Előrehaladás csigatempóban – helyzetkép az 565. napon – Válasz Online
 

Előrehaladás csigatempóban – helyzetkép az 565. napon

OSW
OSW
| 2023.09.12. | OSW

Majdnem állóháborúnak tűnik az ukrán offenzíva, annyira lassan haladnak előre, de újra sikerült a front több szakaszán kisebb sikereket elérniük. Az idő azonban szorít: nagyobb támadásokat csak november közepéig lehet indítani az időjárás miatt. Az oroszok közben helyi „választásokat” rendeztek az általuk megszállt területeken, hogy ezzel is demonstrálják: eszük ágában sincs feladni a megyéket. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 565. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

hirdetes

A legfontosabbak röviden:

A front szeptember 11-én, a sárga négyzetek ukrán, a pirosak orosz támasásokat jeleznek (forrás: @Pouletvolant3)

Részletes helyzetkép:

Az elmúlt napok során az ukrán erők Donyeck megyében Velika Novoszilkától délkeletre fokozták támadótevékenységük intenzitását, s Novomajorszke [Новомайорське] térségében jelentéktelen sikereket értek el – ezen felül Bahmuttól délnyugatra sikerült az agresszort a Kliscsijivkától délre fekvő Andrijivkából kiszorítaniuk. Ebben a térségben az orosz védelem jelenleg a Bahmut–Horlivka vasútvonalra támaszkodik. Szeptember 10-én Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes bejelentette: az ukrán hadsereg elfoglalta az Avdijivkától délnyugatra fekvő Opitnét [Опитне], de a helyzetről szóló hírek továbbra is ellentmondásosak (az elmúlt hónapokat tekintve a front egyik relatíve nyugodt szakaszáról van szó).

Bahmuttól délre továbbra is egymásnak feszül a két hadsereg, az ukránok számára kisebb eredmény Andrijivka elfoglalása (forrás: @Pouletvolant3)

Velika Novoszilkától délnyugatra az oroszok Prijutnétől [Приютне] visszaszorították az ukrán hadsereget – ezt az ukrán hadsereg vezérkara indirekten megerősítette (arról adtak tájékoztatást, hogy a Prijutnétől 7 km-re északra fekvő Rivnopil [Рівнопіль] térségében tartják állásaikat). A források egy része szerint az agresszor erői Orihiv [Оріхів] térségében is sikerrel hajthattak végre ellentámadást, ennek köszönhetően Verbovétől északnyugatra kisebb területet foglalhattak vissza. Az oroszok Marjinka nyugati részén is megtartották az elmúlt napokban elfoglalt területeket, de a város nyugati részén még mindig több negyed maradt ukrán ellenőrzés alatt. A felek által a többi irányban végrehajtott támadóműveletek jelentős változással nem jártak.

A robotinei ék helyzetében jelentős változás nem történt, az ukránok támadnak, az oroszoknak viszont Verbove fölött sikerült kissé megerősíteni a pozíciójukat (forrás: @Pouletvolant3)

Szeptember 11-én Maljar összefoglalta az elmúlt héten elért ukrán előrehaladást: délen (a Taurida műveleti–stratégiai hadseregcsoport felelősségi területén) a védők további 4,8 km2 -t szerezhettek vissza, ebből 1,5 km2-t Robotine és Verbove térségében (a helyi parancsnokság 1 km-re tette az agresszor állásaiba való behatolás mélységét). Mindez a június 4-e óta felszabadított területet 256,5 km 2 -re növelte. Bahmut térségében az ukrán előrehaladást 2 km2-re becsülték – az offenzíva megindítása óta pedig összesen 49 km2-re. Maljar hangsúlyozta: „egyes helyeken áttörték a védelem első vonalát”, s azt: „csapataink tovább haladnak”. Ugyanaznap a Taurida hadseregcsoport szóvivője, Olekszandr Stupun úgy becsülte: „az ellentámadás jelenlegi szakaszában” az ukrán erők napi 50–200 métert haladnak előre.

A hivatalos ukrán bejelentés Opitne visszafoglalásáról kissé meglepő, mert az avdijivkai front az elmúlt hetekben nyugodtnak tűnt (forrás: @Pouletvolant3)

Szeptember 8-án az észt katonai hírszerzés kommentálta az első orosz védvonalak áttöréséről szóló ukrán híreket; megítélésük szerint az ukrán fegyveres erőknek Zaporizzsja megyében valószínűleg sikerült a védelem szélén áttörniük, azonban még nem érték el az első védvonal fő erődítményeit. Az észtek szerint az agresszor a fenyegetett szakaszra egyéb irányokból dobott át erősítést s újraszervezte a védelmet, ezért kevéssé tartják valószínűnek, hogy az ukránok hamarosan sikerül műveleti szintű sikert elérniük. Szeptember 10-én Mark Milley tábornok, az amerikai Vezérkari Főnökök Egyesített Tanácsának elnöke azt hangsúlyozta: az ukránok harcolnak és folyamatosan haladnak előre, azonban számukra valószínűleg már csak 30–45 nap, ilyen jellegű műveletre alkalmas időjárás áll rendelkezésre – az ősz beálltával Kijev manőverezőképessége korlátozott lesz.

A Donyeck elővárosának számító Marjinkáért nagyon régóta küzdenek az oroszok, a földig rombolt településnek most sikerült egy újabb sávját elfoglalniuk, de az ukránok kitartanak a nyugati negyedekben (forrás: @Pouletvolant3)

Szeptember 10-én az orosz kamikázedrónok támadásának fő célpontja Kijev és Kijev megye volt, itt az egyik járásban infrastrukturális létesítmény rongálódott meg, a fővárosban és környékén a károk nagy részét a törmelék okozhatta. Az ukrán Légierő-parancsnokság arról számolt be, hogy az agresszor által bevetett 33 Shahed–136/131 drónból huszonhatot lelőttek. Az oroszok (az ukrán vezérkar szerint öt) rakétával aznap Kramatorszkot, illetve a Zaporizzsja megyében fekvő Sirokét [Широке] és Trudovét [Трудове] támadták. Szeptember 11-én Krivij Rih vált egy drónokkal és rakétákkal végrehajtott összetett támadás célpontjává. A Légierő-parancsnokság a tizenkét Shahed–136/131 drón mindegyikének lelövését jelentette, s arról is beszámolt: az agresszor H–59-es és H–31P lokátorromboló rakétákat használt. Később Jurij Ihnat, a légierő szóvivője hozzátette: az eszközök többsége nem érte el célját, a vezérkar szerint az ellenség aznap összesen tíz rakétát lőhetett ki. Fentieken kívül Csernyihiv megyében található célpontokba két Shahed–136/131 drón csapódott be. Az orosz fél arról számolt be, hogy az ukránok drónok felhasználásával sikertelen támadásokat hajtottak végre a Krímben, illetve a belgorodi és kurszki oblasztyban.

Szeptember 10-én az ukrán katonai hírszerzés (HUR) helyettes vezetője, Vadim Szkibickij bejelentette: az ideiglenesen megszállt területekre és a Krímre telepített ellenséges erők létszáma több mint 420 ezer főre rúg (ebbe a számba a Roszgvardiját és a különleges szolgálatokat nem beleszámolva), s rámutatott, hogy az elmúlt három hónap során az orosz hadseregbe 310 ezer főt mozgósítottak. Az orosz ipari-védelmi komplexum az erőfeszítéseket próbálja növelni annak érdekében, hogy fenntartsák a folyamatos felszerelés- és lőszerellátást. A megszállók a leszállított rakétákat azonnal bevetik – erre a Krivij Rih elleni májusi támadásban felhasznált, ez év áprilisában gyártott rakéták bevetése a bizonyíték. Szkibickij kiemelte: az orosz támadások megállításához a katonai célokra felhasznált alkatrészek gyártásának „semlegesítése” szükséges – ennek érdekében következetes szankciós politika folytatására, a korlátozásokhoz nem csatlakozó országokon keresztül megvalósított szállítások ellehetetlenítésére, illetve az orosz fegyvergyárak megsemmisítésére szólított fel. A HUR adatai szerint az Ukrajnával közös államhatárra jelenleg 46 Iszkander- indítóállomást telepíthettek.

Szeptember 11-én az ukrán vezérkar azt állította, hogy a „katasztrofális veszteségek miatt” a közeljövőben Oroszországban, illetve Ukrajna megszállt területein tömeges kényszermozgósítás kezdődik – ebben négyszáz-hétszázezer fő érintett. Moszkvában és Szentpéterváron a sorozottak száma alacsony lehet, az újoncok többsége az orosz régiókból származhat. Negyvenezer csecsen mozgósítását is tervezik, velük az agresszor hadseregének hátában működő záróegységeket tölthetik fel. A vezérkar kiemelte: a toborzott orosz katonák egyetlen túlélési esélye, ha megadják magukat. Ugyanaznap a HUR helyettes vezetője kijelentette: Moszkva a közelgő választások miatt nem kockáztatja meg egy újabb tömeges mozgósítás bejelentését. Szkibickij szerint ebben az évben a veszteségek pótlására 90–100 ezer oroszt mozgósítottak, és nincs arra igény, hogy nagyobb léptékű műveleteket folytassanak. A HUR-vezetőhelyettes azonban hangsúlyozta, hogy az oroszok a tömeges mozgósítást lehetővé tevő mechanizmusokat hozhattak létre, ezért ezt később még végrehajthatják. Moszkva ezen felül a szerződéses szolgálatba történő toborzást is folytathatja; Szkibickij szerint 2023-ban kb. 400 ezer főt terveznek így katonai szolgálatba állítani. A szerződéses szolgálat felvételére a mozgósított és besorozott katonákat bátoríthatják, főleg kedvező pénzügyi feltételekkel.

Szeptember 8-a és 10-e között az oroszok a megszállt területeken helyi „választásokat” tartottak: azt jelentették, hogy az ún. Luhanszki Népköztársaságban 72,53%-ot, Zaporizzsja megyében 66,83%-ot, az ún. Donyecki Népköztársaságban 74%-ot, Herszon megyében pedig 62,23%-ot ért el a részvétel. Ezen adatok megbízhatatlanok, maga a szavazás pedig de facto egy olyan különleges művelet volt, melyet az orosz hatóságok felügyelete alatt folytattak le.

A megszállt területeken megrendezett „választások” során az ukrán erők számos támadást hajtottak végre azok megzavarásának céljából. Szeptember 9-én egy diverzánscsoport Nova Kahovkában egy szavazólapokat szállító gépjárművet semmisített meg. A Krímben fogható tévéadást is megzavarták, olyan filmet vetítve, mely a választások bojkottjára szólított fel. Ugyanaznap ukrán drónok a Zaporizzsja megyében fekvő Kamjanka-Dnyiprovszkában [Кам’янка-Дніпровська] található szavazóhelyiséget semmisítettek meg, egy nappal korábban pedig Bergyanszkban történt meg ugyanez, s a Zaporizzsja megye vaszilivkai [Василівка] járásában fekvő Szkelkiben [Скельки] található szavazókör ellen is dróntámadást hajtottak végre. Az ukrán különleges szolgálatok illegális szavazás megszervezésében résztvevő több mint 3500 kollaboránst, illetve orosz felügyelőiket azonosították.

Szeptember 11-én az ukrán állami Nemzeti Ellenállási Központ hitelesnek találta azon, a médiában felbukkanó pletykákat, melyek szerint Aljakszandr Lukasenka rezsimje a Belarusz területén tartózkodó, Wagner-csoportba tartozó zsoldosokat toboroz. A katonákat a 2019-ben, Lukasenka Afrika-ügyi tanácsadója, Viktar Sejman [Bikтap Шэйман] égisze alatt felállított GardServis biztonsági vállalattal kötött szerződés alapján alkalmazhatják. A cég munkatársainak kiképzése a Minszk melletti Marina Horkában [Мар’іна Горка] található Dinamo klub sporttáborában folyik, itt a Belügyminisztérium belügyi csapatainak egysége állomásozik. Ugyanezen a napon a független orosz sajtóban olyan információ jelent meg, mely szerint augusztus közepe óta tart a Roszgvardijához való csatlakozás iránt érdeklődő wagneristák átvilágítása.

Szeptember 11-én a Rheinmetall megerősítette a NATO júliusi csúcsán tett német bejelentést, miszerint ebben az évben további negyven Marder páncélozott gyalogsági járművet adnak át az ukrán hadseregnek (a vállalat márciusban és júniusban húsz járművet küldött). A Marderek új tételének legyártása augusztusban kezdődhetett el, a szerződés értékét a Rheinmetall „több tízmillió euróra” becsülte. Ugyanaznap az Ukránok Világszövetsége által beszerzett felszerelés egy tételét adták át a védőknek – köztük FV432 Trojan brit páncélozott szállítójárműveket (valószínűleg több darabról van szó). A szervezet összesen már negyven, különböző típusba tartozó járművet adott át az ukrán hadseregnek.

Szeptember 8-án Charles Woodburn, a BAE Systems vezérigazgatója közölte, hogy a konszern pár hónapon belül megszervezheti az L119-es, 105 mm űrméretű vontatott tarackokhoz tartozó pótalkatrészek Ukrajnán belüli legyártását. Szeptember 10-én Maljar védelmi miniszterhelyettes bejelentette: Kijev és Stockholm megállapodott abban, hogy közösen gyártanak le legalább ezer darab CV90 páncélozott gyalogsági harcjárművet – Maljar az eszközt a világ legjobb PSZH-jának nevezte, különösen a szovjet eredetű BMP–1-el és BMP–2-vel összehasonlítva. A szerződés részleteit nem közölték (korábban a hírek arról szóltak, hogy Ukrajna a csehekkel és a szlovákokkal lép majd együttműködésre – a két állam a CV90-esek beszerzésére írt alá szerződést).

A nyugati sajtóban olyan anyagok jelentek meg, melyek azt sugallják: Washington de facto már döntést hozott arról, Kijevnek nagyon rövid (legfeljebb 300 km) hatótávolságú ATACMS ballisztikus rakétarendszereket ad át – szeptember 11-én Volodimir Zelenszkij a CNN-nek adott interjújában azt mondta, ezek megérkezését már az őszre várja. Erre az állításra reagálva Matthew Miller, az amerikai State Department szóvivője elmondta: az USA az ATACMS-ek Ukrajnának történő leszállításával kapcsolatos álláspontja nem változott, Washington továbbra is mérlegeli a kérdést.

Az OSW szakértőinek kommentárja:


Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: az ukrán Területi Védelmi Erők katonáinak kiképzése lövészárok-harcra Huljapole körzetben augusztus végén (fotó: Andre Alves / Anadolu Agency via AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#háború#Oroszország#OSW#Ukrajna