Hiába a tél, nyomulnak az oroszok – helyzetkép a 645. napon – Válasz Online
 

Hiába a tél, nyomulnak az oroszok – helyzetkép a 645. napon

OSW
| 2023.12.02. | OSW

Legalább 80 orosz roham egy nap alatt, lassú előrehaladással. Újabb orosz tábornok halt meg a fronton. Moszkva több mint százezer közép-ázsiait telepíthetett a megszállt területekre. Az EU több ukrán katonát képezne ki, pénz is lesz rá, de a lőszerszállítmány késik. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 645. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző:  Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

hirdetes

A legfontosabbak röviden:

A front december 1-jén – sárga négyzet: ukrán támadás, piros: orosz (forrás: Pouletvolant3)

Részletes helyzetkép:

A bahmuti front december 1-jén (forrás: Pouletvolant3)

November 29-én az oroszok azt a Bahmuttal nyugatra határos Hromovét [Хромове] foglalták el, amelyet tavasszal – Bahmut elestekor – nem sikerült megkaparintaniuk. A megszállók a Bahmuttól északnyugatra, Berhivkához közel található víztározó térségében, illetve Avdijivkától északra (Novokalinove [Новокалинове] irányában) lévő, ellenőrzésük alatt található területet is kiterjesztették – Kupjanszktól északkeletre pedig elértek a szárnyukon fekvő Szinkivkának [Синьківка] a külterületére. Az agresszor Kupjanszktól keletre, Kreminnától nyugatra, Velika Novoszilkától délnyugatra, illetve Donyeck és Zaporizzsja megyék közös közigazgatási határvidékén jelentéktelen előrehaladást ért el (Kreminnától nyugatra az ottani erdőrengetegben kezdték újra a műveleteket). Az ukrán erők a Dnyeper balpartján, Krinki térségében visszaverték az ottani hídfőállás felszámolására tett újabb próbálkozást, magukat pedig a település középső részén erősítették. A többi irányban, mindkét fél által végzett manőverek nem eredményeztek változást. Az Ukrán Vezérkar értékelésében az időjárási körülmények miatti lelassulást követően az ellenség támadásainak intenzitása újfent megnőtt: leghevesebben Avdijivkát, illetve Bahmut nyugati külterületét támadják (mindkét irányban napi több mint húsz roham; a 24 óra alatt végrehajtott összes orosz támadás száma a 80–100-as szinten áll). Marjinka nyugati részén azonban csökkent a megszállók által a védők állásainak áttörésére tett kísérletek száma.

Avdijivka november 30-án (forrás: Pouletvolant3)

Az agresszor folytatja a rakéták és kamikázedrónok bevetésével, az ukrán hátország ellen végrehajtott támadásokat – a december 1-jére virradó éjjel ezekkel Krivij Rihet, Kirovohradot [Кропивницький], illetve a Mikolajivi megyét támadták, [… RÖVIDÍTÉS: s ugyanúgy célponttá vált a Hmelnyickij és az Odessza megyében található polgári infrastruktúra, a Donyeck megyében található Novohrodivka [Новогродівка], Mikolajiv megye; egy Dél-Ukrajnában található kombinált hő- és villamos erőmű pedig megsérülhetett. A védők a Shahed–136/131-es „mopedek” nagyobb részének, illetve pár rakétának a lelövéséről számoltak be.] 

Az Ukrán Vezérkar értékelése szerint az agresszor november 28-a és 30-a között összesen huszonhat, különböző típusba tartozó rakétát vethetett be. A Légierő-parancsnokság elismerte: az orosz támadások állandó célpontja a Hmelnickij megyében található Sztarokosztjantiniv [Старокостянтинів] melletti reptér.

A kupjanszki front november 30-án (forrás: Pouletvolant3)

November 28-án, legnagyobb valószínűség szerint aknarobbanás következtében az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői 14. Hadtestjének parancsnokhelyettese, Vlagyimir Zavadszkij [Владимир Васильевич Завадский] életét vesztette. Ő a hetedik olyan, az Ukrajna elleni orosz agresszióban részt vevő orosz tábornok, akinek halálát megerősítik, s a harmadik, aki 2023 folyamán halt meg. Eddig nem erősítették meg, hogy a 2022. február 24-e óta zajló katonai műveletek során az ukrán fél bármelyik tábornoka meghalt volna.

Az EU Tanácsa ugyancsak november 28-án hozott döntést az ukrán katonákat kiképző uniós misszió (EUMAM Ukraine) finanszírozásának növeléséről 61 millió euróról 255 millió euróra. Az indoklásban az szerepel, hogy a kiképzési költségek jelentősen magasabbak az eredetileg tervezetthez képest – az EU emelett több ukrán katonát is ki kíván képezni. Eddig az Európai Békekeret [European Peace Facility] forrásaiból biztosított költségek (az eredetileg tervezett 30 ezer helyett) 34 ezer katona kiképzését fedezték, a „közeljövőben” ez 40 ezerre emelkedhet. Egy nappal később a nyugati sajtónak adott nyilatkozatában Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter megerősítette: az EU a megígért egymillió tüzérségi lőszerből eddig 300 ezret adott át Kijevnek (korábban az uniós tisztségviselők arról tájékoztattak, hogy az EU nem lesz képes tartani a 2024. márciusi leszállítási határidőt).

November 30-án a brit védelmi tárca bejelentette: az oroszok Ukrajnába telepítették az újonnan felállított 104. rohamdeszant hadosztályt (ez három rohamdeszant ezredből és egy tüzérezredből áll). A britek értékelésében ezen egység legnagyobb valószínűség szerint rosszul kiképzett, s nem felel meg az orosz hadsereg elit légideszant erőire vonatkozó előírásoknak.

Ugyanaznap Volodimir Zelenszkij elnök a Zaporizzsjai megyei katonai vezetőkkel folytatott találkozásán az „összes főirányban” erődítések kiépítését és megerősítését rendelte el – ez különösen Avdijivka és Marjinka térségére, illetve a Kupjanszk és Liman között futó védvonalra vonatkozik, de magában foglalja Harkiv, Szumi és Csernyihiv megyéket is. Zelenszkij arra is rámutatott, hogy a frontvonaltól távolabb eső (Kijevi, Rivnei és Volinyi) megyékben is szükséges erődítmények kiépítése, s magánvállalkozókhoz fordult: adjanak segítséget a műszaki létesítmények felépítésében.

November 29-én Jurij Povh, az északi irányban tevékenykedő Védelmi Erők sajtószóvivője bejelentette: az orosz diverzáns-felderítőcsoportok havi nyolc-tíz alkalommal próbálnak beszivárogni. Az ellenség a fő erőfeszítéseit a tüzérségi tűz fedezete alatti keresztülhaladásra koncentrálja Szumi és a Csernyihiv megyékben. December 1-jén Andrij Demcsenko, az Ukrán Határőr-szolgálat sajtószóvivője kijelentette: Harkiv megyében az ellenséges diverzánscsoportok aktivitása több hete fokozódik.

November 29-én az ukrán katonai hírszerzésben (HUR) lévő forrásra hivatkozva az ukrán sajtó pontosította: a szolgálat vezetőjének felesége, Marianna Budanova megmérgezését arzén- és higanyvegyületeket tartalmazó élelmiszerek fogyasztása okozta. Viktor Jahun [Ві́ктор Микола́йович Ягу́н], az SzBU korábbi második embere a The New York Times-nak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az eset körülményei részletes magyarázatot igényelnek – hozzátéve: „meglepődne”, ha az orosz szolgálatok ügynökökkel rendelkeznének Kirilo Budanov közvetlen környezetében. Az orosz propagandisták azt a tézist terjesztik, hogy maga a mániás depressziótól szenvedő Budanov a felelős a saját felesége megmérgezéséért. Ugyanaznap Andrij Juszov, a HUR sajtószóvivője tájékoztatott arról: vizsgálatot kezdeményeztek a katonai hírszerzés több munkatársa, illetve Budanov feleségének mérgezési kísérlete ügyében – ezt a HUR belbiztonsági részlege folytatja le. Az egyéb rendfenntartó szerv esetleges bevonásáról szóló döntést azután hozzák meg, hogy a mérgezés összes körülményét áttekintették.

Szintén november 29-én történt, hogy Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök kritikával illette azt a november 28-i Economist-cikket, amelyben a Zelenszkij és a Valerij Zaluzsnij (az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka) között lévő éles konfliktusról írtak. Sztefancsuk tagadta ezeket a „pletykákat”, rámutatva arra: ezen tézisek az orosz propaganda fegyvertárába tartoznak. Másnap Mihajlo Podoljak, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója is tagadta, hogy Zelenszkij és Zaluzsnij között konfliktus lenne, hangsúlyozva: állandó munkakapcsolatban vannak egymással, megbeszéléseik a fegyveres tevékenység folytatásával összefüggő kérdésekről szólnak.

A november 29-i esti órákban ukrán hekkerek hatoltak be a megszállt Krím kábeltelevíziós hálózatába. A kibertámadás lehetővé tette, hogy az összes csatornán Zelenszkij, Zaluzsnij és Budanov beszédeinek részleteit sugározzák. A megszálló hatóságok megerősítették az információt. Ugyanaznap az ukrán sajtó – az SzBU-n belüli forrásra hivatkozva – azt írta, hogy a „BlackJack” csoportba tartozó, az SzBU-val együttműködő hekkerek behatoltak az Oroszországi Föderáció Munkaügyi és Szocális Védelmi Minisztériumának informatikai rendszerébe – ilyen módon több mint 100 terabájtnyi (sic!) dokumentumot, többek között az ukrajnai harcokban részt vevő személyek számára vonatkozó statisztikákat, a katonai állomány személyi adatait, orvosi segítség igénybevételéről szóló igazolásokat szereztek meg, a megszállt területeken tevékenykedő kollaboránsok adatai mellett.

November 30-án az ukrán kormányintézmény Nemzeti Ellenállás Központja (NEK) arról számolt be, hogy a Közép-Ázsiából az oroszok által a megszállt területekre vitt migránsok összlétszáma átlépte a százezer főt. A kijevi hatóságok szerint ez a demográfiai politika az ott élő ukránok kiszorításához vezethet. A migránsok többsége jelenleg az építőiparban dolgozik, de a jövőben a megszállók azt tervezik: egy részüket mobilizálják, ezért cserébe orosz állampolgárságot felajánlva. A NEK által megszerzett információk szerint a migránsok beáramlása etnikai alapon szervezett bűnözői csoportok megalakulásához vezetett.

Dmitro Lubinyec ukrán emberi jogi ombudsman szintén november 30-án hívta fel arra a figyelmet, hogy az orosz hatóságok már hosszabb ideje ignorálják a hadifogolycsere lehetőségét. A csere leállítását egy olyan dezinformációs művelet elemeként használják, amely célja annak bemutatása: az ukrán fél az, amely a saját katonái szabadon engedésének esélyét elhanyagolja – illetve az, hogy elérjék a társadalom kiábrándulását a kijevi hatóságokból.

Ugyanaznap Vadim Dzsubinszkij, a rendőrség bűnügyi osztályának vezetője elmondta: az év elejétől kezdve Ukrajnában 4793 lőfegyvert koboztak el (köztük 1500 automata fegyvert) – hozzátéve, hogy az invázió előtt legális forgalomban 1,3 millió lőfegyver volt (ez nagy részben elveszettnek vagy ellopottnak számított).

Az OSW szakértőinek kommentárja:


Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán hadsereg szárazföldi erőinek főparancsnoka a hadsereg kupjanszki parancsnoki állásán 2023. november 30-án (fotó: AFP/Handout/Ukrán Elnöki Hivatal)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#háború#Oroszország#OSW#Ukrajna