„Még ha a módszerek és a politikai álláspontok között voltak is különbségek, a magyarok és a Habsburgok örökös célja mindig is ugyanaz volt: hogyan maradjunk önmagunk az évszázadok során, hogyan tegyük Közép-Európát erős, független szereplőjévé a világpolitikának. Habsburg Eduárd könyve bizonyítja, hogy mennyire hasonlóan gondolkodunk. Megerősítjük, hogy az emberiség a családban találja meg leginkább a boldogságot. Hisszük, hogy a kereszténység őrzi meg identitásunkat. És fenntartjuk, hogy Európa integrációja – népeink akaratával szemben – esztelenség. Ne lepődjünk meg tehát, ha egy magyar szabadságharcos (aki jó sok sebet szerzett) írja az utószót ehhez a Habsburgokról szóló kiváló könyvhöz. Megint egy oldalon állunk, és megint együtt megyünk a csatába, mint nyolcszáz évvel ezelőtt” – fogalmaz a kormányfő.
A csatához pedig megerősített hadállások szükségeltetnek. Ezért információink szerint a Habsburg Ottó emlékét őrző alapítvány a jelenlegi helyéről, az evangélikus egyház központjának is otthont adó Szentkirályi utcai ingatlanból belátható időn belül a budai várba költözhet. Információink szerint az intézmény az átalakítás alatt álló egykori Királyi Palota északi pavilonjában kap új otthont. (Az épületszárny újjáépítését tavasszal két átfogó cikkben mutattuk be; ezek itt és itt olvashatók).
Megkeresésünkre Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója megerősíti értesülésünket, jelezve, hogy az Alapítvány hivatalos székhelye kezdettől fogva a budai várpalota D épülete, aminek felújítása azonban csak évek múlva várható. A tervezőmunkát végző Robert Gutowski Építésziroda vezetője, Gutowski Robert érdeklődésünkre azt válaszolja: „A Habsburg Ottó Alapítvány befogadására vonatkozóan nincs változás a korábbi tervekhez képest annyiban, hogy a korábbi tervek szerint is a palotába történő költözés elfogadott és tervben volt. Korábban a Magyar Nemzeti Galéria úgynevezett D épületében indult el a közös gondolkodás, majd tervezői oldalról 2021-ben adtunk egy javaslatot a jövőbeli rekonstruált állapot kupolaszárnyban történő elhelyezésre.
A jelenlegi egyeztetések alapján az Alapítvány északi szárnyba történő költözésével számolunk. Az északi szárny publikus és irodai felhasználású funkcióit igazítjuk az alapítványi igényekhez,
változatlan alapterületekkel. Tehát mind a kiállítótéri funkciók, mind az üzemeltetési területek a jelenleg érvényes tervekkel azonos formában épülnek.”
Amennyiben valóban lezajlik a költözés, az két szempontból is jelentős változás lesz. Egyrészt az eddig levél- és adattári munkára, könyvkiadásra, vándorkiállítások szervezésére összpontosító intézmény állandó kiállításra is alkalmas terekkel gazdagodik. Végig kell tehát gondolni, mit és hogyan akarnak mondani a magyar állam egyik legszimbolikusabb terében.
Az egységes Európa gondolatát propagáló, a Szovjetunióval, az orosz birodalommal, élete vége felé Vlagyimir Putyinnal élesen kritikus Habsburg Ottó nehezen tűnik beilleszthetőnek a Kelet felé forduló, Nyugat ellen szabadságharcot vívó, az orosz neoimperializmussal feltűnően megértő magyar kormányzati politikába. Némi iróniával úgy is fogalmazhatunk, ha Habsburg Ottó élne, alighanem megkapná a Soros-bérenc bélyeget. Hiszen húsz éven keresztül annak a bajor CSU-nak volt az európai parlamenti képviselője, amelynek jelenlegi alelnöke Manfred Weber, aki egyben az Európai Néppárt elnöke és parlamenti frakcióvezetője, s ilyen minőségében a kormányzati propaganda fő célpontja. A Habsburg Ottó emlékét ápoló alapítvány megemelése egyben a kormányzati ideológia többrétegűségére is rávilágít.
Az ideológiai koncerten egyszerre szól a Türk Tanács és a nyugatos, kereszténydemokrata trónörökös hangja.
Sőt, minél több szólam hallható, annál jobb. Nem baj, ha a NER-en belüli Horthy-rajongók és hátrafele nyilazók esetleg grimaszolva fogadják Habsburg Ottó emlékének hangsúlyosabbá válását. Eszmék, ideológiai hagyományok, egyéni ambíciók és sértettségek versenyében mindig a miniszterelnök tesz igazságot. Rendszere csúcsáról alátekintve emel fel, taszít le, oszt feladatot vagy büntetést – biztosítva ezzel saját hatalmi pozícióját.
A Habsburg Ottó Alapítvány költözése az ideológiai játszmázás mellett még egy szempontból érdekes. A Budavári Palota egykori északi pavilonjának belakásával az egykori magyar királyi székhely főbejárati szárnya kap új funkciót. Az északi pavilon 1905 elejére készült el teljesen, és egy 1939-40-ben végrehajtott kisebb felújítástól eltekintve egészen Budapest ostromáig változatlan maradt. Az épület 1944-45-ben súlyos, de nem helyrehozhatatlan károkat szenvedett, azonban a Kádár-rendszerben szinte a felismerhetetlenségig átalakították, ez lett a Munkásmozgalmi Múzeum. Mint a palota összes többi részén, itt is leegyszerűsítették a gazdagon tagolt tetőket, sematikus barokk homlokzatokat képeztek ki a túldíszítettnek tartott hauszmanni eredeti tagozatok helyett, és modern nyílászárókat helyeztek be. Végül 1975-ben nyílt meg az új intézmény, ez volt a második a Vár múzeumai közül, s az egykori a Királyi Palotába vezető pavilon ezzel visszavonhatatlanul a Kádár-kori kultúrkombinát egyik jellegtelen szárnya lett.
Más ágon is hangsúlyosan megjelenik majd a magyar állam reprezentációjában a mába nyúló Habsburg-örökség. A família magyar ágához tartozó József főherceg budavári palotája 1906-ra készült el a Szent György téren. Az épület szintén megsérült a második világháborúban, majd 1968-ban lebontották. Az egykori
palota rekonstrukciója már 2021-ben megkezdődött, ide költözik az Alkotmánybíróság.
Tovább fúrva a történelem gránitjába, a Habsburg-kontinuitás még érdekesebb rétegeire bukkanhatunk. A hivatalosan a miniszterelnök édesapja tulajdonában álló hatvanpusztai félkész mezőgazdasági üzem ugyanis az uralkodói család magyar ágának tulajdona volt. A volt vatikáni nagykövet, Habsburg Eduárd édesapjának ükapja, József nádor építette még 1827-ben. A majorság eredetileg a Habsburg család alcsúti mintagazdaságának részét alkotta. A birtok szívéhez, a kastélyhoz képest alárendelt szerepet játszott, nem a reprezentáció, hanem a gazdálkodás színtere volt. Az azonos építészeti stílus – a reformkorra jellemző mértéktartó klasszicizmus – és az uradalom egyes részeit összekötő fasorok valaha egységet teremtettek a tájban elszórtan elhelyezkedő uradalmi létesítmények között. A 20. század nagy átalakulását a más főúri rezidenciák körül kialakult kultúrtájak sehol nem vészelhették át érintetlenül, de Alcsút körül máig értelmezhető módon fennmaradtak a „Habsburg-vidék” kulcsfontosságú elemei. Ezek közé tartozott Hatvanpuszta is, amelyből 1828-ban választottak le a máriavölgyi gazdaságot. (Itt ma Tiborcz István érdekkörébe tartozó golfklub működik a Botaniq brand alatt.)
Ironikus fintora a sorsnak, hogy a Habsburg-világot a budai várban rekonstruálni akaró akarat a majorságban inkább megsemmisítette a családhoz kötődő épített örökséget (erről többek közt itt és itt írtunk).
A hatvanpusztai klasszicista uradalmi központot műemlékként ugyanis gyakorlatilag felszámolták – például az elvben védett egykori juhhodályok teljes lebontásával.
A Habsburg-hálózat kezelése ugyanakkor nem csak az épített emlékek kezelésében vagy az emlékezetpolitika szempontjából figyelemreméltó. Mint Habsburg Eduárd könyvének amerikai vonatkozásaival, illetve a családi nagyköveti megbízatásokkal jeleztük, a magyar kormányzat nemzetközi színtéren is kamatoztatná ezt a tőkét. Erre már mások is felfigyeltek: az Európai Parlament „szexuális és reprodukciós jogokkal foglalkozó fóruma” (frakcióközi munkacsoportja) egy nemrégen kiadott jelentésben arról írt, a magyar kormány többek között Habsburg Ottó örökségét felhasználva terjesztené „extremista vallási ideológiáját”.
Persze nem érdemes a progresszív stemplizést túl komolyan venni, hiszen bizonyos szögből az is szélsőséges, aki szerint talán túlzás 72 nemről vizionálni. Kétségtelen viszont,
a Habsburg-inspiráció létezik a nemzetközi szuverenista-populista erőket összeszervező magyar külpolitikában.
A tekintélyes európai politikai lap, a Politico már a 2024-es európai parlamenti választás után úgy értelmezte az Európai Néppárttól jobbra, többek között Orbán Viktor szervezésében létrejött Patrióták Európáért frakcióját, hogy az összehozza „Európa legrégebbi bandáját”, és keresztény meg k. und k. hagyományon alapul. Ez csak félig volt tréfa. Jelképes, hogy az alakuló ülésre Bécsben került sor, s a szövetség magját az egykori Birodalom területén működő pártok alkotják, mint amilyen a Fidesz, a cseh ANO, az osztrák FPÖ, az északolasz Liga. Bár formálisan nem lépett be a szocialistáknál felfüggesztett Robert Fico Smerje, a Patrióták retorikai és gyakorlati szövetségese a szlovák kormányfő pártja, amely szintén egy Habsburg-utódállamban működik. A pártcsalád nem is teljesen sikertelen a döntések befolyásolásában. Az Európai Néppárt nemrég a Patriótákkal és a Giorgia Meloni-féle konzervatívokkal fogott össze, hogy leszavazzák a Green Deal egyes, a vállalkozások számára hátrányosnak ítélt javaslatait. Kellően felháborítva ezzel a Néppárt hagyományos centrista partnereit, a szociáldemokratákat és a liberálisokat.
Ők kénytelenek elfogadni, hogy a Habsburgok által előszeretettel alkalmazott „oszd meg és uralkodj!” módszere ma is működőképes.
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Duarte Piót, Braganza hercegét (b) a Karmelita kolostorban 2025. augusztus 20-án. Jobbról Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a kormányfő mellett Habsburg György, Magyarország madridi nagykövete (fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
