Tisztogatás és elégedetlenség az orosz tábornoki karban – helyzetkép az 505. napon – Válasz Online
 

Tisztogatás és elégedetlenség az orosz tábornoki karban – helyzetkép az 505. napon

OSW
| 2023.07.15. | OSW

Orosz előrehaladás Luhanszk és Harkiv megye határán, részleges ukrán sikerek Bahmut környékén. „A nyár végével” megkezdik az ukrán pilóták kiképzését F-16-os vadászgépekre. Több, Jevgenyij Prigozsinnal kapcsolatban álló főtisztet elbocsátottak posztjáról. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 505. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Mitrovits Miklós.

hirdetes

A legfontosabbak röviden:

Részletes helyzetkép:

Az orosz erők további állásokból szorították ki a védőket a Kreminnától délnyugatra fekvő erdős területről (amelyet délről a Donyec folyó, nyugatról pedig a Zserebec [Жеребець] folyó határol). Megközelítették a Zserebec folyó mentén fekvő Torske [Торське] falut is, amelyen keresztül a tömegben védekező ukrán egységek fő utánpótlási útvonala halad Limanból. Az oroszok Luhanszk és Harkiv megye határán is előrehaladtak, részben elfoglalták Novoselivskát [Новоселівка] és támadást indítottak Sztelmahivka [Стельмахівка] felé. Ugyanakkor az agresszor támadásai a Donyeck és Luhanszk megyék határán lévő Zserebec folyó irányába kudarcba fulladtak. Az Avdijivka [Авдіївка] és Bahmut járásokban végrehajtott ukrán és orosz támadások szintén sikertelenek voltak. Mindazonáltal az ukrán hadsereg vezérkara részleges sikerről számolt be az utóbbi várostól délnyugatra (Bila Hora [Біла Гора] – Andrijivka [Андріївка] irányában).

Az ukrán csapatok állítólag visszaszerezték az ellenőrzést a Marjinkától [Мар’їнка] délkeletre fekvő ún. állatsimogató (az egykori állattenyésztő) felett. A város nyugati részén és a várostól délre végrehajtott további orosz támadások azonban nem jártak eredménnyel. Az ezt követő ukrán előrenyomulási kísérletek Zaporizzsja és Donyeck megye határán, Velika Novosilkától [Велика Новосілка] délkeletre és Zaporizzsja megyében szintén kudarcot vallottak, bár az ukrán hadsereg vezérkara „némi sikerről” számolt be Orihivtől [Оріхів] délre. Egyes források szerint az oroszok sikeres támadó hadműveletet hajtottak végre Hulajpole [Гуляйполе] térségében, megközelítve a tőle keletre fekvő Cservone [Червоне] községet. A mariupoli ukrán önkormányzat közleményei szerint a városba és környékére további orosz egységek (köztük a tengerészgyalogság) érkezése várható, és az ott összevont agresszor csapatok összlétszáma elérte a 35 ezret.

Az oroszok három egymást követő éjszaka ismét támadták Ukrajnát Shahed-136/131-es kamikaze drónokkal. Az Ukrán Légierő Parancsnokságának közlése szerint július 12-én a védők 15 drónból 11-et lőttek le, július 13-án mind a 20-at, július 14-én pedig 17-ből 16-ot. A legkomolyabb csapást a július 13-i támadás okozta, amelyben legalább négy kijevi városrészben keletkezett kár, és több ember megsérült. Ugyanezen a napon a Kirovohrad megyét, beleértve annak fővárosát, Kropivnickijt is, szintén ellenséges drónok vették célba. Egy nappal korábban Cserkaszi megyében egy infrastrukturális létesítményt, július 14-én pedig Krivij Rihben egy üzemet semmisítettek meg. Július 12-én egy azonosítatlan objektum által végrehajtott csapás okozott károkat Zaporizzsjában, ahol 21 ember megsérült, és egy tüzérségi tömegtűz célpontja volt Nyikopil [Никопіль] és környéke. Július 13-án ellenséges rakéták csapódtak be Hmelnyickij megyében. A Légierő Parancsnoksága jelentette, hogy az agresszor két Kalibr rakétát (mindkettőt sikerült lelőni) és egy Iszkander-M rakétát használt.

Július 12-én és 13-án Mariupol volt ukrán rakétatámadás célpontja. Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes szerint az agresszor déli hátországa elleni, szintén az előző napokban végrehajtott támadások során a védőknek számos lőszerraktárat sikerült megsemmisíteniük, és ennek következtében csökkent az ellenséges lövedékek száma. Július 11-én éjjel ukrán Storm Shadow rakéták csapást mértek Bergyanszk közelében az 58. összhaderőnemi hadsereg (amely Zaporizzsja megye védelméért felelős) egyik tartalékos parancsnoki állására is. A Déli Katonai Körzet parancsnokhelyettese, Oleg Cokov tábornok ott életét vesztette.

Július 11-én, a vilniusi NATO-csúcs margóján az úgynevezett „repülőgép-koalíció” tizenegy országa megállapodott abban, hogy „a nyár végével” (valószínűleg augusztusban) megkezdik az ukrán pilóták kiképzését F-16-os vadászgépekre. A gyakorlati pilótaképzésre Dániában kerül sor, és Romániában is létrehoznak egy regionális kiképzőközpontot. Az egyes országok hozzájárulása különböző. Lengyelország a pilótaképzéshez szükséges infrastruktúrát biztosítja, az Egyesült Királyság (amely nem használ F-16-osokat) pedig a gyakorló repülőgépeken történő alapoktatást szervezi. Belgium, Hollandia, Kanada, Luxemburg, Norvégia és Svédország szintén részt vesz a koalícióban. Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter bejelentette, hogy a képzés hat-nyolc hónapig tart majd. Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója július 13-án azt mondta, hogy Ukrajna a kiképzés befejezése után megkapja az F-16-osokat európai felhasználóiktól.

Emmanuel Macron francia elnök július 11-én bejelentette „nagy hatótávolságú rakéták átadását az ukrán hadsereg offenzívájának támogatására”. A Reuters részletezte, hogy 50 darab 250 km hatótávolságú SCALP cirkálórakétáról van szó. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter bejelentette továbbá, hogy megállapodást írtak alá a francia védelmi minisztériummal, amelynek értelmében 170 millió euróval növelik a Párizs által Kijevnek nyújtott katonai támogatást, egyszerűsítik a fegyverzet beszerzésének és szállításának folyamatát, valamint megteremtik az alapját a fegyverzet és a haditechnikai eszközök közös alkatrészgyártásának és szervizelésének. Másnap Londonban bejelentették több mint 70 harci és logisztikai jármű, köztük harci felderítő járművek, valamint lőszerek szállítását Challenger 2 harckocsikhoz. A norvég védelmi minisztérium viszont bejelentette a NASAMS légvédelmi rendszerek „támogató csomagjának” (két további lézeres tűzvezető és célzórendszer, két indítóállás és pótalkatrészek), valamint 1000 darab Black Hornet felderítő minidrón átadását. Volodimir Zelenszkij elnök beszámolt egy újabb, Ausztráliától érkező támogatási csomagról, amely 30 Bushmaster páncélozott járművet tartalmaz, Reznyikov miniszter pedig a védelmi beszerzések terén való együttműködésről szóló ukrán–svéd megállapodás aláírásáról. Kisida Fumio japán miniszterelnök, aki jelen volt a csúcstalálkozón, bejelentette egy drónfelderítő rendszer átadását. Július 13-án Olekszandr Tarnavszkij tábornok, az ukrán Taurida hadműveleti-stratégiai katonai csapatösszevonás parancsnoka megerősítette, hogy országa kazettás lőszereket kapott az Egyesült Államoktól.

Július 13-án a német kormány honlapjain egy újabb katonai segélyről szóló közlemény jelent meg, amely a korábbi bejelentések realizálását tartalmazza. Ez többek között hat Gepard önjáró légvédelmi löveget, egy Biber harckocsihídat és egy további, harckocsi alvázra szerelhető hídkészletet, 3230 darab 155 mm kaliberű tüzérségi lövedéket és 1184 darab ugyanilyen kaliberű füstgránátot, több mint 24 000 darab 40 mm kaliberű lőszert, valamint 10 darab tűzvezető állomást és egyenként 10 darab lézeres céltávcsövet tartalmazott az IRIS-T SLM légvédelmi rendszerekhez. Előző nap a német média arról számolt be, hogy Németország visszalép az Ukrajnának átadott Leopard 2 harckocsik lengyelországi közös szerviz- és javítóközpontjának felállításától. A 2A5 és 2A6 harckocsikat Németországban és – valószínűleg – Litvániában fogják szervizelni (a PzH 2000 önjáró lövegeket ott szervizelik és javítják). A német védelmi minisztérium azonban bejelentette, hogy Lengyelország és Németország közösen kívánja koordinálni a nagyjavítást, és a Leopard 2A4 harckocsik szervizelésével kapcsolatos befejezetlen tárgyalásokról is tájékoztatott.

Újabb hírek érkeztek az Ukrajna elleni agressziót vezető orosz parancsnoki állományban végrehajtott esetleges tisztogatásokról. Július 12-én Andrej Guruljov, az Állami Duma képviselője (a Déli Katonai Körzet volt parancsnokhelyettese) nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyen az 58. hadsereg parancsnoka, Ivan Popov tábornok azt állítja, hogy elbocsátották, miután információkat adott a vezérkari főnöknek a fronton kialakult rossz helyzetről. A legnagyobb problémaként az elegendő tüzérségi felderítő radarok hiányát és az ellenséges erők rossz felderítését említette, ami hatalmas veszteségeket eredményezett. Arra is rámutatott, hogy rotálni kell a parancsnoksága alá tartozó hadsereg egységeit.

Az amerikai The Wall Street Journal megerősítette az orosz médiatérben keringő értesüléseket arról, hogy több, Jevgenyij Prigozsinnal kapcsolatban álló katonatisztet elbocsátottak posztjáról. A lázadás vége óta állítólag legalább tizenöt orosz főtisztet különített el és hallgatott ki az FSZB katonai elhárítása. Többek között az ukrajnai orosz csapatok parancsnokhelyettese, Szergej Szurovikin hadseregtábornok, a légi- és űrerők parancsnokhelyettese, Andrej Judin vezérezredes és a katonai hírszerzés helyettes vezetője, Vlagyimir Alekszejev altábornagy veszítette el posztját. A volt védelmi miniszterhelyettest, Mihail Mizincev vezérezredest (a „mariupoli hentest” – a szerk.), aki április óta Prigozsinnal dolgozott együtt, szintén őrizetbe vehették.

Július 12-én az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy a wagneristák befejezték a fegyverek és nehéz haditechnikai eszközök átadását a Fegyveres Erők részére. A közlemény hangsúlyozta, hogy a hadsereg „több száz harckocsit”, Grad és Uragan rakétatüzérségi rendszereket, Pancir légvédelmi rendszereket, önjáró tüzérségi és páncélozott személyszállító járműveket, valamint több mint 2500 tonna lőszert és mintegy 20 ezer kézifegyvert vett át.

Július 11-én a belarusz védelmi minisztérium bejelentette, hogy a helyi gyakorlótéren befejeződtek az előkészületek a közös harci kiképzésre érkező orosz és belarusz katonák következő csoportjának fogadására (független források szerint Oroszországból már 1240 katona érkezik). Az orosz és belarusz erők regionális csoportosításának részét képező orosz egységek előző rotációjára több mint egy hónappal ezelőtt került sor. A közlemény jelezte, hogy a wagneristák érkezése esetén nem zárják ki a gyakorlótérre való telepítést kiképzés és kölcsönös tapasztalatcsere céljából. Július 12-én a belügyminisztérium hadseregparancsnoka, Mikalaj Karpiankou a grodnói „Tájfun” különleges egységnél tett látogatásán megerősítette, hogy tárgyalások folynak a wagneristákkal a kiképzés megszervezéséről. Július 14-én a belarusz védelmi minisztérium VojenTV [ВоенТВ] televíziós csatornája rövid riportot sugárzott arról, hogy a Wagner-csoport katonái az oszipovicsi gyakorlótéren megkezdték a Belarusz Területvédelmi Erők kiképzését.

Július 13-án Szerhij Najev altábornagy, az Ukrán Fegyveres Erők Egyesített Erőinek parancsnoka elárulta, hogy július eleje óta 30 páncélozott erők elleni aknamezőt (5800 akna) hoztak létre a fehérorosz határon, valamint műszaki gátakat és lövészárkokat bővítettek.

Az OSW szakértőinek kommentárja:


Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: ukrán katona egységének állásában a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó fronton 2023. július 14-én (fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

hirdetés

#háború#Oroszország#OSW#Ukrajna