Délen támadnak az ukránok – helyzetkép a 470. napon
Több helyen megindultak az ukránok a déli fronton, de egyelőre nem vetnek be nagyobb erőket. A Nova Kahovka-i gát felrobbantása után a víz elmosta az oroszok védműveinek és felszerelésének egy részét. Az oroszok a jobbparton kimenekítetteket lőtték; Odessza térségében kolerajárvány törhet ki. Újabb felajánlások érkeztek az ukrán légvédelem megerősítésére. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 470. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jakub Ber. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az ukránok a déli fronton több helyen támadnak – egyelőre azonban nem vetnek be nagyobb erőket.
- A Nova Kahovka-i gát felrobbantása miatt ezen a szakaszon az oroszok védműveinek és felszerelésének egy részét a víz elmosta. A víztömegnek köszönhetően Odessza térségében kolerajárvány törhet ki; az oroszok a jobbparton kimenekítetteket lőtték.
- Az ukránok szerint az oroszok az árvíz által érintett területeken élőket áttelepítették, és élő pajzsként használhatják.
- Újabb felajánlások érkeztek az ukrán légvédelem (rövid- és hosszabbtávú) megerősítésére (lőszer, eszközök).
Részletes helyzetkép:
Június 7-én ukrán egységek Zaporizzsja megyében csapást mértek, s (a támadóhullámoktól függően) két vagy három településen, Orihivtől [Оріхів] délre megpróbálták áttörni az orosz védelmet – itt a leghevesebb harcok Robotinéért [Роботине] folynak. Az agresszor védelmének áttörését Orihivtől körülbelül 25 km-re nyugatra, Lobkove [Лобкове] és Zserebjanki [Жереб’янки] térségében is megkísérelhették. Az eddigi támadások az oroszok első védelmi vonalának előterében értek véget, az ukránok azonban állítólag újabb erőket vetnek be a harcokba. Hosszabb ideig tarthatnak a Velika Novoszilka [Велика Новосілка] térségében június 4-én elkezdődött harcok – itt az ukrán erők a településtől délkeletre fekvő Novodonecke [Новодонецьке] elleni támadáskísérleteket megismételték (az ukránok az utóbbi települést június 5-én ideiglenesen elfoglalták, azonban onnan kiverték őket).
Kijev az ellentámadás megindítását hivatalosan még mindig nem kommentálja. Június 7-én Olekszij Danilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a Reuters hírügynökségnek adott interjúban azt állította: az még nem kezdődött meg, az oroszok tévesen értelmezhették a művelet kezdeteként azt, hogy „az ukrán katonaság több helyen mozog”. Június 8-án Hanna Malar védelmi miniszterhelyettes azonban megerősítette: Velika Novoszilka térségében harcok folynak, Orihiv környékén „az ellenség aktívan védekezik” – másnap pozíciós harcokként írta le a folyamatban lévő műveleteket. Az elérhető információkból az derül ki, hogy eddig az ukrán hadsereg a műveletekbe legkevesebb hat dandárnyi erőt vetett be – s ebbe a Nyugaton kiképzett és felszerelt kilenc dandárból legalább három tartozik bele (ezeket eddig tartalékban tartották).
Az ukrán erők Bahmut szárnyain is megismételték a támadáskísérleteket – délnyugaton Kliscsijivka [Кліщіївка], illetve északnyugaton Berhivka [Берхівка] térségében, jelentéktelen sikereket elérve. Az ukrán vezérkar ugyanakkor az ellenség növekvő aktivitásáról ad hírt – az oroszok átkaroló támadást hajthatnak végre a szárnyakon harcoló ukrán csapatösszevonás ellen, egyfelől a Szlavjanszkba tartó M03-s autóút mentén (Orihovo-Vaszilivka [Оріхово-Василівка] térségében), illetve a Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatorna [Канал Сіверський Донець—Донбас] nyugati oldalán (Bila Horánál [Біла Гора] és Sztupocskinál [Ступочки]). Az oroszok Ivanivszkét [Іванівське] is támadhatják – a település jelenleg a Bahmuttól nyugatra található ukrán csapatösszevonás középpontjában található. Marjinka továbbra is heves harcok színhelye – mindazonáltal a korábbi időszakkal összehasonlítva az ellenséges támadások száma napi tíz alá eshetett. Párnapos szünet után az agresszor erői újrakezdhették az Avdijivka, illetve az attól nyugatra található települések (többek között a Pervomajszke [Первомайське]) elleni támadásaikat. Sikertelenül érhettek véget a Sziverszktől délre (Veszelénél [Веселе]), illetve a Horlivkától nyugatra (Pivnicsnénél [Північне]) indított orosz támadáskísérletek. Az ukrán vezérkar szerint az összecsapások összesített száma a napi 30–40-es szinten maradt, azonban ebbe nem számolták bele a front déli részén zajló tevékenységet.
Június 8-án és 9-én az oroszok újabb rakétatámadást hajtottak végre az Ukrajna mélyén fekvő infrastruktúra ellen. A Cserkaszi megyében található Umanyban [Умань], a Zsitomir megyében fekvő Novohrad-Volinszkij [Звягель] környékén, illetve a Dnyipropetrovszk megye Novomoszkovszkiji járásában [Новомосковський район] végzett pusztítást megerősítették.
Az agresszor gyakorlatilag naponta hajtott végre támadásokat a Harkiv megyében található ukrán hátország ellen: ellenséges rakétatámadásokat jegyeztek fel a Csuhujivi járásban fekvő Malinivkában [Малинівка], illetve Harkiv külvárosaiban; június 9-én Bohoduhivszkiji járás [Богодухівський район] kamikázedrónokkal végrehajtott tömegtámadás célpontjává válhatott. Június 7-én négy orosz rakéta csapódhatott be Avdijivkában. Az ukrán légierő-parancsnokság csak összesített információt hozott nyilvánosságra a június 9-i éjjeli támadásokról – azt közölve, hogy a hat H–101/H–555-ös ellenséges manőverező robotrepülőgépből négyet, a tizenhat Shahed–136/131 és Lancet kamikázedrónokból pedig tízet lőttek le.
Az orosz tüzérség aktivitását ideiglenesen korlátozta, hogy víz alá kerültek azon területek, ahonnan a Kahovkai Vízierőmű gátjának felrobbantását megelőzően az orosz tüzérség Herszon megye nyugati (jobbparti) részét, illetve Mikolajiv megye tengerparti sávját lőtte. Június 7-én Herszonra két ellenséges rakéta hullhatott, azonban már másnap újra elkezdhetett megnőni az orosz tüzérségi támadások gyakorisága – az áldozatok az elárasztott területekről kimenekített lakosságból kerültek ki (két halottat és tizenhét sebesültet jegyeztek fel). Az oroszok azonban nem korlátozták Nikopil lövetését; az ellenség tüzérsége és légiereje a harctérségekben és az államhatár menti járásokban folyamatosan támadott. Az ukrán tüzérség célpontjai főleg az oroszok délen található hátországa (Bergyanszk, a Melitopol északi agglomerációjában található Mirne [Мирне], illetve Tokmak) volt. További ukrán manőverező robotrepülőgépek támadhatták Luhanszk városát, drónaktivitásról helyi orosz források is beszámoltak a Kurszki és Belgorodi területeken.
A Dél ukrán műveleti parancsnokság szerint a gát felrobbantása miatt keletkezett árvíz következtében az orosz erők kénytelenek voltak a Dnyeper folyótól 5-15 km mélységig visszavonulni. Az oroszok első védvonalának erődítményei (különösen a Hola-Prisztanyban [Гола Пристань] és az Oleskiben [Олешки] találhatók – innen hajtották végre a Herszon és az azzal szomszédos települések elleni tüzérségi támadásokat), illetve az aknamezők is megsemmisülhettek. Az árvíz azonban nem befolyásolta a Dnyeper jobbpartján állomásozó ukrán katonaság helyzetét: a Dél műveleti parancsnokságon a védők állásaiban keletkezett károkat minimálisra becsülték. Az ukrán vezérkar arról is tájékoztatást adott, hogy az árvíz következtében az ellenség mind személyi állományban, mind felszerelésben veszteségeket szenvedett: víz alatt lehet több, a harctéren kialakított lőszer- és élelmiszerraktár, illetve több, különböző típusba tartozó jármű (köztük páncélozottak) – ezeket az oroszoknak nem sikerült kimenekíteniük. Az odesszai katonai adminisztráció szerint a Dnyeper által elsodort aknák és lőszer már veszélyt jelent az Odessza megye számára. Mikolajiv megye hatóságai azonban arról tájékoztattak: a víz elvitte a Sznihurivszkiji járásban [Снігурівський район] ideiglenesen kijavított hidakat (az oroszok ezeket közvetlenül a 2022. novemberi evakuáció előtt robbantották fel).
Június 6-án a cseh védelmi minisztérium arról tájékoztatott: megállapodás született az UkrOboronProm ukrán állami konszern és a VOP CZ cseh állami hadipari vállalat között a T–64-es harckocsik közös, a Nový Jičín-i üzemekben végzett felújításáról. A szerződés nagyjavítást (illetve teljes szétszerelést és alkatrész-cserét) ír elő azon használhatatlan harckocsiknál, amelyek évtizedeket porosodtak ukrán raktárakban. A felújítás 2023 végéig tarthat, az abban érintett harckocsik számát nem hozták nyilvánosságra.
Június 7-én a német kormány arról tájékoztatott, hogy Ukrajnának átadták a következő fegyvercsomagot – ebben többek között nyolc darab Bandvagn 206 csuklós, lánctalpas szállítójármű (BV206), 2000 darab 35 mm-es, a Gepard önjáró légvédelmi lövegekhez tartozó lőszer, illetve 14 darab VECTOR felderítődrón található. (Németország összesen 64 BV206-os átadását tervezi az ukrán hadsereg számára.) Ugyanezen a napon a Rheinmetall konszern arról tájékoztatott: szerződést kötött a német védelmi tárcával húsz darab Marder gyalogsági harcjármű (IFV) felkészítésére, illetve ezek kiküldésére Ukrajnába július végéig – ezen eszközök átadását Berlin májusban jelentette be. (Eddig az ukrán hadsereg negyven, ebbe a típusba tartozó IFV-t kapott). Július végéig a Rheinmetall Ukrajnának szintén leszállíthatja a Gepardokhoz tartozó – a szerződés szerint összesen 300 ezer darab – 35 mm-es lőszer első tízezer darabját. Június 8-án a svéd védelmi tárca megerősítette: a CV90-es gyalogsági harcjárművek ukrán személyzetének kiképzése és Ukrajnába visszaérkezésük befejeződött. Az ukrán hadsereg eddig a megígért 50 darab, ebbe a típusba tartozó IFV legalább felét megkapta.
Június 9-én a Bloomberg arról tájékoztatott, hogy a Pentagon újabb, Ukrajnának szánt, több mint kétmilliárd dollár értékű katonai támogatási csomag bejelentését vizsgálja – az összeget Hawk légvédelmi indítóállomások és a hozzájuk tartozó rakéták, illetve a Patriot rendszerekhez tartozó GEM–T és PAC–3 rakéták beszerzésére fordíthatják. A forrásokat az Ukrajnai Biztonsági Támogatás Kezdeményezésből (Ukraine Security Assistance Initiative) folyósíthatják – ez azt jelenti, hogy a védelmi ipar oldaláról a beszerzés és a leszállítás hosszabb távot, legalább több hónapot vesz igénybe.
Folytatódik a Belgorodi területen lévő destabilizáló diverzánsművelet. Az Orosz Önkéntes Hadtest egy különítménye azt állítja: továbbra is fenntartják az ellenőrzést az államhatár orosz oldalán fekvő Novaja Tavolzsanka [Новая Таволжанка] település felett. Június 7-én Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője elmondta: az orosz önkéntesek Oroszország területén fegyveres önvédelmi szerepet töltenek be – „itt saját honfitársaikat védik meg a kremli bűnöző rezsimmel szemben”. Juszov hozzátette: mérlegelik annak a lehetőségét, hogy a Belgorodi területről a polgári lakosságot önkéntes alapon evakuálják Ukrajnába.
Június 8-án az ukrán vezérkar arról tájékoztatott, hogy az orosz erők a Herszon megye megszállt részéről evakuált embereket a katonaság által biztosított, a front hátában lévő létesítményekbe telepítik át. Az „élő pajzs” alkalmazása lehetetlenné teheti az ukrán hadsereg számára, hogy a front hátában lévő orosz egységek ellen támadást hajtson végre.
Június 9-én a Lukasenkával Szocsiban tartott találkozója során Putyin arról tájékoztatott, hogy az orosz atomfegyverek Belaruszba történő telepítése az azok tárolására szolgáló létesítmények átvételének befejezését követően azonnal megkezdődik – erre várhatóan július 7-8-án kerül sor. Június 7-én Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat vezetője arról tájékoztatott, hogy Belaruszban továbbra sem észlelnek olyan tevékenységet, amely elvezethet olyan támadó csapatösszevonás felállításához, amely Ukrajnát támadhatja. A Belarusz területén található orosz erők folytatják kiképzésüket – ukrán adatok szerint számuk jelenleg nem több mint ezer főre rúg.
Június 7-én Ihor Kuzin [Ігор Володимирович Кузін], az ukrán járványügyi szolgálat vezetője arra hívta fel a figyelmet: mint minden évben, Odessza, Mikolajiv és Herszon megyében idén is megerősítették azt az ellenőrzést, amelynek célja a fertőző betegségek eseteinek feltárása. Hozzátette: a Nova Kahovka-i gát elpusztításának következtében a környező területeket elöntő víz levonulása után nagy esélye van kolerajárvány kitörésének – azonban a laboratóriumi szolgálatok készek a betegség diagnosztizálására.
Június 8-án az Ukrán Számvevőszék arról számolt be, hogy az idei év első negyedévében a védelemi és biztonsági kiadások közel 389 milliárd hrivnyára (kb. 10,6 milliárd USD-re) rúgtak – ez az állami költségvetési kiadások 61 százalékát jelenti.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az ukrán támadások irányai megerősítik: az elmúlt napokban megkezdett támadóművelet célja az Oroszországot a megszállt Krímmel összekötő szárazföldi folyosó elvágása. Az ukrán hadsereg nem tömegtámadás mellett döntött, lépésről-lépésre növeli a bevetett erők nagyságát (az első, Velika Novoszilka térségében végrehajtott támadásokban két dandár vett részt) – s eddig nagyobb léptékben támadó csapatösszevonást (kilenc, Nyugaton kiképzett, a partnerek által átadott nehézfegyverzettel felszerelt dandárról beszélünk) sem vetett be: ezek még mindig stratégiai tartalékot képeznek. Mindazonáltal az ezen dandárokba tartozó, többek között Leopard 2-es harckocsikkal felszerelt alegységeket szisztematikusan vetik be a harcokba.
- A következő hetekben kiderül, hogy az ukrán egységeknek sikerül-e az első orosz védvonalat áttörni (Mariupol és Melitopol irányában az orosz védelmet három védvonalba szervezték), s sikert elérni az Azovi-tenger irányában végzendő további tevékenységhez. Azt kell feltételeznünk, hogy az ukránok ott folytatják tovább a műveleteket, ahol sikerül áttörést elérni (függetlenül attól, hogy ez Orihivnél vagy Velika Novoszilkánál lesz), és csak ezután vonják be a harcokba a támadó csapatösszevonás magját.
- Miután a Kahovkai Vízierőmű gátját felrobbantották, az elöntött területek az oroszok számára súlyos, katonai természetű problémát jelentenek. Az árvíz következtében a Dnyeper balpartján [a keleti parton] 5-15 kilométeres senkiföldje keletkezett – ezt nem biztos, hogy a következő hónapokban újfent hozzá lehet csatolni az orosz hadsereg által ellenőrzött területekhez. Az erődítmények újjáépítését nem pusztán az ukrán erők által végrehajtott tüzérségi támadások fogják megnehezíteni, hanem mindenekelőtt az aknamezők pusztulása. (Korábban a Dnyeper balpartján lévő első védvonalat az oroszok abban az időben építették ki, amikor Herszon megye jobbparti részét is ellenőrizték.) Mérnöki és utászszempontból az árvíz után hátramaradó terület az agresszor számára ismeretlen veszélyt fog képezni – hasonlóan veszélyes lesz azon ukrán erők számára is, akik ellen az aknazárrendszert telepítették. Az árvíz levonulása után az ukrán erőknek relatív szabadságuk lesz behatolni a Dnyeper balparti részére, s létrehozni olyan hídfőállásokat, amelyekkel a gát felrobbantása előtt nem rendelkeztek. A fent említett aknaveszély miatt (az áradás hatásai pár nap alatt megszűnnek) nagyon alacsony annak a valószínűsége, hogy az eltelt napokban megkezdett ellentámadás keretében az ukránok Herszon megye balparti részén támadást hajtsanak végre.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: sérült ukrán katonát stabilizálnak társai a kelet-ukrajnai Donyeck megyében 2023. június 5-én (fotó: AFP/Anatolii Stepanov)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
