Szorul az orosz gyűrű Avdijivka körül – helyzetkép a 610. napon

OSW
| 2023.10.28. | OSW

Az orosz erők előrehaladást értek el Avdijivkától délkeletre: a források egy része szerint elérték az elsődleges, megerősített ukrán védvonalat. Ukrán közlés szerint az oroszok elaknásíthatják az odesszai gabonaszállítási útvonalakat. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 610. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

• Hamisak azok a hírek és értelmezések, melyek szerint a felek egymás egy-egy atomerőművét direkt támadták volna
• Avdijivka körül szorosabbá vált a gyűrű; az oroszok lőszerraktárat találhattak telibe Hmelnickij megyében
• Kijev új támogatási csomagokat kap
• Az Ukrajnának átadandó EU-s lőszerek legyártását a költségek emelkedése is akadályozza, a teljesítés jelenleg 30 százalékon áll
• Az SZBU a hátországban „takarít”, folyamatosan aktívak az orosz hekkerek
• Ukrán közlés: az oroszok elaknásíthatják az odesszai gabonaszállítási útvonalakat

Részletes helyzetkép:

Az orosz erők előrehaladást értek el Avdijivkától délkeletre: a város beépített részén, illetve a településtől délnyugatra foglaltak el állásokat – a források egy része szerint elérték az ebben a régióban futó elsődleges, megerősített ukrán védvonalat. A támadók visszaverték a védők Avdijivkától északra végrehajtott ellentámadásait is. Az orosz hadsereg az ukránok által ellenőrzött egyetlen, Orlivkán [Орлівка] keresztül a városba vezető úttól kb. 3,5 km-re északra, illetve 5 km-re délre állomásozik. A helyi közigazgatás szerint három nap alatt hat civilt sikerült a város elhagyására rábírni (1595 hátramaradt). Avdijivka térségébe vezényelhették a Wagner csoport zsoldosait. Kijev és nyugati partnerei azt emelik ki, hogy az Avdijivkáért folyó harcokban az agresszor jelentős veszteségeket szenvedett, s az elmúlt napokban csökkentette a páncélos fegyverek bevetését – tüzérségi tűztámogatással végrehajtott gyalogoscsoportok támadásaival helyettesítve azt. Az USA Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, John Kirby az Avdijivka alatt október 11-e és október 26-a között elszenvedett összes orosz veszteséget „többre, mint egy zászlóaljnyira” becsülte, s 125-re becsülte a megsemmisített járművek számát. Az ukránok 200-ra tették az elpusztított ellenséges páncélozott járművek számát.

Kupjanszktól északra és délkeletre, Bahmuttól északra és délnyugatra, illetve Marjinkában s a településtől délre az oroszok nagyobb siker nélkül folytatták tevékenységüket (a Harkiv megyei hatóságok további tíz település kötelező kiürítéséről döntöttek). Az ukrán Vezérkar szerint október 25-ét követően az agresszor a fennmaradó irányokban leállította a támadásokat, s újracsoportosíthatja erőit – mindazonáltal a védők állásai ellen indított orosz rohamok száma kismértékben, napi 80-ról 70-re csökkent. Habár a Vezérkar október 25-én arról tájékoztatott, hogy Verbovétől nyugatra részleges sikert értek el, az Orihivtől délre újraindított ukrán támadások sem hoztak eredményt – s ugyanez történt azokkal a kísérletekkel, melyek a Dnyeper balpartján kialakított hídfőállások kiterjesztését célozták.

Október 25-én az oroszok kamikázedrónokkal támadták a Hmelnickij megye sepetivkai [Шепетівка] járását – ezek célpontja legnagyobb valószínűség szerint a Rakétatüzérség Főparancsnokságának Szlavutától [Славута] délkeletre található 47. sz. fegyverraktára (Kijev szerint infrastrukturális épület sérült meg). Erős robbanás illetve egy másodlagos robbanássorozat következett be – s egy olyan lökéshullám keletkezett, mely elérte a 20 km-rel arrébb fekvő Hmelnickij Atomerőművet. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség hozzátette: a lökéshullám eredményeként a Hmelnickij Atomerőmű területén található több épület ablakaiban keletkeztek károk (Kijev szerint ezt a lehulló dróntörmelékek okozták). A Hmelnyickij megye katonai közigazgatása mindehhez hozzátette: összesen 1760, különböző típusba tartozó épület rongálódott meg – főleg Szlavutában illetve kisebb mértékben az erőmű közelében fekvő Netyisinben [Нетішин] –, húszan pedig megsebesültek. Az ukrán Vezérkar bejelentette: az oroszok a támadásban tizenegy Shahed–136/131 drónt vetettek be – ezek mindegyikét lelőtték.

Október 25-e és 27-e között az oroszok rakétákkal támadták Donyeck megye pokrovszki járását és a Harkiv megyei Izjumot, drónokkal pedig Mikolajiv és Odessza megyéket. Az ukrán fél közleménye szerint az oroszok az október 27-i támadásban összesen hat Shahed–136/131 drónt vetettek be – ezek közül ötöt lőttek le.

Orosz források szerint október 26-án három ukrán kamikázedrón támadhatta sikertelenül a Kurszki Atomerőművet – közülük egy eszköz egy radioaktív hulladékot tartalmazó lerakó felett felrobbant. Október 24-én az ukrán sajtó egy része arról számolt be: Szevasztopolban erős robbanások következtek be.

Október 26-án a Pentagon bejelentette a sorrendben 49., Ukrajnának szánt, 150 millió dollár értékű katonai támogatási csomagot – ebbe többek között a NASAMS és HIMARS-rendszerekhez tartozó lőszerek; AIM–9M levegő–levegő rakéták (ezeket föld–levegő rakétaként vetik majd be); Stinger légvédelmi rendszerekhez tartozó, illetve Javelin és TOW páncéltörő rakéták; 105 mm-es és 155 mm-es tüzérségi lőszerek; illetve több mint kétmillió darab, kézifegyverekhez tartozó lőszer került(ek). Ugyanaznap Dánia is bejelentette saját, tizenharmadik alkalommal összeállított, 3,7 milliárd korona (522,6 millió dollár) értékű katonai támogatási csomagját – ebbe korábbi cseh T–72-es harckocsik és BMP–2-es gyalogsági harcjárművek, műszaki mentőjárművek, lőszer és drónok kerültek. Október 25-én Ausztrália jelentett be újabb, húszmilliló dollár értékű katonai támogatási csomagot – ebbe többek között 3D-s ipari nyomtatók, illetve drónelleni harcra alkalmas eszközök kerültek. Az USA Légierejének szóvivője bejelentette: „ukrán pilóták kis csoportja” kezdte meg az F–16-os vadászgépek irányításának alapjait.

Október 24-én Denisz Smihal miniszterelnök elmondta: október 18-án bejegyezték a Rheinmetall – Ukrán Védelmi Ipari Kft.-t – ennek keretében a német konszern az ukrán vállalatokkal közösen újíthatja fel és javíthatja az Ukrajnának átadott fegyvereket és katonai felszerelést. Ugyanaznap a kínai DJI vállalat (a világ legnagyobb dróngyártója) cáfolta Smihal október 8-i kijelentését, mely szerint Ukrajna a Mavic drónok világtermelésének 60 százalékát vásárolja meg. A DJI közleményében megjegyezte: a miniszterelnöknek nincs tudomása a vállalat termelésének nagyságáról.

Október 26-án a Bloomberg hírügynökség arról számolt be, hogy az EU eddig az Ukrajnának szánt tüzérségi lőszerek tervezett leszállításának 30 százalékát teljesítette (a terv egymillió lőszer tizenkét hónapon belüli, azaz 2024 márciusáig történő leszállításáról szólt), s több tagállam pedig a határidő meghosszabbítását javasolta. Az egyik fő probléma a lőszerek árának jelentős megemelkedése – mindez az előállításukhoz rendelt keret túllépését eredményezte (egy nappal korábban a Die Welt arról számolt be, hogy a Rheinmetall egy darab 155 mm-es lőszer árát a 2022-es kétezer euróról 3600 euróra emelte). Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter az EU jelenlegi, Ukrajnának történő szállításait (300 000 lőszer) Észak-Korea Oroszországnak átadandó szállításainak állítólagos nagyságával (3500 00 lőszer) állította szembe. A tüzérségi lőszerek a kommunista Koreából Oroszországba szeptembertől tartó szállításáról október 26-án a brit védelmi minisztérium számolt be – a britek szerint ezek közül egyelőre még egy sem érkezett meg a frontra.

Október 25-én Szerhij Rahmanyin, az ukrán parlament Nemzetbiztonsági, Védelmi és Hírszerzési Bizottságának tagja bevallotta: miután az elnök az összes sorozási bizottság vezetőit felmentette s korrupcióellenes ellenőrzést vezetett be, a mozgósítás mértéke egyes régiókban nyolcvanról tíz százalékra csökkent. Rahmanyin szerint a tisztek bevonása a bizottság munkájába nem hatékony – ők nincsenek felkészülve egy bürokratikus rendszerben történő munkavégzésre.

Az SZBU orosz ügynök- és diverzánstevékenység felszámolásáról számolt be. Október 25-én Kijevben és Csernyihivben olyan csoportot vettek őrizetbe, amelynek tagjai az FSZB megbízásából terrortámadást készítettek elő. A 2023 áprilisa óta tevékenykedő csoport robbanóanyagot és fegyvert gyűjtött össze – ezeket a katonai infrastruktúra és a kritikus infrastruktúra elemeinek elpusztítására használhatták volna. Az SZBU azt állítja, hogy a kiemelt célpontok között a Vezérkar és a védelmi tárca által használt létesítmények, illetve tartalék vezetési pontok voltak megtalálhatók. Annak érdekében, hogy a létesítményeket lokalizálják, az ügynökök a hadseregben szolgáló ismerőseiktől szereztek információkat – a felderítéshez pedig drónokat használtak. Október 26-án az SZBU Szumi megyében három olyan főt vett őrizetbe, akik az Oroszországgal közös államhatár közelében állomásozó ukrán egységek elhelyezkedéséről gyűjtöttek adatot – a cél az volt, hogy a tüzérségi támadásokat és légitámadásokat korrigálják. Egy nappal korábban az SZBU bejelentette: Zsitomir megyében, Dnyipróban, Lembergben és Vinnicjában az orosz különleges szolgálatok sikertelenül próbálkoztak azzal, hogy fiatalkorú ukránokat antiszemita beszédek megtartásába vonjanak be.

Október 25-én Anton Demohin [Антон Володимирович Демьохін] ukrán külügyminiszter-helyettes elmondta: az orosz kibertámadások egyre kifinomultabbak, azok a kritikus infrastruktúra megsemmisítését célozzák. A hekkerek már hosszabb ideje támadják a kormányügynökségeket, a biztonsági szolgálatokat és vállalkozásokat (utóbbiba beleértve a pénzügyi intézményeket is), személyes adatok megszerzésével és az IT-rendszerek munkájának megzavarásával próbálkozva. Demohin szerint az incidenseket jobban koordinálják: különböző helyszínekről több személy támadja egyidejűleg ugyanannak az infrastruktúrának különböző részeit. A hekkerek később aktivizálódó „alvó vírusokat” is bejuttatnak a rendszerekbe. 2022 januárja és ez év szeptembere között Ukrajnában 3974 kiberincidenst jegyeztek fel.

Október 24-én Natalija Humenyuk, a „Dél” Műveleti Parancsnokság információs szolgálatának vezetője arról számolt be, hogy az orosz légierő aktivitását észlelték az Odesszából kifelé és oda befelé tartó hajók által használt tengeri folyosó térségében. Humenyuk nyilatkozata szerint az ellenség repülőgépei négy gyanús rakományt dobtak a tengerbe – ezek tengeri aknák lehetnek. Két nappal később Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője elmondta: Oroszország törekedni fog arra, hogy egyfelől megnövelje a veszélyt a fekete-tengeri polgári hajózás számára, másrészt pedig arra, hogy megzavarja a gabonaszállításokat – ehhez a Krímben zsákmányolt ukrán aknákat fogja felhasználni.

Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) október 26-án nyilvánosságra hozta, hogy a megszállt Bergyanszkban egy három nappal korábbi bombatámadásban az FSZB négy tisztségviselője halt meg. A HUR vezetése az incidenst az ukrán ellenállási mozgalom által végrehajtott „bosszúként” írta le.

Október 25-én a Területvédő Erők sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy a nemzeti örökségbe tartozó létesítmények védelméért felelős kísérleti egységet állítottak fel. Az egység a front közvetlen hátában található műemlékek állapotát és pusztulásuk mértékét rögzíti, illetve a műtárgyak Ukrajna mélyébe való kimenekítését szervezi meg. Az ukrán hadsereg ezen területen végzett munkájába olyan szakembereket vontak be, akik a nemzeti kulturális örökség létesítményeinek védelmével foglalkoznak.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

• Az Ukrajna mélye elleni támadásokba a keletkezett pusztítás nagyságát nézve valószínűleg a Hmelnickij megye sepetivkai járása ellen végrehajtott csapás eredményezte az eddigi legnagyobb kárt. A károk nagy részét legnagyobb valószínűség szerint a keletkezett lökéshullám okozta, s ezzel függ össze a sérültek relatív alacsony száma és a halálos áldozatok hiánya is (legalábbis ami a polgári lakosságot illeti – Kijev az ellenséges drón- és rakétatámadások katonai áldozatairól nem tájékoztat). A fent említett hullám létrejötte megerősíti: lőszerraktárat találtak el. Továbbra is nyitott kérdés az ott tárolt robbanóanyagok fajtája – egy májusi, Hmelnickij megyében található ilyen típusú létesítmény elleni hasonló támadás a Nagy-Britannia által átadott, szegényített uránt tartalmazó harckocsi-lőszer megsemmisüléséhez vezethetett; a lőszerraktárban keletkezett hatalmas robbanás ellenére azonban a külső pusztítás mértéke akkor sokkal kisebb volt. Nem kizárható, hogy a robbanást nem drónok okozták, hanem egy olyan rakéta, melyet a drónokkal egyidejűleg vetettek be, kombinált támadás keretében (a már említett májusi támadásban a lőszerbe Kinzsal hiperszonikus rakéta csapódhatott). Kijev szigorított tájékoztatási politikája azonban azt eredményezi, hogy a támadásokról és azok eredményeiről szóló híreket maximálisan korlátozzák, s pusztán az ellenséges UAV-k és rakéták lelövését hozzák nyilvánosságra.
• Az ukrán fél (többek között Volodimir Zelenszkij október 26-i esti beszédében) akként próbálta bemutatni az október 25-i támadást, mintha az a Hmelnickij Atomerőmű elleni támadáskísérlet lett volna – ez megmagyarázza azokat az orosz jelentéseket is, melyek szerint egy nappal később az ukránok állítólag dróntámadást hajtottak végre a Kurszki Atomerőmű ellen. Legnagyobb valószínűség szerint támadás nem történt, az erről szóló koholt információk azon imázsbeli károk semlegesítését célozhatták, melyek a Hmelnickij Atomerőmű elleni támadásról szóló ukrán hírek sikeressége esetében érte volna az oroszokat. Azt, hogy sem Kijev, sem Moszkva nem folytatja a nukleáris létesítmények elleni támadásokról szóló kommunikációt, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség relatíve gyorsan nyilvánosságra hozott álláspontjával kell összefüggésbe hozni.

Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.

Nyitókép: Egészségügyi önkéntes sebesült ukrán katonát lát el a donyecki front közelében 2023. október 26-án (fotó: Ozge Elif Kizil / Anadolu via AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

hirdetés