Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 158. napján

·2022.08.01

Evakuálnák a lakosságot Donbasz megmaradt részéről az ukránok, miután a terület városait súlyos orosz tüzérségi támadások érték. Kifutott a tengerre az első, ukrán gabonát szállító hajó. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 158. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

  • Donbaszban az orosz célok (Bahmut, Kramatorszk, Szlavjanszk elfoglalása) változatlanok, az ukránok keményen védekeznek
  • Harkiv megyében újraindult az orosz támadás
  • Herszonban még fizetne is a leadott fegyverekért az oroszokkal kollaboráló közigazgatás
  • Az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) viszi az orosz történelempolitika alakítását
  • Kifutott a tengerre az első, ukrán gabonát szállító hajó

Részletes helyzetkép:

Az oroszok fokozták Harkiv, Mikolajiv, Nikopol és a három város körül fekvő települések, illetve a Krivij Rihtől délre eső térség (elsősorban Zelenodolszk környéke) elleni tüzérségi támadásokat és bombázásokat. A július 31-én éjjel Mikolajiv ellen elkövetett támadást a védők a háború kitörése óta eltelt időszak egyik legsúlyosabbjaként értékelték. A pár napja szünet nélkül tüzérséggel lőtt Nikopol arra vár, hogy megkapja a harctevékenységi övezetben lévő város státuszát (és az ezzel összefüggő pénzügyi támogatást az evakuált intézmények és lakosok számára).

Az orosz tüzérség és légierő állandó célpontjai maradtak az ukrán erők állásai és azok háta a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásai. Tüzérségi támadás (beleértve ebbe rakétatámadást is) különösen a Donyeck megyei Bahmutot, Kramatorszkot és Szlavjanszkot, illetve Zaporizzsja megyében Hulajpolét [Гуляйполе] és Orihivet [Оріхів] érte. A kijevi hatóságok Donbasz teljes lakosságát a terület elhagyására szólították fel, a helyi adminisztráció ugyanezt kérte Zaporizzsja megye harctérségeiben fekvő települések lakosaitól. Az oroszok szintén folytatják az Odessza és Kirovohrad megyékben lévő célok elleni rakétatámadásokat.

A front Donyeck megye déli részén, az ukránok keményen védekeznek a térségben, az orosz előrehaladás minimális (forrás: Militaryland)

Az ukrán „Dél” műveleti parancsnokság tájékoztatása szerint a HIMARS rakétakilövőkkel újabb támadásokat hajtottak végre, melyek célja újfent a (forgalom elől átmenetileg lezárt) Antonov híd (a Dnyeper folyón), illetve a Herszon megyében lévő orosz katonai vasúti raktár volt. Az ukrán légierő a Herszon és Mikolajiv megyék közigazgatási határa mentén fekvő Bilohirka [Білогірка] térségében lévő orosz állásokat bombázhatta. A Zaporizzsja megye elfoglalt részeiben állomásozó orosz erők háta elleni ukrán tüzérségi támadás eredményeként a megszálló erők egységeit visszavonhatták két korábbi állásukból (Verhnij Tokmak [Верхній Токмак] és Csernyihivka [Чернігівка]).

A front Herszonnál, ahol az oroszok Mikolajiv elleni heves tüzérségi támadással próbálják elejét venni az ukrán ellentámadásnak (forrás: Militaryland)

Az orosz erők folytatják előrenyomulásukat Bahmut felé, Pokrovszke [Покровське] térségében elérvea város keleti külterületét. A védők a várostól délre és északkeletre, Versina–Zajceve [Вершина–Зайцеве], illetve Jakolivka–Szoledar [Яковлівка–Соледар] térségében visszaverték a támadásokat. Sziverszktől északra egy orosz felderítőcsoportot szintén visszaverhettek. Bahmuttól délre, Szemihirja [Семигір’я] falu részleges elfoglalása után a nyugati irányú orosz támadást Dolomitne–Travneve [Доломітне–Травневе] térségében megállították. Harcok folynak Donyecktől északra és északnyugatra Avdijivka [Авдіївка] térségében (itt a megszállók részleges sikert érhettek el), illetve Piszki [Піски] településen. Az Avdijivkától északra, Kramatorszk irányában indított támadást Novoszelivka Druha–Krasznohorivka [Новоселівка Друга–Красногорівка] térségében megállították. A Donyecktől délnyugatra lévő ukrán védelem áttörésére tett kísérletek szintén sikertelenséggel zárulhattak.

Bahmut elfoglalása az oroszok egyik fő céla Donbaszban, de a városhoz nem jutottak sokkal közelebb az elmúlt napokban (forrás: Militaryland)

Az oroszok Harkiv megyében, Balaklija [Балаклія] térségében újraindították tevékenységüket – itt a védők az ellenséges felderítő-alegységeket kétszer is visszaverhették. A Barvinkove [Барвінкове] városától északra (az Izjumból induló út mindkét oldalán fekvő Brazskivka [Бражківка] és Dimitrivka [Дмитрівка] térségében) található ukrán állások elleni legutóbbi támadások sikertelenül érhettek véget, s ugyanez történhetett Szlavjanszktól északnyugatra is.

Újraindultak az orosz támadások Harkiv megyében (forrás: Militaryland)

Az ukrán fél és külső megfigyelők tájékoztatása szerint a[z oroszországi] Belgorod oblaszty államhatár menti térségeibe, a megszállt Krímbe, illetve a Herszon (Krivij Rih irányába) és Zaporizzsja megyékbe újabb orosz egységeket vezényeltek át (Zaporizzsja megye esetében az átcsoportosítás a korábban Szlavjanszk irányában tevékenykedő erők egy részéből állhat). Az oroszok Herszon térségében a Dnyeperen legalább egy pontonhidat építettek, kompátkelőt kezdtek működtetni, illetve megerősíthették a megsérült és az új átkelők védelmét (ennek során rádióelektronikai harceszközöket is felhasználtak), illetve a megyébe további műszaki felszerelést telepítettek át.

Olekszij Reznyikov [ukrán] védelmi miniszter közlése szerint Olaszország Ukrajna számára jóváhagyta azt a negyedik katonai segélycsomagot, melynek részleteit nem hozták nyilvánosságra. Norvégia 14 „IVECO LAV III” páncélozott gépjárművet, Petro Porosenko korábbi ukrán elnök alapítványa „H10 Poseidon Mk II” felderítő drónokat adott át. Az április elején megkötött lengyel–ukrán szerződés alapján átadásra vár az első nyolc „Krab” önjáró löveg. Litvánia védelmi tárcájának közleménye szerint további 10 M113 lánctalpas szállítójárművet áll szándékukban átadni, Németország pedig (a Leopard 1-es harckocsik alvázára épített) 16 „Biber” („Hód”) hídvető harckocsit. Észak-Macedónia kormánya döntést hozott egy teljes zászlóaljnyi (szovjet T–72-es vagy annak jugoszláv változata) harckocsi Ukrajnának történő átadásáról. Ukrajna londoni nagykövete, Vadim Prisztajko szerint Nagy-Britannia a közeljövőben Ukrajnának két (legnagyobb valószínűség szerint a Sandown-osztályba tartozó) aknavadász hajót adhat át, melyek használatára ukrán tengerészeket képeznek ki.

Volodimir Zelenszkij felszólította az ENSZ-t és a Nemzetközi Vöröskeresztet, hogy tisztázza az olenivkai [Оленівка] tragédia körülményeit: a településen július 29-én épületrobbanás következtében minimum 50 ukrán hadifogoly vesztette életét. Az elnök szerint az oroszok által célzottan és szándékosan, ukrán hadifoglyok elkövetett mészárlás történt. Zelenszkij azt is kijelentette, hogy „jogilag Oroszországot a terrorizmust szponzoráló állammá kell minősíteni”. Az ukrán vezérkar tagadta az orosz vádakat, hogy a tragédiáért maga az ukrán hadsereg a felelős, mely állítólag az épületet tüzérséggel lőtte. Az ukrán katonai titkosszolgálat és az SZBU az ún. Wagner orosz katonai csoport tagjait tette felelőssé a hadifoglyok haláláért.

A megszálló erők a helyi lakosság nem lankadó ellenállásával szembesülnek, és arra kényszerülnek, hogy Oroszországból áthozott köztisztviselőkkel építsék ki a közigazgatást. Herszon és Zaporizzsja megyék területén az orosz Belügyminisztérium ideiglenes testületeket hozott létre: ezek feladata az „extremizmus” elleni harc, az orosz útlevelek kiadásának megszervezése, illetve a kollaboráns biztonsági szervek munkájának ellenőrzése lehet. Herszonban (ahol ukrán diverzánscsoportok aktivitását jelentik) az önhatalmúlag kinevezett hatóságok megelőző lépéseket tettek annak érdekében, hogy megnehezítsék a megszálló hatalommal szembeni ellenállást. Bejelentették, hogy az illegálisan birtokolt fegyverek leadásáért katonai fegyver esetében 10000 rubelt, vadászfegyver esetében 6–8 ezer rubelt, tüzérségi lőszer és akna esetében kétezer rubelt fizetnek, 500 rubelt pedig akkor, ha valaki megmutatja azt a helyet, ahol lőszer található. A fegyverek beszolgáltatóit nem vonják büntetőjogilag felelősségre. Az ukrán katonai hírszerzés információi szerint Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt területein az orosz „Egységes Oroszország” párt irodái is megkezdték tevékenységüket: ezek ún. „választói névjegyzéket” állítanak össze, és 20 helyiséget készítenek elő a szeptemberben lefolytatandó annexiós népszavazásra.

Az orosz SZVR égisze alatt „történelempolitikát” alakítanak ki, mely célja annak igazolása, hogy Oroszországnak joga van Ukrajna területére. Szergej Nariskin, az SZVR vezetője (aki az Orosz Történelmi Társaság élén is áll) kijelentette, hogy Donbasz területén szükséges az Oroszországgal kapcsolatos tárgyak felkutatása, illetve ezek felvétele az orosz nemzet tárgyi kulturális örökségét tartalmazó regiszterbe.

Ihor Klimenko [ukrán] országos rendőrfőkapitány közlése szerint 320 büntetőeljárást indítottak humanitárius segéllyel kapcsolatos visszaélés miatt, s 43 személy ellen emeltek vádat a fegyveres erők és a kényszerkitelepítettek szükségleteire szánt anyagi támogatás ellopásáért. Lemberg megyében a rendőrség olyan csempészeket vett őrizetbe, akik katonai lőszerrel próbáltak meg kereskedni; Dnyipropetrovszk megyében egy 1,3 millió hrivnya (több mint 35 ezer dollár) értékű humanitárius segéllyel kereskedő csoportot vettek őrizetbe; Rivne megyében bűnözők olyan autókat adtak el, melyeket az ukrán erők támogatásának keretében vettek; Ternopilban [Тернопіль] egy karitatív szervezet közel kétmillió hrivnyát (több mint 50 ezer dollárt) tulajdonított el, melyet közadakozás keretében az állampolgárok adtak össze.

Augusztus 1-jén az odesszai kikötőből kifutott az első, ukrán mezőgazdasági termékeket szállító hajó – ez a július 22-én aláírt, három ukrán kikötőből kivezető tengeri út blokádjának feloldásáról szóló megállapodásnak köszönhető. A Sierra Leone-i lobogó alatt hajózó „Razoni” teherhajó 26 ezer tonnányi kukoricarakományával olyan folyosón halad, mely biztonságát a megállapodásban részt vevő felek (az ENSZ és Törökország) garantálják, és a líbiai Tripoli kikötője felé tart. Odesszában 16 további, szállításra kész hajó várakozik. Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter közlése szerint a soron következő hetekben Ukrajna a teljes berakodókapacitás elérését tervezi – a mezőgazdasági termelés exportja az ukrán gazdaságnak havi egymilliárd dollár bevételt biztosíthat.

Ugyanúgy augusztus elsején lépett életbe az orosz szénimportra vonatkozó EU-embargó, mely alapját az április 7-én elfogadott ötödik szankciós csomag jelenti. A korlátozások keretében tiltják az Oroszországból származó vagy onnan exportált szén és egyéb fosszilis energiahordozó vásárlását, importját és szállítását. Korábban az Unió évi nyolcmilliárd EUR értékben importált az országból szenet.

Július 28-án az EU döntést hozott az Ukrajnából származó villamosenergia mennyiségének két és félszeresére való növeléséről. Az ENTSO-E európai energiahálózat-üzemeltetők megállapodtak abban, hogy az ukrajnai villamosenergia-exportot napi 100 MW-ról 250 MW-ra növelik. Jelenleg ukrán energiát Lengyelország, Szlovákia, Románia és Moldova vesz – az invázió kezdete után Magyarország azonban már nem. Az Ukrenerho állami vállalat úgy becsüli, hogy az Ukrajnából származó energianövekmény megengedi az EU-nak az orosz gázfelhasználás további csökkentését, s a jövőben évi maximum ötmilliárd köbméter energiahordozó kiváltását.

Denisz Smihal miniszterelnök bejelentette, hogy augusztus 1-jén befolyt az egymilliárd EUR értékű EU-s pénzügyi segély első részlete – a másodikat a következő napra kell várni. Ezek egy nagyobb, a háború hatásainak ellensúlyozására biztosított, összesen 9 milliárd EUR-s makrofinanszírozási támogatás részei. Az Ukrán Nemzeti Bank bejelentette, hogy 2022-ben az ország GDP-je egyharmaddal csökken, az infláció pedig meghaladja a 30 százalékot. Ugyanakkor a központi bank elemzői azt jósolják, hogy 2023-2024-ben az évi 5–6 százalékot elérő növekedési trend áll be – köszönhetően a fogyasztói kereslet újraéledésének, a technológiai és logisztikai folyamatok újraindulásának, illetve a befektetői tevékenység különösen az európai integráció perspektívájával összefüggő aktivizálódásának.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

  • Oroszország erői Észak-Ukrajnából, illetve Harkiv és Mikolajiv megyék részeiből történő visszavonása óta egyfelől nem hajtott végre nagy katonai átcsoportosítást a műveleti területeken, másfelől nem telepített új egységeket a megszállt országgal határos orosz oblasztyokba. Május közepétől a helyzet viszonylag stabil maradt. A Pentagon adatai szerint a műveletbe 110 BTG-t vontak be. (BTG: zászlóalj-harccsoport; kb. 800–900 főből álló, több fegyvernem, pl. a haditengerészet tengerészgyalogosai, tüzérség, páncélos erők stb. állományából összeállított alakulat, „task force” jelleggel a ford.) Az agresszor erői mozgásának jelenleg megfigyelt intenzitását egyfelől azzal kell összefüggésbe hozni, hogy megnőtt az ukrán hadsereg képessége az ellenség háta ellen végrehajtott precíziós támadások végrehajtására (Ukrajna 12 HIMARS-rakétaindító rendszerrel rendelkezik – ezekhez olyan rakétákat kapott, melyeket GPS segítségével vezetnek rá a célra); másfelől azzal, hogy növekszik az esélye annak: Kijev támadólépéseket tesz (ezt az eddigi ukrán közlemények is megerősítik). Kijev a közeljövőben további négy HIMARS-indítóállást kaphat.
  • Az ukrán tüzérség fent említett [tüzérségi] képességnövekedése az orosz műveletre egyértelműen nagyobb veszélyt jelent, mint egy potenciális ellentámadás. Ebből az okból kifolyólag kell azt feltételeznünk, hogy az agresszor támadótevékenységét kezdi majd újra először, s megpróbálja majd a védők állásait azoktól a területektől a legtávolabbra visszanyomni, ahol a Moszkva által szeptemberre tervezett, a megszállt területek jövőjéről szóló ál-népszavazásokat megtarthatják. A megszálló erők akár arra is megpróbálhatják rákényszeríteni (az újonnan megszerzett képességeit bevető) az ukrán felet, hogy a fő nyomást más régiókra helyezze át. Ebben az összefüggésben leginkább valószínűnek azt kell tekinteni, hogy az agresszor Harkiv és/vagy Zaporizzsja, illetve Dnyipro városát (a Dnyeper folyó mindkét oldaláról, egyszerre) támadja.
  • Oroszország nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy az elfoglalt területek annexiójához „történelmi” alapot teremtsen. A tervezett annexió „civilizációs” birodalmi szerepe megalapozásának céljából végrehajtott művelet feletti védnökség megszerzésével az Oroszországi Föderáció külföldi hírszerzése [SZVR] aktív szerepet vállalt a történelmi események meghamisításának tervében. Ezen tevékenységek célja, hogy a megszállt területeket egyszer és mindenkorra „ukrántalanítsák”, és kitöröljék az ukrán függetlenségi törekvések emlékét. Az SZVR vezetőjének személyes részvétele a kampányban azt jelzi, hogy a „történelempolitika” kreálása a titkosszolgálatok domíniuma lett, ennek végrehajtását stratégiai jelentőségű műveletként kezelik.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: A zaporizsjei területvédelmi alakulatok katonája a frontvonalon lévő őrhelyén (fotó: Dmytro Smolyenko / Nurphoto via AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: OSW