Trump bálterme – avagy leszámolás egy ideállal
A Fehér Ház történelme legnagyobb átalakulása előtt áll: ez az első olyan bővítés, amely nem marad meg a washingtoni köztársaság keretei között, és az Egyesült Államok elnökének rezidenciáját szerény vidéki kúriából uralkodói palotává változtatja. Tanulságos, hogy ez mit mond el Amerika és általában a liberális demokrácia 21. századi állapotáról.
Néhány napja jelentette be Donald Trump, hogy nagyszabású bálteremmel bővítik a Fehér Házat, amelynek építése hamarosan megkezdődik, és bőven befejeződik Trump elnökségének a végéig. Ez a körülbelül 8500 négyzetméteres, 650 férőhelyes építmény lesz Trump elnökségének leglátványosabb hagyatéka, egyben a Fehér Ház legjelentősebb átalakulása azóta, hogy Harry Truman elnöksége alatt, 1949 és 1952 között az elnöki rezidenciát teljesen újjáépítették.
A bemutatott terveken egy pompás, fehér-arany stukkódíszes, korinthoszi oszlopos, levegős terem, a külső látványterveken egy óriási, historizáló stílusú bővítés látszik. Az építkezés költségét most 200 millió dollárra becsülik, amit Trump magánadományokból szeretne fedezni.
Egy ilyen projekt megítélése nyilván elválaszthatatlan Trump személyétől, és szinte lehetetlen, hogy ne az elnökről alkotott vélemény határozza meg, mit gondoljunk róla.
A terv jellege, léptéke, bejelentésének módja jellegzetesen trumpi.
„Több mint 150 éve szerettek volna báltermet építeni a Fehér Háznak. Még soha nem volt olyan elnök, aki jó lett volna báltermek építésében. Én remek vagyok” – magyarázta. Ezeket a mondatokat mintha csak a South Park alkotói írták volna.
De mégis: a Fehér Ház a világ egyik legikonikusabb épülete. Mi történik most vele? Trump tönkreteszi? Nevetségessé válik, mint a New York-i Trump Tower hírhedt, csupa arannyal borított, hánytatóan giccses penthouse lakosztálya?
Trump első elnöksége alatt a szokásos lakberendezési változtatásokon kívül nem nyúlt a Fehér Házhoz. A legjelentősebb változtatása a Rózsakert felújítása volt 2020-ban, ami sok kritikát kapott hűvös, steril stílusa miatt, de ez Melania Trump projektje volt, nem a férjéé.
A második elnökség alatt nyilvánvalóan másként lesznek a dolgok. Az Ovális Irodát Trump aranydekorációkkal és arany dísztárgyakkal, aranykeretes festményekkel díszítette fel; ez különösen sújtotta a márványkandallót, ami előtt az elnökök fotózkodni szoktak külföldi vendégeikkel. A túl sok aranyozás az ízléstelenség határán billeg, az iroda korábbi, visszafogott eleganciája sokkal méltóságteljesebb környezetet teremtett. Egyetlen korábbi elnök sem csinált ilyesmit Amerika talán leghíresebb szobájával.
Ez azonban a jelek szerint csak a kezdet volt. Míg az Ovális Irodát könnyen helyre lehet majd hozni Trump után, az új báltermi szárny az örökkévalóságnak készül.
Valóban igazi hagyatékprojekt: a Fehér Házat végleg Trump ízlése szerint formálja át.
Ezen a ponton azonban érdemes több síkon is végiggondolni a projektet: a funkcionális igények, az építészeti stílus és minőség, valamint az eszmei tartalom mentén.
✦ Trump azzal érvel, hogy a Fehér Háznak régóta szüksége lenne egy bálteremre a reprezentatív fogadások helyigénye miatt. Az épület jelenleg legnagyobb terme, a Keleti szoba mindössze 200 fő befogadására alkalmas, ezért a kertben szoktak az ennél nagyobb rendezvényekhez ideiglenes sátrakat állítani. Trump szerint a sátrak rondák, és ebben persze igaza van. Funkcionálisan egy nagy befogadóképességű teremre valóban szükség lehet.
✦ Akárki lenne is az elnök, nem valószínű, hogy a Fehér Ház kortárs stílusú bővítést kapna. Az elnöki rezidenciát a 19. század óta többször jelentősen bővítették, de mindig az eredeti épület stílusában, hogy harmonikus egészet alkosson. A historizálás hagyományától elszakadni nagy merészség lenne, és elég nehéz elképzelni, hogy egy modern bővítés meggyőző, esztétikailag és társadalmilag elfogadható eredményt hozna.
✦ A bővítés terveit James McCrery jegyzi, aki az új tradicionálisnak nevezett irányzat egyik vezető képviselője. Noha a magyar építészetben ez még mindig tabunak számít, az angolszász világban (ahogy egyébként Franciaországban és Hollandiában is) a 80-as évek óta élő és virágzó (bár heves vitáktól övezett) mozgalomnak számít az új tradicionalizmus, ami a történeti építészeti stílusok és a történelmi városépítészet hagyományainak újraélesztésére törekszik. McCrery igazi profi, hosszú pályája alatt tervezett székesegyházakat, kolostorokat, egyetemi épületeket, döntően a brit és az amerikai történelmi építészet stílusaiban.
A látványterveken látszik, hogy McCrery valóban képes stílusban tervezni, ismeri a formakincset és azt alapvetően helyesen használja. Amit látunk, nem kínos a penthouse apartman szintjén – ennek legalább örülni lehet.
Joggal tehető fel a kérdés, hogy a Fehér Ház végső soron műemlék. Mi az, ami el fog veszni az eredetiből? A bővítés nem érinti a James Hoban által tervezett eredeti palladiánus épületet, amely az idők során nyugat és kelet felé is nagyméretű új szárnyakkal bővült. A híresebb nyugati szárnyban van az Ovális Iroda és az elnöki adminisztráció irodái, a keleti szárny kevésbé ismert, bár a látogatók ezen keresztül léphetnek be az épületbe. Földszintjén van egy nagy, meglehetősen jellegtelen előcsarnok, a szárny többi részét viszont irodák foglalják el. 1977 óta itt van a First Lady személyes irodája, amit azonban Melania Trump – aki nagyon keveset van Washingtonban – alig használ.
A keleti szárny helyén először Theodor Roosevelt épített egy bejárati pavilont a látogatók fogadására 1902-ben, ez azonban már nincs meg, ugyanis 1942-ben lebontották egy nagyobb földalatti bunker építése miatt. Ebben a szigorúan védett objektumban van máig az Elnöki Különleges Műveleti Központ. A jelenlegi keleti szárnyat a bunker fölé építették 1942-ben, a Fehér Ház egészét tekintve építészetileg alárendelt szerepű, nem konkurál a történelmi főépülettel. A Pénzügyminisztérium felé néző oldalhomlokzat toszkán oszlopos portikuszával méltóságteljesen elegáns, ennek közepén nyílik a látogatói bejárat. A báltermi szárny a mostani keleti szárny helyére épül majd fel, ezt az épületrészt tehát teljesen lebontják (feltételezhetően a bunker alatta megmarad). Nem lehet azt mondani, hogy a műemlék ezáltal ne sérülne, de mindenesetre nem a kiemelten értékes része sérül.
Az új báltermi szárny tömegében és alapterületében is jelentősen nagyobb lesz. Továbbviszi azt a hagyományt, hogy ez a látogatói oldal, és az oldalhomlokzat szélén egy impozáns, timpanonos főbejáratot is elhelyez, ami elég sajátos megoldás. A klasszikus építészet szabályai szerint egy ilyen kiemelésnek középen lenne a helye, de nem mondható, hogy a történelmi építészetben ne lettek volna hasonló szabálytalanságok. Mindenesetre olyan hatást kelt, mintha a tervezést befolyásolta volna valamilyen elsőre nem látható kényszer, például helyszűke vagy pénzhiány (ami ezen a helyen nem áll fenn).
A Fehér Ház egésze eddig sem volt szimmetrikus, mert a nyugati és a keleti szárny alapterülete, tömege eltérő volt, de alárendelt szerepük miatt ezt igazán mégsem lehetett észrevenni. Most az új báltermi szárny mérete, a főépülettel konkuráló léptéke miatt
az egész épület szimmetriája megbomlik, a történelmi ház mellett létrejön egy új, azzal vetélkedő tömeg.
Erre megint csak azt lehet mondani, hogy nem ismeretlen jelenség a történelmi építészetben. Sokszor öltöttek ilyen formát azok az uralkodói rezidenciák, amelyeket nemzedékről nemzedékre bővítettek, továbbépítettek. A látványterveken a Fehér Háznak is ilyen organikusan nőtt palota jellege van, ami azonban nagyon eltér a mai állapottól.
McCrery ugyan történelmi stílusban tervezte meg a bővítést, de nem a Fehér Ház palladiánus stílusában. Amit a grafikákon látunk, az inkább XV. Lajos francia király korának hűvös, klasszicizáló barokkja, mind a báltermi szárny külsejét, mind a belsőt tekintve. Ismét csak: történt ilyesmi palotákkal régen is, de a Fehér Házzal eddig nem.
Az építészet felől indulva azért mégis eljutunk a lényeghez: a szellemi tartalomhoz. Valami olyasmi történik ugyanis, ami nagyon fontos tünete az Egyesült Államok jelenlegi állapotának, de akár a liberális demokrácia egészéről is beszélhetünk. Olyasmi, ami messze túlmutat Trumpon, még ha ennek a nagy történelmi földindulásnak ő is az egyik eszköze (vagy tünete).
Röviden: a Fehér Ház új báltermi szárnya leszámolás az amerikai forradalom és a washingtoni köztársaság eredeti ideájával. Azzal az eszmével, ami az akkoriban monarchikus-abszolutista Európával szemben Amerikát szabad és egyenlő polgárok közösségeként álmodta meg, olyan közösségként, amit a polgárok közül meghatározott időre kiválasztott első polgár, egy szerény és mindenki számára hozzáférhető tisztviselő vezet.
A Fehér Ház ennek az eszménynek volt az építészeti megfogalmazása: a köztársaság első polgárának vidéki kúriára emlékeztető otthona, amelyben a mértéktartó elegancia helyénvaló, az uralkodói pompa és hivalkodás azonban a legkevésbé sem.
Lehet mondani, hogy az Egyesült Államok régóta messze távolodott ettől az eszménytől, és a világ vezető szuperhatalmaként ez a folyamat elkerülhetetlen volt. A Fehér Ház legalább egy évszázada az eredetitől már alapvetően különböző politikai hatalomnak biztosított építészeti keretet. Mégis: minden 20. századi bővítés tudatosan törekedett arra, hogy az alapító atyák eszméit tiszteletben tartsa, annak keretei között maradjon.
Ezt nevezhetjük képmutatásnak, de mondhatjuk ragaszkodásnak is egy mélyebb lényeghez.
A trumpi bővítés ezzel szemben mintha a 18. századi fejedelmi abszolutizmusnak lenne az Amerikába transzportált alkotása. Ez nem a köztársaság, hanem Versailles, Carszkoje Szelo, Caserta világa – 2025-ben. Egy olyan politikai berendezkedés iránti nosztalgiát fejez ki, ami ellen egyébként az alapító atyák annak idején fellázadtak.
Nehéz nem látni ebben a párhuzamot mindazzal, amit a trumpizmus politikai szinten jelent, és ami általában a liberális demokráciák világméretű válságaként írható le. A Fehér Ház Trump-féle bálterme paradox módon minden másnál kortársabb építészet: tökéletesen magába sűríti a pillanatot, amikor az önkény ismét szexi lett az elbizonytalanodott Nyugaton.
Nyitókép: A Fehér Ház tervezett kerti nézete, balra a történelmi palladiánus épület, jobbra az új báltermi szárny (látványterv: McCrery Architects / White House)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
