Ukrán támadás Harkiv térségében – helyzetkép a háború 197. napján
Harkiv környékén az ukránok áttörték az ezen a szakaszon igen gyenge orosz védelmet, és Kupjanszk felé haladnak. Március óta ez az ukránok első jelentős sikere a háborúban, miközben az orosz hadsereg területeket veszít, és hátrál. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 197. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Harkiv környékén az ukránok áttörték az orosz védelmet, és Kupjanszk felé haladnak, mely a térségben állomásozó orosz erők logisztikai ellátásában játszik fontos szerepet
- A többi frontszakaszon a korábbihoz képest nincs számottevő változás
- Újabb nyugati fegyverek érkeznek Ukrajnába
- Szeptember 8-án a beloruszok hadgyakorlatba kezdtek
Részletes helyzetkép:
Az ukrán Fegyveres Erők arról számoltak be, hogy Harkiv megyében áttörték az orosz védelmet, s a megszállt területbe az elmúlt három nap során 50 km mélységben hatoltak be, felszabadítva több mint húsz települést. A vezérkar azonban sem az áttörés helyét, sem annak irányát nem jelölte meg. Az ukrán egységek az ellenséget Szlavjanszk, illetve Kramatorszk irányában (három, illetve két kilométer mélységig) is visszaszoríthatták. A szeptemberben eddig folytatott harctevékenység keretében az ukrán hadsereg az összes tevékenységi irányban minimum több mint 700 négyzetkilométer területet (Olekszij Hromov vezérkari tábornok szerint), de akár több mint ezer négyzetkilométernyit (Volodimir Zelenszkij elnök szerint) szerezhetett vissza.
A Harkiv megyei helyzetről szóló részletes jelentések még mindig nemhivatalosak és spekulatív jellegűek. A helyi jelentésekből az derül ki, hogy az orosz védvonal áttörésére Balaklijától [Балаклія] délre és északra került sor – míg a megszállt területre való mélységi behatolás a várostól északra történt. Az információ forrásától függően az ukrán erők vagy a Balaklijából Sevcsenkovébe [Шевченкове] vezető országút mentén, vagy az utóbbi településtől délre értek el sikert – keletre, Kupjanszk [Куп’янськ] irányába tartva.
A második lehetőség mellett szólnak azok a jelentések, melyek Kupjanszktól kb. 15 km-re nyugatra (Borivszke és Hrusivka [Борівське; Грушівка] között) harcokról számolnak be.
Az áttört védvonalon állásokat elfoglaló orosz egységek Balaklijából visszavonulhattak (szeptember 8-án az ukrán hadsereg bevonult a városba), és a település délkeleti külvárosaiban foglalhattak el állásokat.
A többi tevékenységi irányban a helyzetben nem állt be számottevő változás. Az orosz erők kizárólag Bahmut környékén alakítottak ki új támadási irányt, s támadták a települést déli irányból. A védők következetesen visszaverhették a város ellen keletről indított támadásokat – illetve azokat is, melyeket a Bahmut elérését akadályozó helységek ellen indítottak északi és délkeleti irányból (vagyis Szoledar és Zajceve ellen).
Sikertelenül fejeződhettek be a Donyeck városától északra és nyugatra, illetve Donyeck megye más részeiben indított további orosz támadáskísérletek is. Harkiv megyében a védők Barvinkove [Барвінкове] irányában és a Harkivtól északra végrehajtott támadásokat visszaverték. Relatíve nyugodt fronthelyzet állhatott be Herszon megye Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyékkel közös közigazgatási határán. Mariupoli és melitopoli ukrán források azonban arról számoltak be, hogy a megszálló hatalom folytatja az új egységek nyugatra történő telepítését.
Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén, Szumi megye illetve – részben – Csernyihiv megye államhatár menti járásaiban folytatja az ukrán hadsereg állásai és azok háta elleni támadásokat. A harctérségeken kívüli fő célpontok továbbra is 1) Harkiv (a várost naponta többször lövik tüzérséggel és bombázzák), Nikopol és Szlavjanszk; 2) Mikoljaiv megyében a bastanszkiji és a mikolajivi járások; 3) a Krivij Rijtől délre, illetve a Zaporizzsjától délkeletre lévő települések. Ukrán adatok szerint szeptember 7-én az oroszok öt, szeptember 8-án pedig tíz rakétatámadást hajthattak végre többek között Kremencsuk, Krivij Rih és Zaporizzsja ellen (a védők a rakéták egy részét lelőtték). Szeptember 7-én az orosz légierő 22 támadást hajthatott végre (szemben az ukrán repülőgépek és helikopterek által végrehajtott harminccal) – szeptember 8-án azonban a fenti számok megfordultak (45 orosz támadás húsz ukránnal szemben). Számottevően csökkent a védők csöves- és rakétatüzérségi aktivitásáról szóló jelentések száma. Tüzérséggel lőhették Herszont, a Dnyeper folyó másik partján fekvő Hola Prisztanyt [Гола Пристань], Nova Kahovkát, illetve a Darjivkánál [Дар’ївка] [az Inhulec folyón felállított] pontonhidat. A felek kölcsönösen egymást vádolják azzal, hogy folytatják Enerhodar tüzérségi lövetését.
Szeptember 8-án került sor Ramsteinban az Ukrajnát katonailag támogató államok ötödik találkozójára. A legnagyobb – sorban a tizenkettedik –, 675 millió dollár értékű segélycsomagot az Egyesült Államok jelentette be: ez a HIMARS rakétaindítókhoz további rakétákat; négy darab 105 mm-es vontatott tarackot és ilyen kaliberű 36000 darab lőszert; HARM radar elleni rakétákat; 100 darab HMMWV/Humvee terepjárót; másfélmillió, kézifegyverhez való lőszert; több mint ötezer páncéltörő rakétát; ezer darab 155 mm-es, távvezérelt (RAAM; Remote Anti-Armor Mine System) lőszert; további gránátvetőket, kézifegyvereket és 50 mentőautót tartalmaz. Norvégia 160 „Hellfire” páncéltörő rakétát adhat át, Nagy-Britannia pedig 120 nyergesvontatót a hozzájuk tartozó vontatmánnyal (ezeket felszerelés- és nehézfegyverzet szállítására használhatják).
Az eltelt napokban olyan információk láttak napvilágot, melyek szerint Litvániából Ukrajnába további 105 mm-es vontatott tarackokat küldenek, Spanyolországból pedig 75 raklap 155 mm-es lőszert, illetve az Egyesült Államokból egy szállítmánynyi M982 Excalibur precíziós (GPS által vezérelt) tüzérségi lőszert (ennek hatótávja 40,5 km – az amerikaiak Ukrajna számára összesen 900 ilyen lőszert rendelhettek; az összérték 92 millió dollár). Ukrajna Franciaországtól 155 mm-es, TR–F1 típusú, hadrendből kivont vontatott tarackokat vásárolhatott (ezek hatótávja 24–30 km), s Kijev az ukrán „Drónhadsereg” projekt keretében az összesen negyven darabból átvette az első húsz [lengyel gyártmányú] Warmate öngyilkos drónt.
Szeptember 8-án Volodimir Zelenszkij Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentésére reagált, aki Ukrajnát azzal vádolta meg: tengeri úton gabonát szállít az EU országaiba, és figyelmen kívül hagyja az éhínség által fenyegetett országok szükségleteit. Az ukrán elnök kiemelte, hogy a gabonát a világ számos régiójába exportálják: 54 hajót már Ázsia felé, 16-ot Afrika, 32-őt pedig Európa felé irányítottak. Hozzátette: az első állomásként Európába érkező árut később ázsiai és afrikai országokba küldik tovább. Dmitro Kuleba [ukrán] külügyminiszter szerint Oroszország a „gabonafolyosó” hatékonyságát ássa alá azzal, hogy megzavarja annak működését, és visszatér az élelmiszerrel történő zsarolás politikájához. Ukrajna Infrastrukturális Minisztériuma szerint szeptember 8-ig tengeri úton 2,37 millió tonna mezőgazdasági terméket exportáltak.
Az ukrán hatóságok információi szerint Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt területein az orosz erők által folytatott kiterjedt, szabotázsellenes tevékenység zajlik. Nőtt a házkutatások, illetve a tömegközlekedési eszközökön és magángépjárműveken végzett ellenőrzések száma. A járókelőket őrizetbe veszik, dokumentumaikat és mobiltelefonjaikat ellenőrzik és átvizsgálják. E tevékenység azt mutatja, hogy az oroszokat nagyon aggasztja az erőik hátában tapasztalható ellenállás nagysága. Szeptember 7-én a megszállt Melitopolban bombarobbantás történt, és az „Együtt vagyunk Oroszországgal” kollaboráns szervezet székháza elpusztult.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a kritikus hangokra reagálva szeptember 6-án aláírta azt a rendeletet, mely 2023. október 1-ig halasztja el az egyes szakterületeken (pl. IT, orvosi, könyvelői) dolgozó nők katonai bizottságok előtti kötelező regisztrációját – ez azt jelenti, hogy a már egy éve regisztrált nőknek nem fogják megtiltani a külföldre utazást. A parlamentben folyik az erről szóló törvény kidolgozása.
Szeptember 8-án az ukrán Állami Határőrség sajtószóvivője bejelentette, hogy a 18–60 év közötti férfiak számára továbbra is tilos a külföldre távozás, s hozzátette: a határellenőrzés során naponta kb. 200, a katonai mozgósítás hatálya alá tartozó személytől tagadják meg a kilépést. Az illegális határátlépéssel próbálkozó, a mozgósítási regisztrációt elkerülni akarók számának növekedését figyelték meg. Augusztus végéig a rendvédelmi szervek munkatársai több mint 2800 olyan személyt vettek őrizetbe, akik Ukrajnát hamis iratokkal próbálták elhagyni, s 5600 olyat, akik az államhatárt illegálisan próbálták átlépni.
Belarusz katonai hatóságai közleményben jelezték, hogy szeptember 8. és 14. között Viktar Hulevics, a [belorusz] Fegyveres Erők Vezérkarának vezetője parancsnoksága alatt a belorusz Fegyveres Erők parancsnoki- és törzsgyakorlatára kerül sor. A gyakorlat egy részét a Breszt és Vicebszk térségében, illetve a minszki oblasztyban található katonai gyakorlótereken tartják. A forgatókönyv harctevékenység folytatását (beleértve a Különleges Műveleti Erőket) írja elő az ellenség által ideiglenesen megszállt terület felszabadítása és az államhatár feletti ellenőrzés visszaszerzése céljából, illetve a légierő támogatását és az ellenség diverzáns-felderítőcsoportjainak leküzdését. A belorusz fél nem erősítette meg a korábban az ukrán vezérkar által közölt információt, mely szerint a gyakorlatokon orosz egységek is részt vesznek. A belorusz gyakorlatra válaszul az ukrán vezérkar az államhatár menti járásokban kiképzési gyakorlatsorozatot indított.
Szeptember 8-án egy, a román Haditengerészet állományába tartozó kotróhajó olyan tengeri aknát észlelt, mely Konstanca kikötőjétől kb. 25 tengeri mérföldre északkeletre sodródott. Az akna a hajó környezetében felrobbant, s azt kismértékben megrongálta. Ugyanezen a napon Odessza térségében a tengerparton semlegesítettek egy másik, vihar idején partra vetődött aknát. Ezen incidensek jelzik azon biztonsági fenyegetések létét, melyek a tengeri gabonafolyosó működését zavarhatják meg, s hatással lehetnek a hajók és áruk biztosítási árainak növekedésére.
Szeptember 8-án Kijevbe látogatott Antony Blinken, az USA külügyminisztere, és találkozott többek között az ukrán elnökkel, illetve megtekintette az oroszok által lerombolt Irpinyt. A megbeszélések után Zelenszkij kiemelte: az Egyesült Államok segítsége felgyorsítja az ország területi integritásának visszaállítását, s kifejezte reményét, hogy az USA főszerepet vállal Ukrajna újjáépítési tervének végrehajtásában. A Blinken-látogatás alatt az ukrán gabonaexport kérdéséről, a reformok előrehaladásáról, illetve az Oroszországra nehezedő nemzetközi nyomásról is szó esett.
Az ukrán GDP az első félévben (az előző év hasonló időszakával összehasonlítva) 37,2 százalékkal csökkent, negyedéves viszonylatban a GDP az első negyedévet alapul véve a másodikra 19,1 százalékkal zsugorodott. A Gazdasági Minisztérium úgy becsüli, hogy a mostani év végéig ez az arány 35–40 százalékkal fog csökkenni – az Ukrán Nemzeti Bank korábbi becslései 33,4 százalékos visszaesésről szóltak. A KSE Institute jelentésében az infrastrukturális veszteségek össznagyságát 114,5 milliárd dollárra tették (a szeptember 5-i állapot szerint) – ez az utolsó, augusztus 30-i becsléstől egymilliárd dollárral nőtt.
Az Oroszország elleni szankciókkal foglalkozó nemzetközi szakértői csoport virtuális ülésén Andrij Jermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője arról adott tájékoztatást, hogy az áprilisi szankciós terveknek már a hetven százalékát megvalósították. Az ukrán politikus arról is beszélt, hogy a továbbiakban mik lesznek a csoport működésének fő céljai: az orosz állam terrorizmust támogatóként való elismertetése, illetve az orosz állampolgárok számára a vízumkiadás megtiltása. A találkozó résztvevői többek között beszéltek az atomenergia területén kivetendő szankciók esélyéről, az Oroszországból származó uránimport leállításáról, illetve a Moszkvától vásárlandó olajra történő ársapka bevezetéséről is.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Harkiv megyében az orosz védelem áttörése, illetve a Kupjanszk irányába végrehajtott támadás az ukrán hadsereg első fontos, sikeres támadóművelete március kezdete óta (az ukránok akkor Kijevtől nyugatra ellentámadást hajtottak végre, melynek eredményeként a védők visszaszerezték a makarivi [Макарів] elágazást). Azzal, hogy az agresszor erőit a többi irányba lekötik, az ukránok [az oroszok] gyenge pontját támadják – a nemhivatalos jelentésekből az derül ki, hogy Balaklija térségében az oroszok pusztán egyetlen védvonalat építettek ki, és ennek védelmét a főleg a hátország rendjének biztosításáért felelős Roszgvardija vagy a gyengébben felszerelt és kiképzett kollaboráns formációk erőire bízták.
Annak köszönhetően, hogy a fronton a helyi kezdeményezést átvették, és Kupjanszk felé támadnak, az ukrán egységek lehetőséget szereztek arra, hogy elvágják a Harkiv és Donyeck megyék közigazgatási határterületén (Valujki–Kupjanszk–Izjum [Валуйки–Куп’янськ–Ізюм]) csoportosuló, Szlavjanszkot fő célpontként kezelő orosz csapatösszevonás fő utánpótlási vonalát. Ugyan az agresszor erői ezt az összevonást Luhanszk megyén keresztül (Szvatove–Izjum [Сватове–Ізюм]) ellátni és feltölteni is tudják, ez utóbbi azonban egyrészt egy sokkal kevésbé előnyös útvonal, másrészt pedig a védők tüzérségének legalábbis részbeni hatósugarába fog beleesni azután, hogy az ukrán erők behatolnak az orosz csapatösszevonás mélyébe. Az ukrán hadsereg így február 24-e óta először áll olyan lehetőség előtt, mely taktikai sikert műveleti sikerré változtathat. Ezen műveleti siker elérése attól függ: 1) lesznek-e az oroszok olyan állapotban, hogy gyorsan vezényelnek további erőket a frontra; illetve 2) (mindenekelőtt) rendelkezik-e az ukrán hadsereg elégséges élőerővel és eszközzel ahhoz, hogy sikert érjen el, s folytassa a támadást.
- A Belarusz Fegyveres Erők továbbra is fokozott harckészültségi állapotban vannak. A határon való harcokra való felkészülésre utaló, jelenleg zajló gyakorlatokat erődemonstrációként kell kezelni – ennek célja az államhatár közelében állomásozó ukrán hadsereg egy részének lekötése. Kijev szerint egy északról indított esetleges támadás valószínűsége csekély. Belaruszban korlátozott számú orosz (légierő, rakétatüzér-) egység állomásozik – azonban arról nem érkezett információ, hogy az országban támadócsoportot állítottak volna fel. Politikai szempontból a minszki rezsim célja az „ellenség által az ország ideiglenesen megszállt területeinek visszaszerzése” forgatókönyvű hadgyakorlatokkal az, hogy fenntartsa az Ukrajna oldaláról érkező katonai fenyegetés légkörét, és megindokolja, hogy miért bocsátja saját területének az orosz hadsereg rendelkezésére.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Ukrán katona a felszabadított Balaklija határában (forrás: Twitter / Militaryland)
