Lassuló ukránok a Donbaszban, mozgósító Belarusz – helyzetkép a 232. napon

·2022.10.14

Ukrajnának szánt nyugati fegyverek semmisülhettek meg, miközben Kijev légvédelmi rendszereket is kapott. Lassult az ukrán előrehaladás a Donbaszban, de az orosz is. Belarusz egyre aktívabb. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 232. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

  • Nagy valószínűséggel az Ukrajnába nyugatról érkező katonai felszerelés/fegyverek is megsemmisültek a legutóbbi orosz támadáshullám során – ennek fő célpontja az ukrán kritikus infrastruktúra volt.
  • Kijev légvédelmi rendszereket és téli felszerelést is kapott.
  • A fő harctevékenységi terület a Donbasz maradt – az ukrán előrehaladás lassult, az oroszok alig tudnak előrehaladni, azonban légvédelmük aktívabbá vált.
  • Belarusz egyre aktívabb: nagyobb mennyiségű fegyvert és lőszert is szállítanak Oroszországba, illetve aktivizálták a karhatalmi erőket is. Az országban „csendes” mozgósítás zajlik, a retorika egyaránt NATO- és ukránellenes.
Forrás: Military Land

Részletes helyzetkép:

Az oroszok egész Ukrajna területén folytatják támadásaikat a kritikus infrastruktúra létesítményei ellen – ezek azonban (összehasonlítva az e hét hétfőjén végrehajtottakkal) korlátozottabbak. A védők arról számoltak be, hogy a rakéták nagy részét, illetve az Iránból beszerzett kamikázedrónok többségét lelőtték (Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára úgy becsülte, hogy az agresszor a támadásokban használt drónok 85–90 százalékát elvesztette). Az oroszok többek között Hmelnickij, Cserkaszi, Csernyivci, Dnyipropetrovszk, Kijev, Lemberg, Odessza, Rivne, Ternopil, Vinnicja és Zsitomir megyék területén többek között az energetikai létesítményeket támadták (Vinnicja megyében újabb alkalommal a ladizsini [Ладижин] elektromos- és hőerőművet). Október 13-án a Zolocsiv [Золочів; Lemberg megye] térségében található katonai raktár ellen végrehajtott rakétatámadás meg nem nevezett katonai anyagok, legnagyobb valószínűség szerint Nyugatról származó katonai segítség megsemmisülésével járhatott.

Az oroszok Mikolajivot, Zaporizzsját és Nikopolt szünet nélkül lövik tüzérséggel és bombázzák; Harkiv városa kicsit kisebb intenzitással, de ugyanezt éli át – itt a fő célpont szintén az energetikai infrastruktúra volt. Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásaiban sem szünetelteti a támadásokat az ukrán hadsereg állásai és azok háta ellen. A legsúlyosabb támadások a Donyeck megyében fekvő Avdijivkát, a Harkiv megyében fekvő Kupjanszkot, illetve a Zaporizzsja megyében található Orihivet [Оріхів] érték. Az ukrán erők főleg az orosz hadsereg Herszon és Luhanszk megyében lévő állásait és azok hátát bombázták és lőtték tüzérséggel. Kelet-Ukrajnában ezen támadások az ellenség erős légvédelmi ellentevékenységével találkoztak – az ukrán fél megerősítette: két nap alatt három repülőgépet vesztettek. Melitopolban folytatódik az ukrán diverzánstevékenység. Október 13-án a belgorodi oblasztyban (Oroszország Ukrajnával határos területén) egy lőszerraktárban robbanás történhetett.

Az orosz erők még mindig támadják a Donbaszban lévő ukrán állásokat; saját magukat Bahmut déli külterületén erősítették, és a délre, Horlivkába vezető úttól keletre lévő területről kiszorították az ukrán erőket; ezen a környéken még harcok folyhatnak Majorszkért [майорськ]. Az orosz támadások nyugatra, Ozarjanivka [Озарянівка] térségére tevődtek át – sikertelenül érhettek véget azonban azon, Bahmut elleni támadáskísérletek, melyeket a várostól keletről illetve északkeletről (Bahmutszke és Szoledar) indítottak; s ugyanez történhetett a Donyeck városától északra (Veszele) és nyugatra (Nevelszke [Невельське]) végrehajtott további támadások esetében is.

A bahmuti front október 13-án (forrás: Military Land)

Az oroszok többször is, sikertelenül próbálkoztak meg 1) Donyeck, Harkiv és Luhanszk megyék közös közigazgatási határa mentén található, illetve 2) Herszon megyében, Davidiv Brid falutól délre ukrán állások áttörésével. Az ukrán erők sikertelenül indíthattak újabb támadást 1) a Kupjanszktól keletre található orosz állások ellen; 2) Harkiv és Luhanszk megyék közigazgatási határán, Szvatove [Сватове] irányába; 3) Herszon megye északnyugati részén; illetve 4) Herszon irányába.

Olekszij Danilov szerint Oroszország február 24-ét követően a rendelkezésére álló rakéták nagy többségét felhasználta, számára a korábbi készlet 25–28 százaléka áll rendelkezésére. Az ukrán haditengerészet parancsnokságának adataiból azonban az derül ki, hogy Oroszország még mindig jelentős támadópotenciállal rendelkezik. Október 12-én a Fekete-tengeren két, 16 Kalibr manőverező robotrepülőgéppel felszerelt egységet helyezhettek műveleti készenlétbe, a Földközi-tengeren pedig tizenegy olyan egységet, melyek egyszerre 76 rakétát tudnak indítani (a csoportban lehet a K–329 „Szeverodvinszk” nukleáris meghajtású, többfeladatú tengeralattjáró).

Október 12-én került sor az Ukrajnát katonailag támogató országok hatodik, Ramstein-formátumban megtartott találkozójára – ennek során a védelmi tárcák fegyverek és katonai felszerelés további leszállítását jelentették be. Németország további PzH 2000-es önjáró lövegeket, illetve MARS II rakéta-sorozatvető kilövőt; Hollandia 15 millió euró értékben légvédelmi rendszerekhez való rakétákat; Kanada 47 millió dollár értékű segélycsomagot (ebben 15,2 millió dollár értékben tüzérségi lőszert); Litvánia többek között M113-as szállítójárművekre szerelhető 120 mm-es aknavetőket, terepjárókat, drónokat és hőkamerákat szállíthat. Másnap Spanyolország, Portugália és Nagy-Britannia is bejelentette egy segélycsomag átadását (Madrid négy darab HAWK [közepes hatótávolságú] légvédelmi rakéta-kilövőt; Lisszabon hat, korábban Oroszországtól megrendelt Ka–32-es mentő- és tűzoltó-helikoptert; London pedig az amerikaiak által elvileg szállítandó NASAMS kilövőkhöz való AMRAAM rakétákat, egyéb típusú légvédelmi rakétákat, drónokat és 18 tarackot).

A kanadai védelmi tárca pontosította, hogy az Ukrajnának szánt segélycsomagban félmillió darab téli egyenruha, illetve műholdas kommunikációs eszközök is vannak összesen 2 millió dollár értékben. A téli egyenruhák átadása Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a NATO-hoz a nyár vége előtt intézett felhívására válasz, aki kétszázezer katona ilyen ruházattal való gyors felszerelését kérte. Egy nappal később az ukrán tárca megerősítette, hogy a téli alapfelszerelés megérkezett a Fegyveres Erők egységei számára.

Október 13-án Ukrajna Franciaországgal aláírta azt a katonai segítségnyújtásról szóló megállapodást, mely az állami költségvetés terhére egy 100 millió euró értékben meghatározott különleges alap létrehozását irányozza elő – a szerződés egyik eleme a fegyverszállítás lehet. Emmanuel Macron elnök bejelentette, hogy Franciaország azon „dolgozik”, hogy Ukrajnának további 6 darab CAESAR önjáró löveget adjon át.

További négy amerikai HIMARS-kilövő, illetve a német, rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer első ütege (három kilövőállás) érkezett meg Ukrajnába. Christine Lambrecht német védelmi miniszter arról tájékoztatott, hogy a fennmaradó három üteget az ukrán hadsereg 2023-ban kapja meg (eredetileg azt jelentették be, hogy a négy megígért ütegből kettőt ezen év őszén szállítják le). Ukrajnába visszaérkeztek a Litvániában megjavított német PzH 2000-es önjáró lövegek is. A Rheinmetall német hadipari konszern beleegyezett abba, hogy Csehország részére Leopard 2A4-es harckocsikat és Büffel ARV [Armored Recover Vehicle] műszaki mentőjárművet szállítson le – ezekért cserébe Prága Ukrajnának szovjet eredetű felszerelést adhat át. A cseh hadsereg az első példányokat 2022 decemberében veheti át, a teljes cserét 2023 végéig folytathatják le.

Az ukrán Légierő parancsnokságának szóvivője válaszában a NASAMS és IRIS–T légvédelmi rendszerek leszállítására vonatkozó bejelentéseket a helyes irányba tett lépésnek tekintette – azonban messze nem elegendőnek ahhoz, hogy az Ukrajna feletti légtér elégséges védelmét biztosítsák. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nyugati partnereknek elmondta: az ország az ezen cél eléréséhez szükséges rendszerek pusztán 10 százalékával rendelkezik. A CNN szerint a „Ramstein 6” csoport találkozója során Ukrajna megismételte azon kérését: növeljék meg az átadott rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerek számát, illetve kezdjék meg a nagy hatótávolságú rendszerek leszállítását – ugyanúgy, ahogy a Buk–M1 és Sz–300-as szovjet eredetű rendszerekhez való rakéták szállítását is. A prioritások között említette a további, NATO-standardokat használó tüzérségi rendszereket is a 155 mm-es lőszerrel egyetemben; illetve a 152 és 122 mm kaliberű szovjet lőszereket, a rádiólokációs állomásokat; partvédelmi és rádióelektronikai harceszközöket és harckocsikat is.

Október 11-én Ukrajna elnöke a G7-csoport állami vezetőinek azt javasolta, hogy küldjenek nemzetközi megfigyelőmissziót az ukrán–belarusz határra. Ennek célja a biztonsági helyzet monitorozása lenne, mely az orosz és belarusz vádak megcáfolásában tudna segíteni – ezek szerint az ukrán erők belarusz terület elleni támadásra készülnek fel. Zelenszkij felhívása eddig válasz nélkül maradt.

Megerősítették azokat az információkat, melyek szerint Belaruszban – a hatóságok nyilatkozataival ellentétben – a mozgósítási képességek ellenőrzésének álcája alatt „csendes” mozgósítás zajlik. Október 11-én Aljakszandr Volfovics, a Belarusz Köztársaság Biztonsági Tanácsának titkára bejelentette, hogy – Lukasenka utasításának megfelelően – a fegyveres erők harckészültségének újabb ellenőrzése kezdődött meg. Október 13-án Viktar Hrenyin [Віктар Генадзьевіч Хрэнін] belarusz védelmi miniszter elmondta: a hadsereg megelőző tevékenységet folytat annak érdekében, hogy saját határai közelében megakadályozza az eszkalációt a NATO-tagállamokkal és Ukrajnával. Vlagyimir Makej belarusz külügyminiszter egy október 14-én közzétett interjúban elismerte, hogy Belaruszban a terrorellenes műveletsorozatot a Lengyelországgal, Ukrajnával, Litvániával és Lettországgal közös államhatár mentén megnövekedő provokáció jelentette veszély miatt kellett bevezetni. A miniszter a belarusz KGB vezetőjének, Ivan Tertelnek [Іван Станіслававіч Тэртэль] korábbi információit erősítette meg, miszerint az ilyen típusú, tervezett tevékenységek összekapcsolódhatnak az „ország területe egy része elfoglalásának” kísérleteivel – s hogy Ukrajna állítólag igényt tart Belarusz területének egy részére. Tertel még október 11-én fejtette ki abbéli véleményét, hogy a nyugati titkosszolgálatok Ukrajnában, Litvániában és Lengyelországban 100–300 „harcost” képeznek ki – ők fegyveres provokációt hajthatnak végre. Hozzátette, hogy a terrortámadások célpontjai az orosz és belarusz hadsereg közös csapatösszevonása által használt vasúti és katonai infrastruktúra lehet. Figyelmeztetett, hogy a „diverzánsok” bármilyen, az ország területére történő beszivárgásának megkísérlésére azonnal tüzet fognak nyitni.

Október 12-én (a belarusz homeli oblasztyban, az ukrán államhatár közelében található) Jelszkben [Ельск] megkezdődtek a belarusz Belügyminisztérium tisztségviselőinek terrorellenes gyakorlatai – ezek forgatókönyve szerint egy fegyveres különítmény a város elleni támadását kell visszaverni, illetve meg kell akadályozni a helyi közigazgatás épülete elfoglalásának kísérletét. Egy nappal korábban az ukrán katonai hírszerzés (HUR) megerősítette: Belarusz területén az orosz erők kb. 40 iráni, Shahed–136 típusú harci drónnal rendelkeznek – illetve azt is, hogy az oroszoknak Minszk saját készleteiből lőszert és katonai felszerelést továbbra is szállít. A Krímbe 12 vagonnyi (492 tonnányi) tüzérségi lőszert irányítottak – ezek a homeli oblasztyban található Dobrusban [Добруш] lévő raktárból származnak. A közeljövőben szintén tervezik 

  • 13, felszereléssel (köztük T–72-es harckocsikkal); 
  • 219-nyi vasúti kocsinyi katonai felszereléssel; illetve 
  • 28 vagonnyi lőszerrel megrakott 

vasúti szállítmány átszállítását. A HUR szerint ezeket a rosztovi oblasztyba irányítják.

Október 13-án Szerhij Najev, az ukrán hadsereg egyesített erőinek parancsnoka kijelentette: nem zárja ki, hogy az orosz hadsereg – Belarusz Fegyveres Erőivel közösen – megpróbálja megteremteni a feltételeket egy újabb offenzívához, s elismerte: a belarusz területen végzett katonai tevékenységre a katonai felderítőegységek különös figyelmet fordítanak. Najev szerint Belaruszban jelenleg állandó jelleggel körülbelül 1000 orosz katona tartózkodik (ebbe nem beleszámolva a vilejkai [Вілейка] radarállomás és a hancavicsi [Ганцавічы] kommunikációs csomópont személyzetét), hat többfeladatú Szu–30-as és Szu–35-ös repülőgép, négy szett Iszkander rakéta, illetve tizenkét
Sz–400-as légvédelmi rakétarendszer található. A belaruszok lépéseket tesznek abból a célból, hogy újabb repülőtereket, illetve a további orosz katonai egységek áttelepítésére szolgáló infrastruktúrát előkészítsék – Najev szerint az várható, hogy kb. 500 katonát telepítenek át a breszti, illetve több mint háromszázat a vicebszki oblasztyba [Віцебская вобласць]. Azzal kapcsolatban azonban nincs információ, hogy ezen egységeket milyen felszereléssel láthatják majd el.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

• Az eltelt héten az ukrán támadótevékenység minden irányban lelassult. Továbbra is nyitott kérdés, hogy ez mennyire köszönhető annak a szükségnek, hogy az elszenvedett veszteségeket pótolni kell s annak, hogy a harcoló katonáknak ki kell magukat pihenniük – s milyen mértékben az orosz védelem megerősödésének. Azt kell feltételeznünk, hogy a lelassulás átmeneti jellegű, s folytatódni fog a Herszon és Luhanszk megyében található orosz állásokra gyakorolt nyomás. Mivel az agresszor saját erőit a zajló mozgósítás keretében szisztematikusan erősíti, Ukrajnának az áll érdekében, hogy a lehető leggyorsabban a lehető legtöbb területet szerezzék vissza. Az előttünk álló hónapok perspektívájában – még akkor is, ha a Nyugatról új fegyver- és katonai felszerelés-szállítmányok érkeznek – egyre nehezebb lesz sikert elérni. A közelgő ősz és tél miatt romló időjárási körülmények az orosz fél mint védekező oldal számára lesznek előnyösek. Továbbra sem látható azonban, hogy a következő hónapokban az agresszornak sikerül-e a harctevékenységi területen elégséges mennyiségű erőt összevonnia ahhoz, hogy saját maga támadást indítson.

• Az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatásról szóló további bejelentések nem hoztak áttörést. Habár az ukrán hadsereg az elmúlt napokban tényleg megkapta az első modern légvédelmi rendszereket (IRIS–T), a közeljövőben továbbiakat (a szélesebb képességekkel rendelkező NASAMS-rendszert) is átvehet és régebbieket (HAWK- és valószínűleg Crotale-rendszereket) is megkaphat, ezek száma azonban továbbra is elégtelen marad ahhoz, hogy az ország feletti légteret hatékonyan lefedjék. Hosszabb távon Ukrajna nem lesz abban az állapotban, hogy a kritikus infrastruktúra minden létesítményét megvédje, a megszerzett felszerelés kizárólag egyes, kiválasztott régiók védelmének hatékonyságát javítja. Habár a drónok továbbra is relatíve könnyű célpontok – s az agresszor által ebben a kategóriában elszenvedett veszteségek biztosan nagyok –, nem szabad azt elfelejteni, hogy a légitámadások során használt orosz eszközök (rakéták és drónok) megsemmisítéséről szóló ukrán nyilatkozatok gyakran jelentősen eltúlzottak, s ezek főleg a védők és a társadalom moráljának megőrzését szolgálják.

• A belarusz hatóságok hivatalos, a mozgósítás lefolytatását tagadó kommünikéivel ellentétben a belarusz hadsereg állandó harckészültségi állapotban van, s mozgósítási lehetőségek „ellenőrzése” valóban megtörténik – beleértve ebbe a tartalékosok behívását havi katonai gyakorlatokra. Az, hogy Minszk bevallotta: az országban „terrorellenes művelet” zajlik (hivatalosan ezt nem jelentették be), illetve a KGB és a Belügyminisztérium aktivitásának növekedése a teljes állami apparátus „militarizálását” bizonyítja. Ezen eljárás Lukasenka Putyinnal megkötött, a közös katonai csapatösszevonás felállítására vonatkozó megállapodásainak teljesítését jelenti, s megerősíti: a belarusz erők és biztonsági apparátus kész a NATO-tagállamok vagy Ukrajna oldaláról érkező agresszió visszaverésére. Eddig nem jelentették, hogy jelentős orosz erőt telepítettek volna át Belaruszba – nem kizárható azonban, hogy oda további, rakétarendszerekkel vagy többfeladatú repülőgépekkel felszerelt egységeket vagy a légideszant-csapatok alegységeit vezénylik át.


Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: orosz katonák egy 152 mm-es 2A36 Giatsint-B tarackágyúval lőnek ukrán célpontokra a kelet-ukrajnai donyecki régióban 2022. október 11-én (fotó: MTI/AP/Alekszej Alekszandrov)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: OSW