Ukrán bosszú a munkácsi dandár elleni támadásért – helyzetkép a 638. napon – Válasz Online
 

Ukrán bosszú a munkácsi dandár elleni támadásért – helyzetkép a 638. napon

OSW
| 2023.11.25. | OSW

Az oroszok ukrán katonai repteret támadhattak, az ukránok pedig a Krímet. Újabb nyugati bejelentések Ukrajna (hosszútávú) támogatásáról. Megkezdődött az F–16-osok ukrán pilótáinak kiképzése. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 638. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

hirdetes

A legfontosabbak röviden:

A front november 21-én, a piros négyzetek orosz, a sárgák ukrán támadásokat jeleznek (forrás: @pouletvolant3)

Részletes helyzetkép:

A fronton lévő, romló időjárási körülmények mindkét fél támadótevékenységét korlátozták, azonban lokálisan a felek még mindig az ellenfél védelmének áttörésével próbálkoznak. Az orosz erők Avdijivka délkeleti részén további előrehaladást értek el, elfoglalván az itt lévő ipari negyed nagyobb részét. A Dnyeper balpartján az ukrán hadsereg újabb alkalommal szorította vissza az agresszort Krinki Kijev által ellenőrzött részétől. Az ukránok által Orihivtől délre, illetve Horlivkától északnyugatra végrehajtott támadások azonban ugyanúgy nem eredményeztek jelentős változást, mint a Marjinka, a Bahmut és a Kupjanszk térségében indított orosz támadások. Az Ukrán Vezérkar még mindig a védők állásai elleni relatíve magas orosz támadáskísérleteket emeli ki (november 22-én Avdijivka térségében harminc ellenséges rohamra kerülhetett sor).

November 24-én délelőtt helyi ukrán források egy mikolajivi robbanásról számoltak be. Korábban az Ukrán Légierő-parancsnokság arra figyelmeztetett, hogy ebben a térségben az oroszok ballisztikus rakétákat vetnek be, s ugyancsak hírek érkeztek arról: két H–59-es rakétát és három Shahed–136/131-es kamikázedrónt indítottak (utóbbiak mindegyikét lelőhették). Éjjel – illetve november 22-én, három, kamikázedrónokkal végrehajtott hullámban – az agresszor a Hmelnickij megyében fekvő Sztarokosztjantyinivot [Старокостянтинів] támadta (legnagyobb valószínűséggel az itt lévő katonai repteret). November 23-án az ellenség a Mikolajiv megyében található Vozneszenszket [Вознесенськ] támadta rakétákkal, egy nappal korábban pedig azt a Krivij Rihet, ahol a kritikus infrastruktúra egy létesítményét találták el. […] Az Ukrán Vezérkar közleménye szerint november 21. és 23. között az agresszor összesen tíz manőverező robotrepülőgépet és ballisztikus rakétát vethetett be. [RÖVIDÍTÉS: Az oroszok a Kijevi és a Zsitomiri megyéket kamikázedrónokkal, Zaporizzsja egy kerületét manőverező robotrepülőgéppel, az Odessza és Dnyeszterfehérvár [Білгород-Дністровський] térségébe telepített légvédelmi létesítményeket pedig H–31P rakétával támadták.]

November 24-én az oroszok újabb ukrán, a Krím ellen elkövetett támadásról számoltak be, illetve arról: ennek során tizenhárom kamikázedrónt semmisítettek meg. Hírek érkeztek arról, hogy Dzsankojban [Джанкой] egy katonai egység körletében robbanások történtek. Az ukrán támadás célpontja újabb alkalommal lehetett a Volgogradi területen fekvő Kotlubanyban [Котлубань] állomásozó katonai egység (az oroszok három kamikázedrón lelövéséről számoltak be; az ezt megelőző támadásra november 16-án került sor – akkor tűz ütött ki). November 22-én az Ukrán Fegyveres Erők Stratégiai Kommunikációs Igazgatósága megerősítette: november 19-én a védők Donyeck megye megszállt részén az orosz Fekete-tengeri Flotta 810. sz. tengerészgyalogos dandárja katonáinak csoportja ellen hajtott végre támadást – erre az orosz tüzérek napja alkalmából megrendezett koncert alatt került sor; több mint egy tucatnyian (köztük az egyik fellépő művész) meghalt, többtucatnyian pedig megsebesültek. Egyes ukrán közlemények szerint huszonöten meghaltak, százan pedig megsebesültek – a támadás bosszú volt azért, hogy az oroszok az Ukrán Rakéta- és Tüzérségi Erők napján, november 3-án, kitüntetés átadása közben támadtak ukrán katonákat. [Ford. kieg.: ez volt a 128. munkácsi hegyidandár tüzérei ellen végrehajtott orosz támadás.]

November 22-én virtuális formában rendezték meg az Ukrajnát katonailag is támogató országok kontaktcsoportjának tizenhetedik, Ramstein formátumban megszervezett ülését. Lloyd Austin Pentagon-vezető arról tájékoztatott, hogy az oroszok teljeskörű agressziójának kezdete óta 50 ország több mint 80 milliárd dollár értékben adott át Kijevnek katonai támogatást. Kiemelte: Ukrajna partnerei jelenleg a fő hangsúlyt Kijev légvédelmi lehetőségeinek bővítésére helyezik annak érdekében, hogy a megtámadott ország a tél során várt, az energetikai infrastruktúrát célzó orosz támadásokat képes legyen visszaverni. Az ülést összefoglalva Volodimir Zelenszkij elnök és Rusztem Umjerov védelmi miniszter bejelentették: húsz, Ukrajnát támogató ország az ukrán légvédelem földi komponensének kibővítésére koalíciót hoz létre – ennek élén Németország és Franciaország áll. Umjerov arról is tájékoztatást adott, hogy Hollandia 2 milliárd eurót különített el Ukrajna további katonai támogatására. A kanadai kormány bejelentette: 2026-ig erre a célra 1,3 milliárd kanadai dollárt (947 millió amerikai dollárt) allokál – ebből 816 milliót 2023–2024-re, 318 milliót 2024–2025-re, 197 milliót pedig 2025–2026-ra. A litván védelmi tárca újabb katonai támogatási csomagot jelentett be, amelyben többek között 3 millió darab 7,62×51 mm kaliberű lőszer található. A bolgár parlament jóváhagyta azt az augusztusban megkötött tárcaközi megállapodást, amely alapján a bolgár belügyminisztérium rendszerből kivont felszerelését (pl. kerekes páncélozott szállítójárműveket) azok pótalkatrészeivel együtt adják át az ukrán védelmi tárcának.

November 21-én a Kijevben tartózkodó német hadügyminiszter, Boris Pistorius bejelentette: az 1,3 milliárd euró értékű új katonai támogatási csomagba négy darab IRIS–T légvédelmi rendszer, 20 ezer darab 155 mm-es tüzérségi lőszer, illetve harckocsi elleni aknák kerülnek – azt azonban nem tette hozzá, ezek mikor érkeznek meg Ukrajnába. A német politikus arról is szót ejtett, hogy 2024-ben Németország 140 ezer 155 mm-es lőszer átadását tervezi Ukrajnának. A Taurus manőverező robotrepülőgépek átadását firtató kérdésre elmondta: ezzel összefüggésben nincs új információja. Egy nappal később a német hadügyi tárca újabb katonai támogatási csomag átadását jelentette be – ebben többek között 20 darab Marder 1A3 gyalogsági harcjármű, egy darab WiSENT műszaki mentőjármű, két darab HX81-es vontató a hozzájuk tartozó utánfutókkal, illetve 2380 darab 155 mm-es lőszer került. 

November 21-én Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos bejelentette: 2024 tavaszáig az EU területén (tizenöt tagállamban) működő hadipari vállalkozások gyártási potenciálja eléri az évi egymillió darab tüzérségi lőszernyi mennyiséget, a következő év végéig pedig ez 1,3–1,4 millió lőszerre nő. Azt is megjegyezte, hogy az Ukrajna számára leszállítandó lőszerekkel összefüggő kötelezettségek teljesítése előtt álló egyik ok, hogy az európai gyártók folytatják a harmadik országokba irányuló exportot – ez a teljes legyártott mennyiség 40 százalékára rúg. Ugyanaznap Mihajlo Fedorov digitális átállásért felelős miniszter, miniszterelnök-helyettes tájékoztatott arról: Ukrajnában jelenleg kb. 200 vállalkozás foglalkozik dróngyártással. Maga a gyártási szint már elérte a többezret, „egyes kategóriákban pedig a több tízezret”. Az állam támogatja a hazai gyártás fejlesztését, az alkatrészek jelentős részét azonban muszáj importálni.

November 21-én Jurij Ihnat, az Ukrán Légierő sajtószóvivője megerősítette: Dániában helyi kiképzők felügyelete alatt zajlik az ukrán pilóták és a földi kiszolgáló személyzet kiképzése F–16-os vadászgépekre – ennek befejezte után kezdik meg az önálló repüléseket.

November 21-én Olekszandr Kirilenko, az ukrán vezérkari főnök helyettese bejelentette: 2022 februárja óta 32 partnerország területén már több mint százezer katona kiképzése fejeződött be. A jelenlegi rendszer négy fő elemre összpontosít:

  1. az újoncok alapkiképzésére – őket 35 nap alatt kell felkészíteni harci feladatok elvégzésére;
  2. a nyugati fegyver- és katonai eszköztípusok használatára történő kiképzés, illetve orvosok, utászok, mesterlövészek és páncéltörő eszközrendszerek működtetőinek szakirányú kiképzése;
  3. szakasz-, század-, illetve zászlóaljparancsnokok kiképzése;
  4. különböző nagyságú egységek és parancsnokaik csoportos kiképzése támadó- és rohamműveletek végrehajtására.

November 24-én az ukrán védelmi tárca nyilvánosságra hozta saját 2024-es költségvetésének nagyságát: ez 1164 milliárd hrivnyára (32,2 milliárd dollárra) rúg majd – ebből 862 milliárd hrivnya (23,9 milliárd dollár) fogja a fizetéseket, illetve a katonák után felmerülő ruházkodási és élelmezési költségeket fedezni. 265,4 milliárd hrivnyát (7,3 milliárd dollárt) fognak fegyver-, drón- és lőszervásárlásra, illetve a harci tevékenységek során megsérült felszerelés javítására fordítani. A prioritás a rakétarendszerek beszerzése lesz – a teljes összegből erre a célra mintegy 175 milliárd hrivnyát (több mint 4,8 milliárd dollárt) különítettek el. 36 milliárd hrivnyát (kb. egymilliárd dollárt) a Fegyveres Erők infrastruktúrájának újjáépítésére szánnak.

November 22-én Olekszij Danilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára jelezte: az oroszok rövidtávúról hosszútávúra változtatták a háború folytatásának taktikáját – ez utóbbi célja Ukrajna elpusztítása. Vlagyimir Putyin új terve az ukrán ellenállás erejét meghatározó három faktor (a társadalom belső egysége; a Nyugat támogatása; az ukrán hadsereg motivációja) aláásásán alapul. Az oroszok kiterjedt dezinformációs műveletet is folytatnak, amelynek célja az ukrán katonaság és a hatóságok közötti állítólagos konfliktus mesterséges előidézése. Ugyanaznap Olekszandr Litvinenko, az ukrán külső hírszerző szolgálat vezetője arra utalt: Oroszország Ukrajna elleni háborúja kritikus szakaszba lépett; a konfliktus hosszútávú lesz. Szerinte 2026-ban az Oroszországi Föderációban a katonai gyártás volumene képes lesz kiterjedt katonai műveleteket támogatni, s 2028-ban az orosz hadserege visszaszerzi azokat a képességeket, amelyekkel 2022-ben rendelkezett. Litvinenko arra figyelmeztetett, hogy Oroszország Moldova és a Balti államok elleni további agresszióra készül, s konfliktusokat fog szítani a Közel-Keleten, Afrikában, illetve a Balkánon is. Kiemelte: Ukrajna esetében Putyin „az eredetileg orosz földek visszatérésének” tervét akarja megvalósítani; a győzelem kulcsa Ukrajna belső destabilizálásának vagy a Nyugat által biztosított pénzügyi és katonai támogatás felfüggesztésének kiváltása – mindez elvezethet a Kreml által diktált béketárgyalások megkezdéséhez.

November 23-án helyi ukrán hatóságok arról tájékoztattak, hogy a megszállt Zaporizzsja és Herszon megyékben folytatják az erőszakos útlevélellátást. Az orosz dokumentumok átvétele után a férfiakat arra kötelezik, hogy magukat a katonai bizottságoknál regisztrálják. Január 1-jétől az oroszok „külföldiként” ismerik majd el a megszállt területek azon lakosait, akik nem kaptak ilyen útlevelet.

Az OSW szakértőinek kommentárja:


Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: gyalogosok sétálnak kiállított kilőtt orosz hadieszközök között a kijevi Mihajlivszka téren 2023. november 22-én (fotó: AFP/Roman Pilipey)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

hirdetés

#háború#Oroszország#OSW#Ukrajna