„Veszedelmesen közel kerülünk a nemzetáruláshoz, ha…” – így üthet vissza Orbán Viktor lázadása
Mi lesz Romániával, ha nyer a szélsőjobb – hova álljanak az erdélyi magyarok? Milyen károkat okoz Magyarországnak az „America first”? Lehet-e irányváltás Budapesten? Meddig jutott 100 nap alatt Trump a béketeremtésben? Újra itt a világmagyarázó HetiVálasz podcast – Ablonczy Bálinttal, Magyari Péterrel és Vörös Szabolccsal.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
Részletek a műsorból:
Mennyire illik a nemzetközi mintázatba a román szélsőjobb példátlan elnökválasztási győzelme?
Magyari Péter: „Benne van a korszellemben. Feltűnő, hogy több mint 70 százalékot kaptak ezen a választáson olyan jelöltek, akik egyáltalán nem tartoznak a mainstreamhez, akik soha nem vettek részt az utóbbi években semmilyen kormánykoalíciós felállásban. Akikre azt lehet mondani, hogy rendszertagadók. Elképesztő többség. Ez azt jelenti, hogy a román társadalomnak nagyon elege van abból, amit eddig hallott, és meg akarta mutatni, hogy »lehet teljesen más is a politika«. Az is látszik, hogy a nagykoalíció mennyire rosszat tett a két nagy pártnak, és ez nem csak román jelenség: figyelmeztető jel az új osztrák kormány számára is. Az emberek nem feltétlenül díjazzák azt, hogyha a második-harmadik helyezettek összeállnak, és fenntartják azt, ami addig is volt. (…) Románia benne van abban a trendben, amit sok helyen látunk Európában és Észak-Amerikában is – amit úgy is szoktak nevezni, hogy »a globalizációpártiak és a szuverenisták a küzdelme«, ami már önmagában az utóbbiak egyfajta győzelmét jelzi, ugyanis globalistának magát senki nem nevezi. Ezt a magát szuverenistának nevező csoportosulás találta ki, és olyan sikerrel vitte át, hogy már az úgymond független elemzők is ezeket használják, és ebben a dichotómiában élünk, ami nagyon fontos győzelme ennek az iránynak. Aki uralja a nyelvet – aki először megnevezi azt, hogy mi történik –, az nagyon komoly előnyben van a politikában.”
Hogy viszonyuljon Budapest az erdélyi magyarsághoz, ha tényleg befut George Simion?
Ablonczy Bálint: „Elég alaposan igyekeztem átnézni az erdélyi magyar sajtót: félelem van. Simion meg az AUR párt tényleg a magyarfaló román szélsőjobb, már csak a genezise miatt is. (…) Simion fejében viszont ez tökéletesen összefér azzal, hogy ő Orbán Viktorra példaképként hivatkozik; most is rögtön az egyik első nyilatkozatában a woke és a neomarxista ideológiák elleni összefogásra szólította föl Orbán Viktort. (…) Veszedelmesen közel kerülünk a nemzetáruláshoz – és a magyar politika elképzelhetetlenül mély züllése lenne –, ha ezekkel a figurákkal bármilyen taktikai szinten, ilyen-olyan európai uniós megfontolások miatt lenne valamifajta közös motorozás. Nagyon remélem, hogy ide nem fogunk eljutni, és nem éppen a magyar közvélemény megdolgozása zajlik, már csak azért is, mert ez valóban az erdélyi magyarok elárulása lenne.”
hirdetés
Lehet-e magyar külpolitikai korrekció, ha Trump lépései konkrét károkat okoznak az országnak?
Magyari Péter: „Nincs igény az irányvonal korrigálására, vagy akár kisebb módosítására. Úgy tudom, készültek tanulmányok kormányközeli intézményekben arról, hogy hogyan, milyen módszerrel lehetne különösebb politikai botrányok vagy feltűnés nélkül, de fokozatosan, ha nem is oldalt váltani, de korrigálni a mostani irányvonalat. És úgy tudom, hogy egy helyettes államtitkárig jutott el a tanulmány, aki azt mondta, hogy ő ezt fel nem viszi miniszterelnöki szintre, mert erre most nincs igény. Már csak azért sincs, mert elég sokat rakott a Trump-párti narratívába a magyar kormányzat, és az, hogy a valóság eltér a felépített diskurzustól, eddig sem jelentett különösebb problémát a Fidesz számára. Az a tételezés, hogy Orbán Viktor nyerte a legutóbbi amerikai elnökválasztást, viszonylag erősen él a Fidesz szavazók körében. Ezt elrontani egyelőre semmi oka nincs a magyar kormányfőnek.”
Mennyi az esély békét teremteni Ukrajnában, ha Amerika előre bemondja, hogy 100 nap alatt akarja elérni?
Ablonczy Bálint: „Látjuk az eredményét. Innentől kezdve nyugodtan fogadjuk kétkedéssel azt a nagy nemzetközi politikai szereplőt, aki ilyen nagyon rövidre szabott időhatár alatt akar megoldani elképesztően bonyolult konfliktusokat. Most bebizonyosodott, hogy ez nem így megy. (…) Itt egy szereplő nem akart békét: Vlagyimir Putyin. Az ukránok belementek volna egy 30 napos feltétel nélküli fegyverszünetbe, az amerikaiak is benne lettek volna, majd Moszkva jó orosz szokás szerint – meg kell nézni az orosz történelmet, mindig ez történt a Szovjetunió idején is –, látszólag belemegy valamibe, majd elkezdi mondani, miért nem lehetséges; kihátrál belőle, és minden ugyanúgy folytatódik tovább, mert semmilyen módon nem hajlandó engedni abból, ami a fő, eredeti célkitűzése. Márpedig egy béketárgyalás mindig arról szól, hogy valamit mindenkinek engednie kell. Láthatóan Oroszország ebben képtelen gondolkodni, képtelen elfogadni az önálló ukrán állam létét. Tehát továbbra is háborúpárti.”
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
