Megint elsötétült Ukrajna, Wagner-elítéltek rohamoznak a Donbaszban – helyzetkép a 295. napon

OSW
| 2022.12.17. | OSW

Újabb tömeges orosz rakétatámadás érte Ukrajnát. Rohamcsapatokat állítottak fel a Wagner-csoport által toborzott elítéltekből, akiket a Donbaszba vezényeltek. Eufória helyett józanságra váltott az ukrán hadvezetés. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 295. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

hirdetes

A legfontosabbak röviden:

Részletes helyzetkép:

December 16-án a reggeli órákban Oroszország újabb rakétatámadást hajtott végre az ukrán energetikai infrastruktúra ellen. Az első jelentések szerint az ország déli és keleti részén, illetve Kijevben és Korosztenyben [Коростень] található létesítmények sérültek meg, a szükségessé vált vészleállás miatt azonban az egész országban áramszünet következett be. A nagyvárosok közül Harkivot, Poltavát, Kremencsukot és Kropivnickijt [Кропивницький] teljesen levágták az áramszolgáltatástól, s súlyos problémákat jelentettek többek között Kijevből, Dnipro városából és Mikolajivból. Zaporizzsját és Krivij Rihet úgyszintén támadták.

Sajtóinformációk szerint kijevi idő szerint reggel 9 óráig az oroszok az ukrán energetikai infrastruktúra ellen összesen 72 rakétát indíthattak. A Légierő Parancsnokságának későbbi közleménye több mint 60, különböző típusú rakétáról, illetve az agresszor által használt új taktikáról beszél. Annak érdekében, hogy a nagyhatótávolságú stratégiai bombázókról indított (H–555, H–101, H–22 típusú) manőverező robotrepülőgépekről, a hajókról indított Kalibrokról, illetve az ukrán határ közelében tevékenykedő MiG–31-es, Kindzsal hiperszonikus rakétákkal felszerelt elfogó vadászgépekről eltereljék az ukrán légvédelmi rendszer figyelmét, a támadó rövid hatótávolságú rakétákat indított: földi indítóállomásokról Sz–300-asokat, illetve Szu–35-ös többfeladatú harci repülőgépekről H–59-eseket. Kora délután Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán hadsereg főparancsnoka a 76 ellenséges rakéta közül (ezek közül 72 volt manőverező robotrepülőgép) hatvan lelövéséről tájékoztatott.

A helyzet Bahmutban december 14-én (forrás: Military Land)

December 14-én Kijev kamikázedrónok felhasználásával végrehajtott támadás célpontja volt. Kisszámú becsapódást jegyeztek fel a városban és annak környékén, az ukrán fél pedig a Kijevet támadó tizenhárom Shahed–136/131 drón vagy többségének (tíz–tizenegy darabnak) vagy mindegyikének lelövéséről tájékoztatott. Az oroszok a harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti térségekben is folytatják az ukrán hadsereg állásai és azok háta elleni támadásokat. December 13-a és 15-e között Kupjanszkra kétszer is Sz–300-as rakétákat lőttek ki ugyanúgy, ahogy Kosztjantinivkára [Костянтинівка], Kurahovére [Курахове] és Zaporizzsjára is. December 12-én az orosz tüzérség Herszont tömegtűzzel lőtte, a rákövetkező napokon pedig megismételte a város elleni támadásokat. Az infrastruktúra pusztulása miatt a megyeszékhely teljes mértékben áram nélkül maradt. Nikopol és környező települései, illetve Ocsakiv térsége állandó orosz tüzérségi tűz alatt található. December 15-én hosszabb szünet után az oroszok újra Harkivot támadták. Ugyanezen a napon az ukrán tüzérségi támadások célpontjai a Donyeck városában található orosz létesítmények voltak. Az ukrán diverzánstevékenység fő célpontja továbbra is Melitopol, illetve a város környéke.

A helyzet Avdijivkánál december 14-én (forrás: Military Land)

Az orosz erők a Donbaszban található ukrán állások ellen újabb támadáskísérleteket hajtottak végre, azonban számottevő sikert nem értek el. A fő harctérségek Bahmut és Avdijivka (utóbbit nyugati irányból bekerítés fenyegeti), illetve a Donyeck városától nyugatra fekvő települések – itt főleg Marjinka. [Ford. kieg.: Bahmut fontosságáról egy nagyon jó, angol nyelvű, összefoglaló thread itt található.] Szintén nőtt a nyomás a Sziverszktől keletre fekvő, a Harkiv és Luhanszk megyék közös közigazgatási határán (Kupjanszk és Szvatove között) található, illetve a Kreminnától északra és nyugatra lévő ukrán állásokon. Az ukrán erők az ellentámadásokra illetve az elvesztett állások visszaszerzésére koncentráltak – a fent említett térségeken kívül a Donyeck megye nyugati részében is.

Németország Ukrajnának többek között az IRIS–T rendszerhez tartozó rakétákat, kettő darab páncélozott műszaki mentőjárművet, 5000 darab 155 mm-es tüzérségi lőszert adott át. Franciaország megerősítette: az elmúlt hónapokban hat darab 155 mm űrméretű, TRF1 típusú vontatott tarackot adott át – s Olaszországgal együtt arról is döntést hozott, hogy Mamba (SAMP–T) közepes hatótávolságú légvédelmi rendszereket adnak át Kijevnek. 

Az új, 50 millió font értékű brit támogatási csomagban 125 darab, korábban bejelentett légvédelmi gépágyú, továbbá drónelleni harcra, felderítésre, illetve rádióelektronikai harcra kifejlesztett rendszerek találhatók. Az ukrán hatóságok arról tájékoztattak: megkezdték és fejlesztik a saját előállítású, 152 mm-es és 155 mm-es tüzérségi lőszerek gyártókapacitását.

Eddig nem erősítették meg azokat az amerikai sajtóinformációkat, melyek szerint az Egyesült Államok döntést hozott a Patriot légvédelmi rendszerek átadásáról Ukrajnának. Az amerikai hadsereg ezt azonban előkészítheti – a fennálló probléma, hogy az eszközök átadását a Pentagonnak és Joe Biden elnöknek jóvá kell hagyja. A Patriot rendszerek leendő ukrán kezelőszemélyzetének felkészítése az amerikai hadsereg Németországban lévő létesítményeiben kerülhet sor – a kiképzés normál körülmények között minimum hat hónapig tart.

2023-ban Nagy-Britannia saját területén 19 200 ukrán katonát kíván kiképezni, többségben gyalogságot és altiszteket. Az egyéb szövetséges partnerek részvételével megvalósított program keretében 2022 végéig Nagy-Britanniában összesen közel tízezer katona kiképzése valósulhat meg. Ugyanígy a Pentagon is bejelentette: az amerikai erők németországi bázisán tartózkodó ukrán katonák számára a következő évben megnövelik az ilyen gyakorlatok számát: havi közel ötszáz, zászlóaljba rendezett katona tökéletesítheti tudását manőverező és összfegyvernemi tevékenységben (korábban a média havi 600–800 katonáról beszélt). Eddig az amerikaiak havi körülbelül 300 ukrán katonát (idén év végéig összesen 3100 főt) képeztek ki, főleg az átadott fegyverzet kezelésére.

December 12-én az ukrán katonai hírszerzés arról tájékoztatott, hogy a teljeskörű agresszió kezdete óta az orosz fegyvergyárak 240 darab H–101-es, és körülbelül 120 Kalibr típusú manőverező robotrepülőgépet gyártottak. A nyugati szankciók ellenére az oroszok még mindig fenntartják a manőverező robotrepülőgépek gyártását, havi körülbelül 40 darabos szinten.

December 13-án Belaruszban a gépesített és különleges egységek részvételével a fegyveres erők újabb, előzetesen nem bejelentett harckészültség-ellenőrzését jelentették be. Aljakszandr Volfovics, a Belorusz Biztonsági Tanács titkára szerint a feladat a déli határ védelmére való felkészülés. Gyakorlatokra kerül sor Grodno [Гродна] térségében és a minszki oblasztyban is – itt a Nyemen és a Berezina folyókon [рака Бярэзіна] való átkeléssel kapcsolatos feladatokat hajtanak végre. Kijev ezzel szemben nem jegyzett fel a Belarusszal közös határon olyan erőösszevonást, amely felkészült lenne egy invázió végrehajtására: december 15-én Olekszij Hromov, Ukrajna Fegyveres Erői Vezérkara Műveleti Főigazgatóságának helyettes vezetője azt állította, hogy az ellenség Belarusz területéről indított offenzívájának alacsony a valószínűsége. A breszti oblasztyban önkénteseket keresnek azon területvédő egységekbe, amelyeket a települések védelmében vethetnek be abban az esetben, ha Belaruszban hadiállapotot vezetnek be. 

Az ukrán különleges műveleti erők megerősítették, hogy az orosz Wagner katonai vállalat 23 000 elítéltet toborzott – belőlük olyan rohamcsapatokat állítanak fel, amelyeket a Donbaszban, a fronton vetnek be. Az ukrán hadsereg szerint a bűnözők harci bevetése korlátok közé szorítja a képzett személyzet feláldozásának szükségességét, az „önkéntesek” nagy veszteségei az oroszokból nem váltanak ki negatív reakciókat. 

December 15-én Zaluzsnij tábornok a The Economist hetilapnak adott interjújában elismerte, hogy a jelenleg rendelkezésre álló források nem tesznek lehetővé nagyobb szabású támadóműveletet – a probléma az elégtelen számú tüzérségi- és rakétalövedék. Kiemelte, hogy az amerikai Patriot rendszerek a hadsereg hatalmas megerősödését jelentenék, azonban a használatukra felkészített személyzet kiképzése időigényes lenne. Zaluzsnij értékelése szerint az oroszok 200 ezer katonát készítenek fel a harcra, s legnagyobb valószínűség szerint kora tavasszal minden irányban átfogó műveletet indítanak. A tábornok elmondta, hogy az ukrán hadsereg hatékony tevékenységének feltétele 300 harckocsi, 600–700 gyalogsági harcjármű [IFV], illetve 500 tarack leszállítása, s javasolta: Melitopol elfoglalása, illetve a Krím felé vezető szárazföldi folyosó átvágása kell, hogy legyen a prioritás. Ugyanezen a napon Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter nem zárta ki, hogy az ellenség már 2023 februárjában támadást indít.

Az OSW szakértőinek kommentárja:


Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: ukrán katonák egy 203 milliméteres Pion önjáró löveggel támadják az orosz állásokat a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Bahmut közelében 2022. december 16-án (fotó: MTI/AP/Libkos)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

hirdetés

#háború#Oroszország#OSW#Ukrajna