Gyurcsány- és SZDSZ-árvák segítik a „nemzet stratégiai vagyonán” osztozó Mészárost, Hernádit, Tombort

·2022.07.27

Energia-veszélyhelyzetben és háborús környezetben felértékelődnek az ország alapinfrastruktúráját jelentő érdekeltségek: az erőművek, olajcégek, földgázelosztók, áramszolgáltatók, út- és vasútépítők, távközlési monopóliumok, hadiipari szállítók. De kiknél van ez a stratégiai vagyontömeg? Jellemzően a NER legterhelhetőbb embereinél: a nyitóképünkön szereplő Mészáros Lőrincnél, Szíjj Lászlónál, a felértékelődő Hernádi Zsoltnál, Tombor Andrásnál, Jászai Gellértnél. A Válasz Online észlelése szerint őket több esetben volt Gyurcsány-stábtagok vagy SZDSZ-közeliek segítik – nemrég például a Fodor Gábor 2007-es pártelnöki kampányát egyengető Törő Csaba lett az egyik kulcsfigura.

Néhány napja figyelemfelkeltő poszttal jelentkezett Hadházy Ákos. Mint írta, számításai szerint a kormány éveken keresztül úgy játszott az áramár szerkezetével, hogy azzal Mészáros Lőrinc járjon jól. A lakossági számlán szereplő összeg két komponensének – vagyis a rendszerhasználati díjnak és az áram ellenértékének – aránya ugyanis attól függött, hogy a felcsúti milliárdos épp energiatermelő egységet vagy villamosenergia-hálózatot birtokolt. Amíg a Mátrai Erőmű volt az övé (2020-ig), a képleten belül az áramdíj aránya magasabbra rúgott. Amióta viszont az ország keleti ötödének villamosenergia-ellátója, az Opus Titász Zrt. van nála (2021-től), a rendszerhasználati díj ugrott meg – az áramkomponens rovására. (Mindezt a kormány nem cáfolta, a Mészáros-féle Titász pedig azzal „védekezett”, hogy nemcsak ők, hanem a többi szolgáltató – értsd: a magyar állami MVM és a német E.ON – is élvezi a helyzet előnyét.)

A lényeg: a Fidesz-kormány relatíve gyakran hoz példát arra, hogyan kell hatósági eszközökkel jobb helyzetbe hozni alapinfrastruktúrát működtető NER-nagyságokat, központi akarattal kijelölni monopolszereplőket, vagy épp állami hitelekkel segíteni egyes magántulajdonosok piaci egyeduralmát és extraprofitját. Ezekre mind hozunk majd példát, amikor az alábbi bekezdésekben végigvesszük, kiknél landoltak nemzetstratégiai jelentőségű vagyonelemek az elmúlt években, hónapokban, napokban. Ám elöljáróban annyit: Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke az efféle jelenségek miatt is nevezhette a rendszert „a szocialista tervgazdaság és a haveri kapitalizmus sajátos keverékének” a Corvinus minapi diplomaosztóján. És alighanem ugyanezért bátorkodott felvetni lapunkban a „nemzeti tőkésosztály” fokozott adóztatását a kormánypártokhoz jóval lojálisabb – Tusványoson például Bayer Zsolttal is ölelkező – Lentner Csaba. A közgazdász adójavaslata azért sem méltánytalan, mert az elit jellemzően titkos hátterű magántőkealapokon keresztül vásárolta meg vagy privatizálta az ország alapinfrastruktúrájának egy részét; a magántőkealapba való befizetés pedig köztehermentes, és a mai szabályok szerint addig nem is kell adót fizetni, amíg a befektető nem realizál valós hozamot.

A fenti NER-működés netovábbjaként Mészáros Lőrinc és a kormánytagok jachtoztatását is vállaló Szíjj László nemrég úgy szerezte meg 35 évre a hazai autópályák építésének, karbantartásának jogát, hogy a feladatra összesen hét – útügyi referenciák nélküli – magántőkealappal nevezett be. A koncesszió azt jelenti a két üzletember számára, hogy a várhatóan kevesebb megrendeléssel járó mostani válságidőszakban is kiszámítható, folyamatos bevételhez jutnak. Lázár János új építésügyi miniszter meg bosszankodhat, hogy hiába sorolták a tárcájához a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt.-t, a sztrádák ügye máris „kiszerveződött” alóla. Az ország vasúti óriásprojektjét, a Budapest–Belgrád-vonal magyar szakaszának kivitelezését ugyancsak Mészáros cégeihez rendelték; aligha csoda, hogy Palkovics László ipari miniszter Audi- és Mercedes-főnököknek kijáró tisztelettel éttermeztette – pechjére egy KATA-tüntetés közelében – a vállalatcsoport csúcsmenedzserét. Ahogy írtuk, a kormányzat áramáras játékán nagyot nyerő, 790 ezer végpontra szolgáltató térségi monopólium, az Opus Titász is a felcsúti milliárdos által kezelt magántőkealapokra épül, csakúgy mint a vezetékes földgázelosztók legnagyobbika, az egymillió felhasználóval büszkélkedő Opus Tigáz. Alábbi gyűjtésünkből kiolvasható továbbá, hogy szintén Mészáros vette a nevére a kormányfői udvar kiemelt ügyeit szinte korlátlanul finanszírozó MKB Nyrt.-t (Magyar Bankholdingot), Szíjj László pedig váratlanul katonai beszállító is lett.

A hadiipari lehetőségek immár a Jászai Gellért fémjelezte távközlési szuperholdingot, a 4iG-t is új bizniszre sarkallták – részletek lent –, de ennél fontosabb, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf új honvédelmi miniszter Hernádi Zsoltnak adta át az állami Magyar Fejlesztési Bank gigahitele segítségével megvett cseh repülőgépgyárát (mely „természetesen” máris a magyar kormányzat beszállítója).

A Mol első embere ezzel Mészáros-kaliberű NER-tartóoszloppá vált, pláne, hogy időközben az általa menedzselt olajtársaság 35 évre a teljes hazai hulladékgazdálkodást is besöpörte. Sőt: Hernádi kezeli azt a magántőkealapot is, amely most a hazai vasúti gépgyártás expresszsebességgel fejlődő – Egyiptomnak is szállító – egységét, a Dunakeszi Járműjavítót birtokolhatja, miután Szalay-Bobrovniczky ettől az érdekeltségétől is megvált. 

Ám a legnagyobb csoda nem az, hogy Hernádi magántőkealapja a retrocsengésűre keresztelt Ganz-MaVag-cégcsoporton keresztül ellenőrzi a járműjavítót és az egyiptomi exportot. Hanem, hogy a Ganz-MaVag-társaságok irányítását arra a Törő Csabára bízták, aki 2007-ben Fodor Gábor SZDSZ-elnöki kampányának mozgatójaként tett szert országos hírnévre. (Törő egyébként régebben is megfordult már Hernádi és Szalay-Bobrovniczky közelében, vagyis, ha úgy nézzük, csak „hazatért”. Legalábbis az ezredforduló után az általa irányított – és a mai hadügyminisztert is a soraiban tudó – PanTel szerezte meg a Mol távközlési rendszereinek üzemeltetését.) Törő Csaba mai beágyazottságára utal az a tény is, hogy nemrég résztulajdonos lett – Sequor Holding nevű vállalkozásán keresztül – a Tiborcz István által hátrahagyott Appeninn ingatlankezelőben.

A Tombor Andrást igazgatósági taggá fogadó Budapesti Erőmű kelenföldi üzeme a Mol épülő székházából fotózva 2021. augusztus 3-án (fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Egy pillanatra vissza kell térnünk az egyiptomi vagonexporthoz, hiszen az erre szakosodott egyik érdekeltség (Ganz-MaVag International Kft.) birtokosi körében Hernádi Zsolt mellett feltűnt a Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó „hitelezőjeként” emlegetett Tombor András is. Akit nem mellesleg most választottak be a kelenföldi, kispesti, újpesti üzemekkel rendelkező, a főváros távhőigényének 60 százalékát biztosító Budapesti Erőmű igazgatóságába – miután egy hozzá erősen kötődő máltai társaság az állami Eximbank kölcsöne segítségével résztulajdonosként is megjelent az energiacégben. Erről korábban már írtunk, és arról is, hogy az erőművi offshore-ügyletben Tombor a Gyurcsány-korszak kincstárnokára, bizonyos Zelles Sándorra támaszkodott.

Az alábbi összeállításban még ennél is több érdekességet villantunk fel – például Zellesen és Törőn kívül további Gyurcsány- és SZDSZ-árvákat azonosítunk, akik ma már a Nemzeti Együttműködés Rendszerének vezérkarát szolgálják. Jelige: „A haza nem lehet ellenzékben”.

*

A nemzetstratégiai jelentőségű infrastruktúra „kijelölt” gazdái 

Mészáros Lőrinc és Szíjj László:

  1. A kormány a két üzletember által kezelt magántőkealapoknak (Themis, Konzum PE, Opus Bridge, Opus New Way, Cronus, Vesta, Via) szervezte ki a hazai autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát 2023-tól a következő 35 évre. A Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtott dokumentáció szerint Mészáros és Szíjj hamarosan közös irányítású vállalatot hoz létre a feladatra.
  2. A felcsúti milliárdos birtokolja továbbá – a magántőkealapon „nyugvó” Opus Global Nyrt.-n keresztül vagy közvetlenül – a legjelentősebb magyar vasútépítő társaságokat (RM International Zrt., V-Híd Zrt., R-Kord Kft.), melyek egyebek mellett a „979 év alatt megtérülő” Budapest–Belgrád-vonal hazai szakaszát kivitelezik.
  3. Ugyancsak Mészáros Lőrinc tőzsdei-magántőkealapos cégbirodalmához tartozik a legnagyobb itthoni vezetékes földgázelosztó (Opus Tigáz Zrt.), mely egymillió felhasználóval áll kapcsolatban, valamint az ország keleti ötödének villamosenergia-ellátója (Opus Titász Zrt.). Utóbbi közel 790 ezer otthonban és munkahelyen biztosítja az áramáramlást.
  4. Jórészt szintén Mészáros-féle magántőkealapokra épül a NER-elitet és a magyar miniszterelnök személyes „ügyeit” – például a francia Marine Le Pen elnökjelölti kampányát – finanszírozó Magyar Bankholding (MKB Bank Nyrt., Takarék-csoport).
  5. Mindeközben Szíjj László, pontosabban a résztulajdonában álló HT Division Zrt. a hadiiparba szállt be: a cég a német Rheinmetall partnereként török eredetű katonai járműveket fejleszt és gyárt.

Bónusz: a Mészáros Lőrincet állandó jelleggel segítő, mi több, az üzletember Andrássy úti főhadiszállásán működő Kertész és Társai Ügyvédi Iroda egyik főalakja az a Lacfi Endre, aki a Gyurcsány-érában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatói kabinetfőnökeként dolgozott.

Hernádi Zsolt

  1. A hazai olaj- és gázipar csúcsintézményeként jegyzett Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója a minap újabb iparágat „húzott be” az általa irányított óriásvállalat alá: az állam 35 évre a legnagyobb magyar cég kezébe adta a hulladékgazdálkodást.
  2. Hernádi Zsolt azonban nemcsak menedzser, hanem immár stratégiai tulajdonos is: a honvédelmi miniszterré avanzsált Szalay-Bobrovniczky Kristóf helyett övé lett a cseh bejegyzésű Aero Vodochody Aerospace katonai repülőgépgyártó.
  3. Továbbá Hernádié az a társaság is (Gran Private Equity Zrt.), amely a Solva II Magántőkealapot kezeli. Utóbbi pedig arról híres, hogy megszerezte – szintén az új hadügyminisztertől – a magyar vasútipari gépgyártás kulcsszereplőjeként jegyzett Dunakeszi Járműjavító Kft. anyacégét, a Ganz-MaVag Invest Zrt.-t, illetve az Egyiptomnak vagonokat szállító Ganz-MaVag International Kft.-t is.

Bónusz: Hernádi fent említett alapkezelőjét korábban Kóbor Miklós vezette – aki amellett, hogy máig ott kering egyes Mol-befektetések körül, máshonnan is ismerős lehet. Például onnan, hogy anno rendre feltűnt a Kóka János volt SZDSZ-elnökhöz köthető bizniszekben. Ennél is pikánsabb, hogy a Ganz-MaVag Invest Zrt. és a Ganz-MaVag International Kft. csúcsvezetője nemrég az a Törő Csaba lett, aki a „hősidőkben” még Fodor Gábor SZDSZ-pártelnöki kampányát menedzselte – épp Kóka ellenében.

Zelles Sándor, Lacfi Endre és Törő Csaba

Tombor András

  1. Az üzletember idén májusban társtulajdonossá vált – a Cato Investments Kft.-n keresztül – a Hernádi–Törő-féle vagonszállító egységben, a Ganz-MaVag International Kft.-ben.
  2. Júniustól pedig igazgatósági tagként tartják nyilván Tombor Andrást a Budapesti Erőmű Zrt.-ben, amely a főváros legjelentősebb energiatermelője: a cég a helyi távhőigény 60 százalékát termeli meg, és ezzel 144 ezer lakást – körülbelül félmillió fogyasztót – szolgál ki.

Bónusz: a Budapesti Erőmű többségi tulajdonosa a Veolia nevű francia gigász, a kisebbségi rész viszont áttételesen egy máltai társaságé (Apium Media Holding Ltd.), melynek tulajdonosa Zelles Sándor. Aki ebben a konstrukcióban inkább Tombor strómanjának tűnik – ami viszont biztos, hogy a Gyurcsány-korszakban ő vezette a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot.

Jászai Gellért

  1. A magántőkealapokra épített távközlési-műholdas szuperholding, a 4iG Nyrt. már rengeteg informatikai és telekommunikációs céget bekebelezett – például privatizálta a stratégiai jelentőségű Antenna Hungáriát. Ugyanakkor a nemzetbiztonsági értelemben is jelentős AH Net Zrt. (korábban: MVM Net) Jászai-féle magánosítása váratlanul elakadt a 2022-es választások előtt – így az államigazgatási hálózatok távközlési rendszerének üzemeltetése, azaz a teljes állami adatvagyon felügyelete egyelőre a kormányzatnál maradt. Korábban a 4iG azt kommunikálta, hogy csak átmeneti döccenésről van szó, és hamarosan folytatódhat a kiszervezés – ezt majd meglátjuk.
  2. Az viszont biztosnak látszik, hogy a jövőben a 4iG-re katonai szerep is hárul: a cég az állam egyik honvédelmi érdekeltségével és a fent már említett Rheinmetall AG-vel közösen a fegyveres erők digitalizációját tűzte ki célul. Az együttműködés szinte magától értetődik, hiszen a Jászai Gellért vezette vállalatban a német hadiipari mamut közel 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik.  

A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.


Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: Nagytotál