Hadiállapot Ukrajna elcsatolt területein – helyzetkép a 237. napon
A harkivi fronton az oroszok kis sikert értek el, Bahmutnál pedig a városhoz közelednek. Megélénkült az ukrán aktivitás a déli, zaporizzsjai fronton – ennek akár stratégiai jelentősége is lehet. A németek magasabb fokozatra kapcsoltak a fegyverszállításban, az oroszokhoz majd’ kétezer iráni drón érkezhetett. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 237. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Piotr Żochowski, Andrzej Wilk. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- A harkivi fronton az oroszok kis sikert értek el, Bahmutnál pedig a városhoz közelednek
- Megélénkült az ukrán aktivitás a déli, zaporizzsjai fronton – ennek akár stratégiai jelentősége is lehet
- A németek magasabb fokozatra kapcsoltak: úgy küldtek felszerelést más európai országokba, hogy a címzett ország cserébe posztszovjet haditechnikát tud Ukrajnába küldeni
- Majd’ kétezer iráni drón érkezhetett az oroszokhoz – a NATO erre válaszlépést jelentett be
- Putyin hadiállapot bevezetését rendelte el az Ukrajnától elcsatolt területeken
- Szergej Szurovikin megvádolta Kijevet, hogy tömeges rakétatámadást készít elő a Kahovkai-víztározó gátja ellen; a gát mögött közel tíz balatonnyi (!) vízmennyiség található
Részletes helyzetkép:
Az orosz erők északról Avdijivkához, délnyugatról pedig Bahmuthoz érkeztek, de sikertelenül fejeződtek be az ezt követő támadásaik, melyeket Bahmut déli és keleti külvárosában, Bahmutivka térségében, Horlivkától északra és nyugatra, illetve a Donyeck városától nyugatra található kiszögellésben indítottak.
Az ukrán erők a Sziverszktől délkeletre és északkeletre indított támadásokat is visszaverték. Harkiv megyében az Ukrajna által szeptemberben visszaszerzett területeken nőtt az orosz támadótevékenység intenzitása: támadásokra került sor Kupjanszktól délkeletre és északra (itt az orosz támadók kis sikert értek el), illetve a Kupjanszk és az ukrán–orosz államhatár között fekvő Volcsanszktól [Вовчанськ] keletre. Herszon megyében, Davidiv Brid falutól délre sikertelenül érhetett véget az orosz állások áttörésének céljából indított ukrán támadás.
Az oroszok új erőket állíthatnak fel Luhanszk és Herszon megyében. A Herszonban lévő orosz katonák létszámát 20–25 ezerre becsülik – azonban ezek az egységek demoralizáltak lehetnek, és nem mutatják a harckészültség jeleit. Az oroszok rögtönzött átkelőt építettek ki a Dnyeper folyón lévő, megsérült Antonovszki híd alatt, s ezt az ukrán erők már támadhatták is. Orosz források pár tízezer főre becsülik a Herszon megyében található ukrán erősítés nagyságát. Az ukrán erők Zaporizzsja megyében is növelték aktivitásukat – ide nagy számban telepítettek át drónokat. A Zaporizzsjától délre található frontvonalon megnőtt az ukrán diverzáns–felderítőcsoportok aktivitása. Legnagyobb valószínűség szerint az ő tevékenységük nyomán történtek robbanások a Krímben Dzsankojban [Джанкой] és Szevasztopolban, a belbeki repülőtér [Аэропорт “Бельбек”] térségében, illetve az oroszországi Belgorodban.
Az oroszok Ukrajna több térségében folytatják a kritikus energetikai infrastruktúra elleni támadásokat: ezek céljai (gyakran többször) Kijev, Harkiv, Dnyipro, Kamjanszke [Кам’янське], Krivij Rih, Mikolajiv, Odessza, Zaporizzsja, Zsitomir; illetve a Hmelnickij, a Vinnicja és a Dnyipropetrovszk megyékben található létesítmények voltak. Az ukránok arról tájékoztattak, hogy lelőtték a támadásokban [felhasznált] rakéták egy részét, illetve a kamikázedrónok többségét. Mindkét fél tüzérsége és légiereje a teljes harcérintkezési vonal mentén folytatta ellenfele állásai és azok háta elleni támadásokat. Mindezeken kívül az oroszok a Szumi és (kisebb mértékben) a Csernyihiv megye államhatár menti járásait lőtték tüzérséggel, illetve bombázták.
Az ukrán katonai hírszerzés vezetőjének, Kiril Budanov ezredesnek bejelentése szerint 1750 darabot tett ki az Oroszország által megrendelt iráni kamikázedrónok első szállítmánya. Az ukrán [légvédelmi] rendszerek a támadásokban felhasználandó drónok „közel 70 százalékát” lőhetik le (korábban a[z ukrán] Légierő a védelem hatékonyságát 85 százalékra becsülte). Budanov azt is kijelentette, hogy ezen drónok importja az Iszkander-rendszerek kimerüléséről árulkodik – ezek készlete a biztonságosként meghatározott minimum 30 százalékos szint alá, 13 százalékos szintre csökkenhetett. A Légierő parancsnoksága hozzátette: szeptember 13-a (ekkor jegyezték fel az első iráni eredetű kamikázedrón lelövését) és október 19-e között a védők 223 Shahed–136-os – Oroszországban Geran–2 [Герань-2] néven hadrendbe állított – kamikázedrónt semlegesítettek. Korábban Olekszij Reznyikov védelmi miniszter arról tájékoztatott, hogy az oroszoknak kevesebb mint háromszáz iráni drónjuk maradt.
Október 18-án Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentette, hogy Ukrajnának olyan rendszereket adnak át „az elkövetkező napokban”, melyek alkalmasak az iráni drónok elleni harcra – zavaróállomások „százairól” van szó. Németország Ukrajnának öt darab „Bergepanzer 2” műszaki mentőjárművet; 167 000 darab, kézifegyverhez való lőszert; 7 meg nem nevezett pontonrendszert; téli egyenruhát és fűtőfelszerelést adott át. (Berlin a mostani szállítmánnyal együtt augusztustól kezdve tíz „Bergepanzer 2”-t szállított le.) Október 16-án Görögországnak elkezdték leszállítani a német Marder gyalogsági harcjárműveket (hat darabot küldtek, további 14-et október 21-ig adhatnak át – illetve egy nem pontosított, későbbi időpontig pedig még újabb húszat) – ezekért cserébe Athén 40 szovjet BMP–1-est szállíthat le Kijevnek.
Október 19-én Vlagyimir Putyin aláírta „A hadiállapot a Donyecki Népköztársaság, a Luhanszki Népköztársaság, a Zaporizzsja és Herszon megyék területén történő bevezetéséről” szóló rendeletet – ennek indoklásában hivatkoznak a 2022. január 30-án elfogadott, „A hadiállapotról” szóló törvényre, mely agresszió visszaverésének céljából megengedi [a hadiállapot] bevezetését Oroszország területének egy részén. [Putyin] arra utasította az orosz miniszterelnököt, hogy hozzon létre a hadiállapot alá helyezett területek működésének megszervezésével és a „különleges katonai művelet” biztosításával foglalkozó különleges, tárcaközi koordinációs tanácsot. Az orosz elnök felszólította a Védelmi Minisztériumot és más tárcákat is, hogy három nap alatt terjesszék be a hadiállapot alatt álló területen végrehajtandó terveiket. Putyin elmondta: a hadiállapotról szóló döntés reakció a Kercsi-híd és az Oroszországi Föderáció (OF) kritikus infrastruktúrájának egyéb létesítményei ellen végrehajtott ukrán „terrortámadásokra”. Ugyanakkor a Kreml nem döntött úgy, hogy az Ukrajnával határos oblasztyokban vagy a megszállt Krímben hadiállapotot vezet be.
Október 18-án az OF Fegyveres Erői a „különleges katonai műveleti” zónában tevékenykedő Csoportösszevonásának parancsnoka, Szergej Szurovikin interjút adott, melyben elismerte: a fronthelyzet feszült, az ukrán erők pedig nem hagynak fel az orosz állások támadásával. Bejelentette, hogy a saját veszteségek minimalizálásának céljából a támadás [sic!] tempóját lassítják, továbbá lépéseket hoznak a harcoló erők és katonai egységek számának növelésére, újabb tartalékok bevetésére, illetve a védelmi állások megerősítésére a teljes frontvonal hosszán. Szurovikin, aki továbbra is betölti az Orosz Légi- és Űrerők parancsnoki tisztét, nagy jelentőséget tulajdonított a katonai, illetve a kritikus infrastruktúra létesítményei ellen végrehajtott légitámadások és a harci drónokkal folytatott támadások folytatásának, a Herszon környékén lévő helyzetet pedig nehéznek nevezte. A tábornok elismerte: az ukrán rakétatámadások következtében megsemmisültek a Dnyeper folyón átívelő infrastrukturális létesítmények és kommunikációs–logisztikai útvonalak, Kijevet pedig azzal vádolta meg, hogy tömeges rakétatámadást készít elő a Kahovkai vízerőmű gátja ellen. A fentieken kívül leszögezte: prioritást élvez a polgári lakosság zökkenőmentes evakuálása a Dnyeper bal [keleti] partjára – míg a Herszon megtartásáról szóló tervek a taktikai helyzet alakulásától fognak függeni. A megszálló hatóságok úgy becsülik, hogy az evakuáció körülbelül ötven-hatvanezer embert érint. Szurovikin azt is jelezte: a politikai cél egy olyan helyzet megteremtése, melyben Ukrajna „a Nyugattól és a NATO-tól független lesz”, és Oroszországgal baráti állammá válik.
Október 19-én a belorusz védelmi tárca újabb alkalommal tagadta az állítólagos mozgósításról szóló információkat, de elismerte: a katonai bizottságok folytatják a katonai szolgálatra alkalmas személyek „rutinregisztrációját”, a mozgósítási képesség ellenőrzését szolgáló tevékenység pedig az év végéig befejeződik. Az ukrán Vezérkar értékelése szerint Belaruszban rejtett mozgósítás zajlik a tartalékosok időszakos, katonai gyakorlótereken zajló kiképzésének ürügyén, s nagy jelentőséget tulajdonítanak további harckocsizószemélyzet és légvédelmi rakétarendszer-üzemeltetők kiképzésének.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A felek közleményeiből az derül ki, hogy a Herszonért folyó, közelgő csata az egyik legnehezebb és politikai szempontból legfontosabb ütközet lesz a háború kitörése óta. Az oroszok lépései arról árulkodnak, hogy a várható ukrán támadást nem pusztán katonai eszközökkel akarják megnehezíteni. A lakosság tömeges kitelepítése Herszon megyéből a civilek lemészárlásához vezethet – abban az esetben, ha Kijev abban a pillanatban hoz döntést a támadás megindításáról, amíg az tart. Szurovikin felvetése, hogy az ukrán hadsereg megsemmisíti a Kahovkai víztározó gátját (ennek következtében víz alá kerülne Herszon megye jobb, vagyis nyugati parti, jelenleg az oroszok által megszállt terület nagy része, a várost magát is beleértve) azt engedi feltételezni, hogy maga Moszkva sem zárja ki a gát felrobbantását – Kijevet megvádolva az elkövetéssel. Az orosz erők a Dnyeper balpartjára történő visszavonása és jelentős ukrán erők a jelenleg megszállt területre történő bevonulása után utóbbiak csapdába kerülhetnek. [Ford. kieg.: csak az arányok kedvéért – a Kahovkai-víztározó térfogata 18,2 km3, a Balatoné pedig 1,9 km3.]
- Azok a potenciális problémák, melyekkel az ukrán hadseregnek egy Herszon visszafoglalásáról szóló döntés esetén foglalkoznia kellene, kiegészítve a felderítő- és logisztikai tevékenység fokozásával illetve a Zaporizzsja megyében található orosz hátország pusztításával, megengedi annak feltételezését: Kijev nem zárja ki azt, hogy ténylegesen Zaporizzsja megye lesz a támadás fő iránya. Ez nem pusztán akkor fordulhat elő, ha Herszon megyében az ukránok sikertelenek lesznek – a Herszon előtt elterülő területen végzett tevékenység a fő támadás igazi céljának elfedését is szolgálhatja. Ezen város visszafoglalásának ugyan nagy politikai jelentősége lenne, de Ukrajna számára nem eredményezne semmilyen jelentős, stratégiai természetű nyereséget – [ezzel szemben] Melitopolnak mint csomópontnak az elfoglalása a szárazföldön újfent elvágná a Krímet az Oroszországgal való [közvetlen] kapcsolattól. Ez a siker, a Kercsi-szoroson átvezető híd megrongálása után a félszigetre történő átjutás megnehezedésével együtt, jelentősen megkönnyíteni az ukrán hadseregnek a félsziget visszaszerzését érintő további lépéseit – így pedig a Donbaszra korlátozódhatna a viszonylag hatékony megszállás kiterjedtsége.
- Az Oroszország által (a Krímen kívül) megszállt területeken a hadiállapot bevezetése annak a korábbi döntésnek a következménye, mely ezeket a közigazgatási határaiknak megfelelően annektálta. Ennek következménye, hogy e formálisan „orosz” területek egy részét Ukrajna ellenőrzi, s ezek területén harci cselekmények zajlanak – ez utóbbiakra Putyin mint közvetlen agressziós cselekményekre tekintett. Mindez azt jelenti, hogy az orosz hadsereg jövőbeni lépései az ország déli és keleti részén az ukrán erők állásainak áttörésére koncentrálódnak. Nem kizárt azonban, hogy Oroszország – ezeken a területeken sikert akarván elérni – úgy dönt: más [támadási] irányokban is tevékenységet folytat.
- Szurovikin nyilvános nyilatkozata arról tanúskodhat, hogy revideálják az orosz védelmi tárca jelenlegi tájékoztatási politikáját – ez a napi fronthelyzetet felületesen leíró közleményekre alapul. A nyilatkozat célja az lehet, hogy megerősítse a tábornok önállóságát a további, ukrajnai harctevékenység tervezésében és végrehajtásában. Annak beismerése, hogy az ukrán támadások visszaverésével nagy problémáik vannak, [a tábornok] burkolt módon Herszon feladásának lehetőségét sugallhatta, a légierő tevékenysége jelentőségének kiemelése pedig az Ukrajna területe elleni légitámadások fokozásának előhírnöke lehet, beleértve ebbe a bombázásokat is.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: A fronton harcoló ukrán tank legénysége az ukrajnai Donyeck megyei Bahmutban 2022. október 19-én. (fotó: Wolfgang Schwan / Anadolu Agency via AFP)
