Ukrán hírszerzés: az oroszoknak márciusig kell elfoglalni a Donbaszt – helyzetkép a 330. napon

OSW
| 2023.01.21. | OSW

Jelentős nyugati fegyverfelajánlás Ukrajnának, de a németek továbbra is blokkolják a Leopard harckocsik szállítását. A harcok súlypontja továbbra is a Donbasz, az agresszor viszont a déli fronton is támad. Az oroszok délről-délnyugatról is Bahmut felé közelednek. Ukrán hírszerzési információk szerint Putyin kiadta a parancsot: márciusig el kell foglalni el a Donbaszt. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 330. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jakub Berrel együttműködésben. Fordította: Zeöld Zsombor.

hirdetes

A legfontosabbak röviden:

Részletes helyzetkép:

Január 19-én az Ukrajnát katonailag támogató országok Kontaktcsoportja (az ún. Ramstein-csoport) következő találkozójának előestéjén kilenc ország képviselői találkoztak Észtországban. Egy részük új, az ukrán hadseregnek szánt segélycsomagokat jelentett be, illetve információt közölt a már megvalósított támogatási projektekről:

A január 19-én bejelentett új amerikai, 2,5 milliárd dollár értékű katonai támogatási csomagban újabb 59 Bradley IFV illetve a hozzájuk tartozó 590 TOW irányított páncéltörő rakéta és 295 ezer 25mm űrméretű lőszer; 90 Stryker kerekes páncélozott szállítójármű; 53 MRAP gépjármű; 350 HMMWV Humwee terepjáró; 12 lőszerszállító jármű; 22 tüzérségi vontatójármű; 8 Avenger légvédelmi rendszer (HMMWV-alvázra telepített Stinger rakétaindító); húszezer 155 mm kaliberű tüzérségi lőszer és 600, ugyanilyen kaliberű irányított lőszer; 95 ezer 105 mm űrméretű tüzérségi lőszer; 11 800 120 mm kaliberű aknavetőgránát; a NASAMS- és HIMARS-rakétaindítókhoz tartozó újabb rakéták és HARM radar elleni rakéta; közel kétezer irányított páncéltörő rakéta; illetve 3 millió kézifegyverhez tartozó lőszer található. Korábban az amerikaiak bejelentették: nem adnak át Ukrajnának Abrams harckocsikat. Az Egyesült Államok az Izraellel kötött megállapodás értelmében megkezdte az utóbbi területén tárolt 155 mm kaliberű tüzérségi – a The New York Times szerint összesen 300 ezer darab – lőszer leszállítását. Washington Dél-Koreában található bázisokról is beszerezhet lőszert.

Svédország szándékában áll 50 CV90 IFV; nem pontosított mennyiségű „Archer”, gépjármű-alvázra szerelt 155 mm kaliberű önjáró löveg illetve NLAW irányított páncéltörő rakétaindító átadása (korábbi információk 12 Archer átadásáról szóltak). Az ukrán kezelőszemélyzet kiképzése néhány hónapot vehet igénybe. Kanada további 200 Roshel Senator páncélozott gépjármű átadását jelentette be (korábban Ukrajna ezekből kilencvenet kapott) – a csomag értékét 420 millió dollárra teszik. Hollandia arról nyilatkozott: csatlakozik az amerikai és német, a Patriot légvédelmi rendszereket érintő szállításokhoz – az ukrán fél szerin a harmadik Patriot-üteget kaphatják meg. Hága azt is kinyilvánította: kész a Leopard harckocsik leszállításának társfinanszírozására. Finnország új, 400 millió euróra becsült katonai felszerelés-csomag átadását jelentette be – a csomag tartalmát nem hozták nyilvánosságra, azonban úgy tudni: abban nehézfegyverzet és lőszer található. Eddig Helsinki 190 millió euró értékben adott katonai támogatást. Január 16-án Szlovákia átadta Ukrajnának a nyolcadik, a Pozsony által megrendelt legutolsó Zuzana 2 155 mm űrméretű önjáró tarackot. A KONŠTRUKTA-Defence az ukrán hadsereg számára további 16, ebbe a típusba tartozó önjáró löveget készíthet elő – ezek gyártását Dánia, Németország és Norvégia közösen finanszírozza. 

Január 20-án Németország megerősítette az elmúlt hetekben–hónapokban 40 darab Marder gyalogsági harcjármű, egy darab közepes hatótávolságú Patriot légvédelmi üteg, (az eddig átadott 30 darabot követő) hét „Gepard” légvédelmi tüzérségi rendszer, illetve újabb IRIS–T rövid hatótávolságú légvédelmi rendszer és a hozzá tartozó rakéták átadásáról tett bejelentéseket. Az új német védelmi miniszter megerősítette: a ramsteini találkozó során a Leopard harckocsik átadásáról is beszéltek, de semmilyen döntés nem született.

A front Bahmutnál (forrás: Military Land)

Az orosz erők Kliscsijivka [Кліщіївка] térségében áttörték az ukrán védelmet, és elérték Bahmut nyugati külvárosát – itt Ivanivszke [Іванівське] térségében megállították őket. Bahmut határában, illetve annak északi külvárosában, a Bahmutból Sziverszkbe illetve Szlavjanszkba tartó utak kijáratánál (Kraszna Horánál és Paraszkovijivkánál [Парасковіївка]) is harcok folynak. Az agresszor egységei átkeltek a Sziverszkij-Donyec–Donbasz csatornán [Канал Сіверський Донець – Донбас] is, és újrakezdték támadásaikat a védők Kosztjantinivkától [Костянтинівка] keletre, Olekszandro-Suljtinénél [Олександро-Шультине] és Dilijivkánál [Диліївка] található állásai ellen. Az oroszok újabb támadáskísérleteket hajtottak végre Sziverszktől délre és keletre, Horlivkától nyugatra, Avdijivka térségében, illetve a Donyeck városától nyugatra található széles kiszögellésben is. Fentieken kívül az oroszok a Donyeck megye nyugati részében, Novoszilkánál [Новосілка], és a Zaporizzsja megyében két irányban indították újra a támadásokat – utóbbi megyében a legsúlyosabb összecsapásokra Orihiv [Оріхів] térségében, Mala Tokmacskánál [Мала Токмачка] került sor. Kreminna irányában, illetve a Donyeck megye nyugati részében az ukrán erők is támadáskísérleteket hajthattak végre. 

Az orosz tüzérség és légierő a harcérintkezési vonal mentén illetve az államhatár menti térségekben folytatja az ukrán hadsereg állásai és azok háta elleni tüzérségi lövetéseket és bombázásokat. A napi pár darab–többtucat támadás célpontjai Herszon, Nikopol és Ocsakiv – illetve az ezen települések környékén fekvő helységek voltak. Kramatorszk, Kupjanszk, Liman illetve Zaporizzsja külvárosai orosz rakétatámadásokat szenvedtek el. Még mindig érezhetők az energetikai infrastruktúra elleni legutolsó támadás hatásai: január 17-én Denisz Smihal ukrán miniszterelnök arról tájékoztatott, hogy többek között kilenc elektromos- és hőerőműblokk és három alállomás sérült meg – nyolc blokk a nyugati országrészben.

Január 16-án az ukrán katonai hírszerzés (HUR) sajtószóvivője, Andrij Juszov azt állította: Vlagyimir Putyin elnök Valerij Geraszimovnak, az Ukrajnában lévő megszálló erők újonnan kinevezett parancsnokának a Donbasz legkésőbb márciusig történő elfoglalását rendelte el. A HUR képviselője úgy gondolja: Putyin Oroszországot egy Ukrajna elleni, elhúzódó háborúra készíti fel – s arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz dezinformációs apparátus a további offenzíva különböző forgatókönyveit népszerűsíti (beleértve például egy odesszai tengeri deszant végrehajtását).

Január 20-án a brit katonai hírszerzés úgy becsülte, hogy a Wagner katonai magánvállalat az Ukrajnával folytatott háborúba körülbelül ötvenezer „önkéntest” vetett be – ezzel a katonai művelet kulcsfontosságú elemévé vált. Az elmúlt időszakban a vállalkozás tevékenységének fokozatos legalizálását lehet megfigyelni: 2022. december 27-én az orosz cégjegyzékben az az információ jelent meg, hogy a Wagner-csoportot jogi személyként hivatalosan is regisztrálták, a vállalkozás főtevékenysége pedig „vezetési tanácsadás”. Valószínű, hogy a lépés célja a kereskedelmi nyereség maximalizálása, illetve a katonai kérdésekkel összefüggő feladatok végrehajtásában, valamint az orosz érdekek biztonságának határokon túli biztosításában nagy szerepet játszó szervezet további legitimálása.

Az ukrán határőr-szolgálat információi szerint az ukrán–belarusz határon 11 ezer orosz katona tartózkodik. Ez a szám napról napra változik az orosz egységek jelenleg tartó rotációjának köszönhetően – ezen egységeket kiképzésük befejeztével a Donbasz térségébe irányítják. Január közepén az oroszországi voronyezsi és kurszki repülőterekről hat SzU–34-es bombázót és két SzU–30SM többfeladatú vadászgépet irányítottak át Belaruszba. A Belarusz területén található orosz repülőgépek és helikopterek összesített száma jelenleg körülbelül 50 darab – többségüket két repülőtérre telepítették: a minszki oblasztyban található macsuliscsi [Мачулішчы] és a breszti oblasztyban fekvő baranavicsi [Баранавічы] repülőtérre.

Január 18-án a Kijev melletti található Brovariban eddig nem tisztázott körülmények között helikopterbaleset következett be, melyben Denisz Monasztirszkij belügyminiszter, helyettese, Jevhen Jenin, illetve Jurij Lubkovics BM-államtitkár meghalt. A tárca vezetősége a Harkiv térségében futó frontvonal ellenőrzését tervezte. Az ukrán Állami Rendkívüli Helyzetek Szolgálata közleménye szerint a gép egy városi óvoda közelében zuhant le és robbant fel; tizennégyen haltak meg (köztük három gyerek) és huszonkilencen sebesültek meg (közülük tizenöt gyerek). A kivizsgálást folytató SzBU az incidens három lehetséges fő okát nevezte meg: 1) a repülésbiztonsági szabályok megsértése; 2) műszaki hiba; vagy 3) harmadik személy szándékos tevékenysége (szabotázs). A katasztrófa körülményeit kormánybizottság is vizsgálhatja.

Január 19-én Minszkben találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök. Utóbbi kijelentette, Moszkvának nem szabad kételkednie Minszk biztonsági kérdéseket illető támogatásában – s azt is: Belarusz biztosítja a saját területén lévő orosz csapatok működését. A belarusz vezető arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna hozzáállása (Kijev kerüli a Belarusz elleni provokációt) „kellemes meglepetést okoz”. Lavrov bejelentette, hogy a NATO katonai struktúráinak a két ország határai mentén történő megerősítése nem marad Moszkva és Minszk válasza nélkül: a két főváros azonos álláspontot foglal el abban a kérdésben, hogy az ukrajnai különleges katonai művelet során milyen célokat kell elérni. Lavrov a kétoldalú katonai–technikai együttműködés fontosságát is kiemelte, s arról is tájékoztatott, hogy belarusz partnerével, Szjarhej Alejnikkel [Сяргей Фёдаравіч Алейнік] a biológiai biztonság megerősítéséről szóló megállapodást írt alá. A felek lépéseket tesznek az ezen a területen meglévő, harmadik országok katonai tárcái tevékenységéből eredő fenyegetések csökkentésére.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

– legalább négy gépesített zászlóalj (Amerikából, Svédországból és Németországból származó, összesen 200 darab) IFV-vel történő, 

– legalább öt zászlóalj (Amerikából és Nagy-Britanniából eredő, körülbelül 250 darab) páncélozott szállítójárművel történő, illetve

– legalább öt tüzérszázad (több mint száz darab 155 mm kaliberű, Dániából, Észtországból, Svédországból, Amerikából és Nagy-Britanniából származó tarackkal történő)

teljeskörű felszerelését.


Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: ukrán katonák egy BMP-1-es gyalogsági harcjárműben Bahmut közelében 2023. január 15-én (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#háború#Oroszország#OSW#Ukrajna