Így védhetjük meg magunkat a háborútól
A nemzetközi jog érvényesülésének kikényszerítésére, az erőszak megállítására áldozni kell. A Nyugat önzősége is oka a mostani veszedelemnek. Belátás és határozottság nélkül nem lehet megelőzni a katasztrófát. Vendégszerzőnk, Jolsvai Zoltán energetikai szakértő reagálása Suller Zénó cikkére.
Suller Zénó „Nincs visszaút…” című esszéjére reagálva, és mélységesen egyetértve azzal, hogy a háború nem lehet megoldása a folyó és jövőbeni konfliktusoknak, szeretnék javasolni néhány további szempontot megfontolásra.
Volt már egy „Realpolitik” nevű próbálkozás. Nagyjából arra épült, amire ma is divatos hivatkozni: keressük meg a legkisebb közös nevezőt (gazdaság), öntsük nyakon jó vastagon sporttal és csillogó kultúra-bevonóval, tegyük átjárhatóvá oktatással és tudománnyal, végül legyen a szép új világ megfelelően bekeretezve nemzetközi joggal (ENSZ, Helsinki Alapokmány, több- és kétoldalú például non-proliferációs szerződések, EU alapok, nemzetközi ügyészség és bíróság, kit és mit hagytam ki?). Majd annyira integrálódunk egymásba, hogy nem csak nem tud, nem is akar senki kilépni a nagy ölelésből.
Csakhogy a jelcini káosz utáni orosz vezetésben úgy döntöttek, hogy az így megnyíló forrásokat (1) személyes célra, (2) az egykori katonai grandeur visszaépítésére, (3) kiterjedt befolyásépítésre használják fel. Ahogy Suller Zénó írja, „a jelek arra mutatnak, hogy korunk rímel a weimari időkre”.
A Kreml ahelyett, hogy a gazdasági és társadalmi modernizációt választotta volna, inkább a katonai potenciál újjáépítésére összpontosított,
ami nagyrészt a Szovjetunió elvesztett geopolitikai befolyásának visszaszerzésére irányult. Az erőltetett piacgazdasági átmenetben, hagyományok híján lassan épülő demokratikus intézményrendszer gyengének bizonyult, és az immár védőháló nélküli szabadesést elszenvedő lakosság nagyon nagy része kapva kapott a felkínált mentőkötél után. Meglepetés? És ugyan miért?
És mi történt közben itthon? Igen, a Nyugat EUfórikusan elhitte, hogy innen majd minden is jó lesz, a gazdasági és intézményi integráció sokszínű menetoszlopa közösen elmasíroz… valahova. Aztán itthon a piacszerzés útján leépített papír- és cukoripar, a rablóprivatizációban eszközök és források nélkül szanált gép- és járműgyártás helyére jöttek a betelepülő, csak minimális k+f-el működő szerelőüzemek. (Fejlesztésről csak akkor lehetett szó, ha a féláron képzett mérnök mellé olcsóbb k+f-et idetelepíteni, mint ennyi embert átköltöztetni Németországba, Franciaországba vagy éppen az USA-ba). Az összeszerelő iparra optimatizált szabályozási környezet és bérüvegplafon nem teszi lehetővé a modern pénzügyi és szolgáltatási szektorok fejlődését, hogy kifejthessék támogató funkciójukat a gazdaság egészére.
A tömegtermelésre kalibrált mezőgazdaság, amelyet a KAP (EU Közös agrárpolitika) finanszíroz, a vidéki lakosságot megtartani képtelen latifundiumokra épít. Ezek terméke az olcsó gabona, az egyedi jelleg nélküli műanyag paprika és paradicsom, eltűnnek a gyümölcsösök, és így alapanyag és szaktudás híján, saját hozzáadottérték termelésére immár képtelenné vált a feldolgozó- és élelmiszeripar, ami így sokszor eleve vesztesként megy a nemzetközi versenybe.
Bizony itt is sok kéz kapkod rendszeresen az aktuális szalmaszál után.
Igen, a Nyugat türelmetlenségből, nyereségvágyból, értetlenségből, megszokásból, nem bánt szépen a keletiekkel. Közben ne felejtsük el: ezügyben testközeli élményei vannak a Közel-Kelettől Kínáig egy egész sor országnak, akik felé még a törököknek adott, „majd egyszer csatlakozhattok” ígéret sem hangzik el soha.
A Nyugat a 21. században is csak saját koordinátarendszerét ismeri.
Csak közben, szépen csendben Putyinék is felépítették saját (szintén!) torz gazdasági és politikai szerkezetüket, gondosan kigyomlálva az előző évtized felfordulását okozó minden alternatív gondolatot (és gondolkodót). Kína éppen leveri-leverte saját (külső) béklyóit. Persze, a bevált recept alapján exportálják is a modelljeiket, és a leegyszerűsített megoldások jó termőtalajra lelnek az egyes résztémákra pallérozó, a specializált oktatást egyre inkább az egyetemes ismeretek elé helyező iskolarendszerben formálódó nyugati lakosságban is.
Ahogy Suller Zénó írja, az „intézményeknek már nincs pátosza, a jognak nincs etosza, és a demokráciának nincs mítosza.” Egy 35 év alatti fiatal valószínűleg nem tudná saját szavaival visszamondani ezt a mondatot.
És most kihozták a számlát, mi pedig meg vagyunk sértődve, a legszívesebben fizetés nélkül távoznánk az ivóból (nem a mi háborúnk, játsszák le egymás között a keletiek, a szlávok, az oroszok stb.), de ha ez nem megy, akkor próbáljunk meg úgy tenni, mintha semmi se történt volna (2014) és történne (Globális Dél), szépen üljön mindenki vissza az asztalhoz. Max az aktuális áramkimaradáskor néhány széket ki kell vinni az asztal mellől, mert néhány ország megszűnt létezni. De a többiek újra kapják majd az ingyenebédet, a lényeg, hogy gyorsan leüljünk egy székre, ha 5-10-15 év múlva újra leáll a zene…
Megint uralkodóvá válik a meggyőződés, hogy a helyes cél nem a rendbontó rendreutasítása és kényszerítése, hanem modernizálása, bevonása, barátságos kezelése, ahogyan ez lehetségesnek tűnt 1989 után… Szóval visszatérünk 2010-hez? Ha igen, megállunk egy új müncheni egyezmény előtt, vagy tényleg Weimar jön?
Egyetértek a nemzetközi jogásszal, nincs visszaút. De a nemzetközi jognak, pontosabban az azt kikényszerítő rendszernek
kellenek fogak és izmok, és kellenek gumibotok is – a nemzeti jogban is megvan minden működő államnak az erőszakmonopóliuma.
Ha nem, jön Csikágó, a Hős utca, a „me ne frego”. Ahogy Suller Zénó fogalmaz, „a jogot semmi sem erodálja jobban, mint a szelektív alkalmazása.” Ezért van szükség a nemzetközi jog hatékony érvényesítésére és a következetes fellépésre a jogsértésekkel szemben. Ezért kell áldozatot vállalni, nekünk is, nem pedig elfordulva békéről papolni.
Nyitókép: német helikopterek Litvániában a Griffin Lightning 2025 hadgyakorlaton (fotó: Petras Malukas / AFP)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
