Soha nem látott ukrán dróntámadás orosz területen – helyzetkép az 554. napon
A front déli szakaszán az ukránok áttörték az első orosz védvonalat. Újabb katonai segélycsomagok; az ukrán pilótákat Romániában fogják képezni az F–16-osokra. Magyarország továbbra is blokkolja az Ukrajnának szánt EU-s, fegyvervásárlásra allokált pénzek következő részletének átadását. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 554. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Ukrán dróntámadás eredményeként az orosz légierő szállítókapacitása is veszteségeket szenvedett el.
- A front déli szakaszán az ukránok áttörték az első orosz védvonalat.
- Újabb, Kijevnek szánt katonai segélycsomagokat jelentettek be, az ukrán pilótákat Romániában fogják képezni az F–16-osokra, a brit BAE Systems Ukrajnában nyit képviseleti irodát.
- Magyarország továbbra is blokkolja az Ukrajnának szánt EU-s, fegyvervásárlásra allokált pénzek következő részletének átadását.
- A mozgósítással összefüggő korrupció miatt az ukránok újabb lépéseket tettek.
- Ukrán hírszerzés: Belaruszba megérkeztek az első orosz nukleáris robbanófejek.
Részletes helyzetkép:
Augusztus 30-án az ukránok az eddigi legnagyobb dróntámadást hajtották végre Oroszország területén – egyúttal a célpontok listáját is kiterjesztették arra a pszkovi reptérre, mely közel 700 km-re északra található az ukrán határtól, s mely a 334. légiszállító ezred repülőbázisaként szolgál. Műholdfelvételek megerősítették azon orosz híreket, melyek két Il–76-os teherszállító repülőgép megsemmisüléséről és további kettő, ugyanebbe a típusba tartozó eszköz megrongálásáról szóltak. Az ukrán katonai hírszerzés négy Il–76-os megsemmisítéséről, illetve „több másik” megrongálásáról számolt be – a szervezet vezetője, Kirilo Budanov tábornok pedig hozzátette: a Pszkov elleni támadást Oroszországon belülről hajtották végre. Orosz adatok szerint az ukránok a támadásban húsz drónt vethettek be.
Legnagyobb valószínűség szerint lelőtt drón roncsai okoztak tüzet a brjanszki „Kremnij EL” (Oroszország egyik legnagyobb mikroelektronikai termékeket, köztük az Iszkander- és a Pancir-rendszerekben felhasználtakat előállító) gyárának területén.
Fentieken kívül az ukránok támadták Moszkvát, illetve a Moszkvai, a Kalugai, az Orlovi, a Rjazanyi, illetve a Tulszki területeket – nem jelentettek károkat (az oroszok szerint az összes drónt lelőtték, vagy rádióelektronikai eszközök segítségével semlegesítették azokat), Szevasztopolból pedig sikertelen, ukrán vízfelszíni dróntámadásokat jelentettek. A Brjanszk, illetve a Krímben található Feodoszija [Феодо́сія] elleni újabb, augusztus 30-án este végrehajtott dróntámadások is sikertelennek bizonyulhattak – ugyanúgy, ahogy a másnapi, Moszkva és Brjanszk ellen indítottak vagy a szeptember 1-jei, a Belgorodi és a Kurszki területeket célzók. Ezzel szemben a szeptember 1-jén, a Moszkva alatti Ljuberci [Люберцы] ellen végrehajtott támadás sikeres lehetett – itt (legnagyobb valószínűség szerint a lelőtt drón leesésének következtében) tűz ütött ki egy újabb orosz mikroelektronikai előállító, a tomilinszki elektronikai gyár [Томилинский электронный завод] területén. Augusztus 31-én a BBC összefoglalót közölt: 2023 eleje óta az ukránok összesen 190 dróntámadást hajtottak végre Oroszország, illetve a megszállt Krím területén. [Ford. kieg.: térkép a linkelt cikkben.]
Augusztus 30-án az oroszok rakéták és drónok felhasználásával újabb tömegtámadást hajtottak végre Ukrajna ellen. Az ukrán vezérkar szerint az agresszor összesen 31 rakétát lőtt ki, a légierő-parancsnokság arról tájékoztatott, hogy a huszonnyolc H–101/H–55/H–555 manőverező robotrepülőgép mindegyikét, illetve a tizenhat Shahed–136/131 kamikázedrónból tizenötöt lelőttek. Az Ukrajnára indított eszközök többségét – több mint húsz rakétát és drónt – Kijev alatt lőhették le, az egyik rakéta semlegesítése azokban a város jobbpartján erős robbanást okozott. Hivatalosan a maradványok lehullása miatt az ukrán fővárosban ketten vesztették életüket, hárman megsebesültek – s két kerületben jegyeztek fel károkat.
Odessza térsége is támadás célpontjává vált (a helyi adminisztráció szerint Kalibr-eket vetettek be az oroszok) – innen nyolc ellenséges rakéta lelövését jelentették. Az infrastruktúrában keletkezett károkról a Donyecki és a Zsitomiri megyékből érkeztek jelentések (előbbiben a Mirnohrad [Мирноград] melletti Rivnéből [Рівне]). Szeptember 1-jére virradó éjjel Kalibr manőverező robotrepülőgépek támadták a Vinnicjai megyét: a légierő-parancsnokság szerint az egyiket lelőtték, a másik – három főt megsebesítve – egy vállalkozásba csapódott. Ukrán források a Zsitomiri megyéből is robbanásokról számoltak be.
Az augusztus 26-a és 29-e között az Orihivtől délre fekvő Verbove [Вербове] irányában végrehajtott támadások során az ukrán hadsereg legnagyobb valószínűség szerint áttört a Zaporizzsja megyében kiépített első orosz védvonal első erődítményein.
Verbove térségében az oroszok a védelmet az elsőtől két–három kilométerre, attól délre és keletre kiépített második védvonalhoz vonhatták vissza – ezen védvonal egyik eleme Verbove nyugati külterülete. Az ukrán vezérkar szerint az oroszok által végrehajtott ellentámadások sikertelenül értek véget. Robotine megkerülésének megkísérlése során az ukrán erők a településtől délre is elérhették az orosz erődítmények első vonalát (magát a helységet az ukránok részben, az attól délre fekvő Novoprokopivka [Новопрокопівка] irányában, ellenőrzésük alatt tartják). Amennyiben ezt a hírt megerősítik, a déli ukrán ellentámadás június 4-i megindítása óta ez lenne az első olyan eset, amikor az orosz védvonal megerősített állásait elérték és áttörték.
A többi harctérségben az összecsapások intenzitása már hosszabb ideje korlátozott, s nem eredményezett területi változást. Ezzel együtt a Herszon megyében mindkét fél fokozta diverzánstevékenységét – az ukránok újabb kísérletet tettek arra, hogy az Antonivkai híd térségében a Dnyeper balpartján hídfőállást hozzanak létre (a területen diverzáns-felderítőcsoport tevékenykedik), az oroszok pedig a jobbparti Nesztriha-szigeten szálltak partra.
Augusztus 29-én a Pentagon újabb, 250 millió dollár értékű, Ukrajnának szánt katonai segélycsomagot jelentett be. Az amerikai hadsereg készleteiből (a Presidential Drawdown Authority, PDA keretében) AIM–9M Sidewinder rövid hatótávolságú levegő–levegő rakétákat; a HIMARS-rendszerekhez tartozó GMLRS [Guided Multiple Launch Rocket System] irányított rakétákat; 105 mm és 155 mm űrméretű tüzérségi lőszereket; Javelin irányított páncéltörő rakétákat illetve „egyéb páncéltörő rendszereket” a hozzájuk tartozó rakétákkal; TOW irányított páncéltörő rakétákat; Hydra–70 70 mm-es nem irányított levegő–föld rakétákat; több mint hárommillió darab, kézifegyverhez tartozó lőszert és kézigránátot; illetve a HMMWV [Humvee] terepjáró alvázára épített páncélozott egészségügyi mentőjárműveket és mentőautókat adnak át (a Sidewindereket légvédelmi rakétaként használhatják fel, s legnagyobb valószínűség szerint a NASAMS-rendszerek lőszerét fogja képezni). Másnap a német Szövetségi Kancellári Hivatal tájékoztatott egy újabb, Kijevnek szánt szállítmányról – ebbe tíz darab Leopard 1A5-ös harckocsi; (az IRIS–T légvédelmi rendszerhez tartozó) TRML–4D radar; tizenhat Vector felderítődrón; négy darab, páncélozott eszköz vontatására alkalmas HX81 teherautó; illetve több mint tizenhárommillió, kézifegyverbe való lőszer került. Augusztus 31-én a Politico internetes portál arról számolt be, hogy szeptember közepén az első tíz darab Abrams harckocsit Ukrajnába küldik.
Augusztus 30-án az EU védelmi minisztereinek nemhivatalos, toledói találkozóján Josep Borrell, az Európai Bizottság alelnöke azt javasolta, hogy emeljék harmincról- negyvenezerre a 2023-ban kiképzendő ukrán katonák létszámát. A politikus szerint eddig az EU-s kiképzőmissziókban 25000 katonát készítettek fel, a hátralévő ötezer katona kiképzése októberben fejeződhet be. Ugyanaznap az ukrán vezérkar bejelentette: a Nagy-Britanniában, London égisze alatt megszervezett nemzetközi Interflex misszió keretében eddig több mint húszezer katonát képeztek ki – ezen katonák mindegyike teljes személyi felszerelést (beleértve a nyári és a téli egyenruhát is) kapott a szervezőktől. Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter ugyancsak augusztus 30-án jelentette be, hogy Bukaresttel szándéknyilatkozatot írtak alá: egy romániai központban fogják biztosítani a kiképzést és a műszaki kiszolgálást az F–16-os vadászgépekre. Másnap Kijev megerősítette: Dániába elindult az első olyan pilótacsoport, amely ott erre a típusra megkezdi majd a kiképzést.
Augusztus 31-én Borrell bejelentette: eddig az EU-tagállamok saját készleteikből 224000 tüzérségi lőszert, illetve közel 2300 rakétát adtak át Ukrajnának. Az Unióban vizsgálhatják Szlovákia azon javaslatát, amely az elöregedett lőszer modernizációjával növelné a szállításokat. Toledóban az Ukrajna védelmére a 2023 és 2027 közötti évekre esetlegesen biztosítandó 20 milliárd (évi 5 milliárd) euró elkülönítését is szóba kerülhetett – ugyanakkor Magyarország ellenállása miatt nem fogadták el a ukrán fegyvervásárlásokra allokált források nyolcadik, 500 millió euróra rúgó részletét.
Volodimir Zelenszkij elnök szintén augusztus 31-én jelentette be, hogy a brit BAE Systems hadipari konszern saját képviseleti irodát nyit Ukrajnában. A vállalattal Kijev olyan együttműködési megállapodást írhatott alá, amely ukrajnai fegyvergyártásról szól – illetve olyan keretszerződést, amely az L119-es, 105 mm kaliberű vontatott lövegek javítására, pótalkatrésszel való ellátására és gyártására vonatkozik. Ugyanaznap az Ukrajinszka Bronetechnyika [Українська Бронетехніка] vállalat vezérigazgatója az aknavetők gyártásának növelését jelentette be (a gyártást új helyszíneken folytatták). Az év elejétől kezdve összesen a hadsereg és egyéb fegyveres szervek több mint hatszáz darab, 60 mm, 82 mm és 120 mm kaliberű aknavetőt vehettek át – ezek költségét az államkasszából, illetve társadalmi szervezetek által felajánlott forrásokból fedezték.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője ugyancsak augusztus 31-én közölte: „pár nappal korábban” Belaruszba érkeztek az első nukleáris robbanófejek. Korábban az oroszok a belarusz katonákat az Iszkander rakétaindító használatára képezték ki. Az ukrán SzBU hozzátette: 2022 februárja óta több mint kétezer olyan embert lepleztek le, akik az orosz különleges szolgálatokkal működtek együtt – közülük több mint háromszáz volt kiképzett ügynök.
A katonaságnak szánt beszerzések teljesítése során tapasztalt visszaélések visszaszorítását célzó intézkedések keretében az ukrán védelmi miniszter Arszen Zsumadilovot [Арсен Жумадилов] nevezte ki az Ukrán Fegyveres Erők Hadianyag-biztosítási Ügynöksége élére – a szerv felel majd a fegyverzeten s a katonai felszerelésen kívül minden, a katonaságnak szánt hadianyag beszerzéséért. Zsumadilov elismerte: a még januárban felállított intézmény „pusztán csak papíron létezik”, az előtte álló fő kihívások pedig – a korrupció felszámolásán kívül – a beszerzési politika és a hadianyag elosztási folyamatának pontos előrejelzése. Az ügynökség idén ősszel kezdheti meg teljes körű működését.
Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács augusztus 30-i ülésén a katonai egészségügyi bizottságok működése volt téma: döntést hoztak arról, hogy a katonai szolgálatra való alkalmatlanságról szóló, esetlegesen korrupcióval összefüggő határozatok jogszerűségét átfogó módon vizsgálják felül – a felülvizsgálat eredményét alapul véve pedig következtetéseket vonnak le arra nézve is, milyen büntetőjogi következményekkel jár ez azokra a személyekre nézve, akik a meghamisított orvosi döntések alapján hagyták el az országot. A hatóságok nem zárják ki, hogy kiadatási kérelmekkel fordulnak azon országokhoz, amelyekben sikerül ilyen személyeket azonosítani. Zelenszkij elnök hozzátette: a meghamisított dokumentumok kiállításáért kifizetett kenőpénz 3és 15 ezer USD között mozog. [Ford. kieg.: az ukrán harcmezőn tapasztalt sérülésekről, illetve a harci körülmények közötti sebesültmentésről angol nyelvű tanulmány itt.]
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az augusztus 30-i támadás megerősíti: Ukrajna egyre inkább képes Oroszország mélyén fekvő célpontokat támadni. A bevetett drónokat ukrán mérnökök tervei alapján elsősorban külföldről importált alkatrészekre támaszkodva építik (az Ukrajnában található gyárak de facto összeszerelő-üzemek) – ezek az eszközök többségükben felderítésre használt kisméretű drónok, amelyek megegyeznek a kereskedelmi forgalomban kapható UAV-kkel, s az Ukrajnába tömegesen behozott típusokhoz hasonlóak. A hazai ukrán gyártók azonban külső partnerekkel együttműködve pár olyan dróntípust is kifejlesztettek, illetve elkezdtek gyártani, amelyek képesek úgy célpontokat támadni, hogy rájuk lőszert függesztenek fel – a kisméretű R18 oktokoptertől kezdve a többszáz kilométer hatótávolságú UAV-kig (a Hunter Killer néven ismert HaKi–20 legfeljebb 15 kg terhet képes szállítani legfeljebb 1000 km-ig, az UJ–22 Airborne pedig legfeljebb 20 kg-ot maximum 800 km-ig).
- A pszkovi reptér ellen végrehajtott támadás nem az első olyan, amelyet Ukrajna határaitól nagy távolságra hajtanak végre (2022 decemberében a Szaratovi területen található, stratégiai bombázóknak otthont adó Engels légitámaszpontot támadták) – mindez megerősíti, hogy Moszkva még mindig alábecsüli ellenfelét, s a védelmet nem készíti fel megfelelő módon olyan helyeken, amelyeket korábban nem támadtak (erre korábbi példa az augusztus eleji, a Fekete-tengeri flotta novorosszijszki támaszpontja ellen vízfelszíni drónokkal végrehajtott támadás volt). Az érem másik oldala, hogy az ukránoknak egyre nehezebb az elvárt eredményt elérni azokon a területeken, amelyek a támadások visszatérő célpontjai – ezt láthatjuk a Krím elleni, majd’ minden nap megismételt támadások, az Oroszországi Föderáció az államhatár mentén fekvő területein, illetve – az elmúlt hetekben – Moszkva ellen végrehajtott támadások esetében. A pszkovi támadással ellentétben nem igazolták sem az SzBU, sem az ukrán különleges műveleti erők azon jelentéseit, amelyek szerint a kamikázedrónokkal végrehajtott augusztus 25-i és 27-i műveletek sikeresek voltak (ezek fenti sorrendben jelentős károkat okozva a 126. gépesített dandár a krími Perevalnében [Перевальне] található körletét, illetve a Kurszk melletti katonai repteret találhatták el).
- A pszkovi támadásban az orosz szállító repülőcsapatok az agresszió kezdete óta először szenvedtek el veszteségeket. A négy repülőgép elvesztése ideiglenesen korlátozza azon, a pszkovi elit 76. légideszant-hadosztályba tartozó alegységek áttelepítésének lehetőségeit, amelyekért a 334., 24 darab Il–76-os repülőgép felett rendelkező légiszállító ezred a felelős. Azt kell feltételeznünk, hogy vészhelyzet esetén a városba az Oroszországi Föderáció ázsiai részében állomásozó egységektől telepítenek át gépeket. Legnagyobb valószínűség szerint a pszkovi ezredet kiemeltként fogják kezelni a légiszállítás technikai modernizációja során (ez 2022. február 24-e után jelentősen felgyorsult) [olv.: az ezred gyorsabban kap új, modernebb típusba tartozó szállítógépeket]. A 2012-ben megkezdett átfegyverzés keretében évente két modernizált Il-76MD repülőgépet állítottak szolgálatba – tavaly az orosz hadsereg ebből a típusból ötöt, 2023-ban pedig eddig hármat vett át.
- Újabb, radikális lépéseket téve a fegyveres erők mozgósítási potenciálját meggyengítő korrupció visszaszorítása érdekében, az ukrán hatóságok elismerik: a fent említett gyakorlat kikerült az ellenőrzésük alól. Az orvosok átvilágítása azonban hosszú folyamat lesz, s teherként fog nehezedni a kenőpénzek elleni harcért felelős szolgálatokra. Újabb probléma: hatékony mechanizmust kell létrehozni annak érdekében, hogy a hadseregnek szánt beszerzések teljesítésekor megelőzzék a korrupciót – erről az árulkodik, hogy a Hadianyag-biztosítási Ügynökség igazgatójának kinevezése több mint fél évet húzódott. Annak ellenére, hogy ez idő alatt a védelmi tárcán belül korrupciós botrányokat tártak fel, számos intézkedés pusztán formális jelleget öltött, s valós eredménnyel nem járt.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: önkéntesek evakuálják a lakosságot a Harkiv megyei Kupjanszkban 2023. szeptember 1-jén (fotó: Anadolu Agency/Wolfgang Schwan)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
