Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 165. napján

·2022.08.08

Az oroszok Bahmuthoz közelednek, miközben tüzérségi támadás érte a zaporizzsjai atomerőművet. Irán a HIMARS-ok ellen bevethető drónokat adhatott át az oroszoknak. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 165. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Piotr Żochowski, Krzysztof Nieczypor, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

  • Az oroszok Bahmuthoz közelednek, délen pedig csapatösszevonást hajtanak végre
  • Tüzérségi támadás érte a zaporizzsjai atomerőművet – ennek elkövetésével a harcoló felek egymást vádolják
  • Irán drónokat adhatott át az oroszoknak – ezeket a HIMARS-ok ellen vethetik be
  • Újabb, ukrán gabonát szállító hajók távoztak a fekete-tengeri kikötőkből

Részletes helyzetkép:

Az eltelt napokban az orosz hadsereg Bahmut térségében fokozta támadását, a város lerohanására alkalmas állások megszerzésére törekedve a várostól észak- és délkeletre. Harcok folynak Bahmut határában, a város környékén lévő településeken, illetve a Bahmut és Horlivka [Горлівка] közötti területen.

Bahmuthoz közelednek az oroszok, de a város körülzárásától még nagyon messze vannak (forrás: Militaryland)

A megszálló hadsereg Donyecktől északra és nyugatra is végez támadótevékenységet: harcok folynak Novobahmutivka [Новобахмутівка], Avdijivka [Авдіївка], Szpartak [Спартак], Krasznohorivka [Красногорівка], illetve Piszki [Піски] és Marjinka [Мар’їнка] térségében (az oroszok a két utolsó települést részben elfoglalhatták).


Ugyanakkor az ukránok Szlavjanszktól északnyugatra illetve Sziverszk keleti határában visszaverték a támadásokat. Harctevékenység zajlik továbbá Harkiv megyében (az ukránok a megszálló haderő támadásait Izjumtól kb. 40 km-re északnyugatra, Huszarivka [Гусарівка] településen visszaverhették), illetve Herszon és Mikolajiv megyék közigazgatási határán is.

Az oroszok nagy erőkkel támadják Donyeck még ukrán kézen lévő elővárosait, Avdijivkát és Piszkit, de alig haladtak előre (forrás: Militaryland)

Az oroszok folytatják Harkiv, Mikolajiv, Nikopol, illetve a Krivij Rihtől délre eső települések elleni megnövelt intenzitású tüzérségi támadásokat, az ukránok viszont a Herszon közelében lévő Antonov hidat lőhették újabb alkalommal.

A felek kölcsönösen azzal vádolják egymást, hogy tüzérséggel lövik a Donyeckben és Enerhodarban lévő lakónegyedeket, valamint a zaporizzsjai atomerőművet (Európa legnagyobb nukleáris erőművét) – utóbbira augusztus 5-én és 6-án került sor. A rakéták közvetlenül a kiégett fűtőanyagot tároló létesítmény mellett csapódtak be, megrongálva a sugárzásmérő érzékelőket.

Volodimir Zelenszkij elnök a támadást terrortámadásnak nevezte, és az Oroszország elleni szankciók szigorítására szólította fel a nyugati államokat. Az Oroszországi Föderáció védelmi minisztériuma az ukrán haderőt tette felelőssé, s az ENSZ-t Kijev elítélésére szólította fel. Mindezen felül Herszon megye ukrán közigazgatása az oroszokat a kahovkai vízierőmű gátján lévő híd militarizálásával vádolta meg. A hidat az ellenség nehézfegyverzet és hadfelszerelés a jobb-parti Ukrajnába [olv.: a folyó nyugati partjára] történő szállítására használja.

A Donyec folyó mentén a front teljesen befagyott (forrás: Militaryland)

Brit források arról számolnak be, hogy az oroszok Herszon megyében 25000 katonát vontak össze (ebből tízezer foglalt el állásokat a Dnyeper jobbpartján) Mikolajiv bekerítése céljából – a csapatösszevonás megerősítését folytatják. Az ukrán hadsereg ezzel szemben arról számolt be, hogy az ellenséges erőket a Davidiv Brid–Herszon útkereszteződéshez telepítik át (Davidiv Brid Herszon megye északi részén, a Mikolajiv megyével közös határterületen található; az erősítés többek között 203mm-es „Pion” önjáró löveget is tartalmaz). A délen található katonai potenciál növelése reakció orosz részről az [ukrán] ellentámadás bejelentésére. Nem zárható ki, hogy az orosz fél megelőző csapást tervez Mikolajiv vagy Zaporizzsja irányában.

Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára visszafogottságra szólított fel az ukrán hadsereg közelgő ellentámadásával kapcsolatos információkkal kapcsolatban, illetve azon „foteltábornokokat” kritizálta, akik állítják: a közeljövőben az ukrán hadsereg elfoglalja Herszont. Hanna Malar védelmi miniszterhelyettes is hasonló hangnemben beszélt: az ukrán támadás lehetséges irányáról szóló nyilvános diskurzust a „tizenegyedik főbűnnek” [sic!] nevezte, ami a hadseregnek veszteséget okoz, illetve aláássa az állam tájékoztatási politikájának szavahihetőségét. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes Herszon és Zaporizzsja megyék lakosait a lehető leggyorsabb evakuálásra szólította fel – ezt az ukrán erők az ellentámadásra való felkészülésével indokolva.

Észak-Macedóna védelmi minisztériuma megerősítette négy Szu-25 csatarepülőgép Kijevnek történő átadását (az eszközöket 2001-ben Ukrajnától szerezték be). Korábban a szkopjei hatóságok az ukrán hadseregnek T–72-es harckocsikat adhattak át – ezek számát nem hozták nyilvánosságra (a macedón hadsereg állományában 31, ebbe a típusba tartozó harckocsi található). Olekszij Aresztovics, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója bejelentette: Irán az orosz hadseregnek 46 harci drónt adott át – ezek lehet, hogy már Ukrajnában vannak; az eszközöket az amerikai HIMARS-rakétarendszerek semlegesítésére használhatják. Az Iráni Űrügynökség (ISA) tagadta, hogy a Khayyam iráni műholdat Ukrajnában az oroszok hírszerzési megfigyelésre használnák. A műholdat augusztus 9-én a bajkonuri űrközpontból elinduló Szojuz rakéta fogja földkörüli pályára állítani.

Herszon megyében lecserélték a kollaboráns közigazgatás vezetőjét: Volodimir Szaldo eddigi vezetőt egészségi állapotának rohamos megromlása miatt átszállították egy krími kórházba, később pedig Moszkvába. Az orosz sajtó nem zárja ki, hogy Szaldót megmérgezték. Feladatait Szergej Jelisejev vette át, aki 2005-ig az FSZB-ben dolgozott, később többek között az Északnyugati Szövetségi Körzet szövetségi felügyelői pozícióját töltötte be, 2021 júliusától kezdve pedig a kalinyingrádi körzeti kormány miniszterelnök-helyettese volt. Vitalij Hura, a kollaboráns közigazgatás helyettes vezetője halálosan megsebesült a megszállt Nova Kahovkában: az eset körülményei arra utalnak, hogy ukrán diverzánscsoport gyilkolta meg.

Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt területein a kollaboráns hatóságok még mindig nagy nehézségekkel szembesülnek az annexiós ál-népszavazás előkészítése, illetve az erőszakos oroszosítás során. A népszavazás végleges időpontját még mindig nem tűzték ki: két időpontot adtak meg (szeptember 11-ét vagy 15-ét), s a „szavazás” hét napig tarthat. Enerhodarban a népszavazáson részt venni jogosult személyek listájának összeállítása céljából az elektromos energiafogyasztók adatait használták fel (az érintettek tudomása nélkül). Herszon megye megszállt részében elkezdték őrizetbe venni azokat, akik a rubelt hrivnyára váltják. Mivel a nyugdíjakat és a szociális támogatásokat rubelben fizetik ki, ezek visszavonásával fenyegetve ki tudják kényszeríteni, hogy az emberek kérvényt adjanak be az orosz útlevél megszerzésére. Az [orosz] útlevelek kiadásának felgyorsítására egy másik mód, hogy a földbérleti szerződések meghosszabbításáért folyamodókat kényszerítik [az útlevelek felvételére]. Az állampolgárság felvételének visszautasítása a bérlemények kisajátításával és a bérlők vagyontárgyainak „államosításával” jár.

A kollaboráns hatóságok az iskolákban szeptember 1-jétől az oktatás újraindítását tervezik. Ennek azonban az ukrán pedagógusok állnak az útjában, akik tömegesen utasítják el a megszállóval való együttműködést. Őket helyettesíteni akarván kezdeményezték azt a kampányt, melynek keretében orosz tanítókat toboroznak – az orosz pedagógusokat a megszállt területekre küldhetik dolgozni. Hasonló helyzet állhat elő az egészségügyben is: a személyzeti problémák miatt bejelentették, hogy az Oroszországi Föderációból több mint 100 orvos érkezik, akik a Herszon megyében fognak dolgozni. A megszállt területeken lévő helyzetet kommentálva Zelenszkij elnök kijelentette: amennyiben ott ál-népszavazásokra kerül sor, Oroszország Ukrajnával minden tárgyalási lehetőséget bezár; s büntetőjogi felelősség terheli azon ukránokat, akik ezen ál-népszavazások megszervezésében segítenek.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter bejelentette, hogy július végén felmentette a fegyverkereskedelemmel és katonai felszerelés beszerzésével foglalkozó legnagyobb állami vállalatok – az Ukrspecexport és SpetsTechnoExport – vezetőit. Az Oroszország által elindított invázió után ezen vállalatokat kivették az Ukroboronprom állami konszernből, és a védelmi tárca közvetlen felügyelete alá helyezték. Az eltelt hónapokban mindkét vállalat az ukrán fegyveres erők, a nemzeti gárda és a területvédő erők igényeinek kielégítésére fegyver- és felszerelés biztosítására kapott feladatot. A felmentés közvetlen oka a védelmi miniszter elégedetlensége lehetett, aki jelezte: annak ellenére, hogy fegyverimportra több mint 14 milliárd hrivnyát (kb. 380 millió dollárt) adtak át, a szállítások nem történtek meg, egyes szerződéseket pedig „megbízhatatlannak” minősítettek.

Az ukrán belügyi tárca szerint az invázió kezdete óta több mint 1600, oroszokkal együttműködő személyt vettek őrizetbe, és több mint 100 ellenséges diverzánscsoportot számoltak fel. Az agresszor [titkos]szolgálatai továbbra is erőfeszítéseket tesznek azért, hogy az ukrán egységek diszlokációjával, ellenőrzőpontokkal és az orosz tüzérségi támadások hatékonyságával kapcsolatos adatokat szerezzenek. Az ukrán SZBU nyilvánosságra hozta, hogy még márciusban az ellenséggel való együttműködés vádjával őrizetbe vették Valentin Romanenkot, a katonai hírszerzés korábbi helyettes vezetőjét: ő akkor Ukrajna Állami Űrügynökségében dolgozott. A nyomozók azt állítják, hogy azért szervezték be, mert pozitívan viszonyult Oroszországhoz – kapcsolatrendszere a moszkvai Frunze Katonai Akadémián folytatott tanulmányai során alakult ki. Ezt követően Romanenko az ellenséges [titkos]szolgálatoknak a védelmi tárca, a titkosszolgálatok, illetve Ukrajna védelmi ipara helyzetével kapcsolatos információkat adott át.

Augusztus 7-én Odessza és Csornomorszk kikötőjéből négy, közel 170 ezer tonna ukrán mezőgazdasági termékkel megrakott hajó futott ki, két nappal korábban pedig három, 57 ezer tonna rakományt szállító hajó – ezt a július 22-én, Isztambulban álírt megállapodás tette lehetővé. Az ukrán infrastrukturális tárca azzal számol, hogy a kikötők végül havonta száz hajót tudnak útjukra bocsátani, akár hárommillió tonna rakománnyal.

Herman Haluscsenko ukrán energetikai miniszter tájékoztatása szerint az orosz agresszió eredményeként az országban a gázfogyasztás 40 százalékkal esett vissza. Ebből az okból kifolyólag a kormány vizsgálja a fűtési szezon kezdete előtt a földalatti tárolókba elhelyezni tervezett nyersanyag csökkentését (nem részletezték, mekkora mennyiségről van szó). Jelenleg a betárolt mennyiség tizenkétmilliárd köbmétert tesz ki, a kötelező kormányrendelet szerint pedig a Naftohaz állami konszernnek 19 milliárd köbméternyi nyersanyagot kellene tárolnia.

A kijevi Gazdaságstratégiai Központ számításai szerint a háború kezdete óta Ukrajna külföldi partnerei összesen majd’ 34 milliárd dollár [ford. megj.: nem kizárható, hogy elírás – az idézett jelentésben 32 milliárd dollár szerepel] értékű támogatás biztosításáról nyilatkoztak – ebből július végéig a költségvetésbe 12,7 milliárd dollár folyt be. A források pusztán egyharmadát folyósítják támogatás formájában, a fennmaradó rész alacsony kamatozású hitel. A legtöbb segélyt az EU (10,1 milliárd dollárt) és az USA (10 milliárd dollárt) ígérte, illetve az Európai Beruházási Bank (2,3 milliárd dollárt) és a Világbank (2,1 milliárd dollárt).

Az OSW szakértőinek kommentárja:

  • Az ukrán hatóságok ismételten jelezték, hogy problémák vannak a tájékoztatási politika koherenciájával. A zavart az okozza, hogy a médiában megnyilvánuló, a katonai helyzetet kommentáló személyek nem veszik figyelembe a vezérkar álláspontját – ez indokolatlan optimizmust kelt a gyors győzelem ígérgetésével. A kijevi vezetés előtt ismert a fronton kialakult nehéz helyzet, ezért nem akarja a lakosságot azzal hitegetni, hogy a győzelem küszöbön áll – [az ukrán vezetés] felismerte: ez a társadalom kiábrándultságát eredményezheti, és ronthatja a morált. A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vagy a védelmi tárca felhívása a katonai kérdések megvitatásának korlátozásáról azt jelenti: a kötelező „katonai cenzúra” ellenére a médiát nem az állami apparátus dominálja, s ez megzavarhatja a kormány tájékoztatási politikáját.

  • A fegyver- és katonai felszerelés vásárlásáért felelős vállalatokban uralkodó szabálytalanságokról nyilvánosságra hozott adatok azt bizonyítják, hogy a gazdaság ebben a fontos szegmensében az irányító munkatársak nem állnak a helyzet magaslatán. Nem kizárható, hogy a zavart azon korrupciós eljárások okozzák, melyek túlnyúlnak az ilyen típusú bűncselekmények elleni harcért felelős szervek hatáskörén. Ukrajna katonai képességeit az orosz ügynökhálózat tevékenysége is negatívan befolyásolhatja. Az SZBU által őrizetbe vett, az ellenségnek titkos információt átadó korábbi katonai hírszerzési vezetőhelyettes ügye rávilágított, hogy az állami szervekbe való orosz behatolás továbbra is jelentős mértékű. Felismerve, hogy ez a probléma Ukrajna biztonságára súlyos veszélyt jelent, és abból a célból, hogy az agresszió árnyékában a személyi állomány tevékenységét értékeljék, a hatóságok pár héttel korábban kezdeményezték a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok személyi állományának átvizsgálását.

  • Továbbra is nehéz megjósolni, mennyire lesz stabil a tengeri úton bonyolított ukrán mezőgazdasági terményexport. Augusztus 1-je óta tíz, összesen több mint 300 ezer tonna rakományt szállító hajó futott ki a tengerre. Ha a szállítások elmúlt napokban látott száma fennmarad, talán lehetséges lesz a kivitel azon a havi hárommillió tonnás szinten, melyet az ukrán hatóságok képviselői bejelentettek. Továbbra is nyitott kérdés azonban, hogy a hajótulajdonosok készek-e saját hajóikat arra a területre küldeni, ahol harctevékenység folyik. Eddig minden olyan hajó, mely az Isztambulban aláírt szerződés alapján elhagyta az ukrán kikötőket, már február 24-e előtt is ott horgonyzott – így a háború kezdete óta el voltak vágva a kihajózástól. Az elérhető információk szerint augusztus 8-ig ukrán kikötőbe kívülről pusztán egy hajó futott be.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: Romba dőlt épületek között sétáló emberek a kelet-ukrajnai Toreckben (fotó: Bulent Kilic / AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: OSW