Inog az orosz védelem délen, szélesedik az ukrán ék – helyzetkép az 551. napon

OSW
| 2023.08.29. | OSW

Robotine lett a háború legfontosabb hadszíntere: az orosz védelembe nagy áldozatok árán belevágott ukrán éket sikerült tovább szélesíteni. A teljesen lerombolt község most a senkiföldjén fekszik. A nyugati szövetségesek azt tanácsolják: az ukránok ne aprózzák el az erőiket máshol, koncentráljanak erre a frontszakaszra, mert ha az oroszok megfutamodnak, megnyílhat az út Tokmak városa és az Azovi-tenger felé. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 551. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

• Az ukrán hátországban három pilóta halt meg egy légibalesetben
• A déli frontszakaszon Robotine központja a senkiföldjén található, az ukránok azonban a térségben előre tudtak nyomulni
• Kupjanszk irányában ukrán becslés szerint 110 ezer fős orosz csapatösszevonás tevékenykedhet; ennek tartalékába beolvadtak a korábban Belaruszban állomásozó orosz egységek is
• Zaluzsnij magas rangú amerikai és brit tábornokokkal találkozhatott a fronthelyzet, illetve a jövőbeni tervek átbeszélése céljából
• Felfutóban van a nyugati segítséggel megerősített ukrán hadipari termelés
• Reznyikov hadügyminiszteri széke rendesen inoghat két újabb korrupciós botrány kipattanása után

Részletes helyzetkép:

Augusztus 25-én légikatasztrófa történt a Zsitomir megyében. Az első jelentések szerint két MiG–29-es vadászgép ütközött össze – az ukrán Légierő-parancsnokság a hírrel kapcsolatban másnap szólalt meg, és közölte, hogy „harci feladat végrehajtása közben két L–39-es kiképző/harci repülőgép személyzete a levegőben összeütközött”. Augusztus 27-én a Kijev megyében található vaszilkivi [Васильків] légibázison állomásozó 40. harcászati repülődandár bejelentette: a katasztrófában három tapasztalt pilóta hunyt el: Szerhij Prokazin őrnagy (a dandár helyettes vezetője), Vjacseszlav Minka őrnagy (2015-ben az aktív szolgálatba visszatért nyugalmazott pilóta), illetve a “Juice” hívójelű Andrij Piljscsikov százados, ász pilóta – mindegyikőjüket posztumusz előléptették.

Piljscsikov, aki 2022 februárja óta több mint 500 órát repült bevetésen, a nyugati sajtó gyakori vendége volt, s az F–16-osok Ukrajnának történő átadásáért lobbizott. Az orosz agresszió első heteiben a 40. harcászati repülődandár által használt MiG–29-esek pilótáira nehezedett az ukrán főváros légvédelmének fő terhe – ők voltak azok, akikre együttesen „Kijev szellemeként” hivatkoztak.

Az ukrán erők folytatják az Orihivtől délre található orosz védelem áttörését. Kijev korábbi, Robotine elfoglalását illető – Hanna Maljar védelmi miniszter-helyettes által augusztus 28-án megerősített – híreivel ellentétben a faluért még mindig harcok folynak: egyes, a fronton lévő tudósítók szerint az agresszor ellentámadásának eredményeként a teljesen elpusztult település középső része jelenleg a senkiföldjén található – így az ukrán védelmi tárca a további, déli (Novoprokopivka [Новопрокопівка] és Ocseretuvate [Очеретувате]) irányú előrenyomulásról szóló bejelentéseit sem lehet igazoltnak tekinteni (utóbbi település a harctérségtől tíz kilométerre található). Az ukránok azonban Robotine és az attól keletre fekvő Verbove között kiterjesztették az ellenőrzésük alatt lévő területet, s közelednek utóbbi településhez.

Kupjanszktól délkeletre az oroszok jelentős előrehaladást nem értek el. Augusztus 25-én Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán Szárazföldi Erők főparancsnoka a Kupjanszk és Liman irányában fennálló helyzetet feszültnek minősítette, megjegyezve azt is: egy hónapja tartó heves harcok és jelentős veszteségek elszenvedése után az ellenség átcsoportosítja erőit, s ugyanekkor az Oroszországi Föderáció területéről újonnan felállított hadosztályokat és dandárokat irányít a harctérségekbe. Kijev a kupjanszki irányban tevékenykedő orosz erők létszámát negyvenötezer főre, a limani irányban tevékenykedőket pedig negyvennyolcezer főre becsüli – a hátországgal együtt az agresszor 110 ezer katona felett rendelkezhet.

A többi irányban mindkét fél tevékenységének intenzitása csökkent. Augusztus 28-án Maljar miniszterhelyettes bejelentette, hogy egy hét leforgása alatt Bahmut déli szárnyán a védők egy négyzetkilométert szabadítottak fel – ezzel a térségben visszaszerzett terület 44 km2-re nőtt. Az ukrán vezérkar jelentései szerint az oroszok szünet nélkül próbálkoznak a marjinkai ukrán védelem áttörésével, ezek azonban csak kísérletek maradtak. Az Avdijivka és a Bahmut térségében, Kreminnától délre, illetve Luhanszk és Harkiv megyék határvidékén végrehajtott ellenséges támadások augusztus 27-e után lelassulhattak, azok tüzérségi támadásokra és bombázásokra korlátozódnak.

Augusztus 26-án a The Guardian arról írt, hogy tizenegy nappal korábban a lengyel–ukrán határon került sor Valerij Zaluzsnij tábornok (az ukrán hadsereg főparancsnoka), Christopher Cavoli tábornok (az Európába telepített amerikai erők, egyben a NATO-erők európai főparancsnoka), illetve Tony Radakin admirális, Nagy-Britannia vezérkari főnöke találkozójára. A megbeszélés középpontjában az ukrán offenzíva lelassulásának mint problémának a megoldása, a közelgő, „kimerítő” tél harci tevékenységének tervei, illetve a háború 2024-re történő „elkerülhetetlen” áthúzódásával kapcsolatos hosszútávú stratégia állt. A szövetségesek állítólag azt javasolták, hogy az Ukrán Fegyveres Erők ne aprózzák el erőfeszítéseiket, s koncentráljanak arra, hogy egy irányban törjék át az orosz védelmet (Zaluzsnijnak hasonló javaslatokat adhatott Mark Milley tábornok, az amerikai Vezérkari Főnökök Egyesített Tanácsának elnöke egy augusztus 10-i videokonferencia során). A The Guardian forrásai úgy becsülik, hogy a beszélgetések eredményeként az ukránok stratégiája megváltozott, s most a zaporizzsjai frontra koncentrálnak – itt a cél a csomóponti Tokmak elérése, mely az első lépés az Azovi-tenger s ezáltal az Oroszországot és a Krímet összekötő szárazföldi kapcsolat elvágása felé.

Augusztus 28-án orosz rakéták ipari létesítményeket elpusztítva a Poltava megyében fekvő Hoholevét [Гоголеве] támadták – három munkás halhatott meg, öt pedig megsebesült. A rakétatámadások miatt a Donyeck megyei Druzskivka [Дружківка], illetve Krivij Rih térsége is célkeresztbe került, itt a védők szerint a pusztítást a lelőtt rakéták maradványai okoztak. Az ukrán vezérkar szerint az agresszor aznap összesen nyolc rakétát indíthatott, a Légierő-parancsnokság az oroszok által bevetett négy Kalibr manőverező robotrepülőgép közül kettő, illetve mindkét H–59-es rakéta lelövését jelentette be. Augusztus 27-én orosz rakéták találták el a Kijevtől délnyugatra fekvő Pincsuki [Пінчуки] közelében található repteret, Kirovohrad [Кропивницький] térségét, illetve Cserkaszi megyét. Aznap az agresszor összesen tizenegy rakétát vethetett be, a védők a nyolc darab H–101/H–55/H–555-ös manőverező robotrepülőgép közül négy lelövését jelentették be. Augusztus 26-án orosz rakétatámadások célpontjai Kramatorszk térsége, illetve a Donyeck megye nyugati részében található Bahatir [Багатир] volt (az agresszor összesen öt eszközt vethetett be).

Augusztus 25-én az ukrán SzBU arról számolt be, hogy az ukrán hadsereggel közösen éjjel különleges műveletet hajtott végre az orosz 126. gépesített dandár (az orosz terminológia szerint partvédelmi dandár) a krími Perevalnében [Перевальне] található körlete ellen. A kamikázedrónokkal végrehajtott támadás eredményeként oroszok tucatjai halhattak és sebesülhettek meg, lőszerraktárakat találhattak el, illetve a felszerelésben keletkezhettek jelentős károk; két nappal később az SzBU hozzátette: a művelet a „Top Gun” kódnevet kapta. Az SzBU ugyanúgy szeptember 27-én tette azt hozzá, hogy hasonló támadást hajtott végre a Kurszk melletti katonai reptér ellen – ott négy többfeladatú Szu–30-as harci repülőgépet, egy MiG–29-es vadászgépet, az Sz–300-as légvédelmi rendszerhez tartozó radart, illetve két Pancir önjáró légvédelmi rendszert eltalálva. Az SzBU a támadások sikerességéről szóló jelentéseit egyéb forrásból vagy műhold-felvételek segítségével eddig nem erősítették meg. Az orosz védelmi tárca szerint az ukránok sikertelenül folytatták a Krím, illetve a brjanszki, a kurszki, a moszkvai és a tulai oblasztyok elleni dróntámadásokat (s ugyanúgy sikertelenül vetettek be Neptun manőverező robotrepülőgépeket; augusztus 26-án arról érkezett jelentés, hogy Moszkva felett újabb drónt lőttek le). Az ukrán támadás valószínűsíthető következménye, hogy a szevasztopoli Kozacsa kikötő [Казачья бухта] térségében augusztus 26-án több raktárban tűz ütött ki.

Augusztus 25-én az Ukrajinszka Bronetechnyika [Українська Бронетехніка] vállalat bejelentette: az Ukrán Fegyveres Erők számára leszállította az első ezer darab 122 mm-es (a D–30-as vontatott tarackhoz, illetve a 2Sz1 Gvozgyika önjáró tarackhoz tartozó), nagy rombolóerejű [HE] lövedéket – ezeket „egy kelet-európai lőszergyártóval való együttműködésben” gyártották le. A rákövetkező napok folyamán Volodimir Zelenszkij elnök és Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a fegyver- és lőszergyártás felfuttatásáról számoltak be – az ukrán elnök a hajó elleni Neptun manőverező robotrepülőgépeket, illetve a Sztuhna–P [Стугна–П] és a Korszar [РК–3 Корсар] irányított páncéltörő rakétákat említette meg (júliusban arról számoltak be, hogy a Sztuhna–P-ket külföldi vállalatokkal közösen gyártják). Zelenszkij a 155 mm-es tüzérségi lőszerek előállításával kapcsolatos tervekről, illetve a svéd CV90 gyalogsági harcjárműveket előállító „titkos gyár” Ukrajnában történő elindításáról is szót ejtett (az elnök megjegyezte, hogy az ebbe a típusba tartozó IFV-k közös gyártásáról szóló egyeztetések még folynak a partnerekkel; Kijev együttműködő partnere Prága és Pozsony lehet, akik a CV90-est választották saját hadseregeik számára).

Augusztus 25-én Ināra Mūrniece lett védelmi miniszter arról számolt be, hogy Ukrajnának újabb Mi–17-es helikoptert (a négy bejelentettből a harmadikat) adtak át. Ugyanaznap a görög sajtó arról írt, hogy az athéni kormány döntést hozott: felmondja a (21 darab) Tor–M1 és (38 darab) Osza–AKM légvédelmi rendszerek kiszolgálására Oroszországgal kötött szerződést – ezeket a rendszereket a közeljövőben kivonhatják a görög hadsereg hadrendjéből (a pótalkatrész-készlet még egy pár hónapig elegendő), utána pedig harmadik országok közvetítésével Ukrajnának adhatják át. A görög sajtó augusztus 28-án arról is beszámolt, hogy Berlin felvetette Athénnak: a görögök száz kiszolgált Leopard 1A5-öst adhatnának át az ukránoknak ugyanilyen számú, az olasz hadsereg készleteiből származó, ebbe a típusba tartozó modernizált harckocsiért cserébe (ezen harckocsik Ukrajnába küldését az teszi lehetetlenné, hogy azok jelenleg egy svájci vállalat tulajdonában vannak). A németek a Görögországnak szánt harckocsik felújítási költségeit vállalhatták át, illetve hogy azokra rászerelik a Leopard 2-es harckocsikon használt hőkamerákat. Berlin azt a feltételt szabta, hogy az Ukrajnának átadandó harckocsik működőképesek legyenek (a görög Leopard 1A5-ösök harminc év során nagyjavításon nem estek át).

Augusztus 28-án a Financial Times hasábjain Martin Bonn dandártábornok, az EU nemzetközi kiképzőmissziójának helyettes vezetője kijelentette: az ukrán katonák kiképzésének legnagyobb problémája a katonai terminológiát ismerő, képzett tolmácsok hiánya (a kiképzőmisszióba német, dán és holland katonákat küldtek). Az év végéig Németországban tízezer ukrán katonát képeznek ki azon program során, mely az ukrán fegyveres erőket harckocsikkal, tüzérségi és légvédelmi rendszerekkel szereli fel.

Augusztus 28-án a brit katonai hírszerzés nem zárta ki, hogy élőerő- és felszerelés-hiány miatt Oroszország lemond a szeptemberi, „Nyugat-2023” hadgyakorlat belaruszbeli megrendezéséről. A hadgyakorlatot az orosz védelmi miniszter 2022 decemberében jelentette be, azóta azonban semmifajta előkészület nem történt. Ugyanúgy bizonytalan az is, hogy Oroszországban szeptember 22. és 26. között megrendezik-e a belarusz–orosz „Szövetség Pajzsa 2023” [Щит Союза–2023] elnevezésű hadgyakorlatot (a belarusz védelmi tárca legutoljára idén márciusban adott ki közleményt a hadgyakorlat végrehajtásáról). Augusztus 29-én Szerhij Najev, az ukrán hadsereg egyesített erőinek parancsnoka bejelentette: az orosz szárazföldi komponenst „teljes mértékben” kivonták Belaruszból, s beolvadt azon orosz csapatösszevonás tartalékába, mely Kupjanszk és Liman irányában „hajt végre támadást”. A Belarusz területén állomásozó katonaság mozgását figyelő független belorusz megfigyelők szerint az országban jelenleg körülbelül kétezer orosz katona állomásozik.

Az elmúlt napokban az ukrán sajtó két, a Védelmi Minisztériumon belüli korrupciós ügyről rántotta le a leplet. Az egyik a Törökországból, emelt áron téli helyett nyári zubbonyok behozatalával áll összefüggésben, a másik pedig azzal, hogy egy lengyel közvetítő egy darab tüzérségi lőszert sem szállított le. Augusztus 27-én Zelenszkij elnök bejelentette: fokozzák a korrupcióellenes harcot – ebből a célból szándékában áll a parlament elé olyan törvényjavaslatot beterjeszteni, mely többek között az ilyen típusú bűncselekmények elkövetéséért járó büntetőjogi felelősséget egyenlővé tenné a hadiállapot idején elkövetett hazaárulás bűncselekményével (12 és 15 év közötti szabadságvesztés és vagyonelkobzás; nincs lehetőség a büntetési tétel lerövidítésére). Egy nappal később Reznyikov védelmi miniszter, újságírói kérdésre válaszolva (miszerint az elnök felajánlotta-e neki a lemondás lehetőségét), kitérő választ adott.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

• A három tapasztalt katonai pilóta halála – köztük egy olyané, aki a „Kijev szelleme” ász pilótacsoport egyik utolsó tagja volt – az ukrán Légierő növekvő problémáira hívja fel a figyelmet: egyre kevesebb a tapasztalt pilóta. (A „Kijev szellemeként” ismert első pilótát, Sztyepan Tarabalka őrnagyot 2022 áprilisában lőtték le, tavaly júniusban a csoport parancsnoka, a „Nagypapa” hívójelű Mihajlo Matyusenko ezredes vesztette életét). Paradox módon a nyugati államok jelenleg abban a helyzetben vannak, hogy több repülőgép (az amerikai eszközöket nem beleszámolva több mint száz, az USA-szövetséges országokban szolgálatból kivont vagy kivonandó F–16-os és F–18-as) Ukrajnának történő átadását tudják megszervezni, mint amennyit Kijev képes lenne működtetni.

• További probléma az angol szaknyelv magasszintű ismeretének szükségessége – ezt a feltételt eddig nyolc pilóta teljesítette (hatan már megkezdték azt a kiképzést, melynek első része további nyelvi képzés), s – brit jelentések szerint – az ukrán légierőben körülbelül húsz olyan pilóta maradt, akik csak kicsivel rosszabb képesítéssel rendelkeznek. Nem lehet kizárni, hogy a gépek Kijevnek történő 2024-es átadása összekapcsolódik azzal, hogy nyugati, nyugdíjazott vagy leszerelt pilóták az ukrán hadseregben felveszik a szolgálatot (ez a földi kiszolgálást végző műszaki személyzet esetében mindenképpen szükséges lesz). Reznyikov miniszter szerint az első F–16-os vadászgépekből álló ukrán egység a következő év tavaszán harcképes lehet.

• Az ukrán elnök a korrupcióellenes harc szigorítását ígérő bejelentése annak a beismerése: elégtelen a pénzügyi források felhasználása feletti állami ellenőrzés, a korrupcióellenes harcért felelős intézmények pedig még mindig nem hatékonyak. A bevezetésre javasolt drákói büntetések elrettentő jellegűek, és a korrupciót elkövetőket stigmatizálják. A hadseregnek szánt felszerelés beszerzésével összefüggő újabb botrányok felgyorsíthatják Reznyikov menesztését: a potenciális utódok (Olekszandr Kubrakov miniszterelnök-helyettes, illetve Olekszandr Kamisin stratégiai iparágakért felelős miniszter) nevei a sajtóban egy pár hete már keringenek. Reznyikov menesztéséről az első pletykák az év elején, azután jelentek meg, hogy a hadseregnek szánt beszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságokat feltárták.

Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.

Nyitókép: ukrán és norvég katonák közös NATO-kiképzésen a norvégiai Trondheim közelében (Jonathan Nackstrand / AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>