Életbevágó ukrán manőver a déli fronton – helyzetkép az 561. napon
Heves harcok délen és Bahmutnál. Amerika szegényített urántartalmú harckocsilőszert biztosít Ukrajnának. Az ukrán hadifoglyok 90 százaléka ellen követhettek el erőszakot. Moszkvában olyan törvény készül, amellyel a börtönbüntetésüket töltők is mozgósíthatók lesznek. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 561. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Piotr Żochowski, Jacek Tarociński. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- A déli fronton az ukránok manőverező hadviselést is folytatnak annak érdekében, hogy elkerüljék egységeik átkarolását. Kulcsfontosságú lesz Novoprokopivka elfoglalása.
- Bahmuttól délre újfent heves harcok folynak.
- Ukrán közlés: az ukrán hadifoglyok 90 százaléka ellen követtek el erőszakot.
- Washington két új támogatási csomagot jelentett be – az egyiket a meglévő készletekből küldik, a másodikba tartozó eszközök még nincsenek legyártva. Amerika szegényített urántartalmú harckocsilőszert is biztosít a megtámadott országnak.
- Az F–16-osokkal kapcsolatos egyik kiemelt ukrán „házifeladat” a kiszolgáló infrastruktúra felkészítése az eszközök fogadására.
- Egy törvénymódosítás segítségével az oroszok megoldhatják, hogy a börtönbüntetésüket töltőket is lehessen mozgósítani.
Részletes helyzetkép:
Szeptember 5-e és 8-a között a harcoló felek elhelyezkedésében nagyobb változás nem következett be. A harcok fő színtere még mindig a Zaporizzsja megyében fekvő Novoprokopivka és Verbove – itt az ukrán rohamegységek lassan haladnak előre, újabb orosz ellenállási pontokat elfoglalva. Az orosz védelmi rendszer e kulcsfontosságú állásait alkotó települések között elterülő dombok környékén folyamatosak az összecsapások. Az látható, hogy az ukránok – attól félve, hogy átkarolják a déli irányban beékelődő csapataikat – manőverező hadviselést folytatnak és a nyugati és keleti irányban futó orosz védvonalak mentén folytatnak támadásokat. Saját jobbszárnyuk biztosítása érdekében az ukránoknak el kell foglalniuk Novoprokopivkát – enélkül a déli irányú előrenyomulás nehéz és rizikós lesz.
A zaporizzsjai frontszakasz keleti irányban, távolabb fekvő szakaszán, a Mokri Jali folyó [річка Мокрі Яли] közelében műveleti szünet állt be. Nem megerősített információk alapján egy pár nappal korábban a Velika Novoszilkától délkeletre fekvő Novodonecke–Novomajorszke–Sevcsenko [Новодонецьке–Новомайорське–Шевченко] térségében – azaz a 36. és a 39. orosz hadsereg védőkörleteinek találkozásánál – az ukránok aktivizálódhattak (ez intenzív tüzérségi tüzet, illetve korlátozott rohamegység-tevékenységet jelent).
Bahmut térségében továbbra is heves harcok folynak, különösen a várostól délre található vasútvonal mentén. Az elmúlt napokban ukrán egységek jelentéktelen előrehaladást értek el Andrijivka és Kliscsijivka térségében – pusztán a második település romjainak egy részét foglalták el. Kupjanszk térségében, illetve a Zserebec folyó nyugati partján is harcok folynak – itt az oroszok sikertelenül próbálják áttörni az ukrán védelmet.
A szeptember 5-éről 6-ára virradó éjjel az oroszok egy darab Iszkander-M ballisztikus rakétát, hét darab H–101/H–555/H–55-ös manőverező robotrepülőgépet, illetve 25 Shahed–136/131 drónt bevetve támadták Ukrajnát. Az ukrán légierő-parancsnokság azt jelentette, hogy tizenöt drónnal egyetemben az összes rakétát lelőtték. Újabb alkalommal váltak fő célponttá a Duna-menti kikötők (Kilija [Кілія], Izmajil, Reni [Рені]) – dróncsapások következtében a berakodó és az adminisztratív infrastruktúra létesítményei, illetve raktárak semmisültek meg. A nap folyamán az oroszok Zaporizzsját támadták – az ukrán fél azonban nem közölt információt sem a bevetett rakéták típusával kapcsolatban, sem arról, azok milyen létesítményekbe csapódtak be. Szeptember 6-án a Donyeck megyében fekvő Kosztjantinivkában [Костянтинівка] a városi piacot lőtték – ennek következtében tizenhatan veszítették életüket, 33-an pedig megsebesültek. Volodimir Zelenszkij elnök először azt mondta, hogy a tragédia oka orosz tüzérségi tűz volt – másnap azonban a Donyeck megyei rendőrség szóvivője kizárta a tüzérség bevetését, s bejelentette: folyik az a vizsgálat, melynek keretében a bevetett fegyver típusát meg lehet határozni.
A szeptember 6-áról 7-ére, illetve 7-éről 8-ára virradó éjjel az agresszor újabb tömeges dróntámadást hajtott végre az Odessza megyében fekvő dunai kikötők ellen. Az ukrán légvédelem fenti sorrendben a 33-ból 25, illetve 20-ból 16 Shahed–136/131 drón lelövését jelentette be; a kikötői, illetve a tároló infrastruktúra elemeiben keletkeztek károk. Szeptember 8-án reggel az oroszok Zaporizzsja, Szumi és Krivij Rih ellen hajtottak végre rakétatámadást – ennek következtében a polgári infrastruktúra rongálódott meg, s legalább egy fő életét vesztette.
Szeptember 6-án az új ukrán védelmi miniszter, Rusztem Umjerov [Рустем Енверович Умєров] jelezte: a költségvetési kiadások több mint 3 ezer milliárd hrivnyára (kb. 81 milliárd dollár) rúgnak évente – ebből több mint 1600 milliárd hrivnyát (kb. 43 milliárd dollár) szánnak a biztonsági és védelmi szektor finanszírozására. Umjerov szerint az államkasszából több mint 1500 milliárd hrivnya (kb. 41 milliárd dollár) hiányzik annak érdekében, hogy a hadikiadásokat teljes mértékben fedezzék. A miniszter arról is tájékoztatott, hogy az ország biztonsági és védelmi szektorában jelenleg több mint egymillió fő dolgozik, közülük több mint nyolcszázezren a Fegyveres Erőkben – az év végéig az ő fizetésükre további 250 milliárd hrivnya (több mint 1 milliárd dollár) szükséges. Umjerov kiemelt feladatként kezelte:
- egy belső ellenőrzés lefolytatását;
- a korrupció visszaszorítása érdekében a sorozottakat nyilvántartó digitális rendszert bevezetését;
- az ukrán védelmi rendszer NATO-standardok szerinti átalakítása koncepciójának kidolgozását;
- a védelmi ipari képességek növelését.
A miniszter a tárca által megvalósított egyik legfontosabb feladatként az F–16-os vadászgépek kiszolgálásához szükséges infrastruktúra előkészítését nevezte meg.
Szeptember 5-én Fegyir Veniszlavszkij, Zelenszkij elnök parlamenti képviselője biztosított arról: nem adják ki tömegesen azokat a férfiakat, akik kibújtak a katonai szolgálat alól, s kiemelte: a büntetőjogi felelősséget esetről esetre vizsgálják, így a kiadatási eljárást csak azután lehet elindítani, hogy bizonyították, az adott személy bujkál a bűnüldöző hatóságok elől. Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője arról tájékoztatott, hogy 2022. február 24-e óta több mint húszezer olyan személyt tartóztattak le, akik illegálisan próbáltak meg a határon átlépni. Naponta húsz és harminc közötti ilyen esetet jegyeznek fel – közülük a legtöbbet a Romániával, illetve a Moldovával közös határon. Szeptember 7-én az ukrán határőrszolgálat azt jelentette, hogy idén januártól kezdve (ekkor vezették be a köztisztviselők országelhagyási tilalmát) 1800 fő határátlépését tagadták meg.
Az ukrán katonai hírszerzés szóvivője, Andrij Juszov szeptember 6-án megerősítette, hogy az Ukrajna oldalán harcoló, etnikai oroszokból formációk (Szabad Oroszország Légió, illetve az Orosz Önkéntes Hadtest [OÖH]) folytatólagosan hajt végre harci feladatokat az államhatár orosz oldalán fekvő területeken, illetve ad át elfogott foglyokat az ukrán félnek. Ugyanaznap az OÖH arról tájékoztatott, hogy újabb rajtaütést hajtott végre az Oroszországi Föderáció területén – itt harcba bocsátkozott az FSzB határőr-szolgálatával, s kb. tíz főt megsebesített, egyet pedig megölt.
Egy nappal később Andrij Kosztyin ukrán legfőbb ügyész kijelentette: a legfrissebb becslések szerint az ukrán hadifoglyok kb. kilencven százalékát kínozták vagy erőszakolták meg, fenyegették meg szexuális erőszakkal, vagy vált rossz bánásmód áldozatává. Eddig 156 orosz katonát és a „megszálló hatóságokat” képviselőt azonosítottak – őket azzal gyanúsítják, hogy ukrán katonákkal szemben erőszakot követett el. 114 személy ellen emeltek vádat, az akták a bíróság előtt vannak.
Szeptember 6-án az orosz állam által fenntartott jogi információs portálon közzétették a védelmi tárca által benyújtott, a „Katonai nyilvántartási szabályzat” módosítására vonatkozó javaslatot: ebben annak a bekezdésnek a törlésére tesznek javaslatot, amely szerint a fogvatartottak nem esnek a regisztráció alá – s ehelyett a „különleges katonai nyilvántartás” fogalmát fogják bevezetni azon sorkötelesek és katonai szolgálatra alkalmasak vonatkozásában, akik büntetőtáborban, börtönben illetve javítóintézetben tartózkodnak. A nyilvántartás vezetéséért a Szövetségi Börtönszolgálat lesz a felelős. A 2023. január 1-jei hivatalos adatoknak megfelelően a szabadságvesztéssel sújtott személyek száma 433 ezer volt – döntő többségük férfi (2022-es adatok szerint 28300 nő töltötte börtönbüntetését).
Szeptember 8-án a független, a Belaruszon belüli katonai mozgásokat figyelő Belarusz Hajun csatorna arról számolt be, hogy az orosz légierő-csoportosulás többsége (négy darab Mi-8-as helikopter, hét darab Mi–24 csatahelikopter, illetve kilenc Szu–34-es és Szu–30SzM vadászrepülőgép) még augusztusban visszatért Oroszországba. A Vilniusszal kb. egy szélességen, a litván–belarusz határtól kb. 40 km-re délre található lidai reptéren [Аэродром Лида] egyetlen orosz Szu–25-ös csatarepülőgép maradt. A portál azt is jelezte, hogy a wagneristáknak otthont adó, Celj [Цэль] faluban található tábor több mint felét lebontották – a július végéig felállított 292 sátorból jelenleg 130 áll.
A Német Szövetségi Kancellári Hivatal szeptember 5-én bejelentette: Berlin Kijevnek többek között 32 Zetos teherautót; 8,64 millió, kézifegyverhez tartozó lőszert, 26880 40 mm-es gránátot, egy darab Biber hídvető harckocsit, négy terepjárót, négy HX81-es teherautót és a hozzájuk tartozó négy trélert, illetve a Gepard önjáró légvédelmi ikergépágyúkhoz tartozó 10080 darab 35 mm-es lőszert ad át – utóbbiakat a Rheinmetall újonnan felállított gyártósora állítja elő. Ugyanaznap a – többek között az IRIS–T SL légvédelmi rendszercsaládot gyártó – Diehl Defence német hadipari vállalat arról tájékoztatott, hogy az Ukrajnának leszállított két IRIS–T SLM rendszer összesen 110 orosz eszközt lőtt le, s százszázalékos hatékonyságot mutatott. A Diehl azt is bejelentette, 2024-től kezdve évi nyolc rendszerre és 500 rakétára növelik a gyártást.
Szeptember 6-án az Egyesült Államok újabb, Kijevnek szánt katonai támogatási csomagot jelentett be – ennek értéke 175 millió dollár, abba többek között légvédelmi rendszerekhez tartozó cserealkatrészek; a HIMARS-kilövőkhöz tartozó lőszer; 105 mm-es és 155 mm-es tüzérségi lőszerek; 81 mm-es aknavetők a hozzájuk tartozó lőszerrel; szegényített uránt tartalmazó, az Abrams harckocsikhoz való páncéltörő lőszerek; TOW és Javelin irányított páncéltörő rakéták és AT–4 gránátvetők; több mint hárommillió darab, kézifegyverekbe való lőszer; repülőgép-navigációs rendszerek (legnagyobb valószínűség szerint ezek az F–16-osokhoz tartoznak); titkosított kommunikációs rendszerek; műszaki akadályok elhárítására alkalmas robbanóanyagot (valószínűleg az M58 MICLIC-hez tartozó aknamentesítő töltetek); illetve pótalkatrészek kerültek. A teljes támogatást az USA védelmi tárcájának készleteiből, a Presidential Drawdown Authority (PDA) keretében adják át.
Másnap Anthony Blinken amerikai külügyminiszter kijevi látogatásán újabb, 600 millió dolláros amerikai katonai támogatási csomagot jelentett be – ebbe többek között az ukrán légvédelmi rendszerek karbantartásához és egymással történő integrálásához szükséges felszerelés; rádióelektronikai hadviselés folytatására alkalmas eszközök, illetve rádióelektronikai zavaróeszközök; műszaki akadályok és aknák eltávolítására alkalmas robbanóanyagok; kiképzési támogatás, illetve javítási szolgáltatás került. A teljes csomag az Ukrán Biztonsági Garancia Kezdeményezésből (Ukraine Security Assistance Initiative, USAI) származik, így ezt először a Pentagonnak a hadipartól meg kell rendelnie.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A szegényített uránt tartalmazó harckocsilőszer nem lesz újdonság az ukrán harcmezőkön: ez év március 25-e óta Nagy-Britannia a Challenger 2 harckocsikhoz átad ilyen eszközöket. Habár az Egyesült Államokban egyéb alapanyagokból gyártanak harckocsilőszert (ezek a bizonyos KEW-családba tartoznak), azokat az amerikai fegyveres erők nem használják – mindezért a PDA keretében kizárólag a szegényített uránt tartalmazó lőszer leszállítása lehetséges. A hagyományos (volfrámbetétes) változathoz képest az ilyen lőszert nagyobb páncélátütő képesség jellemzi.
- Az orosz védelmi tárca által kezdeményezett, a katonai szolgálatra alkalmas, börtönben tartózkodó személyek nyilvántartásba vételével kapcsolatos előírások megváltoztatása azt jelenti, hogy a tárca végül a börtönbüntetésüket töltőket belefoglalta a mozgósítási tartalékállományba. Az ehhez a megoldáshoz vezető utat az a júniusi, Vlagyimir Putyin által aláírt törvénymódosítás nyitotta meg, amely lehetővé tette, hogy a börtönbüntetésüket töltők a fegyveres erőkkel szerződést írjanak alá. A nyilvántartás létrehozása lehetővé teszi azt, hogy az olyan, katonai tapasztalattal rendelkező elítélteket felvegyék a hadseregbe, akik eddig nem mutattak érdeklődést az Ukrajnával folytatott háborúban való részvétel iránt.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán kadétok katonai esküt tesznek a kijevi Haza Anyácska szobor előtt 2023. szeptember 8-án (fotó: AFP/Roman Pilipey)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
