Odessza történelmi központja is a háború áldozata lett – helyzetkép az 516. napon – Válasz Online
 

Odessza történelmi központja is a háború áldozata lett – helyzetkép az 516. napon

OSW
| 2023.07.25. | OSW

Az oroszok intenzíven támadják az ukrán kikötőket, immár a román határ közvetlen közelében, a Duna-deltánál is. Odessza történelmi központja súlyosan megsérült egy orosz támadásban, romokban hever a székesegyház is. A cél a fekete-tengeri gabonaszállítások teljes megbénítása lehet. Közben a fronton nagy változások nincsenek, az ukránok Bahmut térségében továbbra is előrenyomulnak. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 516. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Piotr Żochowski és Jacek Tarocinski. Fordította: Zeöld Zsombor.

hirdetes

A legfontosabbak röviden:

Részletes helyzetkép:

Odessza térségében az oroszok újabb támadást hajtottak végre. Július 24-én a Shahed–136-os kamikázedrónok célpontja a Duna torkolatában található Reni [Рені́] kikötője volt (a település az ukrán–román–moldáv határon fekszik, a támadás pillanatában a kikötőben hat román hajó horgonyzott). Egyebek mellett három gabonatároló megsemmisült, hét pedig megsérült. A reni városi hatóságok szerint a kikötőt tizenöt drónnal támadták, az odesszai katonai adminisztráció három lelövéséről tájékoztatott. Július 23-án éjfél után az agresszor az Odessza és környéke elleni támadásban összesen tizenkilenc eszközt (tizenhét manőverező robotrepülőgépet – öt-öt Onixot és Iszkander–K-t, négy Kalibrot és három H–22-est –, illetve két Iszkander–M ballisztikus rakétát) vetett be, ezek közül a védők kilenc (az összes Iszkander–K és Kalibr) lelövését jelentették be. Legnagyobb valószínűséggel az orosz eszközök és/vagy az ukrán légvédelmi rakéták maradványai hullottak rá Odessza történelmi központjára, ezzel megrongálva – forrástól függően – 25–29 létesítményt, köztük az Urunk Színeváltozása-székesegyházat [Спасо-Преображенский собор]; egy ember meghalt, körülbelül húszan pedig megsebesültek. Az ukrán fél felvetette azt a lehetőséget, hogy a városközpontot az egyik H–22-es manőverező robotrepülőgéppel támadták (rámutatva ezen típusú eszköz pontatlanságára); a pusztítás túl kis mértéke, illetve nem koncentrált volta azonban kizárja azt, hogy ezzel a fegyverrel támadtak. Július 21-én dnyeszterfehérvári [Білгород-Дністровський] létesítményekbe hét orosz eszköz csapódott be (az ukrán Légierő-parancsnokság arról számolt be, hogy az agresszor „valahol a megyeközponttól délre” négy Onix manőverező robotrepülőgépet vetett be).

Az Sz–300-as rendszerekből indított rakéták célpontjai július 22-én Kramatorszk, Kosztjantinivka [Костянтинівка], illetve a kupjanszki járásban fekvő Blahodativka [Благодатівка] voltak (az ukrán vezérkar négy rakétatámadást erősített meg), július 23-án pedig Zaporizzsja és környéke (ide ugyancsak négy rakéta csapódhatott). Július 24-én a vezérkar egy rakétatámadásról adott tájékoztatást, azonban részleteket nem közölt. Július 22-én Shahed–136/131 drónok a Kirovohrad megyét támadták; a megyeszékhelyen [Кропивницький] robbanás történhetett, az ukrán Légierő-
parancsnokság azonban az agresszor által bevetett összes, öt darab drón lelövését jelentette be. Július 25-én újabb, drónok segítségével végrehajtott támadás célpontjai Kijev, illetve Cserkaszi és Zsitomir megyék voltak; a fővárosi helyi közigazgatás hagyományos módon arról tájékoztatott, hogy minden eszközt semlegesítettek, Zsitomir megyében infrastrukturális létesítmény semmisült meg. A Légierő-parancsnokság szerint a védők az oroszok által bevetett tíz drón közül ötöt lelőttek.

Július 22-én az ukránok a megszállt Krímben található Oktyabrszkoje [Октябрьское] térségében üzemanyag-, illetve lőszerraktárat támadtak, a művelet végrehajtásához – forrástól függően – vagy drónokat, vagy Storm Shadow/SCALP manőverező robotrepülőgépeket felhasználva. Két nappal később ukrán dróntámadás célpontjává vált többek között a Dzsankoj [Джанкой] térségében található lőszerraktár (a Krím elleni július 24-i támadásban az ukránok összesen tizenhét drónt használhattak). A helyi hatóságok a raktár öt kilométeres zónájában a lakosság evakuálását rendelték el, s több órára a Dzsankoj–Szimferopol szakaszon a köz- és vasúti forgalmat is szüneteltették. Július 24-én reggel egy drónok felhasználásával végrehajtott újabb támadás célpontja Moszkva lehetett.

Az ukrán erők a Bahmuttól délnyugatra, a Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatorna [Канал Сіверський Донець—Донбас], illetve Kliscsijivka [Кліщіївка] és Andrijivka [Андріївка] között fekvő állásaik egy részéből kiszorították az oroszokat (egyes források szerint az ukránok Kliscsijivka nyugati külterületét is elfoglalták).

Ezzel együtt sem az ebben a térségben végrehajtott orosz ellentámadások, sem a Bahmuttól északnyugatra, sem pedig az Avdijivka és Marjinka közelében indított további támadáskísérletek sem vezettek eredményre. Kreminnától nyugatra egyik fél támadásai sem hoztak jelentős változást, s ugyanez történt a Zserebec folyó nyugati partján, Luhanszk és Harkiv megyék határán fekvő orosz hídfőállások térségében is.

A front déli szakaszán végrehajtott újabb ukrán támadások és orosz ellentámadások is sikertelenül fejeződtek be, azonban július 25-én az ukrán vezérkar a Velika Novoszilkától [Велика Новосілка] délre fekvő Sztaromajorszke [Старомайорське] irányában sikerről számolt be. Július 24-én Hanna Maljar védelmi miniszter-helyettes az elmúlt hét ukrán műveleteit foglalta össze: délen a védők további 12 km2 területet szerezhettek vissza, Bahmut térségében pedig 4 km2-t, így az ellentámadás kezdete óta a felszabadított területek fenti sorrendben 192 km2-re, illetve 35 km2-re nőttek.

Bahmutnál az ukránok lépésre lépésre szorítják ki az oroszokat a korábban nehezen elfoglalt területekről: ezúttal a Kliscsijivkától nyugatra lévő magaslatokat szerezték vissza, és a csatornán átkelve előrenyomultak Andrijivka felé (forrás: Militaryland.net)

Sajtóhírek szerint az USA július 25-én jelentheti be a Kijevnek szánt 43., 400 millió dollár értékű katonai támogatási csomagot; ebbe 32 Stryker kerekes szállítójármű, HIMARS- és NASAMS-rendszerekhez tartozó rakéták (a Reuters a Patriot-rendszerhez valókról is írt), Stinger és Javelin irányított rakéták (a Reuters szerint TOW-ok is), Hydra 70 levegő–föld rakéta, tüzérségi lőszer, kézifegyverekhez tartozó lőszer, illetve Hornet miniatűr felderítődrón kerül. A csomagot az elnöki keretből (Presidential Drawdown Authority, PDA) készítették elő – ez azt jelenti, hogy annak tartalma a Pentagon készleteiből származik, így már a következő hetekben meg kell érkezzen Ukrajnába.

Július 24-én a litván védelmi tárca bejelentette, hogy Ukrajna hosszú távú katonai támogatásáról szóló tervet fogadtak el: 2024 és 2026 között fegyverzet és katonai felszerelés megvásárlására, ennek Litvánia területén elvégzendő felújítására, a személyi állomány felkészítésére, illetve a támogatási alapokhoz történő pénzügyi hozzájárulásra 200 millió eurót különíthetnek el. Ugyanezen a napon a spanyol védelmi minisztérium közölte, hogy a korábban bejelentett négy Leopard 2A4-es harckocsit, tíz darab TOA M113-as lánctalpas szállítójárművet, illetve többtucat, különböző típusba tartozó, a hadseregnek és más fegyveres testületnek szánt gépjárművet Ukrajnába szállították (a harckocsikból eddig hatot adtak át, az M113-asokból három kerülhet az ukrán Állami Határőrszolgálathoz). Július 22-én Mariusz Błaszczak lengyel védelmi miniszter bejelentette, hogy a gliwicei „Bumar-Łabędy” gépgyárba Ukrajnából javításra megérkezett az első kettő Leopard harckocsi. Két nappal később a német védelmi minisztérium szóvivője, Mitko Müller alezredes megerősítette: az ukrán hadsereg által használt német fegyverzet Lengyelországban felállítandó javítóüzemével kapcsolatban sikerült megállapodásra jutni; Müller megjegyezte, hogy a Leopard harckocsikat Gliwicében javíthatják. Július 21-én a bolgár parlament megszavazta, hogy a bolgár Belügyminisztérium készleteiből Kijevnek páncélozott kerekes járműveket (valószínűleg szovjet eredetű BTR–60-asokat) szállítsanak le. A képviselők arra is javaslatot tettek, hogy a szállítójárművek kezelőszemélyzetét az országban képezzék ki.

Július 24-én a független belorusz sajtó úgy becsülte, hogy az Aszipovicsi [Асіповічы] alatt fekvő katonai tábor területén 3450–3650 wagnerista tartózkodik (július 22-én az ukrán határőr-szolgálat azt állította, hogy Belaruszban legfeljebb ötezer zsoldos tartózkodik). Július 11-étől Cel [Цель] településre tíz, körülbelül hétszáz járműből álló konvoj érkezett meg. Július 25-én Ivan Kubrakou belarusz belügyminiszter a wagneristák „parancsnokaival” folytatott találkozó során kijelentette: „az államhatár menti nehéz helyzet fényében” különösen fontos az, hogy fenntartsák az esetleges kihívásokra és fenyegetésekre történő reagálási készséget. A miniszter szerint a wagneristák tapasztalata kiemelt jelentőségű Belarusz „biztonsága és rendje” szavatolásában.

Július 21-én Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette: a korrupciós ügyek feltárása érdekében megkezdődött a katonai bizottságok munkájának komplex ellenőrzése. Az államfő lépése az odesszai botrányra adott válasz – a városban július 22-én őrizetbe vették Jevhen Boriszovot, a katonai bizottság vezetőjét, őt az Állami Nyomozóiroda többek között a katonai szolgálat alóli felmentésről szóló dokumentumok kiállításáért kapott 188 millió hrivnya (körülbelül ötmillió dollár) kenőpénz elfogadásával vádolja. Olekszandr Novikov, a Korrupció-megelőzési Nemzeti Ügynökség vezetője bejelentette: az ellenőrzések nem pusztán a katonai bizottságok vezetőire, hanem családtagjaikra is kiterjednek.

Július 24-én Vlagyimir Putin elnök aláírta „A katonai kötelezettségről és a katonai szolgálatról” szóló törvény módosításait – ezek az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői tartalékai vonatkozásában megemelik a felső korhatárt, ezzel biztosítva a mozgósítási potenciál fokozását. A korhatár megnövelése a közlegényekre, az altisztekre, illetve a zászlósokra is vonatkozik (ebben a sorrendben: 35-ről 40 évre, 45 évről 50 évre, illetve 50 évről 55 évre). A főtisztek [ford. kieg.: őrnagy, alezredes, ezredes] 65. életévükig, a tisztek [ford. kieg.: hadnagy, főhadnagy, százados] pedig 60. életévükig maradhatnak tartalékosok. Egy nappal később az orosz parlament a törvényt ismét módosította, döntést hozva arról, hogy a 18 és 30 év közötti személyeket sorozhatják (korábban a felső korhatár 27 év volt). Mindkét módosítás 2024. január 1-jén lép hatályba; s arról is döntést hoztak, hogy az ebben az évben 27. életévüket betöltő sorkatonákat a tartalékosok közé helyezik át, és nem hívják be katonai szolgálatra.

Az OSW szakértőinek kommentárja:


Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: az orosz bombázásban megsérült Urunk Színeváltozása-székesegyház Odesszában (fotó: Ercin Erturk / Anadolu Agency via AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#háború#Oroszország#OSW#Ukrajna