Amerikai ATACMS-rakétákat vetett be Ukrajna – helyzetkép a 603. napon

OSW
| 2023.10.20. | OSW

Két orosz katonai repülőtér ellen vetette be Ukrajna az Egyesült Államoktól kapott, 165 kilométeres hatótávolságú rakétákat. A repülőtereken több mint egy tucat orosz helikopter megsemmisülhetett. Megérkeztek az országba az Abrams tankok is. A fronton a helyzet változatlan, Avdijivka tartja magát. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 603. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

• Avdijivka továbbra is tartja magát
• A harcoló felek által végrehajtott támadások eredménytelenek voltak, délen azonban nem kizárt, hogy az ukránok minimális előrehaladást értek el
• A Dnyeper balpartján az ukránok kitörtek a korábban kialakított hídfőállásból, illetve egy másik helyen partra szálltak; az orosz ellentámadás csak visszaszorítani tudta őket, kiszorítani nem
• Az ukránok bevetették az USA-tól kapott ATACMS-eket; az országba megérkeztek az Abramsek is
• Ukrán forrás szerint orosz katonai tábort találhattak el
• Az oroszok a Fekete-tenger felett intenzívebb légijárőrözéssel fenyegetnek; a bolgár és a román felségvizeken megkezdődött az aknamentesítés
• Ukrajnában lekerülhet az asztalról a katonaszökevények büntetőjogi felelősségének kérdése
• Az ukrán utászok eddig több mint 225000 hektár termőföldet aknamentesítettek

Részletes helyzetkép:

Az Avdijivka térségében végrehajtott orosz támadások és ukrán ellentámadások eredményeként a városon keresztülhaladó vasútvonal mentén a településtől északnyugatra és délre új védelmi vonal alakult ki. Az oroszok által Avdijivkától délre újraindított, az ukrán védelem áttörését célzó kísérletek azonban nem vezettek eredményre, és sikertelenül értek véget azok a rohamok is, melyeket Kupjanszktól északra és délkeletre, Harkiv és Luhanszk megyék határvidékén, Marjinka térségében, illetve Velika Novoszilkától délkeletre indítottak. Bahmuttól délnyugatra, illetve Orihivtől délre mindkét fél sikertelenül támadott. Október 19-én az ukrán Taurida műveleti–stratégiai csapatösszevonás szóvivője azonban kijelentette: az Orihivtől délre fekvő Verbovétől délnyugatra az ukrán erők 400 méterrel nyomulhattak előre.

Orosz és nyugati források szerint október 17-én két ukrán rohamcsoport indított támadást a Herszonnal szemben a folyó túloldalán fekvő Oleskitől [Олешки] keletre lévő vasúti híd térségében, a Dnyeper folyó balpartján kialakított hídfőállásból, s elfoglalta a Pojma [Пойма] nevű falut, illetve – erősítés bevetése után – az azzal szomszédos Piscsanivkát [Піщанівка]. Az orosz ellentámadás az ukránokat mindkét településből kiszorította, azonban a hídfőállás felszámolására nem került sor. Két nappal később ukrán diverzáns-felderítőcsoportok a Nova Kahovkától nyugatra található Krinki [Кринки] térségében szálltak partra, és a település egy részét ideiglenesen elfoglalták, innen azonban a község külterületére szorították ki őket. Az ukrán fél következetes módon nem ad tájékoztatást a Dnyeper balpartján végzett tevékenységéről.

Október 20-án az oroszok négy rakétával támadták a Donyeck megyében fekvő Kosztjantinivkát, kettővel pedig a Kupjanszk-Vuzlovijben [Куп’янськ-Вузловий] található vasúti csomópontot (utóbbi két eszközt valószínűleg Sz-300-as rendszerből indították). Előző nap az oroszok rakétékkal és drónokkal Dnyipro városát, két alkalommal Krivij Rihet, Mikolajivot és Zaporizzsját támadták; a településeken raktárakat és ipari létesítményeket találtak el. Az ukrán Légierő-parancsnokság szerint az agresszor összesen nyolc eszközt (öt Iszkander–M-et, egy Sz–300-ast, egy H–59-est, illetve egy, ismeretlen típusba tartozó manőverező robotrepülőgépet) vetett be kilenc Shahed–136/131 drón mellett – ezekből a védők a H–59-es rakétát, illetve három drónt lőhettek le. Az ukrán Vezérkar közleménye szerint október 19-én az oroszok összesen tizenkét rakétát lőttek ki. Október 18-án a legsúlyosabb támadás célpontja Zaporizzsja volt, a városra hat rakéta hullhatott. Egy eszköz a városközpontban lévő épületbe csapódott öt ember halálát és másik öt megsebesülését okozva. Nem biztos azonban, hogy röppályájáról letért orosz rakéta a kérdéses eszköz, lehetséges, hogy az ukrán légvédelem Sz–300-as rendszeréből lőtték ki. Ugyanaznap az oroszok rakétákkal támadták Dnyipro városát (egy ember meghalt, hárman pedig megsebesültek), Harkivot (vállalkozást találtak el), illetve a Dnyipropetrovszk megyében fekvő Pavlohradot [Павлоград], kamikázedrónokkal pedig Szumit (az eszköz itt infrastrukturális létesítménybe csapódott). Az ukrán Vezérkar közleménye szerint az agresszor összesen 15 rakétát, köztük Iszkandereket vetett be.

Október 18-án az orosz fél újabb, sikertelen ukrán dróntámadásokról számolt be: tizenkét UAV-t a kurszki oblaszty, hatot a belgorodi oblaszty, tízet pedig a Fekete-tenger felett lőhettek le. Később (az SzBU-t mint forrást idézve) az ukrán sajtó egy része hozzátette: a támadás célpontja a kurszki oblasztyban fekvő Halino [Халино] közelében lokalizált katonai tábor volt – a létesítménybe legalább tizennyolc drón csapódott, jelentős veszteséget okozva. Ezeket a híreket eddig semmifajta módon nem erősítették meg. Orosz források ugyancsak október 18-án arról tájékoztattak, hogy a Krím ellen sikertelen ukrán rakétatámadást hajtottak végre (két Hrom–2-es, illetve egy Sz–200-as rakétával).

Október 17-én az USA Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, Adrienne Watson megerősítette: Ukrajna egy tételnyi 165 km hatótávolságú ATACMS-rakétát kapott. Amerikai médiumok szerint kb. egytucatnyi (Associated Press) vagy körülbelül húsz darab (The New York Times) rakétát adtak át az M74-es kazettás robbanófejjel. Korábban a The Wall Street Journal számolt be arról, hogy az ukrán hadsereg október 17-én ezeket a rakétákat vetette be a megszállt Bergyanszkban és Luhanszkban található repülőterek elleni támadásban, mindezt másnap Valerij Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök megerősítette. Kezdetben még az ukrán Különleges Műveleti Erők vállalták a felelősséget, ők azt közölték, hogy Bergyanszkban és Luhanszkban többek között kilenc, különböző típusba tartozó helikopter, légvédelmi rendszer indítóállomása, illetve lőszerraktár semmisült meg. Később műholdfelvételek megerősítették: Luhanszkban öt helikopter sérült meg különböző mértékben, a bergyanszki reptérben pedig sok helyen keletkeztek károk (többek között a kifutópályában is). A brit hírszerzés arról számolt be, hogy Bergyanszkban kilenc, Luhanszkban pedig öt helikopter semmisült meg. Az ATACMS-rakétákon kívül a támadások során az ukránok GLSDB-rakétákat is bevetettek (ezeket szintúgy HIMARS-indítóállomásokból lőtték ki).

Október 17-én az amerikai hadsereg megerősítette: a 31 M1A1 Abrams harckocsi mindegyikét és az azokhoz tartozó lőszert és pótalkatrészeket leszállították Ukrajnába, s az országba a németországi amerikai bázison gyakorlatozó ukrán katonák is visszatértek. Ugyanaznap a litván védelmi tárca közölte, hogy a német iparral közösen Litvániában megkezdték az ukrán hadsereg által használt Leopard harckocsik felújítását. Október 20-án az amerikai és a horvát védelmi miniszterek washingtoni találkozója során jelentették be, hogy a horvát hadsereg Ukrajnának a saját Mi–8-as helikopterei mindegyikét átadta (Zágráb tizennégy, ebbe a típusba tartozó eszközzel rendelkezett, ezeket márciusban az ukrán hadseregnek történő átadás szándékával vonták ki a szolgálatból).

Október 20-án az ukrán pénzügyi tárca bejelentette: 2023 első kilenc hónapjában a biztonsági és védelmi kiadások 1255,4 milliárd hrivnyára (33,9 milliárd dollárra) nőttek, ez a költségvetési összkiadások 59,3 százalékára rúg. Szeptemberben ezen kiadások 141,9 milliárd hrivnyát tehettek ki.

Október 19-én az International Centre for Black Sea Studies [?] megerősítette: október 16-ától kezdve bolgár és román hajók (összesen hét) a saját felségvizeiken aknamentesítő műveletbe kezdtek. A hajók az ukrán kikötőkből gabonát és egyéb árut szállító járművek által használt vízi utakat ellenőrzik. Szeptember közepe óta a fekete-tengeri gabonaszállító folyosón 32, összesen 1,4 millió tonna brt. űrtartalmú hajó haladt át.

Október 18-án Vlagyimir Putyin bejelentette: az orosz légierő a Fekete-tenger nemzetközi vizei felett intenzívebb járőrözésbe kezd, ennek során MiG–31-es, Kinzsal manőverező robotrepülőgépekkel felszerelt vadászgépeket is bevetnek. Az ukrán Légierő szóvivője elmondta: az orosz elnök fenyegetése mindenekelőtt a NATO-tagállamok ellen irányul, az ezen típusba tartozó repülőgépek levegőben történő felbukkanásakor Ukrajna nagy része felett légiriadót rendelnek el. Műholdfelvételeken az látszik, hogy az oroszok a Krímben található Belbek reptérre az elmúlt napokban négy MiG–31-est telepítettek át.

Október 18-án az ukrán Gazdasági Minisztérium közölte, hogy az utászok eddig több mint 225000 hektár termőföldet ellenőriztek és aknamentesítettek, és pusztán az elmúlt héten több mint 5000 hektár termőföldet fésültek át. A vizsgált terület túlnyomó többsége (majd’ 4200 hektár) Herszon megyében található, a maradék Mikolajiv és Harkiv megyékben. A mezőgazdasági földek rekultivációjáról szóló négyéves terv 470000 hektárnyi földterület aknamentesítését irányozza elő.

Október 18-án az ukrán Különleges Kommunikációs és Információvédelmi Állami Szolgálat (SSSCIP) jelezte: 2023 első felében ukrán szakemberek legalább 23 orosz hekkercsoport megnövekedett aktivitását jegyezték fel; ők nem pusztán a hadsereggel összefüggő szervezeteket, hanem az állami intézményeket, a gazdasági szektort, illetve magánfelhasználókat is támadnak. A legveszélyesebb és leghatékonyabb csoportok közé tartozik az FSzB által irányított UAC–0010/Gamaredon, illetve a katonai hírszerzéshez kapcsolt UAC–0082/Sandworm.

Október 18-án Fegyir Veniszlavszkij, az ukrán elnök parlamenti képviselője azt állította: elállnak attól a törvénytervezettől, mely büntetőjogi következményekkel sújtaná a katonai szolgálat elől elmenekült férfiakat, és hozzátette, ez a megoldás nem bizonyulhat hatékonynak (harmadik országok vonatkozásában de facto hiányzik a kiadatás lehetősége), illetve kontraproduktív, mert a büntetéssel való fenyegetés növelheti az Ukrajnába történő visszatéréstől való vonakodást. Veniszlavszkij a katonai szolgálat alól való kibújásért kiszabandó büntetőjogi felelősség könnyítését a demográfiai helyzet javításának szükségességével indokolta.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

• Az ATACMS-rakéták első bevetéséről szóló információk azt mutatják: az USA pusztán félig teljesítette Kijev több hónapon át hangoztatott kérését, hogy az agresszor mély hátországában található célok támadására alkalmas ballisztikus rakétákat adjon át. Az ukránok arra számítottak, hogy az ATACMS-ek jelenleg használt standard, 300 km hatótávolságú rakétáit kapják meg, azonban a legrégebbi, inerciás irányító rendszerrel felszerelt M39-es változatot („Block 1”) szállították nekik (a nyugati kommentárok egy része szerint az USA a GPS-irányítású újabb rakéták leszállításáról azért mondott le, mert az oroszok képesek a jelet zavarni). Ezen kívül kizárólag kazettás robbanófejjel felszerelt rakétákat adtak át (ezt az amerikai sajtó már korábban pedzegette), azaz olyanokat, melyek elsősorban élőerő és gyengén páncélozott célpontok elpusztítására alkalmasak. Emiatt az átadott ATACMS-ek legfeljebb csak megrongálhatták a megtámadott célpontokat (ezt a luhanszki műholdképek meg is erősítik). A lőszerraktárak esetleges megsemmisítését ugyanakkor az ukránok által bevetett GLSDB-bombák számlájára kell írni; ezek hatótávolsága pusztán 15 km-rel rövidebb mint az ATACMS-eké, s fő alkotóelemük egy százkilós légibomba. A „Block 1” rakéták egyértelműen hozzáadott értéket képviselnek az ukrán fegyverarzenált tekintve, azonban a védők számára nem járnak semmifajta képességbővüléssel. Az ukránok a briteknek és a franciáknak köszönhetően rendelkeznek sokkal nagyobb csapásmérő képességgel – ők Kijevnek már hónapok óta adnak át hagyományos, 250 km hatótávolságú robbanófejjel ellátott Storm Shadow/SCALP manőverező robotrepülőgépeket.

Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.

Nyitókép: ATACMS rakéta kilövése; a fénykép nem Ukrajnában készült, hanem egy tavalyi dél-koreai hadgyakorlaton (fotó: Handout / South Korean Defence Ministry / AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

hirdetés