Nem igaz, hogy senki nem emelte fel a szavát a Citadella megbontása ellen: Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsos most elmeséli, mi történt a háttérben. Megdöbbentő, hogy az akkori helyettes államtitkár még a megvalósultnál is nagyobb bontásokat javasolt. Kordokumentunként azt a levelet is közöljük, amit Bátonyi a feletteseinek írt az erőd védelmében, hogy a történelmi és műemléki értékek bemutatásával lebeszélje őket a Citadella szétvagdalásáról. Érvelését azonban semmibe vették, és hamarosan megszületett a Citadella megcsonkításának utat nyitó kiemelő kormányrendelet.
Bővebben >>>Lehűtjük a médiában sokfelé tapasztalható lelkesedést: a Citadella átépítése nem bámulatosan eredeti építészeti ötlet, és nem is az elnyomást jelképező erőd humanizálása. A miniszterelnök házi építésze, Taraczky Dániel a 19. századi katonai építészet értékes alkotását tette tönkre, sajnos jóvátehetetlen módon. Az erődöt ideológiai okokból darabolták szét egy, a köztudatban mélyen gyökerező történelmi féligazság miatt. A megmaradt épületcsonkba aztán a NER múltfelfogását összegző, propagandisztikus, velejéig hamis kiállítás került. Ha más nem is, a panoráma tényleg csodálatos.
Bővebben >>>Nemzetközi csapat nyerte el az első helyet azon a tervpályázaton, amit a főváros Rákosrendező mestertervének elkészítésére kiírt. A vártnál jóval kevesebb zöld, a vártnál sűrűbb, magasházas negyed és első ránézésre elégtelen kötöttpályás kapcsolatok árnyalják azt az örömöt, amit az alapvetően jó városépítészeti koncepció miatt érezhetünk. Egy éve bukott meg a kormány cinikus kiárusítási terve, ami teljesen irreális módon felhőkarcolós luxusnegyedet álmodott Budapest egyik legfontosabb rozsdaövezeti fejlesztési területére. Ehhez képest a mostani vízió emberléptékű és korszerű, de messze nem olyan zöldközpontú, mint amit esetleg remélni lehetett.
Bővebben >>>Az aranyozott hatású vécékefetartó jó szimbólum, de azt eddig is lehetett tudni: a 105 milliárdos Matolcsy-féle felújítás jóvátehetetlenül tönkretette Budapest egyik legfontosabb történelmi középületének városképi megjelenését és a Szabadság tér látványát. Noha az épület számos műemléki értékét gondosan restaurálták, a fölösleges emeletráépítés a rekonstrukció minden pozitívumát felülírja. Ráadásul a VIP-szintnek nevezett üvegdoboz jóval több pénzbe is kerülhetett, mint a luxizós belsőépítészeti megoldások.
Bővebben >>>Az író műveiben is rendszeresen felbukkanó egykori családi otthon a 20. századi Magyarország amolyan véletlen sűrítménye: egymásra rétegződik benne minden korszak, mint a híres Ottlik-palimpszesztben, amelynek másolata ott látható az emlékszobává vált dolgozószoba falán. A Hetedik Műterem által jegyzett felújítás finom kézzel nyúlt a házhoz, hogy ezek a rétegek mind olvashatók maradjanak. Látszólag alig változott valami, miközben a megtisztítás által mégis új minőség keletkezett.
Bővebben >>>Nyilvánosságra kerültek a Pirani Építészeti Napok keretében átadni tervezett Piranesi-díj idei magyar jelöltjei. Ez az egyik legrangosabb közép-európai építészeti elismerés. A hazai projektek kiválasztását ezúttal is Gunther Zsolt, a 3h építésziroda vezető tervezője irányította, de a jelölési folyamatban szakújságírói tevékenységének elismeréseként részt vett kollégánk, Zsuppán András is. Az alábbiakban Gunther Zsolt személyes beszámolója olvasható a jelölési folyamatról és a kiválasztott épületekről.
Bővebben >>>A szerkesztőségünkhöz eljuttatott fényképeken mutatjuk meg, hogyan pusztul az építkezési védőháló mögött a nyolc éve bezárt Iparművészeti Múzeum homlokzata. Hétvégén volt és jelenlegi munkatársak próbálták meg felhívni az épület előtt tartott előadásokkal és fényvetítéssel a figyelmet Lechner Ödön fő művének tarthatatlan állapotára. Az idő most már tényleg sürget: a halogatás rengeteg pénzbe kerül, a múzeum állaga romlik, az engedély jövőre lejár.
Bővebben >>>Van egy ház Budán, ami megúszta az elmúlt száz év összes szokásos viszontagságát: nem sérült meg a háborúban, nem darabolták fel szükséglakásokra, egyszer sem belezték ki. A Scitovszky-villa kivételes szerencséjének az a magyarázata, hogy 1946 óta ez a brit nagykövetek budapesti rezidenciája. Az épület jubileumát idén ünnepli a nagykövetség, és nekik köszönhetően benézhettünk a történelmi levegőjű szobákba. Megmutatjuk Budapest egyik rejtett értékét, amit csak a diplomáciai protokollesemények vendégei láthatnak.
Bővebben >>>A Fehér Ház történelme legnagyobb átalakulása előtt áll: ez az első olyan bővítés, amely nem marad meg a washingtoni köztársaság keretei között, és az Egyesült Államok elnökének rezidenciáját szerény vidéki kúriából uralkodói palotává változtatja. Tanulságos, hogy ez mit mond el Amerika és általában a liberális demokrácia 21. századi állapotáról. Néhány napja jelentette be Donald Trump, […]
Bővebben >>>Eredetileg is csak néhány reprezentatív belső tér volt a Királyi Palota hauszmanni állapotra visszaépülő északi pavilonjában. Az épületszárny ezért nem is lehet más, mint a rekonstruált régi és a jelenkori használatú enteriőrök keveréke, ami elsősorban a palotaegyüttes bejárataként szolgál majd. Még ennél a néhány enteriőrnél is szinte nyomozni kellett, hogy eredetileg hogy néztek ki. A Királyi Palota rekonstrukciójáról szóló cikkünk második részében belépünk a főkapun – egyelőre csak gondolatban.
Bővebben >>>A Budai Várban látszólag túlbontás történt, de ha megismerjük az északi pavilonnak nevezett épületrész múltját, akkor érthetővé válik, hogy az eredeti állapotot ennél kisebb beavatkozással nem lehet helyreállítani. Ebben a cikkben azt mutatjuk meg, hogyan alakult ki a bonyolult történelmű épületrész, amely a Királyi Palota talán legsúlyosabban károsodott eleme lett a Kádár-kori újjáépítés során. Az eredeti palotából itt valóban csak egyetlen fal maradt, és a helyére akkor valami egész mást építettek. A jövővel, vagyis azzal, hogy a tervek szerint mi kerülne vissza a lebontott épületszárny helyére, egy következő cikkben foglalkozunk majd.
Bővebben >>>„A brutalista egyetlen kitalált, magyar hős emblematikus, de nem egyedi története, és megfordítva: megannyi kettétört sorsú Tóth László élete a film. Fiktív, mégis jellegzetes kelet-közép-európai élet- és művészsors az ő valóban elképzelhető és kívülállók számára elmesélt története.” Majtényi György történész értelmezi a három Golden Globe-bal kitüntetett, sokszorosan Oscar-jelölt slágerfilmet. Kritika.
Bővebben >>>Kalifornia történetének legnagyobb városi tűzvésze a kulturális örökségben is súlyos pusztítást végzett. A legrosszabbat szerencsére sikerült elkerülni: a Getty Villa megmenekülésének sztorija mutatja, hogy mennyit számít kritikus helyzetben a megfelelő felkészültség. Hasonló módon azonban egész negyedeket megmenteni nem lehetett volna. A felelőtlen várospolitika vezetett oda, hogy százezrek építenek házat tűzveszélyes területeken.
Bővebben >>>A történelmi emlékművek nehéz műfajában példaértékű megoldás született: nem harsogó, viszont mélyen átgondolt és érzékeny emlékjelhálózat. Belesimul a városrész mindennapi életébe, az odafigyelni kész látogatót azonban megállítja, és belegondolásra készteti. 80 éve szabadult fel a budapesti gettó.
Bővebben >>>A szlogenek szintjén a dolgozó nép üdülőhelyének, a valóságban viszont inkább valutagyárnak tekintette az állami gazdaságpolitika a Kádár-korban a Balatont. Rehák Géza könyvéből kiderül, hogyan lett olyan a Balaton, amilyennek ma ismerjük. Recenzió.
Bővebben >>>
