Bahmut még mindig tartja magát – helyzetkép a 393. napon

OSW
| 2023.03.25. | OSW

A városon belül a Wagner rohamozik, azon kívül a magánhadsereg a reguláris csapatoknak adja át a frontszakaszokat. Északon az oroszok célja, hogy kijussanak az Oszkil folyóhoz. Orosz rakétatámadásokban civilek is meghaltak. A franciák és az ukránok is tagadják, hogy ukrán pilótákat Mirage vadászgépekre képeznének. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 393. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

• Bahmuton belül a Wagner rohamozik, a városon kívül a magánhadsereg a reguláris csapatoknak adja át a frontszakaszokat. A város még tartja magát.
• Északon az oroszok célja, hogy kijussanak az Oszkil folyóhoz.
• Orosz rakétatámadásokban civilek is meghaltak, egyes támadások eredményeit (és célpontjait) az ukránok nem hozzák nyilvánosságra.
• A franciák és az ukránok is tagadják, hogy ukrán pilótákat Mirage vadászgépekre képeznének.
• A spanyolok és a lengyelek is csatlakoztak a közös EU-s lőszerprogramhoz. A finnek az összes (hat darab) műszaki harckocsijukat átadják az ukránoknak.
• Az UkrOboronProm az ukrán csapatokhoz eljuttatta a 122 mm-es tüzérségi lőszerek első, külföldön legyártott példányait.

Részletes helyzetkép:

A fő harctérség továbbra is Bahmut és Avdijivka környéke maradt – itt az orosz hadsereg (beleértve az ún. Wagner-csoport egységeit, illetve az ún. donyecki 1. hadtestet) a két város bekerítése érdekében végzett tevékenységét folytatja. Bahmut környékén az összecsapások fő gócpontjai a város északnyugati külvárosában találhatók: itt – Hromove [Хромове] faluban, Bohdanivkában [Богданівка] és Orihovo-Vaszilivkában [Оріхово-Василівка] – az ukrán erőknek sikerült megtartani saját állásaikat. Magában a városon belül utcai harcok zajlanak – ezek Bahmut déli részében különösen hevesek: itt az oroszok sikertelenül próbálják meg ellenőrzésük alá vonni a Kosztjantinivkába [Костянтинівка] tartó, a védők közlekedését és utánpótlását biztosító ütőerének, a T0504-es útnak egy szakaszát. Avdijivka alatt a heves tüzérségi tűz és légibombázások ellenére sem sikerült a támadóknak az elmúlt napokban jelentős előrehaladást elérni vagy az ukrán állások elleni átkarolást kiterjeszteni. A védőknek egyelőre több olyan út áll rendelkezésére, amelyek biztosítják a kapcsolatot a hátországgal. Szintén harcok folynak Kreminnától nyugatra, itt az Oszkil folyó irányában lassú orosz előrehaladást lehet megfigyelni. Az ukrán fél bejelentése szerint az elmúlt napokban ebben az irányban a páncélozott fegyverek bevetésének megnövekedését tapasztalták – ezekbe beleértve a relatív modern T–80-as és T–90-es harckocsikét. Marjinka alatt, illetve a zaporizzsjai és herszoni fronton jelentős változást nem jegyeztek fel.

Március 22-én az oroszok rakéta-sorozatvetőkkel (nagy valószínűség szerint Tornado–Sz rendszerrel) lőtték Zaporizzsját; a március 23-ról 24-ére virradó éjjel pedig Sz-300-as rendszerből kilőtt rakéták csapódtak egy kosztjantinivkai polgári létesítménybe (ún. lakossági ellátópontba), legalább öt embert megölve. Kramatorszk és Avdijivka is rakétatámadások célpontjává vált. Az agresszor mindezen felül aknavetőkkel, csöves tüzérséggel, illetve rakétarendszerekkel is lőtte Csernyihiv, Szumi és Harkiv megyékben az államhatár menti járásokban, illetve a frontzónában fekvő számos települést. Azon területeken kívül, melyekben közvetlen harctevékenység folyik, Herszon szenvedett a legjobban: a várost pusztán március 22-én ötször lőtték tüzérséggel – mindegyik támadást polgári célpontok ellen hajtották végre. Az oroszok másnap Odessza ellen, H–59-es levegő-föld rakétákkal hajtottak végre támadáskísérletet (ezeket a Fekete-tenger felett, Szu–35-ös repülőgépekről indították). Az ukrán fél közleménye szerint mindkét rakétát lelőtték. A március 23-áról 24-ére virradó éjjel Krivij Rih ellen hat Shahed–136/131 kamikázedrónt indítottak – ezekből az ukrán légvédelemnek egyet sikerült lelőnie. A támadás hatásai ismeretlenek. 

Március 22-én Volodimir Zelenszkij elnök meglátogatta Bahmut környékét (itt ukrán katonákat tüntetett ki), illetve Harkivot – a városban a város polgármesterének, Ihor Terehovnak átadta az „Ukrajna hős városa” kitüntetést. Harkiv azon tizenkét ukrán város egyike, amely az orosz agresszió alatt kapta meg ezt a kitüntetést. Március 23-án Zelenszkij Herszon megyébe látogatott, ahol a tavalyi harcok során elpusztult területeken lévő helyzettel ismerkedett meg, illetve kiemelkedő szolgálatot végző katonákat is kitüntetett.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője március 22-én tagadta azon, a francia sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint Franciaországban ukrán katonákat Mirage repülőgépekre képeznek. Egy nappal később a francia védelmi tárca megerősítette: az ukrán pilótákat föld–levegő légvédelmi rakétarendszerek használatára képzik – illetve túlélési protokollokra arra az esetre felkészülve, ha ők az ellenség által ellenőrzött területen találnák magukat. A franciák arról adtak tájékoztatást, hogy százötven francia kiképző Lengyelországban legfeljebb havi 600 ukrán katonát képez.

Március 22-én Spanyolország, egy nappal később pedig Lengyelország csatlakozott ahhoz a két nappal korábban elért megállapodáshoz, amely szerint az EU 17 tagállama és Norvégia Ukrajna számára egy éven belül egymillió darab tüzérségi lőszert szállít le. Március 23-án a stockholmi parlament elfogadta a korábban a svéd kormány által bejelentett, Kijevnek szánt katonai segélycsomagot – ennek összértéke 554 millió euró, abban többek között nyolc darab Archer önjáró löveg, illetve tíz darab Leopard 2A5 harckocsi található. Ugyanaznap Ukrajnának Szlovákia átadta a megígért tizenhárom MiG–29-es repülőgép első négy darabját. Finnország március 23-án már a tizennegyedik, Ukrajnának szánt katonai segélycsomagot jelentette be. Ennek összértéke 161 millió euró, s többek között további három Leopard 2R műszaki harckocsit (Heavy Mine Breaching Vehicle; [ford. kieg.: olyan jármű, amely az aknamező egy sávjának aknamentesítésére képes – így utat nyitva a csapatok előtt]), illetve nem megnevezett mennyiségű, nem meghatározott fegyvert és lőszert tartalmaz. Mindezzel Helsinki arra vállalt kötelezettséget, hogy a saját rendelkezésére álló hat darab Leopard 2R mindegyikét átadja.

Az UkrOboronProm állami fegyverkonszern arról tájékoztatott, hogy az ukrán hadsereg megkapta az első olyan, 122 mm-es tüzérségi lőszertételt, amelyet az egyik NATO-tagállam területén, ukrán munkások bevonásával gyártottak. Ezt a lőszert a D–30-as vontatott tarackágyúk, illetve a 2Sz1 Gvozgyika önjáró tarackok használják – ezek az ukrán tüzérség által használt eszközpark gerincét képezik. Maga a lőszer – a 120 mm-es aknagránátok és a 125 mm-es harckocsilőszereken mellett – a harmadik olyan tüzérségi lőszertípus, amelyet az UkrOboronProm részvételével külföldön gyártanak. A NATO főtitkára szerint az ukránok jelenleg napi négy-hétezer tüzérségi lőszert használnak – az oroszok által kilőtt napi körülbelül húszezerrel szemben.

Március 23-án Zelenszkij elnök egy, az Európai Tanács felé intézett nyilatkozatában öt olyan, kulcsfontosságú fenyegetésre hívta fel a figyelmet, amelyek véleménye szerint elnyújtják a háborút. Ezekbe tartozik:

1. késés a nagy hatótávolságú fegyverek átadásában;
2. modern vadászrepülőgépek szállításának hiánya;
3. az Oroszországgal szembeni további szankciók bevezetése késleltetésének vagy a jelenlegi szankciók meggyengítésének (felvizezésének?) veszélye;
4. késés azon, nemzetközi csúcs megszervezésében, amely a békefeltételeket dolgozza ki;
5. Ukrajna EU-s integrációjának késése.

Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) helyettes vezetője, Vadim Szkibickij [Вадим Скібіцький] azt állította, hogy az orosz hadipar az év végéig havonta körülbelül 20–30 Kalibr és H–101 manőverező robotrepülőgépet tud gyártani. Hozzátette, hogy a légitámadások célpontjai katonai létesítmények, katonai csapatösszevonási körzetek, illetve logisztikai rendszerek (köztük üzemanyag-raktárak). A HUR szerint az orosz hadseregnek nincsenek meg a képességei ahhoz, hogy több irányban, egyszerre hajtson végre kiterjedt offenzívát.

A brit katonai hírszerzés véleménye szerint az oroszok a mostani év március közepével bezárólag legalább ezer katonát dobtak át az ukrán frontra azután, hogy azok a Belaruszban lévő, [Baranavicsihez közel fekvő] Obuz-Lesznojban [Обуз-Лесной] található katonai gyakorlótéren befejezték kiképzésüket. Az a tény, hogy az orosz erők eldöntötték: saját személyi állományukat a jelentősen kisebb tapasztalattal bíró belarusz hadsereg által képzik, arról árulkodik: a „különleges katonai művelet” lefolyása súlyosan megzavarta a katonák harcfelkészítési rendszerét: az orosz katonai kiképzők többségét az Ukrajnában harcoló erőkhöz irányítják.

Az ukrán SzBU 34 olyan személyt vett őrizetbe, akik a mozgósítás elől menekülő férfiak csempészését szervezték. A lakóhelytől és az indulás időpontjától függően a határon történő átvitel költsége 2000 és 13000 dollár között mozgott. A gyakorlat hamis dokumentumok kiállítására is kiterjedt – ezek a katonai szolgálat végzésére való alkalmatlanságot igazolták. Az elkövetők három-öt év börtönbüntetésre számíthatnak.

Március 23-án a megszállt Melitopolban egy távolról működésbe hozott robbanószerkezet súlyosan megsebesítette az oroszokkal kollaboráló régiós rendőrség főkapitány-helyettesét. Ebben a hónapban az oroszokkal együttműködő személyek ellen ez már a harmadik támadás volt.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

• Annak ellenére, hogy az ukránok számára továbbra is kedvezőtlenül alakul, a Bahmut és Avdijivka körüli helyzet nem utal arra, hogy a közeljövőben a védőket bekeríthetnék. Úgy tűnik, hogy az ukrán parancsnokság a helyzetet ellenőrzés alatt tartja; s nem engedi azt, hogy a harcoló egységeket elvágják a hátországuktól. Bahmutban az ukránok a Wagner-csoport rohamcsapatainak nyomása alatt nagy valószínűség szerint újabb negyedekből vonulnak vissza. A zsoldosok ez alatt nagy veszteségeket szenvednek el, erőfeszítéseiket pedig láthatóan magára a városra koncentrálják – Bahmut körül újabb és újabb frontszakaszokat átadva a reguláris hadsereg egységeinek (például Ivanivszke [Іванівське] környékén a 106. légideszant-gárdahadosztály aktivitását figyelték meg).
• Figyelemre méltó, hogy a két ország határától, a Kupjanszktól északra kezdődő, illetve a Kreminnáig tartó frontszakaszon két erős orosz csapatösszevonást alakítottak ki. Ide az 1. Páncéloshadsereg, a 20. Hadsereg, a 41. Hadsereg, illetve a Légideszant-csapatok csapatösszevonását koncentrálták – ezen egységek a harctéren hosszabb ideje tartják fenn a kezdeményezést. Annak ellenére, hogy ekkora, relatíve modern fegyverzettel és erős tüzérségi támogatással rendelkező erőt vetnek be, az oroszok előrehaladása ebben az irányban jelentéktelen. Számukra kétségkívül siker, hogy az ukránokat a Szvatove–Kreminna úttól néhány kilométer távolságra tartják – azonban azok a pár hét óta végrehajtott támadáskísérletek, hogy Liman térségében elérjék az Oszkil folyót, mind kudarcba fulladtak.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.

Nyitókép: ukrán katona egy lőrésen néz ki a donyecki régióban fekvő, ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. március 24-én (fotó: MTI/AP/Libkos)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>