Kitelepítés Kupjanszkban, orosz támadás jöhet – helyzetkép az 533. napon
Az ukránok a front déli szakaszán, az oroszok Kupjanszk térségében támadnak. Az oroszok Kijevet és Zaporizzsját lőtték, az ukránok a Krímet és Moszkvát támadták. Az ukrán pilóták F–16-kiképzése 2024-ben kezdődhet. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 533. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Jakub Ber. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az ukránok a front déli szakaszán, az oroszok Kupjanszk térségében támadnak – itt az ukránok kötelező kitelepítést rendeltek el.
- Az oroszok rakétatüzérséggel elsősorban Kijevet és Zaporizzsját lőtték, az ukránok a Krímet és Moszkvát támadták.
- A németek saját gyártású manőverező robotrepülőgép átadását készíthetik elő.
- Az ukrán pilóták F–16-osokra történő kiképzése 2024-ben kezdődhet.
- Nyugati műszaki szakemberek (köztük lengyelek) az átadott nehézfegyverzet javítását Ukrajnában is végzik.
Részletes helyzetkép:
Az ukrán erők Velkia Novoszilkától délre újraindították támadásukat, s pár napig tartó harcok után sikerült Urozsajne [Урожайне] északi része, illetve – újfent – a településsel szomszédos Sztaromajorszke [Старомайорське] felett átvenniük az ellenőrzést. Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes szerint a védők Velika Novoszilkától délnyugati irányban (már a Zaporizzsja megyében) Prijutne [Приютне] felé, illetve Orihivtől délkeletre, Verbove irányában [Вербове] is részleges sikert érhettek el. Az ez utóbbi várostól délre indított újabb ukrán támadások azonban sikerteleneknek bizonyultak – augusztus 11-én ugyanakkor olyan sajtóhírek láttak napvilágot, hogy a védőknek sikerült kijutniuk Robotine [Роботине] északi külterületéhez, s folytatják támadásukat.
A Robotine elleni támadásról szóló hírek ellentmondanak azon jelentéseknek, amelyekben az ukrán vezérkar a Robotinétől nyolc kilométerre északra fekvő Novodanilivka [Новоданилівка] irányában végrehajtott orosz támadásról számol be augusztus 9-én és 10-én (utóbbi helység Orihiv külterületén fekszik). A Vezérkar jelentéseiben fentieken kívül az az információ is szerepel, amely szerint az oroszok Sztaromajorszke térségében a korábban általuk ellenőrzött állásokat sikertelenül próbálták meg visszaszerezni. Az Ukrán Védelmi Minisztérium azonban nem erősítette meg azon orosz információkat, amelyek szerint az ukrán erők Herszon térségében átkelést kíséreltek meg a Dnyeperen – illetve azt sem, hogy az ukránok a balparton új hídfőállást alakítottak ki.
Az orosz erők Kupjanszktól északkeletre áttörhették az ukrán védelmet, s behatolhattak Szinkivkába [Синьківка] – ezen felül pedig további előrehaladást érhettek el ezen településtől keletre (itt a védők fő ellenállási pontját Ivanivka jelenti). Augusztus 9-én Kupjanszk térsége katonai adminisztrációjának vezetője az Oszkil folyótól keletre található települések lakosságának kötelező kitelepítését rendelte el (ebbe beletartozik Kupjanszk balparti része is) – az intézkedés összesen több mint 11 ezer emberre vonatkozik.
A Bahmuttól délkeletre indított orosz ellentámadás az ukrán erők visszaszorítását célozta a Kurgyumivka–Andrijivka [Курдюмівка–Андріївка] vonaltól a Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatorna [Канал Сіверський Донець—Донбас] nyugati oldalára, illetve azt, hogy Kliscsijivka [Кліщіївка] nyugati külterülete felett az agresszor részlegesen visszaszerezze az ellenőrzést. Augusztus 10-én az oroszok Bahmuttól nyugatra, Bohdanivka [Богданівка] térségében is támadást hajthattak végre. Az Avdijivka és Marjinka térségeiben, illetve Luhanszk és Harkiv megyék közös közigazgatási határvidékén lezajlott összecsapások azonban nem eredményeztek változást.
Augusztus 11-én az oroszok újabb rakétatámadást hajtottak végre – ez Kijevet, illetve Hmelnickij és Vinnicja megyéket célozta (helyi források Ivano-Frankivszki megyében is robbanásokról számoltak be). A kijevi katonai adminisztráció (a korábban a légierő-parancsnokság által közölt, orosz MiG–31-es repülőgépről indított Kinzsal rakétával végrehajtott csapásról szóló jelentést idézve) arról tájékoztatott, hogy a várost az ebbe a típusba tartozó rakétákkal támadták – az összes eszközt lelőtték. A főváros vezetése arról számolt be, hogy három kerületre hullottak törmelékek – a helyi sajtó pedig arról: a kijevi nemzetközi repülőtér térségében robbanások történtek.
Augusztus 9-én és 10-én Zaporizzsja vált rakétatámadások célpontjává – a 9-i támadásban három civil hunyt el és kilencen sebesültek meg, a 10-i pedig egy áldozatot és tizenhat sebesültet követelt.
Egy hotelépületben keletkeztek károk, a rendőrség szerint az agresszor Iszkander–K manőverező robotrepülőgépet vetett be. Mindezen kívül augusztus 9-én orosz Iszkander támadhatta a Donyeck megyében található Zaricsnét [Зарічне]. Az ukrán vezérkar arról számolt be: az oroszok augusztus 9-én összesen három, másnap pedig összesen öt rakétatámadást indítottak. Augusztus 10-én kamikázedrónokkal végrehajtott támadásban a Rivne megyében található dubenszkiji járás [Дубенський район] térségében üzemanyag-raktár semmisült meg.
Az orosz fél arról számolt be, hogy Moszkva és Kurszk ellen újabb, kamikázedrónokkal végrehajtott támadásokat indítottak (a fővárost augusztus 9-én és 11-én célozták – az oroszok három drón lelövéséről adtak tájékoztatást; Kurszkot augusztus 11-én támadták, itt a hírek két lelőtt drónról szóltak). Augusztus 10-én éjjel az ukránok tömeges dróntámadást indíthattak a Krím ellen – robbanásokat Dzankoj [Джанкой] és Szevasztopol térségéből jelentettek. Az oroszok szerint a Szevasztopol elleni támadásban tizenegy drónt vetettek be – kettőt a légvédelem lőhetett le, kilencet pedig elektronikai harceszközök segítségével semlegesítettek.
Augusztus 8-án a Handelsblatt német lap arról számolt be, hogy a Rheinmetall konszern a belga OIP Land Systemstől 50 darab Leopard 1-es harckocsit vásárolt. A nagyjavítás és a modernizáció elvégzése után harminc harckocsit adhatnak át Ukrajnának. Ugyanaznap, de korábban a belga De Standaard valótlannak bizonyult hírt közölt (eszerint a Tournaiban található telephelyről származó első harckocsik elindultak Ukrajnába). Augusztus 9-én a Német Szövetségi Kancellári Hivatal arról tájékoztatott, hogy az Ukrajnának szánt új német szállítmány többek között két Patriot-indítóállomást, tíz darab Bandvagn 2016 csuklós lánctalpas szállítójárművet, 6525 darab 155 mm-es, gyújtótöltettel ellátott ködlőszert, négy darab Vector felderítődrónt, illetve száz darab MG5 géppuskát tartalmaz. Egy nappal később az észt védelmi tárca jelentette be, hogy az új katonai támogatási csomagban 150 kézifegyver szerepel a hozzájuk tartozó lőszerrel. Augusztus 11-én a Der Spiegel arról írt, hogy a német kormány hadipari képviselőkkel „titkos tárgyalásokat” folytat a Taurus manőverező robotrepülőgépek módosításával kapcsolatban (ezek a módosítások tehetik azt lehetővé, hogy a fegyvereket úgy adják át Ukrajnának, hogy ne kelljen attól tartani: azokat Oroszországban található célpontok ellen vetik be).
Augusztus 9-én az ukrán vezérkar a Nagy-Britannia által vezetett INTERFLEX többnemzeti kiképzőprogramról közölt információkat. 2023 eleje óta húszezer ukrán katonát képeztek ki brit, ausztrál, dán, finn, holland, kanadai, litván, norvég, új-zélandi és svéd kiképzők segítségével.
Augusztus 11-én a Washington Post az ukrán pilóták az F–16-os vadászgépekre történő kiképzésével kapcsolatban publikált cikket – ebből az derül ki, hogy abban legfeljebb egy fél századnyi személyzet vesz részt, s maga a kiképzés csak 2024 nyarán fejeződhet be. Az első kiképzőcsoportba hat pilóta került (kettő tartalékban maradt) – nekik legelőször négyhónapos szaknyelvi képzést kell teljesíteniük Nagy-Britanniában, még annak ellenére is, hogy folyékonyan beszélik az angolt. Mindez a féléves harckiképzés kezdetét januárra tolja. Mindezen felül Dánia ragaszkodik ahhoz: a kiképzés komplex legyen, s az a pilótákra és a földi kiszolgáló személyzetre is kiterjedjen. A következő, kiképzésre kijelölt csoport a következő év vége előtt állhat készen. Amerikai tisztségviselők szerint a kijelölt nyolc főn kívül körülbelül húsz fő van olyan szinten, hogy a kiképzésben részt vegyen – nekik azonban nyelvi képzésre van szükségük. A románok és a hollandok még mindig tárgyalnak a Romániában felállítandó kiképzőközpont megnyitásáról – a legfőbb probléma, hogy az EU-ban hiányoznak az F–16-os kiképzők.
Miután Sebastian Chwałka, a lengyel Polska Grupa Zbrojeniowa (PGZ) vezérigazgatója a lengyel állami hírügynökségnek augusztus 8-án elmondta: Ukrajnában – gyakran a frontvonalhoz közel – olyan lengyel szakemberek vannak jelen, akik a PGZ Orel vállalat égisze alatt az Ukrajnának átadott fegyverek javításával foglalkoznak, az orosz nyelvű interneten olyan anyagok jelentek meg, amelyek megerősítik: lengyelországi szakemberek részvételével, harctéri körülmények között végzik a Krab önjáró lövegek javítását. Az orosz kommentátorok a lengyel javítóbrigádok munkáját a Harkiv megyében fekvő frontszakasz hátába teszik.
A Pokrovka–Kolotilovka [Покровка–Колотиловка] (Ukrajna Szumi megyéje és az oroszországi Belgorodi terület közötti) határátkelő újranyitásáról szóló augusztus 6-i információkat kommentálva Irina Verescsuk, Ukrajna Ideiglenesen Megszállt Területeiért felelős minisztere elmondta: az elmúlt napokban ezen az úton naponta körülbelül 150 ukrán állampolgár tér vissza az országba – mindezzel azt hangsúlyozva, hogy a határforgalom kizárólag egyirányú, az ukrán fél senkit sem enged ki Oroszország felé. Verescsuk hozzátette, hogy hasonló „humanitárius folyosó” működik a Volhíniai megyében, Belarusz és Ukrajna között (Domanove–Makrani [Доманове– Макраны]).
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Arra, hogy Ukrajnában nyugati (köztük lengyel) műszaki, az ukrán hadsereg által használt fegyverzet jelenlegi szervizelésével és javításával foglalkozó szakemberek vannak jelen, úgy kell tekinteni, mint ami annak érdekében szükséges, hogy ezen fegyvereket relatíve folyamatosan lehessen a fronton bevetni. Ukrajna műszaki személyzethiányban szenved (a szakemberek egy része korábban a frontra egyszerű katonaként került ki), s további problémát jelent a szovjet tervezési koncepciótól eltérő módon megépített fegyverzet műszaki karbantartásával foglalkozó személyzet hosszú időt felemésztő kiképzése. Az Ukrajnában dolgozó nyugati szakemberek az ukrán műszaki személyzet kiképzését is végzik, azonban a külföldiek jelenléte mindenekelőtt a leszállított fegyverzet használhatóságának feltételét jelenti, többségük – mindenekelőtt a nyugati légvédelmi eszközök és a legalább többtucat kilométer hatótávolságú precíziós fegyverek (mint például a Storm Shadow eszközök előkészítését végző brit műszaki szakemberek) – a frontvonaltól messzebb végzi munkáját. Az orosz rakétatámadások (különösen a sztarokoszjantinivi ukrán légibázis elleni) azonban azt erősíti meg, hogy Ukrajna területén egyetlen egy helyszínt sem lehet biztonságosnak tekinteni.
- A külföldi műszaki szakemberek ukrajnai jelenlétének az az alternatívája, hogy a fegyverzet szervizelését és nagyjavítását a partnerországok területén kell elvégezni – ez a védők képességeit gyakran több hétre is meggyengíti. Erre példa a Németország és Hollandia által átadott PzH 2000-es önjáró löveg, amely ezen felül még kiemelten kitett is volt annak, hogy egy klasszikus háború körülményei között elromlik (a PzH 2000-t alacsony intenzitású konfliktus során végrehajtandó ún. stabilizációs műveletekre gondolva alkották meg). [Ford. megj.: a tüzérségi tűz intenzitása miatt ezen eszközöket az ukránok mind a leadott lövésszámot, mind pedig a maximális (vagy ahhoz közeli) hatótávolságot tekintve nagyon intenzíven használják – mindez a lövegcső idő előtti elhasználódásához vezet.] A legközelebbi szervizeléshez ezeket Litvániába kellett szállítani, a 2022 júniusában Ukrajnának átadott 12 példányból már augusztusban összesen kettő állt használatra készen. A szervizeléssel és a nagyjavítással kapcsolatos első problémák jelentkezése után a német PzH-k bevetése főleg szimbolikussá vált. Ez a helyzet nem állt volna elő akkor, ha a technikai kiszolgálást a front hátában lehetett volna elvégezni – mint ahogy az a lengyel Krabok esetében történik.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: önkéntes nő polgári lakosoknak szervezett katonai kiképzésen Kijev környékén 2023. augusztus 11-én (fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
