Ukrán áttörés Robotinénél – helyzetkép az 538. napon
A zaporizsjai fronton nehéz helyzetben vannak az oroszok: az ukránok egyre szélesedő éket vágtak védvonalukba Robotine közelében. Egyelőre nem tudni, van-e elég tartaléka az orosz hadseregnek, hogy itt megállítsa az ukrán előrenyomulást. Súlyos csapás érhetett egy orosz kiképzőtábort is a Krímben. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 538. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Krzysztof Nieczypor, Jacek Tarociński. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az ukránok a déli fronton támadnak, több települést elfoglaltak, s nem kizárt, hogy végre megtalálták a védelem gyengébb pontjait; a déli front nyugati szárnyán lokális összecsapások folytak
- Az oroszok a front az államhatárhoz közeli részén továbbra is kezdeményező szerepben vannak
- Moszkva légitámadás során Ukrajna nyugati és déli területeit támadta, Kijev pedig a Krímet
- Az ukrán elnök felmentette a mozgósítás végrehajtásáért felelős összes megyei hadkiegészítő központ-vezetőt
- Ukrajna további fegyverszállítmányokat kap (cél pl. a légvédelem erősítése, a rakétatüzérség által elhasznált lőszer pótlása)
- Az orosz hadsereg a Fekete-tengeren egy, ukrán kikötőbe tartó áruszállító hajót vizsgált át
Részletes helyzetkép:
Augusztus 11-e és 16-a között a zaporizzsjai fronton heves harcok folytak: az ukránok fenntartották a kezdeményezést, s támadótevékenységet folytatnak, ennek eredményeként az orosz 58. Hadsereg frontján kialakított áttörés Robotine [Роботине] és Verbove [Вербове] között mélyül. A félhivatalos orosz katonai médiumok egy részének értékelése szerint az agresszor egységei a fent említett első település térségében nehéz helyzetben vannak. Az ukránok a támadótevékenységet az orosz 5. és 36. Hadsereg védőkörletében, Velika Novoszilkától délre is folytatják: a támadás súlypontja a fent említett két hadsereg védőkörletének találkozásánál, a Mokri Jali folyó [річка Мокрі Яли] mentén fut. Ugyanekkor az ukrán erők Prijutne [Приютне] és Kermencsik [Керменчик] környékén az oroszokat folyamatosan támadják (a falvak a támadás fő tengelyétől körülbelül tíz kilométerre fekszenek). Ezen tevékenység eredményeként az oroszokat – nagy valószínűség szerint augusztus 11-én és 12-én – kiszorították Urozsajnéből [Урожайне] (ezt Kijev augusztus 16-án erősítette meg). A támadók a Mokri Jali mindkét partján, Zavitne Bazsannya [Завітне Бажання] falu magasságában foglaltak el állásokat.
Lokális összecsapások folynak a Dnyeper alsó szakaszán, ahol az ukránok még júniusban és júliusban a folyó jobbpartján hídfőállást alakítottak ki a megsemmisített Antonov híd környékén, illetve a Herszon és Hola Prisztany [Гола Пристань] között elterülő szigetek egy részén, s nagy valószínűséggel a Nova Kahovka és Herszon között félúton, Kozacsi Laheri [Козачі Лагері] falu közelében kialakított hídfőállást is sikerült megtartaniuk (ez utóbbi települést augusztus első napjaiban foglalták el). Az ebben a térségben bevetett ukrán diverzáns-felderítőcsoportok tevékenysége azt is lehetővé tette, hogy augusztus 8-a és 13-a között az orosz közösségi médiában hatásos pszichológiai műveletet hajtsanak végre: az ukránok ezekben a napokban több olyan videofelvételt hoztak nyilvánosságra, melyeken ebben a térségben fogságba esettek voltak láthatók – ez az orosz oldalon kommentáradatot váltott ki, megnövelve a fenyegetettség-érzetet és felhívva a figyelmet arra, hogy a kizárólag tartalékosokból álló egységeket vetik be az ukrán különleges erők elleni harcban.
Bahmut alatt az elmúlt napokban a front a várostól délre és északnyugatra fekvő, kulcsfontosságú szakaszain a helyzet stabilizálódott. Az oroszok itt saját csapatösszevonásukat tartalékokkal erősítették meg, s egy sor lokális ellentámadást hajtottak végre; ezeknek köszönhetően különösen a Kurgyumivka–Andrijivka–Kliscsijivka vonalon [Курдюмівка–Андріївка–Кліщіївка] sikerült az ukrán támadótevékenységet megfékezniük. Az oroszok az ezen falvak beépített területén lévő állásaik legalább egy részét megtartották; ebben a térségben az orosz védelem gerincét most a Majorszk–Bahmut [Майорськ–Бахмут] vasútvonal képzi. [Ford. kieg: ld. az alábbi térképen a Bahmutból délnek induló fekete vonalat.]
Az oroszok az orosz-ukrán államhatár és a Sziverszkij-Donyec folyó [річка Сіверський Донець], közelebbről a Luhanszk, Harkiv és Donyeck megyék határterülete közötti frontszakaszon folytatnak jelentősebb támadótevékenységet. A leghevesebb harcok a front északi részén folynak; itt az orosz 6. Hadsereg egységei Kupjanszk és a Kupjanszkot Szvatovével [Сватове] összekötő közút irányában támadnak. A támadók itt a tüzérségre is kiterjedő előnyben vannak – nagymértékben az államhatárra épített, jól működő logisztikának, illetve a biztonságos közlekedési-utánpótlási vonalaknak köszönhetően. Az oroszok a Szvatove–Borove [Борове] tengely mentén is előrenyomulással próbálkoznak: itt az elmúlt hetekben a Zserebec folyó nyugati partján, legfeljebb négy–öt kilométer mélyen, sikerrel alakítottak ki hídfőállást. Az ebben a térségben harcoló orosz 2. Hadsereg dandárjai azonban ukrán ellentámadásokkal találkozva Borove irányába nem fejlődtek fel támadásra.
Az augusztus 13-áról 14-ére virradó éjjel az oroszok újabb nagyszabású légitámadást hajtottak végre, aminek fő célpontja Odessza volt, a támadásban összesen tizenöt Shahed–136/131 drónt, illetve nyolc Kalibr manőverező robotrepülőgépet vetettek be. Az ukrán légvédelem arról számolt be: az összes eszközt lelőtték, a rakéták és drónok darabjainak lehullása miatt Odessza különböző kerületeiben egyes helyeken károk és tüzek keletkeztek. Az augusztus 14-éről 15-ére virradó éjjel az oroszok újfent az ukrán hátországot támadták, 28, különböző típusba tartozó manőverező eszközt bevetve (az Ukrajnára kilőtt eszközök listája: húsz darab H–101/H–555, négy-négy darab Kalibr és H–22) – ezen felül nyolc eszközt indítottak Sz–300/Sz–400-as légvédelmi rendszerekből. Az ukrán Légierő-
parancsnokság tizenhat manőverező robotrepülőgép lelövését jelentette be; a többi eszköz többek között az ország nyugati részén található Lembergben és Luckban [Луцьк] lévő célpontokat talált el. Orosz „haditudósítók” szerint a támadás célpontja a lembergi reptér, illetve az annak közelében található, kommunikációs eszközök gyártásával és javításával foglalkozó LORTA (ЛОРТА – Львівське об’єднання радіотехнічної апаратури) volt. Luckban az orosz eszközök a svéd SKF vállalathoz tartozó csapágygyárat támadták – ennek következtében az anyavállalat három alkalmazottja vesztette életét. Az augusztus 15-éről 16-ára virradó éjjel az oroszok az Odessza megye területén fekvő kikötőkre mértek csapást; az ukrán Légierő-parancsnokság szerint a bevetett tizenhat Shahed–136/131 drónból a légvédelem tizenhármat lőtt le. Az ukrán fél eddig semmilyen olyan kárról nem számolt be, melyet a többi három drón támadása eredményezett.
Augusztus 12-én Jurij Ihnat ezredes, az ukrán Légierő-parancsnokság szóvivője azt állította: a légvédelem eddig összesen tizennégy Kinzsal hiperszonikus rakétát, illetve több mint húsz Iszkander és Sz–400-as rakétát lőtt le. Ihnat szintén megismételte az ukrán fél korábbi, az ellenség hadiparának a nagy hatótávolságú eszközök gyártási kapacitására vonatkozó becslését: az oroszok közel száz, különböző típusba tartozó eszköz legyártására képesek.
Az augusztus 11-éről 12-ére virradó éjjel az ukránok légi drónok bevetésével hajtottak végre támadást a krími Jevpatorija [Евпатория] közelében található orosz katonai kiképzőtábor ellen. Nemhivatalos információk szerint a támadást az ukrán SzBU tervezhette meg, illetve hajthatta végre, az oroszok az élőerőt és a felszerelést illetően súlyos veszteségeket szenvedhettek. Orosz források megerősítik: a támadást végrehajtották, azonban a veszteségekről nem számoltak be. Augusztus 12-én az orosz Védelmi Minisztérium, illetve a Krím megszálló hatóságai is a Kercsi híd elleni, sikertelen ukrán rakétatámadás-kísérletről számoltak be. Sz-200-as rakétákat lőhettek le; ez alatt az átkelőn a forgalmat ideiglenesen szüneteltették.
Augusztus 14-én az Egyesült Államok újabb, 200 millió dollár értékű, Ukrajnának szánt katonai támogatási csomagot jelentett be – ebbe többek között a Patriot közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerhez tartozó rakéták, a HIMARS rakéta-sorozatvető rendszerhez tartozó rakéták, aknamentesítő utászfelszerelés, 105 mm-es és 155 mm-es tüzérségi lőszer, 120 mm-es harckocsi-lőszer, a TOW- illetve Javelin-rendszerekhez tartozó irányított páncéltörő rakéták és páncéltörő gránátok, a felszerelés vontatására és szállítására alkalmas 37 taktikai jármű, 58 trailer került a több mint tizenkétmillió, kézifegyverekbe való lőszer és kézigránát mellé.
Ugyanaznap a norvég Védelmi Minisztérium jelentette be, hogy egy 70,5 millió dollár értékű szerződést írt alá a Kongsberg Defence & Aerospace vállalattal; ennek tárgya, hogy Kijev számára Cortex Typhon C–UAS [Counter Unmanned Aerial System], drónelleni harcra kifejleszett eszközöket gyártsanak le és szállítsanak le. Az eszközök mennyiségét nem közölték, a beszerzést a Nagy-Britannia által vezetett Nemzetközi Alap Ukrajna számára (International Fund for Ukraine, IFU) kezdeményezésből finanszírozzák – ehhez többek között Norvégia is csatlakozott.
Augusztus 15-én Svédország a tizenharmadik, Kijevnek szánt katonai támogatási csomagot jelentette be, ennek értéke 314 millió dollár. Ezen összeg egyharmadát szánják a CV9040 gyalogsági harcjárművek, a Stridsvagn 122 (a Leopard 2A5-ösök svéd változata) harckocsik, illetve az FH–77 Archer önjáró lövegek cserealkatrészeinek biztosítására (ezen eszközöket Stockholm már átadta Ukrajnának). A fennmaradó forrásokat a HAWK és IRIS–T légvédelmi rendszerekhez tartozó rakéták és cserealkatrészek, illetve aknamentesítő utászfelszerelés és szállítójárművek leszállítására fogják fordítani. Mindezen felül a svéd kormány a parlamenthez fordult: járuljon ahhoz hozzá, hogy az Rb99 (az amerikai AiM–120B AMRAAM rakéták Svédországban, licensz alapján gyártott megnevezése) levegő–levegő rakétákat továbbértékesítsék az USA-nak. Az Egyesült Államok ezeket ezután Ukrajnának adhatja át, a svédeknek pedig felajánlották: megvásárolhatják az AMRAAM-ok modern változatait.
Augusztus 11-én Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács döntést hozott a mozgósítás végrehajtásáért felelős összes megyei hadkiegészítő központ-vezető felmentéséről – erre a testület azon ülése után került sor, melyen a korrupcióellenes nyomozószervek, a Főügyészség és az SzBU képviselői a saját maguk által elvégzett vizsgálatok eredményeit mutatták be. Zelenszkij közölte: a leváltott hivatalnokok helyeire harci tapasztalattal rendelkező, makulátlan hírnevű személyeket neveznek ki – ezért Valerij Zaluzsnij tábornok, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka személyesen is felelni fog.
Augusztus 13-án az orosz Védelmi Minisztériuma bejelentette: fegyvert használt a palaui zászló alatt hajózó, az ukrán Izmajil [Ізмаїл] dunai kikötőjébe tartó Sukra Okan áruszállító hajó megállítása során. A tárca szerint a kapitány nem reagált az orosz szolgálatok utasításaira, emiatt azok kénytelenek voltak figyelmeztető lövéseket leadni, s ezek után „ellenőrzés elvégzése céljából a Vaszilij Bikov járőrhajó fedélzetéről egy csapat orosz katonát szállító Ka–29-es helikopter emelkedett fel”. Az incidens hatására az ukrán kormány felszólította az ENSZ-t és a nemzetközi közösséget Oroszország elítélésére, illetve arra: tegyenek lépéseket „a fekete-tengeri orosz terror megállítása céljából”.
Augusztus 15-én a kijevi hatóságok éles kritikával illették Stian Jenssen (Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kabinetfőnöke) nyilatkozatát, aki a norvég VG tabloidnak adott interjújában arról elmélkedett, hogy a béke és a NATO-tagság elérése érdekében Ukrajnának területe egy részét át kell majd adnia. A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára, Olekszij Danilov megdöbbenésének adott hangot ennek kapcsán, s „teljesen érthetetlen és furcsa bedobott gondolatnak” nevezte, kijelentvén: Ukrajna addig nem nyugszik, amíg az orosz hadsereget az összes megszállt területről ki nem űzik. Az ukrán külügyminisztérium szóvivője Jenssen szavait „teljes mértékben elfogadhatatlannak” nevezte, s kijelentette: a kijevi hatóságok semmire sem kívánják elcserélni saját területeiket.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az orosz 58. Hadsereg (Zaporizzsja megyében, a kiszáradt Nova Kahovka-i víztározó partján fekvő Kamjanszkétől [Кам’янське] az Orihivet Polohival [Пологи] összekötő autóút Novopokrovka [Новопокровка] környéki szakaszáig terjedő) tevékenységi körzetében eme hadsereg törzse nagy valószínűség szerint az egységek többségét már bevetette az előretolt állások megvédésére. Az orosz csapatösszevonásba Robotine és Verbove között bevágott, egyre mélyülő és szélesedő ukrán ék vonatkozásában felmerül a kérdés: az oroszok képesek lesznek-e tartalékerőket bevonni, ellentámadásokat indítani, illetve van-e lehetőségük második védvonal kialakítására. Az elmúlt napokban a megszállóknak muszáj volt Robotine alá áttelepíteni többek között a 7. Gárda Légideszant-hadosztály soraiba tartozó, a Dnyeper alsó szakaszának vonalát védő 108. Légideszant-ezredet. Az elmúlt hetekben ez újabb példája a zaporizzsjai frontért felelős „Dnyeper” hadseregcsoport meggyengítésének – korábban az 5. Hadsereg védőkörletébe a 34. gépesített Lövészdandárt és a (szintén a 7. Hadosztály állományába tartozó) 247. Légideszant-ezredet vezényelték át.
- Az oroszok kedvezőbb helyzetben vannak az 5. és a 36. Hadsereg tevékenységi körzetében: annak ellenére, hogy az ukránok nagyobb területnyereséget értek el, itt erősebb tartalékok (legalább négy gépesített dandár) felett rendelkeznek; ezeket eddig kismértékben vetették be a harcokban. Úgy tűnik, hogy a front ezen szakaszán egy ekkora tartalékerő fenntartása a parancsnokság abbéli aggályáról árulkodik, hogy az ukránok esetleg a szomszédos irányokban indítanak támadást. Ez elsősorban Vuhledar környékére vonatkozik, ahonnan az ukránok a 36. Hadsereg keleti szárnyát vagy Volnovaha [Волноваха] térségét támadhatnák. Utóbbi település kulcsfontosságú közlekedési–logisztikai csomópont, melynek megtartása elengedhetetlen a Donbászban és az Azovi-tenger mellett futó orosz front stabilitása fenntartása szempontjából.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán katonák a donyecki fronton, a Torszke melletti erdőben (fotó: Diego Herrera Carcedo / Anadolu Agency via AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>