Ukrajna áram nélkül, Lengyelországot is megcsapta a háború szele – helyzetkép a 265. napon

·2022.11.16

Az eddigi legnagyobb tömeges rakétatámadás érte Ukrajna teljes területét – közel tízmillió ember maradhatott átmenetileg áramszolgáltatás nélkül. A lengyel területen bekövetkezett robbanás hivatkozási alapot kínál az ukrán vezetésnek, hogy további nyugati segítséget kérjenek a légvédelem fejlesztésére. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 265. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Piotr Żochowski, Andrzej Wilk. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

  • Az eddigi legnagyobb tömeges rakétatámadás érte Ukrajna teljes területét – közel tízmillió (!) ember maradhatott időszakosan áramszolgáltatás nélkül.
  • A Lengyelország területén bekövetkezett robbanás [az ukránok számára] hivatkozási alap lesz arra, hogy nyomást gyakoroljanak a nyugati szövetségesekre.
  • A támadás hozzájárult a Kijevnek szállítandó újabb nyugati segély bejelentéséhez, ebben légvédelmi eszközök is megtalálhatóak.
  • A Donbaszban három települést elvesztettek az ukránok, és állásaik egy részének feladására kényszerültek.

Részletes helyzetkép:

[Az OSW nem foglalt állást a lengyelországi Przewodów községben becsapódott rakéták eredetéről. A két civil áldozat életét követelő incidens a lengyel elnök, Biden amerikai elnök és a NATO főtitkára szerint nem szándékos támadás volt a NATO területe ellen, a robbanást valószínűleg orosz rakéták ellen kilőtt ukrán légvédelmi rakéták okozták. Ukrajna ezzel szemben ragaszkodik ahhoz, hogy a rakétákat az oroszok lőtték ki – a szerk.]

November 15-én Oroszország az eddigi legnagyobb rakétatámadást hajtotta végre az ukrán infrastruktúra ellen. Az ukrán Légierő Parancsnokságának közzétett összefoglalójából az derül ki, hogy ehhez 96, tengerről és levegőből indított (Kalibr, H–101 és H–555 [típusú]) manőverező robotrepülőgépet használtak fel – azaz tizenkettővel többet, mint október 10-én –, illetve meg nem határozott számú (H–59 [típusú]) levegő–föld rakétát és (Shahed–136/131, illetve Orion és Orlan–10 [típusú]) drónt. A[z ukrán] légvédelem 75 manőverező robotrepülőgépet, két levegő–föld rakétát, illetve 12 UAV-ot (köztük 10 Shahed 136/131-est) lőhetett le. Az ukránok az ellenséges manőverező robotrepülőgépeket legnagyobb arányban Kijev térségében (21-ből 18-at), legkisebb százalékban pedig a „Dél” hadműveleti parancsokság felelősségi területén (23-ból tízet) lőtték le. A támadás hatásai a [lengyelországi] Lublini vajdaságban, a lengyel–ukrán határtól pár kilométerre található Przewodów települést is elérték.

Az ukrán hatóságok szerint a támadásokban körülbelül 30 létesítmény sérült meg (köztük 15 olyan, mely az energetikai infrastruktúra része). A támadások, illetve az energetikai rendszer védelmét célzó vészkikapcsolás következményeként a fővárosban és Ukrajna 17 megyéjében szünetelt az áramszolgáltatás: este közel tízmillió állampolgár maradhatott elektromos energia nélkül. Különösen nehéz helyzet állt elő a következő [területeken]:

  • Harkiv megye: Harkiv városát és a megyét majd’ teljesen megfosztották az áramszolgáltatástól;
  • Lemberg megye: reggel még hétszázezer fogyasztó volt áram nélkül;
  • Ternopil megye: a régió 90%-ában nem volt áram;
  • Vinnicja megye: Vinnicjában egy szivattyúállomás nem működött;
  • Voliny megye: Luck városában és annak környékén reggel még nem volt áram;
  • Zsitomir megye: Zsitomir egy ideig teljesen áram nélkül maradt.

A támadás miatt leállt a vasúti forgalom, és fennakadások következtek be a mobiltelefon- és az internet-szolgáltatásban is. Kijev ismét felszólította az állampolgárokat: készüljenek fel a hosszú ideig tartó áramszünetekre.

A rakéták és drónok felhasználásával elkövetett támadásokat az államhatár, illetve a frontvonal menti területeken az energetikai infrastruktúra elleni tüzérségi támadás kísérte. A legsúlyosabb károkat a belorusz határ közelében található transzformátor-állomás megrongálóása okozta, amely a Barátság kőolaj-vezeték egyik szivattyúállomásának áramellátását biztosítja – a nyomáscsökkenés következtében leállt a Szlovákiába és Magyarországra történő olajszállítás. Szumi és Herszon megye beriszlavi [Берислав] járásában található létesítmények is megsérültek. Az orosz erők a harcérintkezési vonal, illetve az orosz–ukrán államhatár mentén lévő járásokban folytatták az ukrán erők állásai és azok háta elleni [tüzérségi] támadásokat és bombázásokat: célpont volt többek között az ukrán erők által frissen elfoglalt, Herszon melletti csornobajivkai [Чорнобаївка] repülőtér. Az ukrán tüzérség és légierő a fő harctérségekben az ellenséges állások, illetve azok háta elleni támadásra koncentrált. Melitopolban újabb ukrán diverzánstámadásokra kerülhetett sor.

Az orosz erőknek hetekig tartó harcok után sikerülhetett kiszorítaniuk a védőket a Donyeck megyében található állásaik egy részéből, elfoglalva három kisebb települést Avdijivka, Horlivka és Vuhledar környékén. Az ukránok szisztematikusan verhetik vissza az újabb támadásokat Bahmuttól északkeletre és délre, Donyeck városától nyugatra, illetve a megye nyugati részében, Velika Novoszilka [Велика Новосілка] térségében. A Luhanszk megyében végrehajtott újabb orosz támadás is sikertelenül fejeződhetett be. Szvatove és Kreminna irányában az ukrán erők is [támadhattak].

November 14-én az EU hivatalosan is elindította azt a kiképzőmissziót, mely keretében tizenötezer ukrán katonát készíthetnek fel. A misszió keretében Németország fenntartotta korábbi bejelentését, miszerint területén 2023 júniusáig ötezer ukrán katonát képeznek ki. Spanyolország felajánlotta, hogy kéthavonta 400 katonát képez ki (egy év alatt összesen 2400-at) – jelenleg 112 ukrán katona kiképzése folyik.

Vilnius további tizenkét lánctalpas M113-as szállítójárművet, illetve lőszert adott át Kijevnek (az ukránok a litván hadsereg készleteiből összesen eddig 62 ilyen típusú járművet kaptak). Berlin arról állapodott meg Pozsonnyal, hogy Szlovákia területén műszaki kiszolgálóközpontot állítanak fel a Németország által leszállított fegyverek számára. Svédország egy 287 millió dollár értékű katonai támogatási csomagot jelentett be – ebben többek között légvédelmi rendszerek és a hozzájuk való rakéták találhatók (azt nem tették hozzá, hogy milyen típusú rendszerekről van szó). Az ukrán hadseregnek szánt új kanadai segélycsomag közel 400 millió dollár értékű lehet. Hollandia további 25 millió euró értékű katonai támogatást ígért a megtámadott országnak.

November 15-én, az ellenséges tömeges rakétatámadást kommentálva Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette: „az orosz terror nem korlátozódik Ukrajna határaira, orosz rakéták Lengyelországba is becsapódtak”, s a NATO területére kilőtt rakétákat eszkalációnak, illetve a kollektív biztonság elleni támadásnak értékelte. Ugyanezen a napon Dmitro Kuleba [ukrán] külügyminiszter tagadta azokat az orosz jelentéseket, melyek szerint ukrán légvédelmi rakéták hullottak volna Lengyelországra, s felszólította [a nyugati szövetségeseket], hogy az [ukrán] hadsereget lássák el F–15-ös és F–16-os repülőgépekkel, illetve légvédelmi rendszerekkel. Egy nappal később Olekszkij Reznyikov, a védelmi tárca vezetője arra mutatott rá, hogy a Lengyelországba csapódó orosz rakéták „azt a valóság[ot jelentik], melyre figyelmeztettünk”. Emlékeztetett arra, hogy Kijev többször is egy Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna létrehozását kérte, mivel Oroszország az EU- és NATO-tagállamok számára is veszélyt jelent. A délutáni órákban Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és védelmi Tanács titkára az incidens a „partnerekkel közös” kivizsgálására buzdított, illetve kérte, hogy biztosítsák az ukrán félnek a hozzáférést a robbanás helyszínéhez. Ezen túlmenően kifejezte készségét, hogy átadják a támadásban rejlő „orosz szál” bizonyítékait.

Szintúgy november 15-én az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma a Lengyelország területére becsapódott „állítólagos” orosz rakétákról szóló információkat olyan célzott provokációnak minősítette, melynek célja a helyzet eszkalálása. Kiemelték, hogy az orosz erők semmilyen támadást nem hajtottak végre az ukrán–lengyel határ közelében található célpontok ellen. A Szövetségi Tanács [Совет Федерации] nemzetközi bizottságának vezetője, Grigorij Karasin [Григорий Борисович Карасин] azt állította, hogy „a rakétabecsapódást követő lengyel hisztéria a nyugati politikusok fejében egyre fokozódó skizofréniáról árulkodik, mely veszélyes formákat öltött”.

November 14-én Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán Fegyeres Erők vezérkari főnöke Mark Milley tábornokkal, az USA [haderőnemei] vezérkari főnökei egyesített bizottságának elnökével folytatott telefonbeszélgetés során biztosította kollégáját, hogy a fronthelyzet stabil, és ellenőrzés alatt áll. Kiemelte, hogy az ellenség a Belarusszal közös határon végzett tevékenységét szoros figyelemmel kísérik, s hogy „pajzsot” építenek Ukrajna északról történő megvédésére. Egy nappal később Danilov rámutatott, hogy a Belarusszal közös határon emelt műszaki akadály jelenleg zajló kiépítése nem pusztán a katonai helyzet értékeléséből ered – számolni kell egy újabb, Belaruszból és Oroszországból jövő újabb migrációs hullámra is. [Danilov] kijelentette: a határ lezárása fontos az EU biztonsága számára, s emlékeztetett arra, hogy Lengyelország is tett hasonló lépéseket.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

  • Az ukrán energetikai infrastruktúra elleni újabb rakétatámadás az ellenállóképesség próbája volt. Visszaigazolta: a korábbi támadások után elvégzett ideiglenes javítások nem biztosítanak stabil áramszolgáltatást, s azt is megmutatta, hogy az esetlegesen kimerülő rakétakészlet egyelőre nem elég akadály az előtt, hogy [az oroszok] folytassák romboló tevékenységüket. Moszkva ismét demonstrálta, hogy a kritikus infrastruktúra elleni tömeges rakétatámadást retorzióként kezeli, és arra használja, hogy ezzel a fronthelyzet kedvezőtlen alakulását és/vagy a háború számára kedvezőtlen kimenetelét álcázza. Nyitott kérdés az ukrán légvédelem hatékonyságának növekedése azután, hogy az eltelt hetekben az első nyugati eszközöket (IRIS–T, NASAMS) átvették. Kijev szerint ezek a [rájuk kilőtt] rakéták akár 100 százalékát is lelőhetik – ezt azonban mindenekelőtt a leszállítandó rendszerek számának növelésére tett utalásként kell kezelni. Nagyon valószínű, hogy Oroszország – miután tisztában van az ukrán energetikai rendszer elleni támadások negatív következményeivel, így magával az állam működőképességével – meg fogja ismételni ezeket a támadásokat még annak a veszélynek az árán is, hogy egyes rakétatípusok készletei kimerülnek.
  • A Lengyelország területén bekövetkezett robbanás, melyre a kijevi hatóságok a NATO és az EU elleni közvetlen orosz támadásként tekintenek, [az ukránok] számára további hivatkozási alap lesz arra, hogy fokozzák a nyomást a nyugati szövetségeseken a modern fegyverek szállítása, illetve az Ukrajna feletti légtérzár vonatkozásában. Oroszország fokozott agresszivitását és annak hangsúlyozását, hogy [Moszkva] egy újabb „vörös vonalat” lépett át, Zelenszkij elnök és az ukrán diplomácia arra használja fel, hogy új megoldásokat keressen az USA és a NATO bevonására az ország védelmébe.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: Ukrán tűzoltók tüzet oltanak a kritikus infrastruktúrát ért orosz rakétatámadás után. Fotó: Ukrán Állami Katasztrófavédelem / AFP

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: OSW