Kijev a teljes áramkimaradás szélén – helyzetkép a 256. napon

·2022.11.07

A polgári lakosság szempontjából az egyik legrosszabb forgatókönyv, ha Kijevet evakuálni kell – 3,5 millió lakosról van szó. Az oroszok a Donbaszban támadnak, Herszonban beássák magukat. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 256. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Piotr Żochowski, Andrzej Wilk. Fordította: Zeöld Zsombor.

A képhez tartozó alt jellemző üres; valasz_elofizetoi_kampany_2000x558_k2-1.jpg a fájlnév

A legfontosabbak röviden:

  • Az ukrán energetikai infrastruktúra elleni tömeges orosz támadások a polgári lakosság szenvedésein túl a hadipari gyártó- és javítókapacitást is egyre jobban sújtják
  • A polgári lakosság szempontjából az egyik legrosszabb forgatókönyv, ha Kijevet evakuálni kell – 3,5 millió lakosról van szó
  • Az oroszok a Donbaszban támadnak, Herszonban beássák magukat
  • Szovjet eredetű fegyverek és lőszerek érkeznek Ukrajnába – a NATO-n belül kiemelt szerep jut a cseheknek és a bolgároknak, illetve a hollandoknak
  • A Pentagon elhúzódó háborúra számít, s erősíti a fegyverszállítási koordinációt
A háború jelenlegi állása (forrás: Militaryland.net)

Részletes helyzetkép:

Az ukrán hatóságok arra figyelmeztetnek: az energetikai infrastruktúra rombolása egyre gyakrabban okozhat áramkimaradásokat. November 5-én Vitalij Klicsko, Kijev főpolgármestere nem zárta ki, hogy a fővárosban – ahol jelenleg kb. hárommillió lakos ([köztük] 350000 belső menekült) él – rendszeresen nem lesz áram, fűtés és víz. Klicsko a lakosokhoz fordult: vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy ideiglenesen kiköltöznek a fővárosból olyan épületekbe, melyek saját fűtéssel és vízvételi lehetőséggel rendelkeznek. Egy nappal később a főpolgármesteri hivatal hivatalnokai nem zárták ki a város kiürítését abban az esetben, ha az energetikai rendszer teljes mértékben megsemmisül. Ugyanezen a napon [Volodimir] Zelenszkij elnök bejelentette: több mint 4,5 millió felhasználót kapcsoltak le a villamosenergia-hálózatról – az esetek többségében ez Kijevet és a főváros térségét érintette. November 7-én reggeltől tervezett módon kezdődött meg a villamosenergia vészhelyzeti kikapcsolása hét – Kijev, Csernyihiv, Cserkaszi, Zsitomir, Szumi, Harkiv és Poltava – megyében, illetve a fővárosban.

A legújabb, rakéták és drónok felhasználásával végrehajtott orosz támadások az ukrán védelem hátában található városokban lévő energetikai és ipari infrastruktúrára koncentrálódtak: létesítmények semmisültek meg Dnyipro városában, Zaporizzsjában és az attól keletre található Viljnjanszkban [Вільнянськ], illetve Kramatorszkban és a Donyeck megyében fekvő Pokrovszkban. A harcérintkezési vonal mentén mindkét fél folytatta az ellenséges állások elleni tüzérségi támadást és bombázást; az oroszok Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásait is célba vették. A Pentagon becslései szerint az ukrán hadsereg naponta négy-hétezer tüzérségi lőszert lő ki, az oroszok közel húszezret használnak fel.

Az orosz erők újfent gyakrabban támadnak azután, hogy Donyeck megye északkeleti részén több napig korlátozták aktivitásukat. A Bahmut és környéke elleni támadásokat a védők visszaverték, ahogy a Sziverszk irányában, illetve a Horlivkától északra lévő ukrán állások áttörésére tett újabb [orosz] kísérleteket is. Az oroszok nem hagynak fel a Donyeck városától északra és keletre, illetve a Vuhledartól keletre indított támadásokkal [sem], s támadáskísérleteket hajtottak végre a Limantól keletre található ukrán állásokkal szemben is. Elszigetelt támadásokra került sor Harkiv megye ukrán–orosz államhatár menti részében, illetve – hónapok óta először – Zaporizzsjától délre is. Az ukrán egységek Harkiv megye közigazgatási határán, illetve a Herszontól északra található orosz állások ellen hajthattak végre újabb támadáskísérleteket. Az oroszok Herszon megyében, a Dnyeper folyó mindkét partján folytatják védállások kiépítését – a jobbparton állítólag 20–25000 katonát hátrahagyva.

Az Egyesült Államok újabb Ukrajnának szánt, 400 millió dollár értékű katonai segélycsomagot jelentett be – ebben a cseh hadsereg készleteiből 45 darab T–72-es harckocsi, 250 darab M1117 páncélozott gépjármű, 40 darab páncélozott folyami járőrhajó, illetve 1100 Phoenix Ghost drón található. Az amerikaiak végül a hollandokkal közösen finanszírozhatják annak a 90 cseh T–72-es harckocsinak a felújítását, melyből huszonhat decemberben Ukrajnába érkezik. A Pentagon tájékoztatása szerint Ukrajna számára a katonai támogatás megfelelő szintjének fenntartása céljából létrehozták a szövetségesek tevékenységének koordinálását végző „SAGU” (Security Assistance Group of Ukraine) csoportot: ez az Európába telepített amerikai csapatok Wiesbadenben lévő székhelyén működő parancsnoki struktúra része lesz.

Donbaszban megint erős harcok folynak, többek közt Bahmut körül, amelynek külvárosait elérték az oroszok (forrás: Militaryland.net)

Olekszij Reznyikov [ukrán] védelmi miniszter tájékoztatást adott a fegyverzet és katonai felszerelés három szintből álló konzerválási és javítási rendszerének felállításáról. Az első szint a szervizelési és (kis)javítási munkálatok – ezeket a harctérségekben tevékenykedő egységek szervezik meg. A második szint a közepes nehézségű javítási munkálatok – ezeket az országban található vállalatok végezhetik. A harmadik szint a komplex, alkatrészcserére is kiterjedő (nagy)javítás (beleértve ebbe az elektronikai javítást is), melyet Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában végezhetnek. Reznyikov szintén bejelentette, hogy az UkrOboronProm állami konszernbe tartozó vállalatokban elindították a szovjet eredetű 122mm-es és 152mm-es tüzérségi lőszerek, illetve 120mm-es aknagránátok gyártását – jelenleg az ukrán lőszer harci körülmények közötti tesztelése folyhat, a teljeskörű gyártás pár hónap múlva indulhat el. [A miniszter] Brazíliához fordult, hogy biztosítson Kijevnek a Németország által átadott Gepárd légvédelmi lövegekhez 35mm-es lőszert; [a dél-amerikai ország] ezt svájci licensz alapján gyártja.

Támadnak az oroszok Donbasz déli részén is, ahol Donyeck külvárosaiban próbálják meg áttörni az ukrán állásokat (forrás: Militaryland.net)

November 4-én Vlagyimir Putyin aláírta azt a törvényt, mely lehetővé teszi, hogy a bűncselekmények elkövetéséért elítélt állampolgárokat besorozzák a hadseregbe. A dokumentumban pontosítják azokat a kivételeket (többek között hazaárulás, kémkedés, szélsőséges tevékenység), melyek kizárják [ezen személyek] mozgósítás[á]t. Putyin szerint a „részleges mozgósítás” keretében a hadseregbe 318 ezer főt soroztak be – közülük 49 ezren vannak már a fronton. Ugyanakkor az ún. Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin bejelentette: a kurszki és belgorodi oblasztyokban önkénteseket kiképző központokat nyitottak. Kiemelte, hogy a projektet/beruházást a szervezet „saját forrásból” finanszírozza, s azt javasolta: a vállalkozások dolgozóik 25 százalékát küldjék önkéntes szolgálatra.

Mariupol megszálló adminisztrációjának új vezetője Dmitrij Berdnyikov – Jakutszk és Irkutszk korábbi polgármestere – lett. Kijev szerint a személyi változások a megszálló hatóságok belső leszámolásainak eredményei: Konsztantyin Ivascsenkót, a város eddigi polgármesterét a Moszkva által átutalt alapok elsikkasztásával gyanúsítják. Mariupolban kb. százezer ember lehet rendszeres áram-, víz- és gázszolgáltatás nélkül.

Kijev szerint az ország déli részének megszállt területein az ellenség még intenzívebben szűri a lakosságot annak érdekében, hogy megtalálják az ukrán diverzánstevékenység támogatóit. Az őrizetbe vetetteket a Nova Kahovkában és (a Herszon megyében található) Csaplinkában [Чаплинка] lévő gyűjtőtáborokba szállítják, ahol kihallgatják őket, és megpróbálják rájuk bizonyítani, hogy tagjai az ellenállásnak.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

  • Mivel az oroszok szisztematikusan rombolják az energetikai infrastruktúrát, az áramszolgáltatásban egyre gyakoribbá váló kimaradások hatalmas kihívást jelentenek az ukrán hatóságok számára. Az időszakos és tartós energiakimaradások próbára teszik a[z ukrán] társadalom ellenállóképességét és a polgári védelmi rendszert. Az áram-, víz- és fűtéshiány perspektívája arra kényszeríti a hatalmon lévőket, hogy felkészüljenek a „sötét fogatókönyvre” – beleértve ebbe Kijev lakosainak evakuálását is. Szükséges olyan települések kijelölése, ahol a nagyvárosok lakosai túlélhetik a telet: ezen [helységek] kisebb mértékben függenek a víz- és a fűtési hálózattól, vagy kellő számú áramfejlesztő aggregátorral rendelkeznek. Az EU-s országokba történő menekülés növekedése is valószínűnek tűnik.
https://twitter.com/SprinterMonitor/status/1589383680320884736
  • A felszerelés háromszintű, Reznyikov által bejelentett konzerválási és javítási rendszerét az eltelt hónapokban kialakított gyakorlat leírására tett kísérletként kell tekinteni. Az ukrán hadipar nagyrészt megsemmisült, s az újraindítására tett kísérleteket megnehezíti az a tény, hogy a központi üzemek olyan városokban (Harkiv, Dnyipro, Krivij Rih, Mikolajiv, Zaporizzsja) voltak, melyek jelenleg a harctevékenység közvetlen hátában találhatóak. A fegyverzet, illetve a katonai felszerelés szervizelésének és javításának megszervezését egyre jobban megnehezíti a folyamatos villamosenergia-ellátás hiánya. A Reznyikov által bemutatott rendszer az ország aktuális lehetőségeinek reális értékelésére alapul – Ukrajna azonban nincs abban a helyzetben, hogy saját maga gyártson lőszert. (A miniszter által bemutatott rendszerben a legösszetettebb munkákat Kijev szövetségesei végeznék el; az országban valószínűleg egyetlen egy olyan üzem sem működik, mely lehetővé tenné összetett javítások elvégzését.) Ugyanekkor nem lehet kizárni, hogy a szövetségesektől (különösen attól a Bulgáriától, mely a NATO-ban a szovjet kaliberű lőszerek gyártása területén központi szerepet játszik) beszerzett anyagokból és alkatrészekből összeállított lőszerek végső összeszerelését végző gyártósorokat felállítják. (Az elmúlt napokban Szófia arról döntött: katonai támogatást nyújt Kijevnek.)

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: sötétségbe borult kijevi utca október 31-én (Maxym Marusenko / NurPhoto via AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: OSW