Herszon ostromára készülnek az ukránok – helyzetkép a 235. napon

·2022.10.17

Hamarosan megkezdődhet a Herszon felszabadítását célzó művelet, az oroszok már elkezdték a civil lakosság evakuálását. Putyin bejelentette, hogy október végén befejeződik a részleges mozgósítás. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 235. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

  • Bahmut védelmében az ukránok saját tartalékot is bevonhatnak; a leghevesebb harcok ezen a fronton zajlanak
  • Az oroszokkal kollaboráló herszoni helyi hatóságok elkezdték a polgári lakosságot evakuálni; a közeljövőben elindulhat a Herszon visszafoglalását célzó ukrán művelet
  • Az oroszok ellenlépésként Belaruszba telepítenek erőket
  • Putyin bejelentette, hogy október végén befejeződik a részleges mozgósítás; a művelet során alapvető (többek között etnikai) problémák és feszültségek jöttek felszínre
  • Az ukránok szerint az oroszok a rakéta- és manőverező robotrepülőgép-készleteik nagyobb részét elhasználták
A háború állása a 235. napon (forrás: Militaryland.net)

Részletes helyzetkép:

A leghevesebb harcok Bahmut és a vele északkeletről határos Szoledar térségében folynak. A források egy része szerint az ukrán erők elkezdtek tartalékokat telepíteni a városba, hogy megerősítsék a védelmét. Az orosz hadsereg továbbra is ellenáll Donyeck megye északkeleti részében, a Zserebec folyó vonalán, visszaverve az ukránok átkelési kísérleteit. Az ukrán egységek visszaverhették 1) a Sziverszktől délkeletre; 2) Horlivka északnyugati külvárosában; illetve 3) a Donyecktől nyugatra található beszögellésben végrehajtott orosz támadást. Nemhivatalos források szerint Herszon megyében az ukránok sikertelen támadást hajtottak végre az orosz védvonal ellen Davidiv Brid és Dudcsani [Дудчани] között.

Az oroszok továbbra is Bahmutot támadják, itt folynak most a leghevesebb harcok (forrás: Militaryland.net)

Az oroszok rakéták és drónok felhasználásával folytatják az energetikai infrastruktúra elleni támadásaikat. Október 17-én reggel Kijevet öt kamikázedrón támadta; az oroszok csapásokat mértek a Kijev megyében fekvő Dmitrivkára [Дмитрівка], Harkivra, Mikolajivra, Odesszára és Zaporizzsjára is. Az energetikai infrastruktúra létesítményei ellen Dnyipropetrovszk és Szumi megyékben is végrehajtottak támadásokat – az ezekben részt vevő drónok többségét, illetve a rakéták egy részét [az ukránok] lelőtték.

Délnyugaton az ukrán erők egyre közelebb jutnak Herszon városához (forrás: Militaryland.net)

Az orosz tüzérség és légierő a harcérintkezési vonal mentén, illetve Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásaiban is folytatja az ukrán hadsereg állásai és azok háta elleni támadásokat: Nikopolt és a város környékét, illetve a frontvonalon lévő Orihivet [Оріхів; Zaporizzsja megye] és Bahmutot folymatosan támadják.

A Donyeck megyében található Kosztjantinivka [Костянтинівка] és az ocsakivi [Очаків] kikötői infrastruktúra szintén támadások célpontjává vált. Az ukrán fél elsősorban az orosz erők Herszon és Luhanszk megyében fekvő állásait és azok hátát támadta, illetve az eltelt napokban Zaporizzsja megyében is növelte a tüzérségi támadások és bombázások intenzitását. Az ukrán erők Donyeckben az orosz közigazgatásnak helyet adó épületeket is lőtték. Ismét ukrán diverzánscselekményeket jelentettek a melitopoli repülőtér környékéről, illetve Bergyanszk közeléből.

Október 17-én az Európai Unió külügyminiszterei hivatalosan is döntést hoztak egy katonai támogató művelet elindításáról (EU Military Assistance Mission) – ennek költségeit két évre százmillió EUR értékben határozták meg. A művelet keretében közel tizenötezer ukrán katonát képeznek ki (tizenkétezer számára alapkiképzést, illetve 2800 számára szakirányú kiképzést biztosítva). Németország bejelentette, hogy területén ötezer katonát fognak kiképezni – további tízezret pedig valószínűleg Lengyelországban. Két nappal korábban Emmanuel Macron elnök jóváhagyta azt a tervet, melynek keretében Franciaországban kétezer ukrán katonát képeznek ki. Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter azt is megerősítette: az ukrán félnek Crotale légvédelmi rendszereket adnak át – ebből egy üteget a következő két hónap során fognak leszállítani Ukrajnába (miután a használatára való kiképzés befejeződött).

Az új (2021 augusztusa óta a huszonharmadik) amerikai, 725 millió dollár értékű katonai segélycsomagban többek között a HIMARS-kilövőkhöz való rakéták (köztük GMLRS-rakéták), 23000 darab 155 mm-es tüzérségi lőszer, 500 darab (valószínűleg М982 Excalibur típusú) precíziós tüzérségi lőszer, 5000 darab, 155 mm-es RAAM (Remote Anti-Armor Mine; ford kieg.: egy kazettás elven működő lőszerről van szó: tüzérségi eszközzel a lőszert kilövik, amiből szórt aknatelepítéssel, még a levegőből lehet kiszórni páncéltörő aknákat – ld. tweet) lőszer, ötezer páncéltörő fegyver, AGM–88 HARM radarelleni rakéta, több mint kétszáz HMMWV [High Mobility Multipurpose Wheeled Vehicle, „Humwee”] terepjáró található. Németország Ukrajnának 16 darab, a Leopard 1-es harckocsi alvázára épített „Biber” („Hód”) hídvető harckocsit adott át, Norvégia pedig 17000 szovjet típusú, 122 mm és 155 mm kaliberű tüzérségi lőszert kíván vásárolni (ezek [beszerzési] forrását nem közölték).

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint az oroszok Ukrajnában a rendelkezésre álló ballisztikus rakétáik és manőverező robotrepülőgépeik több mint kétharmadát felhasználták. Február 24-én ezekből összesen 1844 rakéta állt rendelkezésükre (900, szárazföldön állomásoztatott „Iszkander” rendszer, 500, tengeri indítású „Kalibr” rendszer, illetve 444 H–101 és H–505 légi indítású rendszer). Október 12-én Moszkva arzenáljában 609 rakéta lehetett (124 Iszkander és 272 Kalibr rakéta, illetve összesen 213 H–101-es és H–555-ös manőverező robotrepülőgép). Az oroszok ezenkívül még közel 300 iráni kamikázedrónnal rendelkezhetnek. Az ukrán védelmi tárca által elkészített listán nem szerepelnek az orosz hadsereg által használt más típusú eszközök (mindenekelőtt az összesen tizenpár különböző típusú manőverező robotrepülőgép), illetve a február 24-ét követően esetlegesen legyártottak sem.

Október 16-án az ukrán vezérkar megerősítette: az ország déli részén az ukrán hadsereg aktivitása azt eredményezte, hogy az oroszok megkezdték a közigazgatásban dolgozók és a közigazgatási vagyon Herszon városából a Krímbe történő evakuálását. Október 13-án a Herszon megye annektált részének kollaboráns képviselői bejelentették, hogy az ukrán Fegyveres Erők megkezdték a Herszon elleni támadást, és Moszkvához fordultak, segítséget kérve a lakosság kimenekítéséhez. Az ún. Luhanszki Népi Milícia képviselője szerint az ukrán hadsereg Kreminna [Кремінна] és Szvatove [Сватове] irányába is támadást készít elő – erre október 18. és 20. között kerülhet sor.

Belaruszba telepítik azokat az első orosz egységeket, melyek az október 9-étől kezdve felállított, Orosz-Belarusz Regionális Csapatösszevonása (RCSÖ) keretébe tagozódnak be. A belorusz védelmi tárca tájékoztatása szerint az orosz komponens körülbelül kilencezer, körülbelül 170 harckocsival, maximum 200 gyalogsági harcjárművel, illetve maximum 100 (tarack)ágyúval és aknavetővel felszerelt katonából állhat. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy milyen típusú egységeket fognak áttelepíteni – azonban a megadott katonák létszámát alapul véve feltételezhető:

  • egy olyan csapatösszevonást hoznak létre, mely minimum két dandárnak vagy – a biztonságért felelős alegységek potenciáljától függően – két szárazföldi ezrednek felel meg;
  • megerősítik a légierőt (köztük pilóta nélküli harci repülőgépekkel felszerelt egységekkel).

Az orosz hadsereg Belarusztól továbbra is kap hadianyagot: október 11-étől kezdve az ottani raktárakból Oroszországba minimum 67 darab T–72A harckocsit szállítottak át.

Október 15-én az ENSZ mellé rendelt orosz delegáció helyettes vezetője, Konsztantyin Voroncov bejelentette, hogy Oorszország azt tervezi: Belarusznak Iszkander–M, két darab kilövővel ellátott rakétarandszereket ad át, s fontolgatja, hogy a belorusz SzU–25-ös repülőgépeket nukleáris fegyver hordozására teszi alkalmassá. A döntést egyfelől a NATO nukleáris infrastruktúrája keletre településének lehetőségével, másfelől Lengyelország azon szándékaival indokolta, hogy [az ország] „már több éve kinyilvánította, hogy a nukleáris [komponenshez] teljes mértékben csatlakozni akar”. Hozzátette, hogy jelenleg „sem a belorusz rendszerek nukleáris robbanófejekkel való felszerelése, sem ilyen robbanófejek Belarusz területére történő áttelepítése sincs tervben”.

Október 14-én Aljakszandr Lukasenka megerősítette: Belaruszban „terrorellenes művelet” kezdődött – a lépés egyik következménye, hogy a Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának állományát militarizálják. A minisztériumi dolgozók egy része lőfegyvert kapott; kiképzésben részesülnek arra az esetre, ha harci cselekmények kezdődnének, illetve felfrissítik a harcok által veszélyeztetett területeken élő lakosság kimenekítését célzó terveket. Az ukrán határőrség értékelése szerint az [ukrán–]belorusz határon a helyzet továbbra is feszült, azonban nem észleltek változást az államhatár szomszédságába telepített egységek tevékenységének jellegében.

Október 15-én Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy az ország területén végrehajtott részleges mozgósítás október végével befejeződik – szeptember 21-étől kezdve az elérni kívánt háromszázezres létszámból 222 ezer főt sikerült regisztrálni. Körülbelül 33000 mozgósított már a katonai egységek állományában van, s tizenhatezret már a frontra irányítottak. Az orosz elnök elvetette az általános mozgósítás lehetőségét, és bírálta a katonai hatóságok „ostobaságát” – ezek hozzá nem értő módon, elavult adatbázisok felhasználásával kezdték meg a mozgósítási terv végrehajtását.

Szerhij Najev, az ukrán hadsereg egyesített erőinek parancsnoka Putyin szavaira válaszul bejelentette: új egységeket állítanak fel – ezek segítségével átcsoportosításokat lehet végrehajtani, s támadóműveletre lehet felkészülni. Úgy értékelte, hogy az oroszok számára mozgósítással elérhető erőforrás kb. kétmillió fő – olyan személyekről van szó, akik nemrég szereltek le a hadseregből, s akik rendszeres időközökben megtartott kiképzésben vettek részt. Najev az orosz mozgósítási tartalék egészét körülbelül 29 millió főre becsülte.

Oroszországból további hírek érkeznek a mozgósítási terv végrehajtásával kapcsolatos problémákról. Szaratovban a mozgósítottak egy részét előzetes kiképzés nélkül küldik a frontra, a behívottakat pedig néhány napig vasúti raktárakban tartják őrizet alatt. Mindez a katonák személyi- és alapfelszerelésében meglévő hiányosságokat jelzi: nem állnak rendelkezésre sisakok és golyóálló mellények, a katonák saját zsebükből fizethetik hálózsákjaikat, illetve a téli ruházat egyes elemeit. Október 15-én a Nyugati Katonai Körzet egyik katonai gyakorlóterén lövöldözés tört ki, melyben tizenegy ember meghalt, tizenöten pedig megsebesültek. Az incidens körülményei a [katonai] szolgálatra behívottak elégtelen ellenőrzéséről, a behívottak nem megfelelő pszichés állapotáról, illetve a kiképzőtáborokban uralkodó rossz fegyelmi körülményekről árulkodnak (például nemzetiségi konfliktusok alakulnak ki, vagy a frontra való kiküldés elleni lázadás jelei mutatkoznak).

Az OSW szakértőinek kommentárja:

  • Mindkét oldal jelentéseiben egyre többet lehet olvasni az ukrán Fegyveres Erők soron következő támadó akciójáról – ez a közeljövőben lehet, hogy megkezdődik (vagy a tevékenység intenzívebbé válik). Ezek között az offenzív műveletek között a legfontosabb Herszon visszavétele és az orosz hadsereg kiűzése a Dnyeper jobb partjáról. Az oroszok által megkezdett evakuáció arra utalhat, hogy mindkét fél készül az összecsapásra. Ez azonban nem azt vetíti előre, hogy az orosz hatóságok a megye [általuk megszállva tartott] részét tervezetten ürítenék ki. Feltételezhető, hogy minimalizálni akarják a Dnyeperen átvezető átkelők [hidak és kompátkelők] polgári lakosság általi használatát – egy Herszon bevételét célzó csata esetében ezen útvonalak védelme kulcsfontosságú lesz a hátországgal való kapcsolat fenntartásához. Az ukrán csapatok közelgő támadását az is alátámasztja, hogy az agresszor csapatösszevonásának ereje (még a Herszon megyébe vezényelt, újonnan mozgósított katonák rossz felkészültségét figyelembe véve is) fokozatosan növekszik, és a közelgő őszi–téli időszak az oroszoknak kedvez.
  • A belorusz–orosz katonai csapatösszevonás kialakításának eddigi előrehaladása azt mutatja: olyan erődemonstrációról van szó, melynek célja az államhatáron lévő feszültség fenntartása nem pusztán a belorusz–ukrán, hanem a Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal közös határszakaszon is. A belorusz érvelés szerint az orosz hadsereg bevonulása a NATO oldaláról állítólagosan növekvő, a Belarusz Köztársaság és az Orosz–Belorusz Államszövetség katonai biztonságát érintő fenyegetésből ered – ezért a határvédelem lehetőségeit meg kell növelni „a Belarusszal szomszédos államok területén zajló katonai tevékenységek korlátozása érdekében”. A Belaruszban állomásozó orosz hadsereg bejelentett létszáma jelenleg túl kicsi ahhoz, hogy azokat – a belorusz erők támogatása nélkül – Észak-Ukrajnában egy új, kiterjedt támadóművelet lefolytatására használhassák. Arra kell számítani, hogy az oroszok még több légitámadást fognak indítani Belarusz területéről.
  • Megvan annak az esélye, hogy az oroszok (belorusz támogatással) úgy döntenek: az államhatár térségében incidenst provokálnak ki – ezzel arra kényszerítve Kijevet, hogy a határ északi szakaszán növelje a védelmi képességeit. Abban az esetben, ha a Herszonért folyó csata lefolyása az oroszok számára kedvezőtlenül alakulna, a csapatösszevonást Ukrajna területén végzett műveletre is fel lehet használni – ebben az esetben a cél nem az lenne, hogy Ukrajna északi részén egy meghatározott területrészt elfoglaljanak, hanem hogy az ukrán hadsereg egységeit lekössék (így azok nem tudnak támogatást nyújtani délen).
  • Voroncov bejelentését a belorusz SzU–25-ös támadórepülőgépek taktikai nukleáris fegyverek hordozására való alkalmassá tételéről az orosz pszichológiai hadviselés újabb elemeként kell értékelni. Az SzU–25-ös a posztszovjet államok légierejében megtalálható kisszámú típus közül az egyik, melyet nem tettek alkalmassá a taktikai nukleáris fegyver hordozására. Amennyiben Moszkva döntést hoz arról: Belarusznak taktikai nukleáris tölteteket ad át, ezek szállítására az utóbbi években a belorusz légierőben szolgálatba állított SzU–30SM többfeladatú vadászgépek lehetnek alkalmasak – anélkül, hogy azokon mindenképpen konstrukciós változtatásokat hajtanának végre.
  • Putyin döntése a részleges mozgósítás befejezéséről nem befolyásolja annak tényleges mértékét. Az Oroszországból érkező, a mozgósítás rossz előkészítésével kapcsolatos szervezési problémákról vagy akár a mozgósítottak (a frontra való küldésük előtti) kiképzésének kihagyásáról szóló információk arról tanúskodnak, hogy az elszenvedett veszteségeket kapkodva pótolják. A katonák alapfelszerelésének hiányáról, a laktanyákban uralkodó rossz körülményekről, illetve az alacsony szintű fegyelemről árulkodó incidensekről szóló, rendszeresen megjelenő információk azt mutatják, hogy a feltöltött állomány többségének a harcképessége nem lesz valami nagy. A rosszul felkészített katonák frontra küldése az orosz veszteségek növekedéséhez vezet, és nagymértékben megnehezíti a sikeres offenzív műveletek végrehajtását.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: az oroszok által még a háború kezdetén elfoglalt Herszon városa (Andrey Borodulin / AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: OSW