„Lehet, hogy komolyan nem hisz már benne” – ezért beszélhet Orbán az EU végéről
Orosz provokációk a NATO ellen, cseh választás, francia káosz, az EU sorsa és a Trump–Orbán-barátság szilárdsága – ezekről szól a HetiVálasz szeptemberi külpolitikai kibeszélője. A mikrofonoknál Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
Részletek a műsorból:
Mi lehetett Moszkva célja az elmúlt időszak provokációival (drónbrepülések, légtérsértések)?
Magyari Péter: „Ha elhiszi magáról a nyugati politikai osztály és a közvélemény nagyobb része, hogy mi tehetetlenek és gyengék vagyunk, akkor ez abba az irányba nyomja a mindenkori európai külpolitikát, hogy engedékenyebbnek kell lenni Moszkvával. Ilyen értelemben máris valamit nyert Oroszország ebben a diskurzuspárbajban, miközben valamit vesztett is, hiszen úgy tűnik, hogy egyelőre a kemény válasz logikája kerekedett felül. A lengyelek azt mondták, ha hozzájuk betéved egy orosz gép, akkor lelövik, Donald Trump amerikai elnök pedig azt mondta, hogy lőjék csak le. Közben pedig minden politikus hazafelé is játszik. És ha az orosz sajtóban azt lehet mutatni, hogy a Nyugat összecsinálta magát néhány Gerbera drónunktól meg egy 12 perces berepüléstől, akkor adódik a kérdés: »Hát akkor ki itt az erős? Ki itt a nagyhatalom? Ki az, aki packázni tud a fél világgal?« Pont akkor, amikor az ukrán támadások az orosz olajipar ellen először okoznak olyan gondot, amit a katonaviseltek családtagjain kívül is tömegek átérezhetnek Oroszországban: konkrétan az, hogy rekordára van a benzinnek, és nem is lehet mindig kapni. Ilyenkor megmutatni, hogy »mi ijesztgetjük Európa legerősebb hadseregeit, és azok nem tudják, hogy mit kezdjenek velünk«, az nem rossz politikai kommunikációs döntés a Kreml részéről.”
Hiteles választ adott-e a Nyugat az orosz akciókra?
Ablonczy Bálint: „Erre az idő ad majd választ. Azt kell megnéznünk, hogy Donald Trump holnapután, amikor egy másik lábával kel föl meg másokkal beszél telefonon, akkor mennyire fog mást mondani. Az a nagyon érdekes a mostani helyzetben, hogy nemcsak a katonai géplelövés opciója került elő a retorikájában, hanem tulajdonképpen olyan mondatokat mond most Oroszországról, amiket eddig nem: papírtigrisnek nevezi az oroszokat, sőt, az én bingókártyámon az biztos nem volt, hogy az amerikai elnök fogja majd lényegében a háború támogatásával megvádolni a magyar kormányt, ugyanis az ENSZ-közgyűlés kapcsán Trump azt mondta: »Az orosz olajat vásárló NATO-tagországok finanszírozzák az ellenük zajló háborút.« Ez egyértelmű üzenet Szlovákiának és Magyarországnak. Van tehát egy nagyon erőteljes retorika Donald Trump meg az amerikaiak részéről, de nagy kérdés, hogy ez mennyire tud kitartani.”
Miért beszélhet egyre többet Orbán Viktor az EU végéről? Kötcsén például úgy fogalmazott: „Az Európai Unió a szétfeslés és a széttagolódás állapotába lépett.”
Magyari Péter: „Azt tudja üzenni a választóknak: »Ha én Brüsszellel vitatkozom, akkor egy félhullával vitatkozom. Ha fenyeget engem, ne feledjétek el, hogy egy félhulla fenyeget és ilyen szinten árazzátok be!« Teszi ezt egy olyan pillanatban, amikor nem lehet tudni, hogy a kampányban előfordulnak-e még további jogállamisági eljárások vagy megszorítások Magyarország ellen. Bizonyos tagállamok részéről igény volna rá; hogyha ez többség lesz, akkor itt még súlyos történetek lesznek. Ezt elő is készítheti Orbán Viktor. És megengedhetjük azt is, hogy komolyan nem hisz már a projektben.”
Változik-e Magyarország energiapolitikája attól, hogy Donald Trump ezzel kapcsolatban telefonhívást ígért barátjának, Orbán Viktornak?
Ablonczy Bálint: „Arról, amit most Trump csinál – lényegében az amerikai LNG-ipar szószólójaként jár el – Biden alatt éveken keresztül hallgattuk, hogy »micsoda képmutató, alávaló, emberi jogokra hivatkozó, de csak pénzről szóló politikát visznek«. Most valahogy ezeket a kritikákat nem hallom, egy jóval agresszívabb amerikai stratégia esetén. Közben a magyar kormány megpróbál csárdásozni ebben a kérdésben is: szerződést köt a Shell-lel gázvásárlásra kicsi összegben, de lehet mutatni, hogy energiadiverzifikációban vagyunk. Amerikai moduláris mini-atomerőművekkel próbálják ellensúlyozni Paksot. Miközben Pakssal kapcsolatban amerikai nyomás nélkül is felmerülnek komoly kérdések, de a magyar kormány láthatóan ezt is kiteszi az asztalra, hogy valamifajta amerikai együttműködéssel ellensúlyozza a kritikákat.”
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
