Wettstein Domonkos, a Balaton 20. századi tervezéstörténetének kutatója az év elején megjelent Balatoni építészet című könyvében bemutatja, hogyan lett olyan a tó környéke, amilyennek ma ismerjük. És hogy sok minden alakulhatott volna másként is: miközben a spanyol és a román tengerparton betonszörnyeket építettek, Magyarországon elfogadták a korszak egyik legérzékenyebb, nyugaton is nagyra tartott fejlesztési tervét, ami teli volt még ma is korszerűnek számító elképzelésekkel. Rövid, pár éves aranykor után azonban a történet kisiklott. Van-e jövője a sajátosan balatoni ízű építészetnek, és megóvható-e a túlépítéstől az egyedi tájkarakter? Interjú.
Bővebben >>>Az 1960-as évek hibáit kellett jóvá tenni a Blaha Lujza téren, habár az igazi bűnt, a Nemzeti Színház felrobbantását nem lehet. A felújítás körül rengeteg politikailag motivált vita habzott, de a lényeg rendben van: a történelem során szinte véletlenül keletkezett, formátlan kereszteződés most először tágas, áttekinthető, tiszta városi fórummá vált, ahol számtalan apró jel utal a múltra, és a két áruház is megfelelően érvényesül. Ennél többet elérni csak akkor lehetne, ha magához a Rákóczi úthoz is hozzányúlnának, de az nem holnap lesz.
Bővebben >>>Hogyan lehetett most, teljesen más társadalmi környezetben hitelesen felújítani a házat? Könyves Klaudia elemzését a Gramofon közölte – a zenei folyóirat pedig a cikket a Válasz Online rendelkezésére bocsátotta. Az írást szerkesztett változatban közöljük.
Bővebben >>>Hosszabb, mint az Országház, versenyre kel a Hősök terével, lepipálja a Nemzeti Múzeumot: az új Néprajzi Múzeummal kétségtelenül meghatározó épület született. Nem kis teher ez egy közepes jelentőségű múzeum számára, amelynek élettel kellene megtöltenie a rengeteg vita után felépült, gigantikus házat. Amely felemásra sikerült: a kétoldalt mesterséges hegyként tornyosuló szárnyak nagyon fotogének, belső terei viszont a túlzó méretek ellenére sem monumentálisak. Sőt. Helyenként egy mélygarázs nívóját is alig haladják meg. A múzeum 150 év hányódás után mindenesetre révbe ért, és egészen merész kiállításokkal várja azokat, akiket a tartalom is érdekel.
Bővebben >>>Walter Rózsi operaénekesnő villája a Bajza utcában még mai szemmel is lenyűgözően modern, elegáns ház. Fischer József alkotása évtizedekig kopott gyerekorvosi rendelőként szolgált, majd sokáig üresen állt. Gondos rekonstrukció után most a Magyar Építészeti Múzeum első elkészült egységeként nyílt meg az 1930-as évek modern lakóházépítészetét bemutató kiállítással. A magyar Bauhaus nagy korszakához méltó helyszín született.
Bővebben >>>Eredményt hirdetett a főváros a Városháza park megtervezésére kiírt tervpályázaton: a Lépték-Terv tájépítész iroda pályaműve valósulhat meg a Városháza jelenleg parkolóként használt hátsó udvarának helyén. Ezzel biztossá vált, hogy a Károly körúton nem épül új irodai szárny, és az esetleges módon kialakult, heterogén térség egy erős gesztussal a város valódi főterévé válhat.
Bővebben >>>A Magyar Zene Háza kiemelkedően jó kortárs épület, ráadásul népszerű is: a sokszor konzervatívnak tartott közízlésnek is megfelel. Ebből azonban egyáltalán nem következik, hogy a túlzsúfolt parkot további, jóval nagyobb épületekkel kellene telerakni, és a kiemelkedő minőség sem cáfolja a Liget-projekt ellenzőinek érvelését. Ugyanez máshol, más körülmények között színtiszta öröm lehetett volna.
Bővebben >>>Szabad-e szakrális épületből hotelt kialakítani? Megszállhat-e ilyen helyen megbotránkozás nélkül egy hívő? Válaszok A Szív újság vendégriportjában.
Bővebben >>>Van egy hely Pasaréten, ahol plasztikusan kirajzolódik egy másmilyen Budapest képe. Egy Budapesté, amelyet nem rombolt le a 20. század egyik legvéresebb városi csatája, amely békében és szabadságban fejlődhetett volna. Koniorczyk Borbála és Merker Dávid, a hosszúlépés.járunk? alapítóinak cikke a Válasz Online-on.
Bővebben >>>Hauszmann 120 évvel később újra győzni látszik. Nagy, képes riport.
Bővebben >>>Sok évtizedes elhanyagoltság, majd egy többször félbeszakadó, több mint harminc évig húzódó felújítás után végre újra látogatható Pest második legrégebbi zsinagógája.
Bővebben >>>Minden jel arra utal, hogy Tata vezetése a végsőkig elszánt aziránt, hogy tönkretegyen egy európai szinten is páratlan értékét: hogy a város szíve egyetlen mesterien megkomponált, festői angolkert. Ebben az ügyben sokkal nagyobb a tét, mint hogy valahova felhúznak egy mégoly ronda épületet.
Bővebben >>>Bármelyik nyugati nagyvárosban beleillett volna az utcaképbe a maga idején, de bontás lett a sorsa a Váci utca egykori legendás áruházának. A közelmúlt épületeinek a belvárosban esélye sincs a megmaradásra.
Bővebben >>>Rá sem ismer a belvárosi Szervita térre, aki a járvány idején elkerülte a belvárost: a szocialista modernizmus közutálatnak örvendő épületeit üvegkuglóf és kőburkolatos luxuslakóház váltotta fel. És ha nem is lettek ezek nagyon izgalmas épületek, mindkettő van olyan biztos színvonalú, hogy állhatna akár Bécs vagy Berlin belvárosában is.
Bővebben >>>A Válasz Online lehetőséget kapott, hogy belülről is megnézzük a szigorúan őrzött helyet, ahol az ország legértékesebb műtárgyait őrzik és restaurálják. Kevés jobb dolog történt 2020-ban Budapesten, mint a Szabolcs utcai OMRRK átadása. A Liget-projekt oldalága mintaszerűen mutatja meg, milyen ma egy jól sikerült kulturális fejlesztés.
Bővebben >>>
