Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 182. napján
Intenzív támadásokkal „köszöntötték” Ukrajnát függetlensége napján. Az ukránok megint visszatartják az információt a donbaszi katonai helyzet alakulásáról. Minden eddiginél nagyobb amerikai fegyverszállítmányt jelentettek be. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 182. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az oroszok intenzív tüzérségi- és légitámadásokkal „köszöntötték” Ukrajnát függetlensége napján.
- Az ukrán tüzérség főleg Herszon megyében aktív.
- Az ukránok megint visszatartják az információt a donbaszi katonai helyzet alakulásáról.
- Újabb nyugati, Ukrajnának biztosítandó segélycsomagról született döntés.
- Az EU 2023 második felében dönthet majd Ukrajna uniós közeledési folyamatáról.
Részletes helyzetkép:
Az ukrán fél figyelmeztetéseinek megfelelően Ukrajna függetlensége napján, augusztus 24-én számottevően megnőtt az orosz rakétatámadások száma. Támadták Dnyipro városát, Dnyipropetrovszk megyében Csapline [Чаплине] vasútállomását – a létesítmény elleni támadás az addig elkövetettek közül a legvéresebb volt: minimum 25-en haltak meg és 31-en sebesültek meg. A további célok Harkiv (a város elleni támadást az ellenség tüzérsége és légiereje is folytatta); Zaporizzsja; a Hmelnickij megyében található települések (az ellenséges rakéták meg nem nevezett infrastrukturális létesítményeket pusztíthattak el a sepetivkai járásban [Шепетівський район]); a Poltavai megyében fekvő települések (a támadás célpontja a Mirhorodban [Миргород] honos 831. harcászati légidandár létesítményei); illetve a Rivne és Zsitomir megyékben lévő települések voltak. A tüzérségi tűzzel és a légibombázással együtt a Függetlenség Napján az oroszok összesen 58 települést támadhattak (közülük húszat Donyeck megyében). A védők Cserkaszi és Vinnicja megyékben két rakétát lőhettek le. A fentieken kívül augusztus 25-én a Kijev megyében található vishorodszki járásban [Вишгородський район] csapódtak be rakéták.
Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásaiban is folytatja az ukrán erők állásai és azok háta elleni tüzérségi támadásokat és bombázásokat. A fent említett Harkivon kívül ezek fő céljai – a közvetlen harctérségek mellett – Mikolajiv (itt többek között a kikötői infrastruktúra) és Mikolajiv megye bastankai járása [Баштанський район]; Dnyipropetrovszk megye déli része (beleértve Krivij Rihet, Marhanecet [Марганець] és Nikopolt); a Zaporizzsjától délre és délkeletre eső települések; illetve Donyeck megyében Szlavjanszk voltak. Augusztus 23-án mindkét fél kölcsönösen azzal vádolta a másikat, hogy Donyeck térségében a polgári lakosságot tüzérséggel lőtte.
Az ellenség állásai elleni ukrán tüzérségi támadásokat és bombázásokat főleg Herszon megyére összpontosították. Újabb támadás érte a Nova Kahovka-i gáton átívelő hidat, az Antonov közúti hidat (kétszer is), illetve a Csornobajivkában [Чорнобаївка], Kahovkában [Каховка] és Novovoszkreszenszkében [Нововоскресенське] lévő lőszerraktárakat. Az említett térségeken kívül a védőknek a Zaporizzsja megyében található Tokmakban [Токмак] lévő lőszerraktárat is sikerülhetett megsemmisíteniük. Az ukrán „Dél” Műveleti Parancsnokság és a helyi közigazgatás képviselői arról tájékoztattak, hogy a védők Enerhodarban és Nova Kahovkában lévő célpontokat is támadtak. Augusztus 23-án a Krímben fekvő Szevasztopolban ukrán diverzió újabb esetét jegyezték fel – a drónt azonban a megszálló erők lelőhették.
Az ukrán fél újabb alkalommal korlátozta a harctérségekben lévő helyzetről szóló tájékoztatást. A Donbaszban a védők hosszabb idő óta verhetik vissza az orosz erőket 1) Bahmut térségében; 2) Donyeck városától északkeletre; 3) illetve Marjinka és a Zaporizzsja megyével közös közigazgatási határ között. Augusztus 24-ét megelőzően szintén harcok folyhattak Zajceve [Зайцеве], Kurgyumivka [Курдюмівка], Krasznohorivka [Красногорівка], illetve Zolota Niva [Золота Нива] településeken. A megszállók egy-egy sikertelen támadáskísérletet hajthattak végre Harkiv és Donyeck megyék közös határterületén Barvinkove [Барвінкове] és Szlavjanszk irányában (Nova Dmitrivkánál [Нова Дмитрівка] és Dolinánál [Долина]), illetve Herszon és Dnyipropetrovszk megyék közös határterületén, Mikolajivkánál [Миколаївка].
Augusztus 24-én Joe Biden elnök az eddigi legnagyobb, Ukrajnának szánt katonai támogatási csomagot jelentette be – ennek értéke 2,98 milliárd dollár. A Pentagon szerint a leszállítás hosszútávon (egy–három év alatt) történhet meg, a csomagban hat NASAMS légvédelmi rendszer a hozzávaló lőszerrel; 245 ezer 155mm-es tüzérségi lőszer; 65 ezer 120mm-es aknagránát; 24 tüzérségi radar; Puma drónok és a Scan Eagle drónokhoz további felszerelés; VAMPIRE drón elleni rakétarendszerek; nem meghatározott, lézervezetésű rakétarendszerek; illetve kiképzés finanszírozása; karbantartás és egyéb támogatás található. Törökország Ukrajnának 50 Kirpi páncélozott gépjárművet adott át, a Viktor Pincsuk [kieg.: Ukrajna egyik leggazdagabb oligarchája] nevét viselő alapítvány pedig tizenkét Fury drónt. Szlovákia ígéretet tett 30 szovjet eredetű gyalogsági harcjármű átadására, illetve T-72-es harckocsik leszállítására (utóbbiakat azután, hogy azokért cserébe Németországtól 15 Leopard 2-es harckocsit kap). Nagy-Britannia és Norvégia bejelentette: az ukrán hadsereg számára 850 miniatűr Black Hornet drónt [kieg.: a norvég fejlesztésű eszköz mérete kb. 16 × 2,5 centiméter], illetve drón elleni harcra kifejlesztett Nightfighter rendszert kíván vásárolni. Szeptembertől kezdve az ukrán katonák Nagy-Britanniában folyó kiképzési programjához 15 litván kiképző csatlakozhat.
Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárának véleménye szerint nagy annak az esélye, hogy az FSZB az Oroszországi Föderáció területén terrortámadás-sorozatot hajt végre – nem törődve a polgári lakosság köréből szedett áldozatokkal. A brutális tevékenység célja annak megmutatása, hogy a támadásokat az ukrán szolgálatok hajtották végre – ez a társadalomban sokkot okozhat, és fékezheti az ukrajnai háború folytatásával kapcsolatos „csökkenő támogatást”. Danilov véleménye szerint ennek a forgatókönyvnek a lehetőségét az Alekszandr Dugin (az orosz neoimperializmus egyik ideológusa) lánya elleni támadás jelzi. Szerinte Darija Duginát az orosz titkosszolgálatok ölték meg: az orosz szervek elkezdték azon személyek likvidálását, akik vagy kritikusak, vagy csalódottságukat fejezik ki az ún. különleges művelet sikertelenségével kapcsolatban.
A megszállt Krímben ismétlődő diverzánsakciókra reagálva az ún. helyi hatóságok megerősítették a biztonsági előírásokat. Szevasztopolban a Belügyminisztérium és az FSZB támogatására „önkéntes járőrök” felállítását kezdték meg a diverzánsok és az általuk használt közlekedési eszközök gyorsabb beazonosítása érdekében. Ebbe a lehető legnagyobb számú lakost is megpróbálják bevonni, a közösségi médiában különleges felhasználókat (ún. „chatbotokat”) fognak létrehozni. Ezek segítségével válik lehetővé a rendvédelmi szervek számára érdekes kép- és filmfelvételek beküldése. Július 31-e óta Szevasztopolban „sárga” (magas) „terrorfenyegetettségi” fokozat van érvényben.
Az ukrán diverzánscsoportok aktivitása az Ukrajnával határos régiókban fenntartja a feszültséggel teli atmoszférát. Augusztus 22-én a Belgorodi terület kormányzója, Vjacseszlav Gladkov újabb alkalommal (szeptember 7-ig) hosszabbította meg a terrorfenyegetettség „sárga” szintjét – ez többek között a tűzijátékok és petárdák használatát tiltja. Ez az állapot ebben a régióban április 11-e óta tart – válaszul a kritikus infrastruktúrába tartozó létesítmények (köztük üzemanyag-raktárak) lerombolásával összefüggésben lévő számos incidensre.
Augusztus 23-án Herszonban bombatámadás következtében meghalt Igor Telegin, aki a megyei kollaboráns hatóságok soraiban a belpolitikai főosztály vezetői pozícióját töltötte be. Egy nappal később ölték meg Ivan Suszkot, az ún. zaporizzsjai katonai–polgári közigazgatás vezetőjét. Az ukrán kormányintézmény Nemzeti Ellenállás Központja információi szerint a megszálló közigazgatás befagyasztotta a szociális támogatások kifizetését a nyugdíjasok számára – azok további folyósításának feltétele az orosz útlevél elfogadása. Ezáltal az oroszok humanitárius katasztrófa kitörésének feltételeit teremtik meg, mivel az ukránok nagy többsége nem akarja szabad akaratból felvenni az orosz állampolgárságot.
Az ukrán rendőrség arra emlékeztetett, hogy illegális a lakosság orosz útlevéllel való ellátása a megszállt területeken, s az orosz dokumentumokat Ukrajna területén nem fogják elismerni. Szintén kiemelték, hogy az orosz állampolgárság Ukrajna állampolgárai általi, kényszer alatti felvétele nem jár jogi következménnyel, és nem jelent alapot az ukrán állampolgárság elvesztésére.
Az Ukrán Nemzeti Bank (UNB) figyelmeztetett: megpróbálkoztak azzal, hogy az ideiglenesen megszállt területekről származó hrivnya bekerüljön a pénzforgalomba. A bankjegyek sérültek, elszíneződöttek vagy lyukasak, s az oroszok által lefoglalt bankbetétekből származnak. Az UNB óvatosságot és a rendőrség tájékoztatását kérte azon személyekkel kapcsolatban, akik az ilyen típusú bankjegyekkel próbálnak meg fizetni. A készpénzmentes fizetés előnyben részesítését ajánlják: ez a hadiállapot körülményei között a legbiztonságosabb.
Az orosz fél megpróbálja eltussolni saját katonai sikertelenségét, olyan hamis üzenetet felépítve, miszerint a háborús előrehaladás hiánya tervezett tevékenység. Augusztus 24-én Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kijelentette, hogy az offenzíva lefékezése tudatos döntés – ez a polgári áldozatok száma minimalizására való akaratból ered. Kiemelte: az orosz erők szigorúan betartják a humanitárius jogi normákat. A rakétatámadásokat precíziós fegyverekkel hajtják végre, s kizárólag a katonai infrastruktúra ellen. Sojgu az ukrán egységeket vádolta a felperzselt föld taktikájának és terrorcselekmények elkövetésével. Kirilo Budanov, az ukrán katonai titkosszolgálat vezetője elmondta, hogy Oroszország számottevően csökkentette az Ukrajna elleni offenzíva tempóját – ennek oka tartalékainak kimerülése. Az orosz katonák morális és pszichológiai fáradtságot érezhetnek a fronton történő előrehaladás hiánya miatt.
Biztonsági okokból Ukrajna függetlenségének napján, augusztus 24-én a városokban a lakosság részvételével nem került sor ünnepi megemlékezésekre (nekik azt ajánlották: maradjanak otthon), azonban a hatóságok saját beszédeikben megünnepelték az évfordulót – kiemelve, hogy Ukrajna saját függetlenségéért a legmagasabb árat fizeti. Beszédében Zelenszkij elnök kiemelte, hogy az elmúlt fél év során az ország bátorságról tett tanúbizonyságot, megváltoztatta a történelmet és a világot, felébresztette Európát, és konszolidációra s cselekvésre sarkallta azt. Zelenszkij kijelentette: visszaszerzik a Krímet, és aláhúzta: Kijev soha nem fogja elismerni a területi veszteségeket.
Augusztus 23-án került sor a Krími Platform (a félsziget megszállásának véget vetésére létrehozott nemzetközi konferencia) második ülésére: ezen virtuálisan közel 60 államfő, szervezet és külügyminiszter vett részt, s egyetlenként Kijevbe utazott Andrzej Duda lengyel elnök. A résztvevők elítélték az orosz agressziót, szolidaritásukat fejezték ki Ukrajnával, és biztosítottak arról: folytatni fogják az ukrán hadsereg, a költségvetés és a társadalom támogatását. A lengyel elnök rámutatott arra, hogy a világ túl könnyen fogadta el a Krím annektálását és csak a jelenlegi invázió brutalitása kényszerített sok országot rá arra, hogy álláspontjukat megváltoztassák. Duda az Északi Áramlat 2 gázvezeték teljes lebontására is felszólított. Olaf Scholz német kancellár kiemelte: a nemzetközi közösség soha nem ismeri el az ukrán területek Oroszország általi annexióját, és rámutatott: a világ élelmezési válságáért Moszkva a felelős. Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette: fenntartja a szankciós nyomást Oroszországon. Boris Johnson brit miniszterelnök az Ukrajna számára biztosítandó katonai, humanitárius, gazdasági és diplomáciai támogatás folytatásának fontosságát emelte ki. Ursula von den Leyen EB-elnök hangsúlyozta: a nemzetközi közösség mindent megtesz annak érdekében, hogy az emberi jogok megsértéséért felelősöket megbüntesse. A csúcstalálkozó résztvevői közös nyilatkozatban nyilvánították ki: Oroszországon fenntartják a nyomást, hogy Ukrajna visszaszerezze az ellenőrzést a korábban ellenőrzött terület felett.
Matti Maasikas, az EU ukrajnai képviseletvezetője elmondta: a Bizottság valószínűleg 2023 második felében értékeli az ország előrehaladását a testület által meghatározott hét területen – ez az értékelés a csatlakozási tárgyalások esetleges megkezdésének alapja lehet. Megjegyezte: Kijev a korrupcióellenes harcban eredményeket ért el – kinevezte a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség vezetőjét, a Felsőbb Igazságszolgáltatási Tanács tagjait, illetve kezdeményezte a Nemzeti Korrupcióelleni Hivatal vezetője kiválasztásának folyamatát. Azt is mondta ugyanakkor: az európai jogrend átvétele nagy kihívás lesz – mivel ez nemcsak az új előírások implementációjával, hanem az európai szabályok és szabványok bevezetésével is jár. Úgy értékelte azonban, hogy Ukrajna jobb helyzetben van, mint azon országok, akik az EU-ba 25 évvel ezelőtt léptek be – mivel van tapasztalata a társulási szerződés végrehajtása terén.
A Rejtinh kutatóintézet szerint az ukránok oroszokhoz és belaruszokhoz való hozzáállása tovább romlik: jelenleg 81 százalék érez így az oroszokkal szemben (14 százalék semlegesen, három százalék pozitívan), a belaruszokkal szemben 52 százalék (34 százalék semlegesen, tíz százalék pozitívan áll hozzájuk). Az orosz nyelvű ukránokkal szembeni attitűd többségében pozitív (51 százalék) vagy semleges (31 százalék) – a szociológusok kiemelik, hogy a háború eredményeként ez a 2021. áprilisi 37 százalékról javult fel 2022 augusztusára. Megfigyelhető ugyanakkor a társadalom hozzáállásának relatív enyhülése az oroszokkal történő megegyezés esélyeivel kapcsolatban – míg áprilisban a megkérdezettek kétharmada állította, hogy a megbékélés lehetetlen, augusztusban ezen válaszok körülbelül 50 százalékon álltak, s egyharmadnyian vélték úgy: a kapcsolatok újrakezdése húsz-harminc év múlva lehetséges lesz.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A 2014 óta pénzügyi szempontból a legnagyobb, az ukrán hadseregnek szánt segélycsomag Pentagon által nyilvánosságra hozott részleteit (s különösen azt, hogy annak hosszútávú voltát emelték ki) a háború jelenlegi szakasza szempontjából kiábrándítónak kell kezelni. Az új szállítmányok Ukrajnába legkorábban pár hónap múlva érkeznek meg, az új csomagban olyan támadófegyver-kategória sincs, amelyet az ukrán fél szorgalmazott – így egy Ukrajna által még ebben az évben végrehajtott ellentámadás valószínűsége jelentősen csökken. A Washingtonból kiszivárgó jelentésekből az derül ki, hogy az Egyesült Államok a fronton lévő helyzetet relatív stabilnak, a katonai harc perspektíváját pedig hosszútávúnak tartja. Az amerikai nyilatkozatokból az tűnik ki: a segítség célja az ukrán fegyveres erőkben azon hosszútávú változások további támogatása, amely a kimerülő, szovjet eredetű fegyverzet teljes kivezetését, illetve – a következő pár év során – a nyugati fegyverzetre és szabványokra való átállást eredményezi. Ebben az összefüggésben kell értelmezni az ukrán pilóták kiképzésének előkészületeit (az ezt fedező forrásokat beírták a Pentagon 2023-as költségvetésébe). Azt kell feltételeznünk, hogy ez végső soron azt jelenti: a jelenleginél nemcsak, hogy nagyobb fegyverszállításokat engedélyeznek Ukrajna számára, hanem azok kibővítését a jelenlegi csomagokból hiányzó repülőgépekkel, helikopterekkel, illetve harckocsikkal és páncélozott harcjárművekkel.
- Kijev koherens információs politikája aláásta azt az orosz titkosszolgálatok által kezdeményezett ukránellenes propagandakampányt, amely az ukrán hatóságokat az Alekszandr Dugin lánya elleni merénylet megszervezésével vádolta. Az orosz vádakat visszautasítva a fókusz azon volt, hogy amikor az FSZB kapkodva próbálta meg az ukrán szál létét bizonyítani, akkor rámutassanak az orosz titkosszolgálat által elkövetett hamisításokra. Kijev ilyen reakciója lehetővé teszi, hogy a Kreml propagandaüzenete meggyengüljön – az oroszok Dugina meggyilkolását az Ukrajna elnökéről kialakult kép befeketítésére („egy politikai terrort használó politikus”) használják ki.
- Azon incidensek, amelyek azt bizonyítják, hogy az ukrán erők az annektált Krímben és a részben megszállt Zaporizzsja és Herszon megyékben folytatják a diverzánsműveleteket, aláássák az orosz hadsereg és titkosszolgálatok megelőző képességeit, s szintén negatívan hatnak a kollaboráns hatóságok működésére. Az ukrán tevékenység nagymértékben megnehezíti az annexiós népszavazások előkészítését, és szítja az ideiglenes megszállás érzetét – mindez fontos a helyi lakosság soraiban meglévő oroszellenes hozzáállás megerősítéséhez.
- A Krími Platform második csúcstalálkozója Kijev számára sikeres volt, mivel bevonta a legfontosabb nyugati vezetőket (köztük Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, az EU és az Európai Bizottság vezetőit, illetve az amerikai külügyminisztert), de az afrikai, dél-amerikai és ázsiai országokét is. A hangsúlyok közti különbségek ellenére Kijevbe az orosz agresszió és az ukrán területek elfoglalásának elfogadását elutasító, a háborúért Oroszországot felelőssé tevő, illetve Ukrajnát támogatásról biztosító, konzisztens üzenet érkezett. A 2021-ben kezdeményezett platform így az orosz agresszióval összefüggésben új dimenziót kapott: a világ államainak többségét Ukrajna mellé állította. Mind a csúcstalálkozó, mind Kijev egyéb diplomáciai és információs tevékenysége azt bizonyítja: az invázió kezdete óta az ukrán hatóságok hatékonyan használják ki az összes rendelkezésre álló csatornát és platformot saját ügyük népszerűsítésére, szolidaritás és támogatás megszerzésére, illetve az ukrán állam nemzetközi színtéren történő megerősítésére.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: gyászoló látogató a háborúban elesett katonák sírjainál a lvivi Licsakivszkij temetőben 2022. augusztus 24-én (fotó: AFP/Yuriy Dyachyshyn)
