Lassuló ukrán ellentámadás, 440 halott egy izjumi tömegsírban – helyzetkép a háború 204. napján

·2022.09.16

Kifulladt az ukrán ellentámadás Harkivnál, sikertelenek az oroszok Bahmutnál. Tömegsírt tártak fel a felszabadított Izjumnál. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 202. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

  • Harkivban kifulladt az ukrán ellentámadás, azonban Herszon környékén fennmaradt az aktivitás.
  • Az oroszok még mindig sikertelenek a bahmuti fronton.
  • Izjumban tömegsírt találtak.
  • Tizenkét év börtönbüntetést kapott az ukrán miniszterelnökség oroszoknak kémkedő hivatalnoka.

Részletes helyzetkép:

Az ukrán erők a visszaszerzett területeken újabb településekbe (a Harkivtól északra található Veliki Prohodiba [Великі Проходи] és Mali Prohodiba [Малі Проходи]) hatolnak be. Hanna Malar védelmi miniszter-helyettes arról tájékoztatott, hogy szeptember 6-a óta Harkiv megye közel 8500 négyzetkilométerét szabadították fel, az azon lévő 388 településsel és azok 150 ezer lakosával. Oleh Szinehubov, a harkivi helyi közigazgatás vezetője szerint orosz ellenőrzés alatt a megye területének hat százaléka maradt (a megszállók az ukrán ellentámadás megkezdéséig 32 százalékot tartottak ellenőrzésük alatt). Denisz Smihal ukrán miniszterelnök bejelentette: az oroszok kiszorítása után megerősített objektumok kiépítése kezdődött meg – ezek az ellenséget nehezíthetik meg abban, hogy megpróbálja az elvesztett területet visszaszerezni. Olekszij Danilov, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára az ellentámadás eredményét kommentálva elmondta, a veszteségek aránya 1:10 volt (az oroszok kárára).

Donyeck megyében harcok folynak: ezek során az ukrán erők az ellenség Bahmut elleni, több irányból (keletről, délkeletről és északkeletről) indított támadásait verik vissza – s ugyanez történik a Bahmuttól délre fekvő településeken, illetve Donyeck városának környékén is (attól északra és délnyugatra), valamint Sziverszktől délkeletre. Többnapos harcok után a védők legnagyobb valószínűség szerint visszavonultak a Horlivkától északra található Majorszkból. A Herszon megye északi részén található Ivanivka [Іванівка] elleni orosz, illetve a Herszontól északnyugatra fekvő Kiszelivka [Киселівка] elfoglalására tett ukrán támadás sikertelenül ért véget. A megszállt területekről érkező jelentések szerint az ukrán erők a Herszon és Mikolajiv megyék közös közigazgatási határán található, megszállt Kinburn-turzás [Кінбурнська коса] ellen deszantműveletet próbálhattak meg végrehajtani. Az oroszok Donyeck és Zaporizzsja megyékben az első védvonalat a 3. Hadtest egységeivel, illetve a harkivi irányból visszavont erők egy részével erősíthetik.

A teljes harcérintkezési vonal mentén folynak az ukrán állások és azok hátai elleni tüzérségi támadások és bombázások. Az orosz erők a rakétatüzérség felhasználásával számottevően megnövelték a támadások számát: szeptember 14-én 86 támadást indíthattak, szeptember 15-én 96-ot. A megszállók egy-egy éjszakán át tartó szünet után újrakezdték Harkiv tüzérségi lövetését, támadva a várostól északra fekvő Vovcsanszkot [Вовчанськ] és Zolocsivot is [Золочів]. Fentieken kívül az orosz tüzérség és légierő 1) Krivij Rihet, Nikopolt, 2) Dnyipropetrovszk megye délnyugati részén, illetve a Mikolajiv környékén és a Zaporizzsjától délkeletre fekvő településeket támadta – utóbbi nagyváros elővárosaival együtt. A védők tüzérsége és légiereje főleg a Herszon megyében található orosz állásokat és azok hátát támadta, többek között a Herszonban lévő pontonhidakat. A Melitopolban lévő orosz katonai objektumok környékén robbanások történtek.

A ballisztikus rakétákkal és manőverező robotrepülőgépekkel (szeptember 14-én nyolc, a rákövetkező nap tizenegy alkalommal) elkövetett orosz támadások célpontjai többek között a Krivij Rih térségében található Dnyeper–Inhulec-csatornán kiépített, a város melletti Karacsuni-víztározó védőgátja, illetve a Krivij Rih-i és zaporizzsjai ipari létesítmények voltak (a támadások következtében az Inhulec vízszintje kétszeresére emelkedett – helyi árvizeket okozva). A védők a Kirovohrad és Odessza megyékre kilőtt ellenséges rakétákat lelőhették. Volodimir Zelenszkij elnök arról tájékoztatott, hogy szeptember 15-ig az oroszok Ukrajnára több mint 3800 rakétát lőttek ki.

A Nagy-Britanniában Hollandia, Kanada, Új-Zéland és Ukrajna részvételével megszervezett INTERFLEX művelet keretében eddig ötezer ukrán katonát képeztek ki. Litvánia ez év végéig legalább ötezer ukrán katonának biztosít szakirányú kiképzést – Vilnius az ukránok által Németországtól kapott PzH 2000 önjáró tarackok javítását is elvállalta [kieg.: a PzH-kat az ukránok a gyártó által előírt maximális igénybevételt meghaladó mértékben használják, ezért szükséges a javítás]. Németország az ukrán hadseregnek további négy önjáró Gepard légvédelmi löveget adott át (összesen Ukrajnába a megígért 30-ból már 24 ilyen eszköz érkezett – minimum egy viszont megsemmisült), s bejelentette további két MARS rakétasorozatvető-indítóállás (ebből korábban hármat adott át Kijevnek), illetve 50 Dingo páncélozott gépjármű átadását. Az új amerikai, 600 millió dollár értékű katonai támogatási csomag többek között a HIMARS-kilövőkhöz való rakétákat; ezer darab 155mm-es, precíziós tüzérségi lőszert; 36 ezer 105mm-es tüzérségi lőszert, illetve négy tüzérségi radart foglalhat magában.

Harkiv megye felszabadított területén az ukrán ügyészség felügyeletével huszonhárom nyomozócsoport kezdte meg működését: feladatuk az anyaggyűjtés lesz az orosz erők által elkövetett háborús bűncselekményekről. Zelenszkij elnök bejelentette, hogy a felszabadított Izjumban meggyilkolt lakosok tömegsírját fedezték fel (korábban a megyei rendőrség 440 holttest megtalálásáról számolt be). A halál okának meghatározása érdekében az összes holttestet exhumálták. Zelenszkij elmondta, hogy a megszállt Izjumban és Balaklijában az oroszok pontosan ugyanúgy viselkedtek, mint a Kijev megyében: a lakosokat megkínozták – s a földdel tették egyenlővé az óvodát, az iskolát, illetve a lakóingatlanokat. Kiemelte, hogy a világnak meg kellene ismernie az igazságot az orosz megszállás következményeiről, s arra szólított fel: az elkövetőket vonják büntetőjogi felelősségre.

Harkiv megyében az SZBU kémelhárító művelete zajlik: ennek célja azon személyek felderítése és őrizetbe vétele, akik az oroszokkal kollaboráltak. Szeptember 15-ig a megszálló erőkkel együttműködő tizenhat személy ellen emeltek vádat, s hétezer olyan személy adatainak ellenőrzése folyik, akiket az oroszok támogatásával hoztak összefüggésbe. A műveleti tevékenység keretében a megszálló adóhatóság adatbázisait is megszerezték – ezekre alapozva kerültek az orosz költségvetést adóval támogató kereskedelmi entitások adatainak birtokába (az ilyen tevékenységre Ukrajnában az agresszió támogatásaként tekintenek).

A többi, orosz kézen lévő ukrán területen diverzánsellenes művelet folyik. Az Oroszországi Föderáció Nemzeti Gárdája több mint 130, az ukrán különleges szolgálatokkal és hadsereggel Herszon és Zaporizzsja megyében megvalósuló együttműködéssel gyanúsított személy letartóztatásáról, illetve tíz fegyver- és lőszerrejtekhely felfedezéséről tájékoztatott. Ahhoz, hogy felderítsék az ukrán erőket támogató személyeket, az orosz szolgálatok Herszonban provokációhoz folyamodnak: a közösségi médiában álprofilokat hoznak létre, amelyeken felajánlják, hogy az ukrán hadsereg egyik dandárja számára segítséget nyújtanak. Ez a segítségnyújtásra kész személyek letartóztatását könnyítheti meg.

Az ukrán titkosszolgálatok által megszerzett információk alapján Herszon megyében az ún. annexiós népszavazás lefolytatásának előkészítését lemondták. A megszálló által összegyűjtött dokumentációt (mely a szavazás lefolytatásában nyújthatott volna segítséget) a Dnyeper folyó az oroszok által ellenőrzött balpartjára vihették át.

Az ukrán miniszterelnök elismerte, hogy augusztus végén az orosz titkosszolgálatokkal való együttműködésért 12 év börtönbüntetésre ítélték a miniszterelnökség azon hivatalnokát, aki egy minősített anyagok kidolgozásáért felelős egységet vezetett. Még letartóztatása előtt az illetőt az SZBU valamennyi ideig felhasználta valótlan információk átadására. A letartóztatott az oroszoknak 15 éven keresztül dolgozott, más hivatalnokokat is beszervezve.

Szeptember 15-én, az invázió kezdete óta harmadjára látogatott Kijevbe Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője, aki Zelenszkij elnökkel és Denisz Smihal miniszterelnökkel találkozott – velük többek között Ukrajna az EU belső piacával való integrációjának kérdéséről, a vámegyüttműködésről, az ukrán villamosenergia EU-ba történő exportjának növeléséről ugyanúgy beszélt, mint az ország háború utáni újjáépítéséről (utóbbi témát a szeptember 25-i, berlini Újjáépítési Kongresszuson tárgyalhatják). Von der Leyen szintén bejelentette, hogy az EU Ukrajnának 74, az orosz harctevékenység következtében elpusztult iskola újjáépítésére 100 millió eurót biztosít. A Zelenszkij elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón úgy értékelte, hogy Ukrajna EU-csatlakozási folyamata „jó úton halad”, és szót ejtett az ukrán előrehaladásról.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentése szerint február 24-e óta Ukrajnát több mint 12 millió fő hagyta el – közülük hétmillió kapott ideiglenes védelmet az EU tagállamaiban. Ezen védelem megadásáról a legnagyobb számban Lengyelország (1,35 millió fő) és Németország (970 ezer személy) döntött, míg a lakosságszámot figyelembe véve Csehország (a menedéket kapott ukránok száma a lakosság 4 százalékát teszi ki), Észtország (3,9 százalék), Lengyelország (3,6 százalék) és Moldova (3,5 százalék). Lengyelország az Ukrajnából érkező menekülteknek 1,35 millió tartózkodási engedélyt adott ki, Csehország több mint 423 ezret, Olaszország közel 154 ezret, Spanyolország pedig 139 ezret. A jelentés szerint a menekültek 90 százaléka gyermekes nő, s pusztán a gyermekek aránya (országtól függően) 22–44 százalékot tesz ki. Az IMF adatai szerint 2022 áprilisának végéig az Európai Bizottság a tagállamoknak 3,5 milliárd eurót fizetett ki a menekültek elhelyezésével összefüggő költségek fedezésére. Ezen összeg fő kedvezményezettje Lengyelország (562 millió euró), Olaszország (452 millió euró), illetve Románia (450 millió euró).

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (КМІС/KIIS) közvélemény-kutatása szerint az ukránok 87 százaléka ellenzi azt, hogy Oroszországnak bárminemű területi engedményt tegyenek (ez július óta három százalékos növekedés), míg nyolc százalék gondolja azt: a béke biztosítása és a függetlenség megőrzése érdekében egyes területekről le lehet mondani (július óta két százalékos csökkenés). Még a kelet-ukrajnai, a leghevesebb harcoknak kitett lakosok között is 85 százalékon áll a területi engedményeket ellenzők aránya (10 százalékuk engedékeny), míg az ország déli részén élők 83 százaléka (itt szintén 10 százalékot tesznek ki a megengedő állásponton lévők). Azon válaszadók közül, akik február 24-ét megelőzően az ország olyan részén éltek, melyet utána elfoglaltak, pusztán két százalék azok aránya, akik megengedők a kérdésben – 92 százalékuk ezzel nem ért egyet. (Ezen személyek az Ukrajna által ellenőrzött területekre költöztek.) Országos szinten a területi engedmények adását az oroszul beszélő ukránok 85 százaléka ellenzi (és 10 százalékuk van mellette), az ukránul beszélő állampolgárok 90 százaléka (míg 6 százalék van az engedmények adása mellett), illetve a kétnyelvűek 89 százaléka (hat százaléknyi, az engedményeket támogatók mellett).

Az OSW szakértőinek kommentárja:

  • Kijev offenzívája Harkiv megyében kifulladt. A Herszon megyéből származó információkból azonban úgy tűnik, hogy az ukránok nem hagyják abba a műveleti aktivitásukat – különösen nem a megyeszékhely irányában. Az ukránok eddig sikertelenül támadták azt a Kiszelivkát, mely 20 kilométerre található Herszontól északnyugatra (a két települést az M14-es autópálya köti össze) – ennek a falunak az elfoglalása azt fogja jelenteni, hogy a védők a megyeszékhely külvárosába érkeznek. Arról, hogy az oroszok mennyire komolyan veszik annak a veszélyét, hogy lehetséges a Herszon megyében lévő védelmük áttörése, a Krivij Rih közelében lévő Karacsuni-víztározó gátja elleni orosz támadás árulkodik. Az első orosz védvonal az Inhulec folyó mentén fut, a jelenlegi alacsony vízszint megkönnyítette az ukrán egységeknek az átkelést és az ellenséges állások megtámadását. A gát átszakítása után, annak következtében a vízszint megemelkedett – a támadások nehezebbé váltak.
  • Az izjumi tömegsír felfedezése újabb alkalommal tűzi napirendre Oroszország az Ukrajna területén elkövetett háborús bűncselekmények utáni felelősségének kérdését. A kijevi hatóságok arra fognak törekedni, hogy nemzetközi büntetőeljárást kezdeményezzenek – ennek célja a polgári lakosság meggyilkolásáért felelős személyek azonosítása. Ezt feladatot az a nagyköveti ranggal rendelkező Anton Korinevics kapta. A politikus küldetése a nyugati államok meggyőzése egy különleges büntetőbíróság felállításáról annak érdekében, hogy az orosz hatóságokat elítéljék. [Kieg.: Korinevics a nagyköveti titulust ebben az esetben minden valószínűség szerint azért viseli, hogy vele rangjából fakadóan magas (miniszteri, vagy afeletti) szinten tárgyaljanak a partnerek.] Kijev sikerének kell tekinteni az Európa Tanács [CoE] szeptember 16-i bejelentését arról, hogy a szervezet kész egy ilyen bíróság felállításának lehetőségét megvitatni. Ukrajna azon álláspontra helyezkedik: a nemzetközi büntetőbíróság felállítása abból a jogi véleményből kell, hogy eredjen, amelyet a testület felállítását támogató államok Oroszország tevékenységéről készítenek el.
  • A háború majd’ hét hónapja után – a fáradtság, az elszegényedés és a nehéz tél kilátásai ellenére – Ukrajna állampolgárainak az orosz követelésekkel szembeni merev álláspontja kizárólag csak erősödik. A közvetlenül a Harkiv megyében végrehajtott ellentámadás után végzett közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy az ukrán hadsereg minden sikeres lépése növeli a társadalmi morált, táplálja a végső győzelem reményét, illetve megerősíti a gazdasági és életvitelbeli áldozatok meghozatalára való hajlandóságot. Szintén sokatmondó az, hogy fennmarad az az egység, amely ebben a vonatkozásban az egész országban mind az ukrán-, mind az oroszajkú állampolgárokat egyesíti. Ezt az ukrán hatóságok és a hadsereg a harcok folytatásával és az oroszok által támasztott feltételek elutasításával kapcsolatos eltökéltsége is erősíti.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: tömegsír-kihantolás Izjum mellett 2022. szeptember 16-án (fotó: AFP/Juan Barreto)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: OSW