Részleges mozgósítás Oroszországban – helyzetkép a 209. napon

·2022.09.21

Két nap múlva kezdődnek a megszállt területek Oroszországhoz csatolásáról szóló „népszavazások”. Kijev határozottan és higgadtan reagált; nem kizárható a partizántevékenység megnövekedése. Bahmut környékén az oroszok próbálkoznak, az ukránok visszaverik őket. Harkiv megyében újabb tömegsírokat találtak – kínzások nyomaival. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 209. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Piotr Żochowski, Andrzej Wilk. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

  • Az oroszok mind a büntető törvénykönyvet, mind a sorozást érintő rendeletet megváltoztatták – tartalékaik pedig jelentősek.
  • A Kreml bejelentette: a megszállt területeken két nap múlva kezdődnek az azok Oroszországhoz csatolásáról szóló „népszavazások”.
  • Kijev határozottan és higgadtan reagált; nem kizárható a partizántevékenység megnövekedése.
  • A harcmezőn maradt az ismerős helyzet: Bahmut környékén az oroszok próbálkoznak, az ukránok visszaverik őket.
  • Harkiv megyében újabb tömegsírokat találtak – kínzások nyomaival.
A harcok fő színtere a Donbasz maradt. (forrás: Militaryland.net)

Részletes helyzetkép:

Szeptember 21-én Vlagyimir Putyin elnök aláírta az „Oroszországi Föderációban részleges mozgósítás bejelentéséről” szóló határozatot. A dokumentum a katonai szolgálatra kötelezett állampolgárok a Fegyveres Erőkbe történő sorozását, illetve jogi szempontból ezen sorozottaknak a szerződéses állománnyal való azonos kezelését írja elő. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a határozat titkos, hetedik pontja a mozgósítás alá esők számát korlátozza. Szergej Sojgu hadügyminiszter arról tájékoztatott: háromszázezer fő, meghatározott katonai szakképesítéssel rendelkező tartalékosról van szó. Lehetséges, hogy a mozgósítás nem vonatkozik a kötelező katonai szolgálatot teljesítőkre és a diákokra.

Szeptember 20-án az ún. Donyecki és Luhanszki népköztársaságok bábkormányai, illetve Herszon és Zaporizzsja megyék megszálló közigazgatásainak hatóságai bejelentették szándékukat, hogy szeptember 23. és 27. között „népszavazást” tartanak az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Erre reagálva Ukrajna hatóságai kijelentették, hogy az ál-népszavazások [megtartása] „aszimmetrikus” válasz a sikeres [ukrán] ellentámadásra, s azok lefolytatása nem akadályozza meg az ukrán hadsereget a megszálló további kiszorításában. Volodimir Zelenszkij elnök elmondta: Kijevet nem lehet megfélemlíteni és továbbra is az elvesztett területek visszaszerzésére fog törekedni. Az [ukrán] elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak a Kreml döntését „naiv zsarolásnak”, illetve a vereségtől való félelmet leleplező manipulációnak nevezte.

A harcok fő színtere a Donbasz maradt. A védők erői a Bahmuttól délre, illetve dél- és északkeletről indított orosz támadásokat továbbra is visszaverik, s ugyanez történik a Donyeck városától nyugatra található településeken is. A Bilohirka [Білогірка; Herszon megye] elleni, a Herszon és Mikolajiv megyék közigazgatási határán található Inhulec folyó mentén végrehajtott orosz támadáskísérlet sikertelenül fejeződhetett be. Meg nem erősített információk szerint ukrán alegységek a Donyeck megyében behatolhattak a Szvjatohirszkkel szomszédos Jarovába [Ярова; kieg.: a település a Donyec folyó északi oldalán található, Limantól kb. 10 km-re északnyugatra], illetve a Luhanszk megyében fekvő Bilohorivkába [Білогорівка]. [Ford. kieg.: Bilohorivkát először május 10-e körül, a háború 75. napján támadhatták az oroszok.]

A védők erői továbbra is visszaverik a Bahmuttól délre, illetve dél- és északkeletről indított orosz támadásokat. (forrás: Militaryland.net)

Az orosz tüzérség és légierő a harcérintkezési vonal mentén, illetve a Szumi és Csernyihiv megyék államhatár menti járásaiban is folytatja az ukrán erők állásai és azok háta elleni támadásokat. Megnőtt a Krivij Rih, Ocsakiv [Очаків] és Zaporizzsja elleni támadások száma. Az agresszor sikertelen támadást hajthatott végre a Donyec folyón [Harkiv megyében] található Pecsenizszki-víztározó [Печенізське водосховище] gátja ellen. Továbbra is célpont Harkiv, Mikolajiv, Nikopol és Szlavjanszk, illetve számos, ezen nagyvárosok környékén (illetev Zaporizzsjától délkeletre) található kisebb település. Az ukrán tüzérségi támadások és bombázások célpontjai újfent a Herszon megyében fekvő Nova Kahovka, illetve a Luhanszk megyében található Szvatove [Сватове] voltak.

Az ukrán vezérkar arról tájékoztatott, hogy az oroszok új egységeket hoznak létre és készítenek fel a műveletben való részvételre. A Keleti Katonai Körzet 29. Összhaderőnemi Hadseregébe tartozó 36. gépesített dandárban akár négy zászlóaljat is létrehozhatnak – ezek személyi állományát a katonai képzőintézetek oktatói [sic!] adják. Azon célból, hogy azokat az Ukrajnában zajló háborúban vessék be, Szíriából kivonhatták a 98. Légideszant-hadosztály állományába tartozó 217. légideszant ezred alegységeit.

Az ukrán Belügyminiszter szeptember 19-én arról tájékoztatott, hogy folytatják a Harkiv megye felszabadított területei feletti ellenőrzés kialakítását. Eddig ez 118 településen történt meg (ezekben körülbelül ötvenezer ember lakik). Új tömegsírokat tártak fel, a rendvédelmi szervek munkatársai pedig további 168 holttestet találtak (ezeken brutális kínzások nyomai találhatóak). Harkiv megye területén a Belügyminisztérium már 292 orosz bűncselekményről gyűjtött bizonyítékokat.

Ukrajna Fegyveres Erőinek Vezérkara szerint az Oroszországi Föderáció 58. Hadseregének parancsnoksága a Zaporizzsja irányában tevékenykedő egységek parancsnokait arra utasította, hogy mindenáron tartsák állásaikat. A Donyeck megyében, Torez [Чистякове] városának közelében található katonai gyakorlótéren kiképzőtábort hoztak létre az oroszországi börtönökből az ún. Donyecki Népköztársaság milíciájába tartozó egységek megerősítésére verbuvált elítélteknek. Ukrán hírszerzési adatok szerint Herszon megyében az oroszok aktívan készülnek fel a védekező műveletekre, s tovább építik ki a három védvonalat. Az ukrán fél kiemelte: a tartalékok feltöltése nem jelenti azt, hogy az oroszok a harcmezőn átvették volna a kezdeményezést.

Szeptember 20-án az orosz Állami Duma a büntető törvénykönyvet módosító csomagot fogadott el. A változtatások további súlyosbító körülményeket vezet be, ha a bűncselekményt „mozgósítás vagy hadiállapot vagy háború idején” követik el. Abban az esetben, ha egy katona saját egységét önkényesen maximum 10 napra elhagyja, öt év szabadságvesztéssel büntethető, maximum 30 nap esetén hét évvel, harminc napot meghaladó esetben pedig maximális 10 évre nő a kiszabható büntetési tétel. Maximum 3 éves szabadságvesztéssel sújtható az, aki megtagadja a harctevékenységben való részvételt – s amennyiben ennek súlyos következménye van a harctevékenység folytatására, a büntetési tétel 10 évre emelkedik. A védelmi szférában megkötött állami szerződések feltételeinek megszegéséért és nem teljesítéséért maximum 10 év szabadságvesztés a kiszabható.

Moszkva főpolgármestere, Szergej Szobjanin arról tájékoztatott, hogy a városi hatóságok a szaharovoi Migrációs Központban „létesítményt” alakítanak ki külföldieknek az orosz fegyveres erők állományába történő besorozására. Arról is biztosított, hogy a szerződéses szolgálatra jelentkező migránsoknak lehetőségük nyílik az orosz állampolgárság megszerzésére.

A védelmi ipari komplexum fejlesztésének szentelt szeptember 20-i találkozó során Putyin elnök arra szólított fel, hogy a hadsereget „megsemmisítő eszközökkel” lássák el – illetve arra, hogy vessék vizsgálat alá az Ukrajnában elfogott nyugati fegyvereket. Azt is követelte: hajtsák végre azt a tervet, mely a védelmi szektorban teljes mértékben kiküszöbölné az importot, illetve lerövidítené a fegyvergyártás idejét.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

  • A részleges mozgósításról szóló rendelet minden, kötelező sorkatonai szolgálatra kötelezett orosz állampolgár de facto sorozását engedélyezi. A fiatal tisztek és tiszthelyettesek, illetve közkatonák esetében ez a 19–50 év közötti férfiakra vonatkozik, a (fő)tisztek és tábornoki rendfokozatban lévők esetében ebben a sorrendben 55 és 60 évet be nem töltőkre (az előírások lehetővé teszik a szerződéses katonai szolgálat meghosszabbítását a 65. életévig, a tábornoki rendfokozattal bírók esetében pedig 70 éves korig). Mindemiatt azt kell feltételeznünk, hogy Sojgu miniszter a katonai kiképzésen már túlesett, 300 000 fős állományra tervezett sorozásról szóló információi kizárólag a rendelet mostani értelmezését jelentik – a mozgósítást pedig, a hadsereg szükségeitől függően, a gyakorlatban szabadon kiterjeszthetik.
  • Az oroszok háromszázezer sokkal több kiképzett tartalékossal rendelkeznek. Közel egy évtizede áll fenn az a helyzet, hogy az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőiben a katonai alapkiképzését évente kb. kétszázezer fő fejezi be, a Belügyminisztérium és az FSZB alá tartozó ún. egyéb hadseregek soraiban pedig további ötvenezer. A fentieken kívül az elmúlt években minden évben körülbelül hatvanezer főt hívtak be tartalékos kiképzésre (ennek időtartama két héttől két hónapig tart). Mindezek miatt Moszkvának a kiképzett állomány hiányával nincs problémája – azonban az állomány motiváltságának szintje továbbra is nyitott kérdés. Azt kell feltételeznünk, hogy a háromszázezer fő azon személyek száma, akiket viszonylag rövid idő alatt fel tudnak készíteni a harcra, és megfelelő módon fel tudják őket szerelni. Azt is érdemes megjegyezni, hogy Oroszország még mindig rendelkezik olyan nehézfegyverzet- és hadfelszerelés-tartalékokkal, melyek ezt lehetővé teszik.
  • A frontot két hónap alatt kell elérniük az első olyan egységeknek, melyek soraiban már az újonnan mozgósítottak is ott vannak. Azt kell azonban feltételeznünk, hogy ezen egységek felkészítésének szintje relatíve alacsony lesz – hasonlóan a katonai tapasztalat nélküli önkéntesekéhez, illetve a rövidtávú – maximum hat hónapos – szerződések alapján szolgáló katonákéval (e rövidtávú szerződéseket gyakran még az alapkiképzésük ideje alatt írják alá).
  • A bejelentett mozgósítási terv végrehajtása a fronthelyzet jelentős, az agresszor számára előnyös megváltozásához járulhat hozzá. A Kreml lépését a Nyugatnak szóló kihívásként is lehet értelmezni. Ugyanabban az időablakban, amikor az oroszok új egységeket szándékoznak harcba vetni, a Kijevet támogató országoknak az ukrán Fegyveres Erőknek szánt katonai támogatást nem pusztán fenn kell tartaniuk, hanem számottevően növelniük kell.
  • A mozgósítás, illetve az [orosz] btk. megváltoztatásának bejelentése megerősíti, hogy a Kreml Oroszországban nem bejelentett hadiállapotot vezet be. Ez azt is jelzi, hogy a hadseregben súlyos problémák vannak a fegyelem fenntartásával. A büntetések célja, hogy eltántorítsák a katonákat a szolgálat alóli kibújásra tett kísérlettől, vagy attól, hogy megtagadják a harcban való részvételt. A védelmi iparral kötött szerződések teljesítésével összefüggő bűncselekményekkel javasolt kriminalizálása a korrupciós elleni fellépésre tett kísérlet. A büntetőjogi szabályozás szigorítása az orosz hatóságok tipikus válaszlépése: a represszió fokozását a társadalom irányítása hatékony eszközének tartják.
  • Az annexiós népszavazások bejelentésére reagálva Kijev határozott, egyben higgadt álláspontot vett fel: azok érvénytelenek lesznek, a megszállt területek az Oroszországi Föderáció új szövetségi alanyként való elismerése az ukrán állam számára pedig semmilyen jogi következménnyel nem jár majd. Kijev nem enged annak a zsarolásnak sem, mely szerint a harc annektált megyékben törtnő folytatását a Kreml Oroszország elleni közvetlen támadásnak ismeri el – s a konfliktus eszkalálódásával jár. Társadalmi szempontból az annexió kizárólag az Ukrajnában jelenlévő oroszellenes hozzáállást radikalizálja, a harcok folytatását illető motiváltságra azonban nincs negatív hatással. Mindezeken túl az annektálandó területeken erősebb lesz a diverzánsaktivitás – ez nem pusztán a „népszavazási” procedúrát zavarhatja meg, hanem a megszálló közigazgatás teljes működését. Nemzetközi szempontból az annexió megkönnyíti az ukrán hatóságoknak, hogy fokozzák tevékenységüket a Moszkva elleni vádak fenntartására (ezek szerint az [orosz fél] „támadó háború”-t folytat), illetve azt a lobbitevékenységet, mely Oroszországot terrorizmust támogató államként akarja elismertetni.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: A rendőrök őrizetbe vesznek egy férfit Moszkvában 2022. szeptember 21-én, miután a Vlagyimir Putyin elnök által bejelentett részleges mozgósítás ellen tiltakozott. (Fotó: Alexander Nemenov / AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: OSW