Újabb orosz tömegtámadás az ukrán hátország ellen – helyzetkép az 582. napon – Válasz Online
 

Újabb orosz tömegtámadás az ukrán hátország ellen – helyzetkép az 582. napon

OSW
| 2023.09.30. | OSW

Erőket vonnak össze és támadásokra készülnek a felek az ősz beállta előtt. Formálódó német–ukrán fegyvergyártási együttműködés. A megszállt területek hatóságai panaszkodtak az orosz katonák viselkedése miatt. Rövidre zárnák a wagneristák integrálását. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 582. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

hirdetes

A legfontosabbak röviden:

Sárga négyzet: ukrán támadás, piros: orosz (forrás: @Pouletvolant3)

Részletes helyzetkép:

Forrás: @Pouletvolant3

A harctérségekben a helyzet relatíve stabil maradt, az elmúlt napokban a mindkét fél által végrehajtott, ellenfelük védelmi állásának áttörésére tett kísérletek nem hoztak eredményt. A leghevesebb harcok színtere továbbra is a Donyeck megyében található Avdijivka és Marjinka környéke, illetve a Zaporizzsja megyében, Orihivtől délre fekvő, Robotine és Verbove által határolt terület. Nem erősítették meg azon korábbi híreket, amelyek szerint az agresszor a Bahmuttól északnyugatra elterülő Orihovo-Vaszilivkát [Оріхово-Василівка] elfoglalta – az orosz erők azonban behatoltak a településre, s annak keleti részében magukat erősítik. Az Ukrán Fegyveres Erők Keleti Csapatösszevonásának szóvivője szerint az oroszok Kupjanszk és Liman irányában (Harkiv és Luhanszk megyék, illetve Donyeck és Luhanszk megyék közös közigazgatási határán) az offenzíva újrakezdését készítik elő. Az agresszor tizenkét rohamszázadot állíthatott fel (ezek összlétszáma kétezer főre rúg), amelyek feladata az ukrán védelem áttörése lesz. Nőtt az orosz légierő támadásainak intenzitása is – a haderőnem elkezdte az Oszkil folyón átvezető ukrán átkelők pusztítását. Az ukránok Donyeck megye északi részén (főleg Bahmut szárnyain, illetve a Liman–Kreminna–Sziverszk háromszögben) és Herszon megye jobbparti (nyugati) részén folytatják erőik összevonását.

A donbaszi front szeptember 23-án (forrás: Military Land)

Szeptember 28-án az oroszok kamikázedrónok bevetésével tömegtámadást hajtottak végre az ukrán hadsereg Cserkaszi, Dnyipropetrovszki, illetve Kirovohradi megyékben található logisztikai hátországa ellen. A védők arról számoltak be, hogy Nikopolban infrastrukturális létesítmény rongálódott meg – legnagyobb valószínűség szerint pedig a Kirovohradi megyében fekvő Bohdanivka [Богданівка] környékén található lőszerraktár megsemmisült. Az Ukrán Vezérkar jelentése szerint az agresszor 39 Shahed–136/131-es kamikázedrónt vetett be (ezekből 31-et lelőttek), míg a Légierő-parancsnokság szerint a 44 „mopedből” 34-et lőttek le. Fentieken kívül orosz rakéták csapódhattak be a Harkiv megyében fekvő Kupjanszkba (Grom–E1 hibrid eszköz [ford. kieg.: rakéta és siklóbomba hibridje]), illetve a Zaporizzsja megyében található Komisuvahába [Комишуваха] (Sz–300-as rendszerből kilőtt rakéta).

Szeptember 27-én és 29-én újabb rakétatámadások értek Mikolajiv közelében lévő „infrastrukturális létesítményt” (legnagyobb valószínűség szerint a Kulbakine [Кульбакине] katonai repülőteret támadták újabb alkalommal). Szeptember 27-én orosz Grom E–1-es csapódott a Kupjanszk melletti Kruhljakivkában [Кругляківка] található infrastrukturális létesítménybe is. Az Ukrán Vezérkar szerint az agresszor aznap összesen öt Shahed–136/131 drónt, illetve két rakétát vetett be. A Mikolajiv megyei katonai közigazgatás azonban pusztán felelősségi területét illetően húsz, fenti típusba tartozó drón lelövéséről adott tájékoztatást. A törmelékek lehullásának következtében légvezeték rongálódhatott meg. Szeptember 29-én (Sz–300-as rendszerből kilőtt) orosz rakétával támadták Kosztjantinivkát [Костянтинівка] is – ez többek között raktárak megsérüléséhez vezetett.

Az ukrán erők folytatták az Oroszországi Föderáció államhatár menti területei elleni támadásokat, ezek során – orosz adatok szerint – naponta akár tucatnyi drónt is bevetve. Szeptember 29-én a Kurszki területen egy alállomás sérült meg – ez öt települést vágott le az elektromosáram-szolgáltatásról.

Szeptember 28-án a német sajtó arról tájékoztatott, hogy a Szövetségi Versenyhivatal [Bundeskartellamt] engedélyt adott arra, hogy a Rheinmetall és az Ukrán Védelmi Ipari konszern (a korábbi UkrOboronProm) közös vállalatot hozzon létre. A német vállalat szerint a létrehozandó közös cég (kijevi székhellyel) Ukrajnában végezhet majd tevékenységet, s működésének első szakaszában technikai kiszolgálást, illetve a Németország és Kijev más partnerei által átadott járművek javítását végezheti. A jövőben az együttműködés „katonai rendszerek” közös kifejlesztésére és gyártására is kiterjedhet – ezek exportőre Ukrajna lehet. A Rheinmetall vezetősége arra vár, hogy a közeljövőben egyéb szövetségi szervek kiadják a szükséges engedélyeket. Ugyanaznap Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter kijevi látogatásán megállapodást írtak alá, amely az Ukrán Védelmi Beszerzési Ügynökség és a francia DGA (Direction générale de l’armement; Fegyverzeti Főigazgatóság) közötti együttműködést illeti. Szintén szeptember 28-án történt, hogy a Pentagonon belül a finanszírozási kérdésekért felelős Michael John McCord arról tájékoztatott: az amerikai védelmi tárcának ötmilliárd dollárja maradt arra, hogy ez év végéig fegyvereket szállítson Ukrajnának – ebből az összegből azonban pusztán 1,6 milliárdot lehet azon szerződések finanszírozására fordítani, amelyek a készletfeltöltésekre vonatkoznak (ennek köszönhetően adódik arra lehetőség, hogy az amerikai hadsereg készleteiből adjanak át bevetésre kész felszerelést, illetve lőszert). A Pentagon szóvivője, Sabrina Singh megerősítette: az ukrán pilóták megkezdték nyelvi kiképzésüket.

Szeptember 27-én a bolgár parlament megszavazta, hogy az Sz-300-as légvédelmi rendszerekhez tartozó, működésképtelen (sic!) 5V55R/5V55K rakétákat adjanak át Ukrajnának [ford. kieg.: ezek hatótávja 75–90 km / 45–47 km] – ezek felújítása meghaladja a bolgár hadipar lehetőségeit. Szófia elismerte, hogy az ukránok rendelkeznek ezen eszközök javításának és/vagy felújításának lehetőségével. Ezen kívül Bulgária az Ukrán Belügyminisztériumnak adhat át kézifegyverekhez tartozó lőszert. Ugyanaznap a litván védelmi tárca számolt be arról, hogy tengeri megfigyelőradart adtak át Ukrajnának.

A szeptember 22-e és 25-e között nyilvánosságra hozott, a 2024-es évre vonatkozó orosz költségvetési tervezetben katonai célokra az összkiadások 29,3 százalékát tervezik fordítani. A „Nemzetvédelem” fejezet alatt 10800 milliárd rubelt (112 milliárd dollárt) költhetnek: ez a GDP hat százalékát teszi ki – a folyó évi kiadásokhoz képest ez hetven százalékos növekedést jelent. Az ez év augusztusi állapot szerint Oroszország ebben az évben védelemre 6400 milliárd rubelt különíthetett el (ez a GDP 3,9 százalékát teszi ki; kezdetben 5000 milliárd rubelnyi kiadást terveztek – ez az összkiadások 19 százalékára rúgott volna). A Bloomberg hírügynökség arra emlékeztetett: 2022-ben a „Nemzetvédelem” fejezetből 4700 milliárd rubelt költöttek, 2021-ben pedig 3500 milliárd rubelt. Azt, hogy az összkiadásokból ehhez hasonló arányban részesülnek a katonai kiadások, legutoljára a Szovjetunió hanyatló időszakában jegyezték fel (29,4 százalék 1990-ben).

Szeptember 29-én az Oroszországi Föderáció védelmi minisztériuma bejelentette: október 1-jétől megkezdik az őszi sorozást – ez kiterjed az Oroszország által annektált négy ukrán megyére is. A sorozottak azonban ezen négy annektált megye területén nem fognak szolgálatot végezni, vagy az ún. különleges katonai műveletben bármilyen formában részt venni. Az októberben kezdődő őszi sorozás általában december 31-ig tart – 2022-ben azonban a korábban lefolytatott ún. részleges mozgósítás miatt novemberben indult.

Szeptember 27-én az ukrán kormány a védelmi miniszter három új helyettesét nevezte ki: Jurij Dzsihirt (korábbi pénzügyminisztert, a Világbanknál három évig az egészségügyi reformok pénzügyi aspektusaival foglalkozó tanácsadóját), Natalija Kalmikovát (az Ukrán Veteránalap vezetőjét, a Gyere Vissza Élve Alapítvány korábbi igazgatóhelyettesét), illetve Katerina Csornohorenkot (a Digitális Átállásért felelős Minisztériumban többek között a Drónhadsereg-programot vezette – ennek keretében adományozóktól szereznek be eszközöket). Dzsihir pénzügyi kérdésekért, Kalmikova szociális kérdésekért, Csornohorenko pedig a digitalizációért lesz felelős. 

Szeptember 27-én Olekszandr Pavjluk védelmiminiszter-helyettes bejelentette: tíz műszaki-utászzászlóalj felállítása zajlik (a személyi állomány 70 százalékát toborozni fogják) – feladatuk az aknamentesítés, illetve a fel nem robbant lőszer és robbanóanyag begyűjtése lesz. Pavljuk hozzátette: új aknamentesítési technológiákat fejlesztenek (ez többek között drónok bevetését jelenti). Denisz Smihal miniszterelnök arról tájékoztatott, hogy közel negyven ország és partnerszervezet egyezett bele abba, hogy kb. 250 millió dollárt különítsenek el aknamentesítő felszerelés megvásárlására. A politikus elmondta: az utászok munkájára 174000 km2-en van szükség, az évtizedekig is eltarthat; s hozzátette: Ukrajna jelenleg kb. háromezer utász felett diszponál – minimum tízezerre van szükség. A Világbank becslései szerint az ukrajnai utászművelet költsége elérheti a 37 milliárd dollárt.

Andrij Kosztin ukrán főügyész az amerikai kollegájával, Merrick Garlanddal folytatott találkozó eredményeire hivatkozva szeptember 27-én megerősítette: az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma és az FBI támogatást biztosít az ukrán nyomozóknak az oroszok által elkövetett háborús bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás során. Jelezte, hogy az ukrán fél háborús bűncselekményként akarja elismertetni a kibertámadásokat, a nemzeti örökséget alkotó létesítmények elpusztítását, illetve azok illegális kereskedelmét is. 

Szeptember 27-én Ilja Jevlas, az Ukrán Fegyveres Erők Keleti Csapatösszevonásának szóvivője elmondta: a Wagner-csoport korábban Belaruszban állomásozó zsoldosainak egy részét az orosz védelmi tárcával kötött szerződés aláírását követően az ukrán frontra irányították – ők azonban nem alkotnak önálló egységet (közülük néhányan a katonák kiképzésében vesznek részt, egy részük pedig különböző egységek soraiban harcol). Szeptember 29-én Vlagyimir Putyin a Wagner-csoport korábbi vezérkari főnökének, Andrej Trosev nyugalmazott ezredesnek utasítást adott arra, hogy kezdje meg azon önkéntes egységek felállítását, amelyeket az Ukrajna elleni műveletekben fognak bevetni. Az egységek felállítását Junusz-Bek Jevkurov védelmiminiszter-helyettes felügyelheti. Trosev (aki nem vett részt Jevgenyij Prigozsin lázadásában) korábban többek között logisztikával és elítéltek toborzásával foglalkozott.

Olyan információk láttak napvilágot, amelyek arról tanúskodnak: a megszállt területeken növekszik az oroszellenes hangulat. Szeptember 28-án az ukrán kormányintézmény Nemzeti Ellenállás Központja bejelentette: Herszon megye megszállt részének kollaboráns közigazgatása panaszt nyújtott be az orosz hatóságoknak az orosz katonák viselkedése miatt – ők szabotőrök felkutatásának leple alatt házakat és lakásokat kutatnak át, amit találnak, elrabolják (s személygépjárműveket is elkoboznak). Egy nappal korábban a YouTube-ra töltöttek fel egy olyan videót, amelyben mariupoli lakosok Putyinhoz fordulnak: biztosítson számukra tisztességes életkörülményeket – s elmondják, hogy az orosz hadsereg által lerombolt házaik helyére jelenleg eladandó ingatlanokat építenek.

Az OSW szakértőinek kommentárja:


Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: helyi lakosok sétálnak a Harkiv megyei Kupjanszkban 2023. szeptember 28-án (fotó: AFP/Roman Pilipey)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#háború#Oroszország#OSW#Ukrajna