Miért engedte el az ellenzék húszezer szavazatszámlálója kezét? – Válasz Online
 

Miért engedte el az ellenzék húszezer szavazatszámlálója kezét?

Bódi Mátyás
| 2023.11.09. | Nagytotál

Ellenzéki szempontból kevés örömteli fejleménnyel szolgált a 2022-es országgyűlési választás, azonban egy fontos választástechnikai húzása mégiscsak volt az ellenzéknek, amellyel még a Fidesz fölé is tudott kerekedni. Bódi Mátyás szerint az előválasztáson részt vevők megszervezése, húszezer szavazatszámláló képzése aranytartalékot jelenthetne a jövőben is – éppen ezért érthetetlen, miért nem folytatják. Választási földrajz-os vendégszerzőnk átszámolta és most bemutatja az összefüggést a szavazóköri jelenlét és a párteredmények között.

hirdetes

2021 tavaszán kísérletet tettem arra, hogy az ellenzéki pártok szervezeti fejlettségét (értsd, tagságuk számát) tetten érjem. Megvizsgáltam az általuk (négy különböző választás alkalmával) több mint 10 ezer szavazókörbe delegáltak számát és annak földrajzi megoszlását. Ezáltal képet kaphattunk arról is, melyek azok a vidékei Magyarországnak, ahol a választás napján még a szavazóhelyiségben sem találkozhattak ellenzéki aktivistával a választók a 2014-es és 2018-as országgyűlési, valamint a legutóbbi két európai parlamenti választáson (2014 és 2019). A helyzet 2019-re vált igazán drámaivá, hiszen ekkora a magyarországi szavazóhelyiségek több mint negyedében már csak a kormánypárt delegáltjai számolták a nap végén a voksokat, ami nem is feltétlenül csupán a szavazatszámlálás mikéntjét kérdőjelezte meg, hanem sokkal inkább árulkodott az ellenzék általános szervezeti lemorzsolódásáról. Emögött elsősorban a Jobbik radikális leépülésének újabb stációja állt, hiszen a Vona-árvák ekkora már túl voltak egy pártszakadáson, valamint százmilliós ÁSZ büntetéseken. A 2022-es ellenzéki összeborulás stratégái okkal szemlélhették aggodalommal ezt a folyamatot. Amíg a 2018-as ellenzéki választói tömbnek ugyan mindössze alig 3 százaléka morzsolódott le a 2020 október 11-ei borsodi időközi választáson, egy egyéb iránt nem éppen kikezdhetetlen múltú jobbikos jelölt mögül, magának a pártnak az infrastruktúrája addigra komoly vesztéségeket volt kénytelen elkönyvelni. Ez már csak azért is tűnhetett kritikus fejleménynek, mert a Jobbik volt az a párt, amely 2018-ig jelenlétet tudott biztosítani a vidék Magyarországán, a kisvárosok (5-20 ezer fős lakosságszám) világában pedig kifejezetten erősen be volt ágyazva. Eközben a baloldali pártok abszolút számban ugyan nem kevés mozgatható szavazóköri delegáltja elsősorban a fővárosban és a megyeközpontokban dolgozott a választások napján.

A későbbi ellenzéki összefogás egyik kikényszerített innovációja az előválasztás volt, amely könnyen lehet, hogy a végül súlyos kudarcba fulladt 2022-es ellenzéki projekt egyik kiöntött fürdővizes mostohagyereke lesz. Azonban ennek kapcsán húztak olyat is a pártok, amiről érthetetlen módon nem beszélünk azóta sem. Az előválasztás során regisztrálóknak ugyanis lehetősége volt jelentkezni a jövő évi választás során bevethető szavazóköri delegáltnak. Aki ezt megtette, azzal rövidesen fel is vették a kapcsolatot, majd az illető egy viszonylag hosszú és alapos online felkészítő tanfolyamon találta magát, ahol egymásra épülő e-learning modulok vártak rá. Magának az aktivistatoborzásnak az úgynevezett Tiszta Választásokért Alapítvány által működtetett honlap (20k.hu) adott platformot. Az alapítvány mögött pedig egyebek mellett a Gyurcsány- és Bajnai kormányok egykori államtitkára, Tordai Csaba alkotmányjogász állt, aki 2019 őszétől a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. Igazgatótanácsában dolgozott és ekkor hagyta el az Átlátszó szerkesztőségét. Magyarán a 20k közel sem volt alulról, szervesen létrejött társadalmi felépítmény – ahogy nagyjából semmi, egy ennyire felülről integrált társadalomban, amilyen a miénk – de sok ezer olyan új embert volt képes bevonni aktív politikai szerepvállalásba, ami a fennálló politikai berendezkedés akkor 12. évében bizony komoly teljesítménynek számított. A projekt 2022 április 3-a hajnalára elérte rövidtávon kitűzött célját, hiszen Magyarország szinte összes szavazókörében ott voltak a szervezet által heteken keresztül képzett delegáltak (1. ábra), akik teljesen önköltséges alapon vállalták a sok esetben hosszú utazást, esetleges szállásköltségeket, illetve magát a politikai exponáltságot.


Pártdelegálttal ellátott szavazókörök (db)

szavazókör (db)EllenzékFideszKutyapártMi Hazánk
Budapest141513961411460175
megyei jogú városok170316861699348180
20.000 –85184985021387
10.000 – 20.000115511531155279132
5.000 – 10.00081781481712183
1.000 – 5.000244824392420349175
500 – 1.0007026986835427
0 – 5001152114310586816
Magyarország1024310178100951892875

Pártdelegálttal ellátott szavazókörök (%)

EllenzékFideszKutyapártMi Hazánk
Budapest991003312
megyei jogú városok991002011
20.000 –1001002510
10.000 – 20.0001001002411
5.000 – 10.0001001001510
1.000 – 5.00010099147
500 – 1.000999784
0 – 500999261
Magyarország9999189
A 2022-es országgyűlési választások során, a szavazóköri pártdelegáltak megoszlása, a szavazókörök településtípusa szerint (adatok forrása: NVI , saját számítás)

A szavazóköri jelenlét habár szükséges, de közel sem elégséges előfeltétele egy politikai szereplő sikerének. Már a 2021-es tanulmány is azt bizonyította, hogy ez az adat sokkal inkább egy adott párt helyi jelenlétének, intézményesültségének lehet az indikátora. A Fidesz nem azért szerepelt sokkal jobban azokban a szavazókörökben 2014-2019 között, ahol kizárólag csak a kormánypártnak voltak szavazatszámláló biztosai, mert elcsalták a választást, hanem mert a kormánypárt keze az utolsó magyar faluba is elér, a politikai üzenetek továbbítását hús-vér emberek is végzik a végeken. Az ellenzék 2022-ben már több szavazóhelyiségben volt jelen, mint a kormánypárt, ami nem kis szenzáció, habár a szintén mindenhol törvényi kötelezettségből fakadóan helyszínen dolgozó önkormányzati delegáltak túlnyomó többsége nem valószínű, hogy a Fidesz akarata ellenében dolgozott aznap, sőt. Az, hogy a soha nem látott mértékben mozgósított ellenzéki szavazatszámlálók ministrálása mellett történt meg a Fidesz történelmi győzelme, abból is következik, hogy a kormánypárt delegáltjait vélhetőleg nem aznap látták az adott településen életükben először, és nem is akkor utoljára (ez legkevésbé az akcióban résztvevők hibája).

hirdetes

A két főszereplőn túl érdekes tanulságokat vonhatunk le a két kisebb párt delegálási potenciálja, ezáltal szervezeti fejlettsége kapcsán is. Az a Mi Hazánk, amely a 2019-es EP-választás napján nagyjából 500 biztost tudott kiállítani, 875 szavazókörben tudott jelenlétet biztosítani 2022 tavaszán és ez esetükben is a nagyobb lakosságszámú városi településeken történt hatékonyabban. A párt a legutóbbi önkormányzati választások alkalmával még közel a magyar megyék felében volt képtelen megyei listát felállítani, igaz, ahol megtették, jól szerepeltek és országosan már ekkor 5% felett voltak a területi listás voksaik alapján. 2022-ben még így is maradtak foltok a jobboldali radikálisok választási térképén (2. ábra), hiszen olyan választókerületekben nem voltak képesek egyetlen szavazatszámláló biztost sem kiállítani mint például a három debreceni, a szerencs-tiszaújvárosi, a tapolcai (itt jelölt sem volt), vagy majdnem az összes Győr-Moson-Sopron megyei OEVK.

A Mi Hazánk által delegált szavazókörök száma az egyéni választókerületek (OEVK) százalékában (adatok forrása: NVI, saját számítás)

Viszont azokban a szavazókörökben, ahol dolgozott Mi Hazánk delegált, valamelyest jobban is szerepelt a párt listája: országosan 0.4 százalékpontot hozott a pártnak ha volt helyi jelenlétük. Ez a különbség a legkisebb népességű települések esetében szembeötlő igazán. Kevés kis településen volt mi hazánkos pártjelenlét, de ahol ez megoldott, ott sokkal jobban is szerepeltek 2022-ben.


részvétel FideszEllenzekKutyapártMi HazánkMi Hazánk delegált
Budapest74,540,947,95,24,13,9
megyei jogú városok71,046,641,33,86,26,5
20.000 –70,248,938,93,66,47,5
10.000 – 20.00070,052,535,33,26,67,1
5.000 – 10.00065,857,830,92,76,86,9
1.000 – 5.00065,461,027,42,56,98,0
500 – 1.00066,565,123,62,16,69,0
0 – 50068,367,321,42,26,310,1
Magyarország69,352,336,03,46,16,5
Pártok listas eredményei a 2022-es országgyűlési választásokon, a Mi Hazánk esetében külön kiemelve azon szavazókörök eredményét, ahol volt a pártnak delegáltja (adatok forrása: NVI, saját számítás)

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a 2019-es EP-választás során alig pár tucat szavazatszámláló biztost tudott eljuttatni a szavazókörökbe, listán 2.6 százalékot kaptak, ami alig 90 ezer szavazót jelentett nekik ekkor, de tény, hogy verték az így-úgy azóta is parlamenti pártnak számító LMP-t. Ehhez képest némileg meglepő, hogy 2022-re már több mint 2 ezer (!) delegáltat tudtak jelölni 1892 szavazókörbe. A párt szervezői ezt döntően három tényező együttállásával magyarázzák. Mivel a magyar politikailag passzív társadalom, így a párt passzivistái is megsokasodtak az országgyűlési választásokra, valamint mivel a 20k sikeresen lobbizott az online szavazóköri delegálti regisztrációért, ez önmagában serkentőleg hatott a fiatalabb korosztályok bevonására. Mindezek mellett, ha a 20k valamiért nem tudta megoldani, hogy az adott illető egy számára kívánatos helyszínen teljesítsen aznap szolgálatot (mert például a helyi ellenzéki jelölt akadályozta mindezt), a Kutyák befogadták ezeket a jelentkezőket. Ugyanakkor a kutyapárt választási eredményeiből is kiolvasható a Mi Hazánk esetében is leírt jelenség; ahol volt pártos jelenlét, népszerűbb is volt a pártlista (5. ábra). Ebből viszont következik az is, hogy a kutyák nem csupán egyfajta szavazatszámlálói árvaházként működtek tavaly tavasszal, hanem számottevőbb szervezeti hálóra tehettek szert 2022-re.


A Kutyapárt által delegált szavazókörök száma az egyéni választókerületek (OEVK) százalékában (adatok forrása: NVI, saját számítás)

részvétel FideszEllenzékMi HazánkKutyapártKutya delegált
Budapest74,540,947,94,15,25,3
megyei jogú városok71,046,641,36,23,84,0
20.000 –70,248,938,96,43,63,9
10.000 – 20.00070,052,535,36,63,23,8
5.000 – 10.00065,857,830,96,82,73,5
1.000 – 5.00065,461,027,46,92,53,0
500 – 1.00066,565,123,66,62,12,5
0 – 50068,367,321,46,32,22,3
Magyarország69,352,336,06,13,44,1
Pártok listás eredményei a 2022-es országgyűlési választásokon, a Kétfarkú Kutyapárt esetében külön kiemelve azon szavazókörök eredményét, ahol volt a pártnak delegáltja (adatok forrása: NVI, saját számítás)

Ha hazánk mindössze abból a közel kétezer szavazókörből állna, ahol volt kutyapártos delegáció, a párt 4.1%-os „országos” eredményt ért volna el, de különösen a kisvárosi (5-10 ezer lakosú) miliőben hozhatott sokat a személyes jelenlét; itt 0.8 százalékpontos volt a listás többlet. Mindezzel együtt a Kutyapárt különösen az ország központi régiójában, a budapesti agglomerációban tudott kiugró mértékben delegálni, valamint a nagy régióközpontokban (Pécs, Debrecen, Szeged).

Maga a tény, hogy a választások napján, a több mint 10 ezer magyarországi szavazókör mindegyikébe eljuttattnak a voksolás menetét majd a szavazatok számlálását felügyelő aktivistákat, logisztikai bravúr ugyan, de semmit nem változtat az adott közösségek politikai preferenciáin, tudniillik a választásokat nem 2022. április 3-án kellett volna megnyernie az ellenzéknek. Miközben bravúrról beszélünk, felmerül az elemzői kérdés: nem lehetett volna az ellenzék számára ezt a döntően fiatalokból álló, politikailag aktív tömeget hatékonyabban felhasználni a kampány során, mintsem hetekig-hónapokig parkoltatni és képezni őket, egyetlen napra összpontosítva? A másik hatalmas kérdőjel, hogy mi történt velük 2022. április 3-át követően? Azt már tudjuk, hogy az ellenzéki pártok a legminimálisabb sem törekedtek a történelmi kudarc okainak közös megfejtésére, így talán érthetővé válik, hogy a 2021 végén összeverbuvált húszezer embert is szélnek eresztették és a mai napig senki nem próbálta meg őket hálózatba szervezni (ahogy tette azt a Fidesz 2002 után), vagy legalább meghallgatni őket.

Helyette ezt megtették azok a hírportálok, akik szemlézték az önkéntesek novellaszerű szociográfiáit, aminek nyomán az ismert vidékkutató Kovách Imre is elmondta idevágó sorait: „Az szomorú, ha a társadalom nagy politikai öntudattal rendelkező felsőbb része most fedezi fel azt, hogy a társadalom másik fele megérthető, szerethető, becsülhető, ugyanolyan értékes emberekből áll. A számlálóbiztosi részvétel nagyon nemes gesztus, de nem gondoltam volna, hogy egy ilyen felvilágosodás 2022-ben következik be. Ez valahol szégyen. Az én szégyenem is, de azé a társadalmi közegé is, ami ezt nem ismerte fel korábban, és jobban ismer sok-sok külföldi társadalmi jelenséget, mint a saját társadalmának a felét.


Nyitókép: a szavazatszámláló bizottság tagjai megkezdik a szavazatok számlálását a budapesti Szent István Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában kialakított szavazókörben az országgyűlési választás napján, 2022. április 3-án (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#ellenzék#Magyar Kétfarkú Kutya Párt#Mi Hazánk#országgyűlési választás 2022#politika#választás