Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 193. napján

·2022.09.05

Hivatalos ukrán forrásból nagyjából semmit nem lehet tudni a herszoni ellentámadásról, kivéve, hogy az ukránok ismét bevetették a török Bayraktar drónokat, és hevesen támadják tüzérséggel az oroszok állásait. Csalódott Zelenszkij elnök a zaporizzsjai atomerőműben végzett nemzetközi misszió eredménytelensége miatt, s újabb vizsgálatot követel. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 193. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Krzysztof Nieczypor. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

  • Az ukrán jelentések alapján a két „népköztársaság” állományából szervezett orosz hadtestnél komoly morális problémák vannak
  • A fő hadszíntér még mindig a Donbasz: itt az oroszok továbbra is eredménytelenül támadhatnak
  • Hivatalos ukrán forrásból nagyjából semmit nem lehet tudni a Herszon térségében zajló ukrán műveletekről, egy dolgot kivéve: a Bayraktar drónok újfenti bevetése arra utalhat, hogy az orosz légvédelem kevesebb lehetőséggel rendelkezik, mint korábban
  • Gyakorlatra kerül sor Belaruszban
  • Az ukránok csalódottak a NAÜ a zaporizzsjai atomerőműben végzett vizsgálatának eredménye miatt, s újabb missziót kívánnak szervezni a létesítménybe
A háború állása a 193. napon, jelentősebb összecsapások a Donbaszban és Herszonnál zajlanak (forrás: Militaryland.net)

Részletes helyzetkép:

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara változtatott a katonai helyzetről szóló tájékoztatásainak karakterén. A kiadott összefoglalók terjedelmét jelentősen megnövelték azzal, hogy a védelmi tárca egyéb egységei (főleg a műveleti parancsnokságok, a haderőnemek, illetve a katonai hírszerzés) jelentéseiből emeltek be részleteket – köztük az agresszor különböző eredetű problémáiról. Kiemelték: az 1. hadtest (az ún. Donyecki Népi Milícia) 127. ezrede katonái megtagadták a harcban való részvételt, a 2. hadtest (az ún. Luhanszki Népi Milícia) katonái pedig panaszkodnak: a reguláris orosz hadsereg katonáival szemben diszkriminálják őket.

Az [ukrán] közlemények új formájukban – a korábbiakkal összehasonlítva – nem pusztán az ukrán ellenállás hatékonyságát mutatják be, hanem építik a [szembenálló] felek közötti relatív katonai egyensúly vagy az ukrán fölény képét. A szeptember 4-i jelentések szerint az ukrán légierő 12 támadást hajthatott végre az orosz állások ellen (szemben az ellenség 15 hasonló műveletével). Szeptember 5-én pedig hozzátették: a védők 30 légitámadást hajtottak végre – míg az oroszok 22-t.

A fő hadszintér továbbra is a Donbasz, ahol a helyzet semmit nem változott (forrás: Militaryland.net)

Az ukrán információkból az tűnik ki, hogy a katonai helyzet nem változott. A harcok főleg a Donbaszban zajlanak, az orosz erők a védők Bahmut és Avdijivka térségében, a Donyeck városától nyugatra fekvő területen, illetve Marjinkában [Мар’їнка] és Novobahmutivkában [Новобахмутівка] található állásait támadhatják sikertelenül. A védők 1) Harkiv megyéből Szlavjanszk irányában, 2) Donyeck, Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyék közigazgatási határa mentén, illetve 3) Herszon és Dnyipropetrovszk megyék közigazgatási határa mentén indított támadásokat is visszaverhették. Harkiv megyében az orosz erők szintén sikertelen támadást hajthattak végre Balaklijától [Балаклія] délre, Huszarivkánál [Гусарівка].

Harkiv megyében az oroszok rendszeresen tesztelik kisebb támadásokkal a védők elszántságát (forrás: Militaryland.net)

Szeptember 4-én este Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette: az ukrán hadsereg három (egy Donyeck megyében, kettő „délen” [található]) település, illetve a Liszicsanszk–Sziverszk irányban található „hegyek” felett visszaszerezte az ellenőrzést – azonban nem tette hozzá sem azt, mikor történt ez meg, sem azt, melyik településekről van szó. A Herszon megyében található, szeptember 4-én állítólagosan felszabadított Viszokopilljáról [Високопілля] szóló sajtóinformációk azonban ellentmondanak a[z ukrán] Vezérkar jelentéseinek – ezek szerint az a védők ellenőrzése alatt maradt: az orosz erők az elmúlt napokban a település ellen végrehajtott támadásai sikertelenek voltak.

Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén, Szumi megye, illetve – sporadikusan – Csernyihiv megye államhatár menti járásaiban folytatja az ukrán hadsereg állásai és azok háta elleni tüzérségi támadásokat és bombázásokat. A harctérségeken kívül a fő célpontok továbbra is 1) Harkiv, Mikolajiv és Nikopol, illetve a velük szomszédos járások, 2) a Krivij Rihtől délre fekvő települések, és 3) a Zaporizzsjától délkeletre található helységek. Az egész napon át tartó orosz tüzérségi támadás eredményeként a Dnyipropetrovszk megye közigazgatási határán, Herszon megyében található Novovoroncovka [Нововоронцовка] község teljesen elpusztulhatott. Az orosz rakétatámadások harctérségeken kívüli célpontjai Dnyipro városa, Szlavjanszk és Kramatorszk, illetve Vozneszenszk [Вознесенськ] és Ocsakiv [Очаків] voltak (szeptember 3-án Dnyipro védői a városra kilőtt öt manőverező robotrepülőgép mindegyikét lelőhették). Az ukrán hadsereg vezérkara szeptember 4-én tizennégy, szeptember 5-én pedig huszonöt orosz rakétatámadásról számolt be. Az ukrán Légierő parancsnoksága szerint a szeptember 4-én délelőtt kilőtt tíz rakétából a védők kettőt lőhettek le. Ugyanezen a napon Kijev városi katonai közigazgatásának vezetője, Mikola Zsirnov tábornok bejelentette: az orosz rakéták 50–70 százalékát lelőtték.

Az ukrán erők a Herszon megyében található orosz állásokat és azok hátát bombázzák és lövik tüzérséggel. Újabb alkalommal támadták az Antonov hidat, illetve a Nova Kahovkha melletti Lvove [Львове] és Beriszlav [Берислав] térségében található átkelőket. Az ukrán támadások állandó célpontjai a megszálló erők Herszonban található létesítményei maradtak. Mindezeken kívül a védők a melitopoli repülőtér térségében, illetve Harkiv megyében lőszerraktárat semmisíthettek meg. Szevasztopolból és Szimferopolból robbanásokat és orosz légvédelmi aktivitást jelentettek. Közel kéthónapos szünet után az agresszor állásai elleni támadásokban újra részt vettek a Bayraktar TB2-es harci drónok – ez azt bizonyítja, hogy az ukrán fél ezekből újabb példányokat szerzett be.

Az ukrán Fegyveres Erők Vezérkara Műveleti Főparancsnokságának helyettes vezetője, Olekszij Hromov tábornok arról számolt be, hogy február 24-e óta a nyugati fegyverzet és katonai felszerelés használatára történő, 14 állam által megszervezett kiképzésben több mint négyezer ukrán katona vett részt – köztük kétezer tüzér, 500 rakéta-sorozatvető rendszerre illetve légvédelmi rendszerre kiképzendő katona, 300 irányított páncéltörő eszköz használatára kiképzendő fegyveres, illetve száz olyan, akit rádiólokátor-állomás működtetésére képeznek. A Nagy-Britanniában megrendezendő alapkiképzésre 4700 ukrán katonát küldtek, a korábbi tapasztalatok miatt a tanfolyam hosszát háromról öt hétre hosszabbították meg.

Szeptember 8. és 14. között Belaruszban hadműveleti és törzsgyakorlatra kerülhet sor, melynek forgatókönyve „az ellenség által ideiglenesen elfoglalt területek felszabadítását” tartalmazza. Ezt kommentálva Hromov tábornok elmondta: nem kizárható, hogy a szcenárió Voliny, Rivne és Zsitomir megyék államhatár menti területeinek „visszaszerzésére” irányuló tevékenységet is magában foglal. Hromov szerint ez megfelel az ún. szövetséges államok [ford. kieg.: Oroszország és Belarusz] fegyveres erői Ukrajna irányában kifejtett közös tevékenysége koncepciójának. Az ukrán tábornok kiemelte, hogy az ukrán fegyveres erők készen állnak az események bármilyen fordulatára, s hozzátette: az ellenség Belarusz területéről indított támadásának valószínűsége vagy a belorusz hadsereg Ukrajna elleni inváziójának esélye továbbra is alacsony.

A Herszon megyében a zajló harcok és az ukrán diverzánscsoportok aktivitása megnehezíti, hogy az oroszok folytassák az ún. annexiós népszavazások előkészítését – még mindig nem jelentették be sem ezek lefolytatásának napját (szeptember 11-én kerülhet rá sor), sem a szavazás módját. Vizsgálnak egy „szakaszos” referendumváltozatot: ebben az esetben a szavazás pár napig tart, a szavazatokat pedig a lakhelyen mozgóurnákba dobják. Az ukrán katonai hírszerzés szerint a megszállók a szavazásról a médiában hamis, nagymértékben virtuális képet hozhatnak létre, mely az annexió „legalizálását” szolgálja. Nem kizárható, hogy a „népszavazás” dátumát november 4-ére halasztják (ez az orosz Nemzeti Egység Napja).

Az ukrán katonai titkosszolgálat szerint az orosz fegyveres erők létszámhiánytól szenvednek, és nem tudnak Ukrajnába küldeni 300–350000 katonánál többet. Március–április fordulóján az Oroszországi Föderáció katonai parancsnoksága döntést hozott: a harctevékenységbe kizárólag a szerződéses katonákat vonják be. Mindezek ellenére ahogy a harctevékenységet folytató egységekben a halottak és sebesültek számának növekedéséről terjedt az információ, a szerződést aláírni hajlandók száma számottevően csökkent. Az ukrán vezérkar szerint az orosz állami vasúttársaság utasítást kapott arra, hogy polgári munkatársai között találjanak tízezer (sic!) önkéntest, akik készek rövidtávú szerződést aláírni, és részt venni a háborúban.

Az FSZB nagykiterjedésű műveletet folytat, melynek célja az Ukrajnából származó, az Oroszország területén elkövetett „terroristatámadásokért” felelős személyek leleplezése, illetve azon orosz állampolgárok azonosítása, akik negatívan viszonyulnak az Ukrajnával folytatott háborúhoz. Ezen tevékenység egyik célja, hogy megakadályozzák a háborúról szóló negatív kép kialakulását és elterjedését, illetve elkülönítsék, kiválasszák azon személyeket, akik a háborúval kapcsolatban a közvéleményt alakítják. Az ukrán katonai titkosszolgálat arra figyelmeztet, hogy ezen személyeket – meghamisított bizonyítékok felhasználásával – olyan terrorcselekmények elkövetésével vádolhatják meg, melyeket a valóságban az orosz szolgálatok hajtottak végre.

Denisz Monasztirszkij, az ukrán belügyi tárca vezetője szeptember 3-án arról számolt be, hogy a Belügyminisztérium ukrán állampolgárok számára elérhető távszolgáltatási központjai hamarosan külföldön [is] megnyílnak. A döntést azzal igazolta, hogy az országot elhagyni kényszerült személyek Ukrajna határain kívül is akarják a hivatalos ügyintézést végezni a Belügyminisztérium mobil kommunikációs központjain keresztül.

Szeptember 3-án az ukrán SZBU Kijev és Odessza környékén két, hétezer hamis Facebook-profilt kiszolgáló botfarmot semmisített meg – ezeket orosz e-mailcímek, illetve orosz és belorusz mobilszolgálatókhoz tartozó telefonszámok megadásával hozták létre. Az elkövetők a frontról bejövő hamis hírek terjesztésével foglalkoztak abból a célból, hogy pánikot és defetista hangulatot gerjesszenek.

Szeptember 1-jén megtörtént a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) missziójának látogatása az orosz hadsereg által elfoglalt, Enerhodarban lévő zaporizzsjai atomerőműben (ZAE). Az előzetes vizsgálat lefolytatását követően az Ügynökség két munkatársa az erőműben maradt, hogy folyamatosan ellenőrizze annak működését. Rafael Grossi – a delegáció vezetője, egyben a NAÜ főigazgatója – megerősítette, hogy az erőmű tüzérségi támadás célpontja volt, és leszögezte: „ez nem fordulhat elő még egyszer” – azonban nem nevezte meg a támadás elkövetéséért felelős oldalt. Grossi szerint az erőműben lévő helyzet továbbra is feszült. Az ukrán hatóságok nem rejtették el csalódottságukat a látogatás eredményei miatt: Zelenszkij elnök szerint a misszió vezetője nem tett erőfeszítést arra, hogy a delegáció látogatása ukrán és nemzetközi újságírók jelenlétében történjen meg, és nem szólított fel a létesítmény demilitarizálására – utóbbira az erőműbe tett látogatást megelőző napon Grossi [a Zelenszkijjel folytatott] kijevi találkozójuk során kötelezettséget vállalhatott. Mihajlo Podoljak, az [ukrán] elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója meglepetésének adott hangot: véleménye szerint az Ügynökség vezetője túl rövid ideig (mindösszesen két és fél órát) tartózkodott az erőműben.

Független megfigyelők újabb zaporizzsjai missziója volt Denisz Smihal [ukrán] miniszterelnök és Olaf Scholz kancellár berlini, szeptember 4-i találkozójának egyik témája. Mindkét kormányfő beszélt arról, hogy az ENSZ és az EU képviselőinek közös delegációja látogatna el az erőműbe, illetve a létesítmény teljes demilitarizálását szorgalmazták. Smihal felszólította a német hatóságokat: növeljék a katonai támogatást – mindenekelőtt a német MARS II [rakéta]indítók és a Panzerhaubitze 2000 önjáró lövegek szállítása vonatkozásában. Az ukrán politikus arról is tájékoztatást adott, hogy Berlin 200 millió EUR értékben segítséget nyújtott az Ukrajnában tartózkodó belső menekülteknek. A német kancellár kinyilvánította: kész Ukrajna újjáépítése tárgyában konferenciát megszervezni – erre ősszel, Berlinben kerülhet sor.

Az ukrán Külügyminisztérium elítélte azon oroszbarát tömegrendezvényeket, melyeket az elmúlt hétvégén Németországban és Csehországban tartottak. A tárca sajtófőnöke által nyilvánosságra hozott közleményben felhívták a figyelmet a demonstrálók követeléseire (az ukrán állam területi integritásának megsértésére, illetve a „Donbaszban lévő illegális katonai alakulatok” érdekében megszervezendő pénzgyűjtésre). Az ukrán Külügyminisztérium képviselője szerint az ilyen akciók elfogadhatatlanok – mivel az ukránok méltóságát sértik, és semmi közük nincs a szólásszabadsághoz. A cseh fővárosban megtartott kormány- és ukránellenes tüntetéseken hetvenezren vettek részt, míg a németországi Kölnben megtartotton nem egész kétezren.

Az ukrán állami vasúttársaság evakuációs vonatokat szervez a Krímben élő ukrán állampolgárok számára – erről az Ukrzaliznica [Укрзалізниця] elnöke, Olekszandr Kamisin tájékoztatott. A különlegesen összeállított vonatokat Zaporizzsjában és Krivij Rihben lévő evakuációs pontokon állíthatják forgalomba – használatuk díjmentes lesz. Az utak megszervezésének hátterében az ukrán hatóságok többszöri, az ország déli részén végrehajtandó ellentámadásának bejelentése áll.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

  • Az Ukrajnában zajló harcok nézőpontjából a jelenlegi nyugati kiképzési támogatást ugyanúgy elégtelennek kell tekinteni, mint a nehézfegyverzet és katonai felszerelés leszállítását. A nyugati fegyvertípusokra kiképzett szakemberek és a NATO-standardok szerinti alapkiképzésben részt vett katonák az ukrán katonák összlétszámának nem több, mint két százalékát teszik ki. Az Ukrán Fegyveres Erők nyugati technikai színvonalra való átállása (mely elengedhetetlen a posztszovjet felszerelés folyamatos elvesztésével – beleértve ebbe a február 24-e után a[z Ukrajnával] szövetséges országoktól kapott eszközöket is) szükségessé fogja tenni a kiképzendő katonák számának számottevő növelését. Szintén szükséges lesz a katonai szakterületek kategóriáinak bővítése – főleg a légierős, légvédelmi, páncélos és gépesített szakemberek tekintetében. Az, hogy a kiképzést gyorsított ütemben próbálják elvégezni, s az, hogy a kiképzendők létszáma nő, arra utal, hogy a program nem hozza az elvárt eredményeket (a Nagy-Britanniában folyó kiképzést meg kellett hosszabbítani) – a nyugati kiképzés kezdeti hatékonysága abból fakadt, hogy az ukrán hadsereg kisszámú, kiválasztott szakembert küldött. Annak fényében, hogy a specialisták minimális számának biztosítása szükséges (ők elengedhetetlenek a fronton), ezt a folyamatot hosszútávúnak kell tekinteni. Feltételezve, hogy a megfelelő kiképzési programokat még ebben az évben előkészítik és végrehajtják, az ukrán hadsereg nyugatosításának első kézzelfogható hatásait (abban az esetben, ha ez szinkronban lesz a fegyverek leszállításával) a következő tizenpár hónapban kell majd várni.

  • Az Oroszországban folyó, a „terrortámadások” megszervezéséért felelős ukrán állampolgárok felderítését célul kitűző FSZB-művelet az orosz szolgálatok reakciója arra a bombatámadásra, melyben Alekszandr Dugin lánya meghalt. Ez a tevékenység az Ukrajnáról és az ukránokról szóló negatív kép további megerősítését szolgálhatja. Oroszországban olyan orosz állampolgárokat vesznek őrizetbe, akik állítólag az ukrán diverziót támogatják – augusztus 25-én pl. az FSZB egy olyan férfit fogott el, aki állítólag az Azov ezred megbízásából bombatámadást hajthatott végre a kalinyingrádi oblasztyban lévő katonai létesítmény ellen. A műveletet az Oroszországban élő ukránok mint a „kijevi terroristákkal” potenciálisan együttműködők elleni megtorlás légköre kíséri. Az FSZB műveletei azt jelzik, hogy elnyomási hullám elérheti az Ukrajnából származó személyeket vagy azokat, akik velük kapcsolatot tartanak fenn. További provokációkkal szintén számolhatunk: ezek az ukrán tevékenység „bűnöző” jellegét mutathatják be. Céljuk a feszültség légkörének fenntartása lehet – ez az ukrajnai agresszió folytatásának szükségességét lehet hivatott igazolni.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: az orosz bombázásban elpusztult Barbasova piac Harkiv Szaltivka negyedében (Metin Aktas / Anadolu Agency via AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: OSW