Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 168. napján

·2022.08.11

Második világháborús pusztítás Bahmut környékén. Támadás ért Belaruszban, Oroszországban, illetve a Krímben lévő célpontokat. Nőttek az ukrán állami bevételek és a mezőgazdasági export. Az oroszok „elkommunizálhatják” a Zaporizzsjai Atomerőművet. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 168. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Piotr Żochowski, Sławomir Matuszak, Krzysztof Nieczypor. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

  • Bahmut környéke továbbra is az orosz katonai tevékenység kiemelt területe (második világháborús pusztításról beszélünk).
  • A fennmaradó irányokban az oroszok vagy sikertelenül támadnak, vagy védekeznek.
  • Támadás ért Belaruszban, Oroszországban, illetve a Krímben lévő célpontokat.
  • Bayraktarokat gyártó üzem létesült Ukrajnában, Kijev újabb katonai segélycsomagot kapott.
  • Az oroszok számos módon akarják az eloroszosítást felgyorsítani, illetve az ál-népszavazásokat számukra kedvező módon előkészíteni.
  • A Zaporizzsjai Atomerőművel kapcsolatos orosz tervek között az erőmű „elkommunizálása” is szerepel.
  • Nőttek az ukrán állami bevételek, illetve az ukrán mezőgazdasági export is.

Részletes helyzetkép:

Az orosz hadsereg folytatja Donyeck megye még ukrán kézen lévő része feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló kísérleteket, támadásokat végrehajtva Szlavjanszk, Bahmut és Avdijivka irányában. Az agresszor erői sikertelenül próbálták meg áttörni az ukrán védvonalakat a Szlavjanszktól 40 km-re északra található Bohorodicsne [Богородичне] környékén; harcok folynak Sziverszktől keletre (Szlavjanszktól kb. 40 km-re keletre). Az oroszok Versinát [Вершина] szintén elfoglalhatták, illetve a Bahmuttól észak- és délkeletre fekvő településeket is lerohanhatták. Az Avdijivka–Mineraljne–Szpartak–Piszki–Krasznohorivka [Авдіївка–Мінеральне–Спартак–Піски–Красногорівка] irányban, illetve a Donyeck városától észak- és délnyugatra fekvő Marjinka [Мар’їнка], Pavlivka [Павлівка] és Sevcsenko [Шевченко] települések térségében folytatódnak a heves harcok.

A szlavjanszki front augusztus 10-én (forrás: Military Land)

Ugyanekkor az orosz erők sikertelen támadásokat folytatnak Harkiv megye orosz–ukrán államhatár menti térségeiben (Veterinarne [Ветеринарне] és Udi [Уди]). Ugyanúgy sikertelenül zárult az ukrán védvonalak áttörésére tett kísérlet a Bajrak–Huszarivka [Байрак–Гусарівка] térségben. Harkiv megyében a rendszeresen megismételt támadásoknak a célja a harctérség északkeleti részében az ukrán erők lekötése lehet. Az ukrán haderő a Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja és Donyeck megyék közös közigazgatási határa közelében fekvő Velika Novoszilka [Велика Новосілка] és Vremivka [Времівка] térségében műveletet végző orosz felderítő-diverzáns csoportot ártalmatlaníthatott. Az oroszok szünet nélküli, intenzív tüzérségi-, rakétatüzérségi- és légitámadást folytatnak Harkiv, Szumi és Csernyihiv megyék államhatár menti járásai, illetve Donyeck megye Kijev ellenőrzése alatt álló része ellen. A front déli szakaszán az agresszor erői nem folytattak intenzív támadótevékenységet, magukat a harcérintkezési vonal teljes hosszán a polgári és katonai létesítmények elleni intenzív tüzérségi támadásokra korlátozva – beleértve ezekbe a nagyvárosok (Nikopol, Mikolajiv, Dnyipro, Zaporizzsja, Odessza) agglomerációit is.

A front Donyecknél augusztus 10-én (forrás: Military Land)

Az ukrán erők sikeres támadásokat hajtottak végre a melitopoli, beriszlavi [Берислав] és kirilivkai [Кирилівка] orosz raktárak és katonai létesítmények, illetve közlekedési infrastruktúra (többek között a Nova Kahovkában található vízierőmű melletti Dnyeper-híd, illetve a Krímet Ukrajna többi részével összekötő, Csonharban [Чонгар] található híd) ellen. A Krímben található Novofedorivkában lévő légitámaszponton tárolt lőszer felrobbanása minimum kilenc repülőgép megsemmisülésével járt. Szintén robbanás történt a Moszkva alatti Dolgoprudnijban [Долгопрудный] található katonai bázison, a belarusz Zjabraukában [Зябраўка] az orosz erők által használt repülőtéren, illetve az Azovi-tenger melletti, Oroszországban található Jejszkben [Ейск] lévő üzemanyagraktárban.

A harkivi front augusztus 10-én (forrás: Military Land)

Ukrajna Hírszerzési Főigazgatósága megerősítette, hogy Ukrajnába érkeztek az ún. Wagner-csoport orosz börtönökben toborzott személyekből álló egységei. A büntetés-végrehajtási intézményekben folytatott sorozással személyesen Jevgenyij Prigozsin, ennek a katonai magánvállalatnak a vezetője foglalkozhatott – a háborúban való minimum féléves részvételért cserébe amnesztiát ígérve. Az orosz média szerint több mint ezer önkéntes jelentkezhetett.

Az Egyesült Államok bejelentette, hogy Ukrajnának 1 milliárd dollár értékben további katonai segélyt ad át. Mint arról Colin Kahl védelmi államtitkár tájékoztatott, a tizennyolcadik – eddigi legnagyobb – katonai támogatási csomagban Kijev a HIMARS rakétatüzérségi rendszerhez rakétákat, 75 000 darab 155mm-es tüzérségi lőszert, 20 darab 120mm-es nehéz aknavetőt a hozzájuk való húszezer lőszerrel, AMRAAM rakétákat, ezer Javelin páncéltörő rendszert, többszáz AT4 vállról indítható páncéltörő fegyvert, 50 páncélozott mentőautót, Claymore irányított gyalogsági repeszaknát, robbanóanyagot és orvosi felszerelést kap. Mindezeken felül az amerikai külügyi tárca 89 millió dollárt hagyott jóvá aknamentesítés támogatására: ez 100 aknamentesítő csapat felszerelésének beszerzését biztosítja, akik a következő év során „a legnagyobb veszélynek kitett területeken” fognak dolgozni.

„Az irányított hatású repeszakna a gyalogsági repeszaknák másik speciális fajtája, amelynek működése során a repeszek úgyszintén nem az aknatestből keletkeznek, hanem a robbanóanyag elé helyezett gömb vagy henger alakú acéldarabkák szolgálnak erre a célra. A repeszek nem körkörösen szóródnak szét, hanem csak az előre beállított irányban (sávban) és az aknában elhelyezett robbanóanyag mennyiségének függvényében meghatározott távolságra pusztítanak: az aknától 50–100, néhány típusuk akár 200 m távolságra is képesek halálos vagy súlyos sérülést okozni. Az ilyen aknák a talaj felszíne fölé vannak telepítve, és botlódróttal vagy (elektromos) vezetékes parancsindítással hozhatók működésbe.” (forrás)

Dánia 130, Svédország 120, Finnország pedig 20 katonai kiképzőt küld – ők az ukrán katonák nagy-britanniai katonai gyakorlótereken folytatandó kiképzésében vesznek részt. A gyakorlatra a Boris Johnson miniszterelnök által kezdeményezett, tízezer ukrán katonának szóló kiképzési program keretében kerül sor – a részt vevő katonákat 120 naponként rotálják. Korábban Kanada csatlakozott a programhoz, 225 kiképzőt küldve.

Mihajlo Podoljak, Ukrajna elnöki hivatalvezetőjének tanácsadója megerősítette, hogy az ukrán erők esetleges, déli irányban végrehajtandó ellentámadásával kapcsolatos minden nyilvános kommentár része annak az információs-pszichológiai műveletnek, melynek célja az orosz hadsereg demoralizálása. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter kijelentette: a hatóságok nem jelentettek be ellentámadást a herszoni térségben. Ugyanakkor Dmitro Marcsenko tábornok, a mikolajivi ukrán erők egyik parancsnoka kijelentette: azzal számol, hogy az év végéig az ukrán erőknek sikerül Herszont felszabadítani – habár ezt a nyugati katonai segély nagyságától tette függővé. Szerinte a támogatás kis tételekben folyik be – ez nagyon megnehezíti az ellentámadás megszervezését.

Vaszil Bodnar törökországi ukrán nagykövet arról tájékoztatott, hogy a februárban aláírt megállapodást végrehajtva a Bayraktar drónok gyártója Ukrajnában gazdasági társaságot jegyzett be, és földterületet vásárolt egy gyártóüzem felépítéséhez. Az ukrán fél meg van arról győződve, hogy a drónok gyártásához helyi alkatrészeket is fel fognak használni, mint például hajtóműveket vagy az alvázat. [Ford. megjegyzés: az ukrán hadipar eddig is gyártott repülőgép-hajtóműveket, így a tudás megvan – ld. pl itt: Andrzej Szeptycki: Rebuilding the Engine of Co-operation] Az előzetes feltételezések szerint a csapásmérő drónok gyártása 2023 második felében indulhat meg. Az üzem építésének megkezdésének bejelentése a Kreml éles reakcióját váltotta ki: Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő azzal fenyegetett, hogy amennyiben a gyár felépül, azonnal „demilitarizálják”.

Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt részein az orosz hatóságok folytatják a lakosság elnyomását és megfélemlítését. A megszállók a helyi vállalkozások tulajdonosait cégeik államosításával fenyegetik abban az esetben, ha visszautasítják az orosz útlevél felvételét és vállalatuk az orosz előírásoknak megfelelően történő újbóli nyilvántartásba vételét. Bejelentették: minden, vállalkozó által használt gépjármű után havi ötezer rubel (kb. 31 500 HUF) értékben vezetnek be adót – ez az orosz valuta pénzforgalmi bevezetését gyorsíthatja fel. Megkezdte működését az orosz Belügyminisztérium alá tartozó Állami Forgalomellenőrzés, amely az Oroszországban használatos forgalmi engedélyek és rendszámtáblák kötelező cseréjével foglalkozik. Azon személyek, akik nem rendelkeznek orosz útlevéllel, kizárólag ideiglenes jogosítványt és rendszámtáblát kaphatnak.

A megszállt területeken az ún. népszavazások előkészületei nagyfokú szervezési káoszt mutatnak. Augusztus 8-án Jevhen Balicki, Zaporizzsja megye orosz közigazgatásának vezetője a megszállók által létrehozott „Együtt vagyunk Oroszországgal” szervezettel folytatott találkozón arról tájékoztatott: aláírta azt a rendeletet, mely a régió Oroszországi Föderációhoz csatolásáról szóló ún. népszavazás lefolytatásáról szól, hozzátéve: a lakosok döntése a teljes megyére kell majd, hogy vonatkozzon – ugyanakkor a dokumentumban a dátumot nem adta meg. Az oroszok azt is elismerték, hogy nincsenek abban a helyzetben, hogy elégséges mennyiségű „választókört” állítsanak fel a „terrorveszély” megléte miatt. Ebből az okból kifolyólag mozgóurnák felhasználásával a lakhelyen lefolytatott, kötelező szavazást terveznek, s szintén vizsgálják az elektronikus szavazás lehetőségét. Melitopolban ukrán diverzánsok az „Egységes Oroszország” párt székházát rombolták le – ott éppen a zaporizzsjai ál-népszavazás előkészítése zajlott. Jelenleg a Zaporizzsja megye kb. 70 százaléka áll megszállás alatt, azonban Zaporizzsja városa továbbra is ukrán ellenőrzés alatt található – a városban a régió lakosságának közel fele lakik.

Andrij Kosztin ukrán főügyész találkozót tartott a regionális ügyészségi vezetőkkel és a Főügyészség főosztály-vezetőivel. Véleménye szerint a fő feladat a háborús bűncselekményeket, hazaárulást, kollaborációt elkövetők üldözése, s mindenkié, aki az agresszornak segít. Kosztin szintén felhívta a figyelmet, hogy az illetékes hatóságoknak ki kell vizsgálniuk a lerombolt infrastruktúra újjáépítésére szánt költségvetési források elsikkasztását vagy a humanitárius segélyek zsebre tételét.

Az ukrán SZBU arról tájékoztatott, hogy Kijevben elfogták az orosz titkosszolgálatok azon munkatársait, akik Olekszij Reznyikov védelmi miniszter és Kiril Budanov, a katonai titkosszolgálat vezetője ellen merényletet terveztek végrehajtani – bármelyikük meggyilkolásáért 100–150 ezer dollárt ígértek. A nyomozási anyagok szerint őrizetbe vettek egy Luhanszk megyei lakost, aki 2014 óta az oroszok oldalán vett részt a háborús tevékenységben. Az SZBU azt hangsúlyozza, hogy az orosz különleges szolgálatok magasrangú ukrán tisztek és állami hivatalnokok elleni további gyilkosságok megrendelését tervezték. A szolgálat az elhárító művelet keretében Harkivban a megyei SZBU vezetőségének munkatársát is őrizetbe vette, aki internetes üzenetküldő programok kihasználásával az ukrán Fegyveres Erőkről, a különleges szolgálatokról, illetve a katonai felszerelés telepítési terveiről szóló titkosszolgálati információkat adott át. Vaszil Maluk, az SZBU megbízott vezetője bejelentette: kiemelt feladat a szolgálat megtisztítása az oroszokkal együttműködő személyektől.

Júliusban az ukrán mezőgazdasági termékexport (gabonafélék, olaj és olajos magvak) 2,7 millió tonnát tett ki és 22,7 százalékkal nőtt júniushoz képest. Legtöbbet kukoricából (1,1 millió tonna), búzából (412 ezer tonna; ez év júniusához képest több mint háromszoros növekedés), árpából (183 ezer tonna), napraforgóból (362 ezer tonna), illetve napraforgó-olajból (309 ezer tonna) adtak el. A mezőgazdasági minisztérium szerint Ukrajna az év végéig mezőgazdasági termékexportból 20 milliárd dollár bevételre számít – azonban ennek feltétele, hogy működni fog a három fekete-tengeri kikötőből kivezető zöld folyosó (ezen keresztül augusztus 1-je és 9-e között 370 ezer tonna terményt sikerült kivinni). A minisztérium úgy becsüli, hogy az orosz agresszió következtében a mezőgazdasági termékexport értéke március-április során az előző év azonos időszakával összehasonlítva 40 százalékkal volt kevesebb (2022-ben 4,4 milliárd dollár; 2021-ben 7,5 milliárd dollár).

Az Ukrán Állami Statisztikai Bizottság szerint júliusban az infláció 22,2 százalékon állt. Leginkább az üzemanyag (77,7 százalékkal), a közúti szállítás (37,2 százalékkal), illetve az élelmiszer és üdítők (28,9 százalékkal) drágultak. Legkisebb mértékben a közüzemi szolgáltatások (3,6 százalékkal) árai növekedtek – ennek oka, hogy a kötelező hadiállapot időszakára a lakossági árak emelésére moratóriumot vezettek be. Az Ukrán Nemzeti Bank a 2022-es inflációt 30 százalékra becsli.

Petro Kotin, az Enerhoatom (az atomerőmű üzemeltetőjének) vezetője arról tájékoztatott, hogy az oroszok a megszállt Dél-Ukrajnában található erőműveket és elektromos hálózatot az Oroszországi Föderáció elektromos hálózatához tervezik hozzácsatolni. Ebből a célból az oroszok a Herszon megye és a Krím között húzódó nagyfeszültségű vezetéket felújíthatták. Kotin szerint az oroszok az összes erőművet (beleértve ebbe az Enerhodarban található Zaporizzsjai Atomerőművet is) le akarják állítani, és később fokozatosan rákapcsolni őket a krími hálózatra.

A pénzügyminisztérium szerint a költségvetési hiány júliusban 4 milliárd hrivnyát (kb. 110 millió dollárt) tett ki, szemben a júniusi 144 milliárd hrivnyával (3,9 milliárd dollár). Az előző hónappal összehasonlítva a bevételek 58 százalékkal nőttek, a kiadások pedig 27 százalékkal csökkentek. A befolyt költségvetési bevételek közel fele származott külföldi pénzügyi segítségből, támogatás [olv.: nem hitel] formájában.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

  • A 225 km-re a frontvonaltól található, Novofedorivkában lévő szaki légibázáson keletkezett tűz újra elindította a Kijev által hosszú idő óta bejelentett déli ellentámadásról szóló spekulációt. Annak ellenére, hogy még mindig nem ismertek a robbanás közvetlen okai, nem lehet kizárni az ukrán diverzánstevékenységet. Szintén hiányoznak azok a megerősített információk: Ukrajna rendelkezett-e olyan rakétákkal, melyek hatékonyan találhatják el az ilyen távolságban lévő célpontokat. Délen egy kiterjedt ellentámadás végrehajtása kizárólag az után lesz lehetséges, ha az egységeket elégséges mennyiségben látják el tüzérségi eszközökkel – ez a nyugati fegyverszállítások növekedésétől függ. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az ukrán erők a térségben felhagynának a megnövelt katonai aktivitás fenntartásával, ennek célja ugyanis az oroszok rákényszerítése hadseregük összevonására és arra, hogy újabb orosz egységek foglaljanak el védőállásokat. A közelgő offenzíváról szóló információ terjesztése az ukrán pszichológiai hadviselés része: ennek célja az orosz erők moráljának rombolása, illetve az oroszok által elfoglalt területek annektálásához ürügyet szolgáltató, ún. népszavazásokat lefolytatni kívánó megszálló hatóságok tevékenységének megzavarása.
  • Az SZBU és az ukrán Főügyészség növeli azoknak a leleplezésére irányuló tevékenységét, akik elsikkasztják a pénzügyi forrásokat vagy a humanitárius segélyből származó anyagi javakat. A megnövekedett aktivitás a két intézmény vezetőinek közelmúltbeli menesztésének következménye. Az elnök által kinevezett új elöljárók hatékonyságot és kompromisszumok nélküli hozzáállást akarnak felmutatni az állambiztonság állapotának javítását célzó tevékenységük során, illetve az alájuk tartozó munkatársak és tisztek átvilágításán keresztül. A főügyészség tevékenysége (mely az áruk és pénzügyi források újraelosztásával kapcsolatos szabálytalanságokkal foglalkozhat) azt bizonyítja: a háború idején növekszik az országot irányító hatóságok hatékonyságát aláásó gazdasági bűncselekmények mértéke.
  • A Zaporizzsjai Atomerőmű Európa legnagyobb ilyen típusú létesítménye (hat energiatermelő blokk összesen 6 gigawatt teljesítménnyel). Habár március 1-je óta az orosz hadsereg ellenőrzése alatt található, eddig az erőműben ukrán személyzet dolgozik és az uniós ENTSO-E rendszerhez csatlakozik (mely rendszerbe Ukrajna márciusban lépett be). Ha tényleg hozzácsatolják az erőművet az orosz elektromos hálózathoz, vagy lekapcsolják magát a három nagy ipari központot (Dnyiprót, Zaporizzsját és Krivij Rihet) kiszolgáló Zaporizzsjai Erőművet, az Ukrajnában elektromos energiahiányhoz vezet a fűtési szezonban – ennek következtében az EU-ból kell energiát importálni.
  • A júliusi meglepően jó költségvetési eredmények mindenekelőtt a rekordösszegű, vissza nem térítendő kölcsön formájában érkezett nemzetközi pénzügyi támogatásnak (80,4 milliárd hrivnya, 2,2 milliárd dollár) köszönhetők – ez az összeg nagyobb, mint amennyit Kijev február 24-e és június között kapott (79,6 milliárd hrivnya – 2,17 milliárd dollár). A második legfontosabb ok az importáru (különösen a személyautók) után kivetett adó újbóli bevezetése volt, a költségvetési kiadások csökkenése pedig annak köszönhető, hogy limitálták az exportőrök ÁFA-visszatérítését.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: a Szentjánosbogár nevű ukrán felderítő egység katonái kisteherautóval utaznak állásukba a dél-ukrajnai Mikolajivi területen húzódó orosz frontnál 2022. augusztus 8-án (fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: OSW