Rengeteg áldozatot követelt egy panelház lebombázása, Szoledar is elveszett – helyzetkép a 326. napon

OSW
| 2023.01.16. | OSW

Szoledar elveszett, az ukránok most már Bahmutért küzdenek, és ellentámadást indíthatnak északabbra, hogy tehermentesítsék a védőket. Az oroszok újabb súlyos támadást hajtottak végre az ukrán energetikai infrastruktúra ellen, és lebombáztak egy lakóházat Dnyipróban. Az ukrán katonai hírszerzés szerint Oroszországban hadiállapot vezethetnek be. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 326. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

• A károk kiterjedsége miatt az oroszok most már kevesebb eszközzel is tartós károkat tudnak okozni az ukrán energetikai infrastruktúrában
• Dnyipro városában a háború egyik legsúlyosabb, polgári célpont elleni rakétatámadására került sor
• Az ukrán légvédelem egyes (rakéta)típusok ellen jelenleg képtelen védekezni – ehhez modern rendszerekre lenne szükségük
• Szoledar elveszett, az oroszok Bahmut tágabb térségében az ukránok kiszorítására törekednek.
• Az ukránok Kreminna térségében indítanak támadást, hogy Bahmut védőit tehermentesítsék
• Az ukrán katonai titkosszolgálat szerint az oroszok csökkenteni akarják az ún. Wagner-csoport (pozitív) médiavisszhangját
• A britek harckocsikon kívül önjáró lövegeket is küldenek Ukrajnába; egy jelentősebb német harckocsi-szállítmány azonban legkorábban 2024-ben kerülhet Kijevhez

Részletes helyzetkép:

Január 14-én Oroszország újabb, az Ukrenerho hálózatüzemeltető szerint [sorrendben a] tizenkettedik rakétatámadást hajtotta végre az ukrán energetikai infrastruktúra ellen. Az orosz rakéták többek között Harkivra, Hmelnickijre, Dnyipróra, Kijevre, Krivij Rihre, Odesszára és Vinnicjára hullottak. Az energetikai infrastruktúra létesítményei Harkiv, Ivano-Frankivszk, Kijev, Lemberg, Vinnicja, Zaporizzsja és Odessza megyékben sérültek meg – ukrán források azonban ellentmondásos információkat közölnek azzal kapcsolatban, eltaláltak-e egy kijevi objektumot. Az Ukrenerho és a DTEK energetikai konszern képviselői nem adtak részletes tájékoztatást a pusztításokról és az áramkimaradásokról, azonban jelezték: nagyon nehéz a helyzet, Ukrajnának nehéz napokra – sőt, akár hetekre – kell felkészülnie. Az áramszolgáltatás vészleállítása egy napig is eltarthat, egyes régiókban pedig akár állandó is lehet. A YASNO, az egyik legnagyobb ukrán üzemeltető igazgatója szerint az energiahiány hatalmas, s jelentős sérüléseik miatt jópár elektromos- és hőerőmű nem működik.

Dnyipróban az egyik orosz rakéta egy panelházba csapódott, ennek következtében legalább negyvenen meghaltak és hetvenöten megsebesültek. Az eset a háború kezdete óta polgári célpontok ellen elkövetett támadások egyik legtragikusabbja. A többi, január 14-én végrehajtott orosz támadásban hárman haltak és kilencen sebesültek meg. Január 16-án az ukrán média arról számolt be, hogy Dnyipróban a támadás előtt két személyt vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak: a városi elektromos- és hőerőmű elleni támadást koordinálták.

Az ukrán vezérkar szerint az oroszok január 14-én összesen 57 rakétát használhattak fel – ezekből 41 volt manőverező robotrepülőgép és levegő–föld irányított rakéta, melyek közül a védők huszonhatot semmisíthettek meg. A Légierő parancsnoksága azonban megjegyezte, hogy a lelövések listáján kizárólag a (stratégiai bombázókról indított) H–101/H–555 illetve a (hajókról kilőtt) Kalibr manőverező robotrepülőgépek, illetve a H–59-es levegő–föld irányított rakéták szerepelnek. [Olv.: ballisztikus rakéták nem.] (A Kalibr-ek vonatkozásában az oroszok a támadásra előkészített 36 ilyen típusú eszköz felét használhatták fel.)

A január 14-i reggeli, Kijev elleni támadás után az [Ukrán Légierő] parancsnokságának szóvivője, Jurij Ihnat ezredes megjegyezte: az ukrán légvédelem nem rendelkezik olyan eszközökkel, melyek lehetővé tennék a ballisztikus rakéták vagy az Sz–300/Sz–400-as rendszerekből kilőtt rakéták lelövését. (A támadás során az agresszor először [lőhette] a fővárost Sz–300-as és/vagy Sz–400-as rakéták felhasználásával, valószínűleg Belarusz területéről.) Ugyanezen a napon este a Légierő parancsnoka, Mikola Olescsuk tábornok a dnyiprói panelház eltalálását kommentálva hozzátette: az ukrán erőknek az abban a támadásban használt H–22-es manőverező robotrepülőgép lelövésére sincs lehetőségük. A január 14-i támadásokban az oroszok öt ilyen eszközt használhattak fel, a háború kezdete óta pedig több mint 210-et – ezek közül az ukránok egyet sem lőttek le, erre kizárólag a legmodernebb nyugati légvédelmi rendszerek (többek között a PAC–3-as változattal szerelt Patriotok, illetve a SAMP/T [közepes hatótávolságú légvédelmi rendszer]) képesek. Ihnat ezredes felettesének bejelentését kommentálva a korábban közölt, a lelövésekről szóló hivatalos információkat hibásnak minősítette.

Az orosz tüzérség és légierő a harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti térségekben (különösen Szumi megyében) is folytatja az ukrán hadsereg állásai és azok háta elleni [tüzérségi] támadásokat és bombázásokat. Az agresszor állandó célpontjai továbbra is Herszon, Nikopol és Ocsakiv, illetve ezen városok környékei. Január 15-én és 16-án az oroszok Kramatorszk, Liman és Zaporizzsja ellen is újabb rakétatámadást hajtottak végre. Az ukrán rakétatüzérség Melitopolt támadhatta, a drónok felhasználásával végrehajtott diverzánstámadás célpontja pedig Szevasztopol volt.

Az ukrán védelmi tárca közvetve elismerte, hogy Szoledart elveszítették – harcok jelenleg a város alatt folyhatnak. Az orosz erők nyugati irányban, Bahmut északi külvárosa és a Sziverszktől 10 km-re délre található Rozdolivka [Роздолівка] között folytatják az előrehaladást. [A támadók] megpróbálják a két város közötti közút és vasút mentén fekvő, illetve a [Rozdolivkától] délre és keletre található településekről kiszorítani a védőket. Bahmuttól délre az oroszok átkarolták Kliscsijivkát [Кліщіївка], és valószínűleg a Sziverszkij-Donyec–Donbasz csatorna [Канал Сіверський Донець – Донбас] nyugati oldalán is állásokat foglaltak el. [Ford. megj.: a csatorna a Sziverszkij-Donyec folyóból kb. Rajhorodok (Райгородок) magasságában délre ágazik ki, 131 km hosszú és maximum 4,5 m mély, s Csasziv Jar–Kurdjumivka (Курдюмівка) irányban halad Horlivka felé. Az alábbi, beágyazott térképen a kék vonal jelzi a csatornát.]

Harcok folynak a város északkeleti részében és a déli külvárosokban, Horlivkától nyugatra, illetve a Donyeck városától nyugatra található széles kiszögellésben – itt továbbra is Marjinka [Мар’їнка] a leghevesebb harcok színtere. Az oroszok Donyeck megye nyugati részében is aktivizálták magukat, itt ukrán diverzáns-felderítőegységek működhetnek. Luhanszk megyében a harcok főleg Kreminna térségében folynak, ahol mindkét fél támadáskísérleteket hajtott végre.

Január 14-én a brit kormány megerősítette szándékát, hogy az ukrán hadseregnek egy századnyi „Challenger 2” harckocsit kíván átadni. A tizennégy eszköz a következő pár hétben indulhat el Ukrajnába (az első szállítmányban négy harckocsi lehet). A britek 30 darab, AS90 [típusú] 155 mm-es önjáró löveg átadását is bejelentették, melyek Ukrajnába a harckocsik után érkezhetnek meg. Valótlannak bizonyultak azon sajtóinformációk, melyek arról szóltak: a harckocsikkal együtt négy Apache harci helikoptert is leszállítanak. Az olasz kormány döntést hozott SAMP/T légvédelmi rendszerek ütegeinek átadásáról – ezekhez korlátozott antiballisztikus képességekkel bíró rakétákat adnak, lehetővé téve rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták lelövését. Azzal kapcsolatban azonban nincs információ, erre mikor kerülhet sor. A Rheinmetall konszern vezetése elmondta, hogy a 88 darab, zárolt készletben lévő „Leopard” és 22 darab „Leopard 2” harckocsi Ukrajnának történő átadása legkorábban 2024-ben történhet meg abban az esetben, ha a német hatóságok meghozzák a megfelelő döntést.

Január 13-án az ukrán SzBU beszámolt arról: Rivne megyében, annak a Belarusszal közös határán kiképzési gyakorlatot hajtottak végre, mely egy ellenséges, a határon áttörni akaró diverzáns-felderítőcsoport semlegesítését irányozta elő. A kiképzésben résztvevők átfogó módon dolgozták ki a tárcák közötti együttműködés mikéntjét annak érdekében, hogy egy esetleges szabotázs által jelentett fenyegetést megakadályozzanak (beleértve ebbe a nukleáris létesítmények ellenit is). Január 15-én a Rivne megyei katonai közigazgatás vezetője elárulta, hogy a Belarusszal közös határszakaszt elaknásították. Egy Belaruszból induló lehetséges offenzíva megnehezítése céljából műszaki létesítmények és erődítések (pl. harckocsiárkok) kiépítése továbbra is folyamatban van.

Január 16-án Belaruszban megkezdődött a Regionális Katonai Csapatösszevonás légikomponensébe tartozó orosz–belorusz erők közös, kéthetes taktikai légigyakorlata. A gyakorlatok fő célja a légifelderítési interoperabilitás növelése, a Belarusz határai mentén végzett közös légijárőrözés, a légitámogatás biztosítása a csapatösszevonás számára, szállítási feladatok végrehajtása, illetve sebesültek kimentése.

Január 13-án Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi ombudsman összefoglalta az orosz kollegájával, Tatjana Moszkalkovával folytatott tárgyalások harmadik fordulójának eredményeit. A felek a Törökországban megtartott találkozó során részletesen beszéltek a hadifoglyok hazatérésének felgyorsításáról, illetve a bebörtönzött civilek szabadon engedéséről szóló kezdeményezésről. Utóbbiakat több kategóriába sorolták:

• az oroszok által 2014-től 2022. február 24-ig a Krímet is beleértve őrizetbe vettek (az ún. Kreml-foglyok; 158 fő);
• a Donyeck és Luhanszk megyék területén őrizetbe vettek (373 fő);
• olyan civil foglyok, akiket Oroszország az összes megszállt területen tart fogva.

Lubinec megjegyezte, hogy eddig irodájával több mint húszezer, szeretteit kereső család vette fel a kapcsolatot.

Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) január 14-i, a nyilvánosságnak szánt értékelése szerint Vlagyimir Putyin a gazdaság és a hadipari komplexum átszervezése érdekében tett lépései annak a lehetőségét jelzik, hogy Oroszországban hadiállapotot vezetnek be. A Kreml eddigi lépései (amelyek a katonai erőforrások maximális kihasználását célozzák), illetve Valerij Geraszimov, az Oroszországi Fegyveres Erők vezérkari főnökének kinevezése az Ukrajna elleni agresszió új parancsnokának egyaránt arról tanúskodik:az oroszok készek egy hosszútávú, kiterjedt háború folytatására.

A Wagner katonai magánvállalat tulajdonosa, Jevgenyij Prigozsin, illetve a védelmi tárca és a vezérkar vezetői közötti konfliktusról szóló információkat kommentálva a HUR rámutatott arra: Oroszországban lépéseket tettek a wagneristák a háborús szerepének marginalizálására a médiában. Az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma a Kreml propagandistái számára ajánlásokat dolgozott ki arról, milyen módon tudósíthatnak az ukrajnai eseményekről:

• kizárólag a tárca által elfogadott forrásokból származó információt közölhetnek;
• emeljék ki a védelmi miniszter és a vezérkari főnök vezető szerepét;
• „abszolút szükségszerűségként” igazolják [az ukrán] energetikai kritikus infrastruktúra elleni támadásokat;
• emeljék ki Kijev nyugati fegyverekkel történő ellátásának kérdését;
• népszerűsítsék azt a tézist, hogy Oroszország „katonai műveletet” folyat a teljes NATO ellen; illetve
  a wagneristákat pusztán csak az „értelmetlen” támadások során elszenvedett veszteségek negatív kontextusában említsék.

Január 15-én a HUR arra figyelmeztetett, hogy az orosz különleges szolgálatok ukrán újságírókat próbálnak meg felhasználni információs és pszichológiai műveletek végrehajtására. Ebből a célból a szolgálatok nyugati szerkesztőségek nevében veszik fel a kapcsolatot a médiában aktív ukránokkal, nekik a gazdaság állapotáról, a politikai helyzetről és a fegyveres erők tevékenységéről szóló közlemények átadását felajánlva.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

• Az energetikai infrastruktúra elleni újabb támadás nem tartozott a legnagyobbak közé – ennek során a 2022 őszi, [legsúlyosabb] támadásban bevetett eszközök körülbelül felét használták fel. Mindez azt igazolja vissza: az ukrán energetikai rendszer már annyira jelentős károkat szenvedett, hogy az agresszornak egyre kevesebb eszközre van szüksége ahhoz, hogy Ukrajnát tartósan energiahiányos állapotban tartsa, s a támadásokat egyre ritkábban [kell] megismételni (két hét telt el az ezt megelőző óta – míg [tavaly] ősszel a támadásokat átlagban hetente egyszer indították).

• Az ukrán hadsereg légierejének parancsoksága [tájékoztatási] politikájában bekövetkezett, a rakétatámadásokkal szembeni védekezés lehetőségeiről szóló jelentős változást nem pusztán mint a tényleges helyzet megerősítését kell kezelni. Ez a nyugati közösségnek szóló drámai felhívás a közepes hatótávolságú, modern légvédelmi rendszerek lehető leggyorsabb leszállítására, illetve a jelenlegi mértékű támogatás burkolt kritikája. A parancsnokság képviselőinek válaszaiból az derül ki, hogy még a relatív modern NASAMS és IRIS–T rendszerek ütegeinek leszállítása sem vezetett el minőségi változáshoz, s egyes kategóriába és típusba tartozó rakéták lelövése még mindig meghaladja a védők lehetőségeit. Külön figyelemreméltó az a tény, hogy Olescsuk tábornok és Ihnat ezredes nyilatkozatai cáfolják az ellenség rakétatámadásainak relatíve hatékonyan történő elhárításáról szóló jelenlegi narratívát – s nem pusztán aláássák az egyes rakétakategóriák és típusok (mindenekelőtt az Iszkander ballisztikus rakéták) lelövéséről szóló információkat, hanem kétségbe vonják a bejelentett [találati] arányt is.

• A Donbaszban az orosz erők megpróbálják az eltelt hét során elért sikereket kihasználni, a támadásaikat ezért Bahmut és Sziverszk átkarolásának céljából folytatják. Céljuk, hogy (1) jelentősen megnehezítsék [ezen települések] védelmét, vagy (2) ellenfelüket rákényszerítsék mindkét városból vonuljon vissza, illetve Szlavjanszktól és Kramatorszktól nyugatra építsen ki új védvonalat. A Bahmut körüli védelem stabilizálásával összefüggő problémák miatt az ukrán hadsereg Sziverszktől északra próbálja meg visszaszerezni a kezdeményezést, [Bahmut] elestét a Kreminna irányában végrehajtott támadások újraindításával megkísérelve megakadályozni. Ezt szolgálja mind a Donyeck, Luhanszk és Harkiv megyék közigazgatási határán lévő támadó csapatösszevonás megerősítése, mind pedig az, hogy az itt tevékenykedő egységek Harkiv megyében sikeres offenzívát indítottak. [Ezen egységek] még mindig rendelkeznek támadópotenciállal, október óta [pedig] fő céljuk Kreminna elfoglalása.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.

Nyitókép: mentőalakulatok dolgoznak egy lebombázott lakóháznál Dnyipro városában 2023. január 16-án (fotó: Vitalii Matokha / AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>