Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 151. napján
Megállapodás született a gabonaexportról, de az oroszok az aláírás másnapján lőtték az odesszai kereskedelmi kikötőt. Az ukrán hírszerzés szerint az oroszok önkéntes zászlóaljak felállításával akarják pótolni a veszteségeiket. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 151. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Krzysztof Nieczypor, Tadeusz Iwański, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor.
A militaryland.net, melynek térképeit a cikkekben eddig már sokszor felhasználtuk, július 20-én arról írt, hogy az ukránok új csapatokat vezényeltek a Donbaszba, s lehetséges, hogy ez az ott tevékenykedő csapatok rotálásával jár együtt. Az oldal térképei addig a 128., munkácsi hegyidandárt Sziverszk környékére tették, a július 21-i frissítésen viszont már nem szerepelt az egység jele a város körül.
A legfontosabbak röviden:
- Donbaszban az oroszok célja továbbra is Szlavjanszk bevétele
- Az ukrán hírszerzés szerint az oroszok önkéntes zászlóaljak felállításával akarják pótolni a veszteségeiket
- Megállapodás született a gabonaexportról, de az oroszok az aláírás másnapján lőtték az odesszai kereskedelmi kikötőt
- Zelenszkij elnöki rendelettel három személyt fosztott meg ukrán állampolgárságától
Részletes helyzetkép:
Oroszország Ukrajnával vívott háborúja során az elmúlt hetekben a fronthelyzetben nem állt be számottevő változás. Az orosz hadsereg folytatja a Csernyihiv, Szumi és Harkiv megyék államhatár menti járásai elleni tüzérségi támadásokat.
Az agresszor a Harkiv és Donyeck megyék közigazgatási határa mentén fekvő területeket Izjumtól nyugatra és délre is támadja – ez Szlavjanszk irányában, északnyugatról kifejtett támadáskísérlettel jár együtt. A Bohorodicsne [Богородичне] térségében végrehajtott orosz támadást azonban a védők megállíthatták.
Északkeleti irányból a megszálló hadsereg nagy eltökéltséggel próbálja bevenni Szlavjanszkot. Sziverszktől keletre (Bilohorivka–Verhnokamjanka–Verhnokamjanszke–Ivano-Darjivka–Szpirne [Білогорівка–Верхньокам’янка–Верхньокам’янське–Івано-Дар’ївка–Спірне]) térségében, illetve Bahmuttól északkeletre (Szoledar–Pokrovszke–Volodimirivka–Bahmutszke [Соледар–Покровське–Володимирівка–Бахмутське]) és délkeletre (Versina–Dolomitne–Novoluhanszke–Roti–Szemihirja–Luhanszke [Вершина–Доломітне–Новолуганське–Роти–Семигір’я–Луганське]) is intenzív harcok folynak. Az Izjum–Szlavjanszk–Kramatorszk–Sziverszk–Bahmut vonal teljes hosszát szünet nélkül lövi az orosz hadsereg tüzérséggel, légierővel és rakétatüzérséggel.
Szintén harcok folynak Donyecktől északnyugatra, a Vodjane–Veszele [Водяне–Веселе] vonal mentén; tüzérségi támadásokat hajtanak végre Donyeck, Zaporizzsja, Herszon és Mikolajiv megyékben a frontvonal mentén. A megszálló erők támadáskísérleteit [Herszon megyében] Davidiv Brid–Bilohirka–Andrijivka–Szuhij Sztavok–Bruszkinszke [Давидів Брід–Білогірка–Андріївка–Сухий Ставок–Брускинське] térségében az ukrán védők visszaverhették.
Az ukrán vezérkar sajtószolgálata, illetve védelmi minisztériuma nem erősítette meg azon sajtóértesüléseket, melyek szerint az ukrán hadsereg ellentámadást hajtott végre Viszokopillja [Високопілля] térségében, ahol három BTG* bekerítésére kerülhetett sor. Ukrán ellenállóegységek azonban sikeres támadást hajtottak végre a Melitopoltól 30 km-re északra fekvő Novobohdanivkában [Новобогданівка] lévő vasúti csomópont ellen, illetve sikerrel lőtték a Herszon melletti Darjivka [Дар’ївка] hídját és a nova kahovkai [Нова Каховка] gáton átvezető utat.
* BTG: zászlóalj-harccsoport; kb. 800–900 főből álló, több fegyvernem (pl. haditengerészet tengerészgyalogosai, tüzérség, páncélos erők stb.) állományából összeállított alakulat, „task force” jelleggel
Vadim Szkibicki, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője szerint július végéig az orosz hatóságok 16 önkéntes zászlóaljat terveznek felállítani az Oroszországi Föderáció területén lefolytatott mozgósítás keretében. A frissen felállított, öt-hatszáz katonát magukban foglaló zászlóaljak az Ukrajnában harcoló, óriási veszteségeket elszenvedő egységeket erősíthetik meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Wall Street Journal-nek adott interjújában az Oroszországgal folytatott háború befagyasztása ellen szólalt fel – úgy érvelve, hogy az pusztán „szünet” lenne a további agresszió előtt, s mely nem változtatja meg az orosz politika alapvető céljait. Az elnök azt is kijelentette: az ukrán társadalom úgy gondolja, hogy Oroszországgal tárgyalásokat csak az összes megszállt terület felszabadítása után lehet folytatni.
Július 21-én Zelenszkij ülést tartott a hadseregért és a titkosszolgálatokért felelős kulcsfontosságú hivatalnokokkal, s ezután kijelentette: Ukrajna jelentős potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy egyfelől érezhető veszteségeket okozzon az ellenségnek, másfelől pedig egy, a fronton végrehajtandó támadáshoz. A herszoni megyei közigazgatás képviselője, Szerhij Hlany elmondta: az ukrán hadsereg „a védekező tevékenységből ellentámadásba ment át”, az ukrán hírszerzés ugyanakkor arról számolt be, hogy Oroszország – humanitárius segély leple alatt – ezeket a területeket fegyverrel és lőszerrel látja el annak érdekében, hogy a rakétatámadások eredményeként elszenvedett veszteségeket pótolja.
Az ukrán hatóságok tájékoztatása szerint a nyugatról beszerzett fegyverek monitoring- és kontrollrendszerét kifejlesztették. Olekszij Reznyikov védelmi miniszter szerint az országban három párhuzamos rendszer fog működni: a „SOTA” (ehhez csak az állami vezetők férnek hozzá, s a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács üzemelteti); a „Karavaj” (ezt jelenleg, a Digitalizációs Minisztériummal közösen fejlesztik); illetve a NATO 2019-ben bevezetett „LOGFAS” rendszere. Július 19-én az ukrán parlament olyan különleges, ideiglenes bizottságot hozott létre, mely szintén a nyugati fegyverzet felhasználásának monitoringjával foglalkozhat.
Július 22-én Isztambulban megállapodásokat írtak alá Törökország, az ENSZ és Ukrajna, illetve Törökország, az ENSZ és Oroszország között, melyek lehetővé teszik a mezőgazdasági-élelmiszeri termékek exportját három fekete-tengeri kikötőből (Odessza, Juzsne [Южне] és Csornomorszk). A török fővárosban az ENSZ égisze alatt Közös Koordinációs Központot állíthatnak fel, mely a szerződés betartását fogja ellenőrizni; a dokumentumok 120 napig érvényesek (ez meghosszabbítható). Egy nappal később az orosz hadsereg az odesszai kereskedelmi kikötő ellen rakétatámadást hajtott végre (a kezdeti tagadás ellenére az oroszok bevallották ennek elkövetését – s azt is bejelentették, hogy a támadás egy katonai raktár és egy hadihajó ellen irányult). Az ukrán mezőgazdasági tárca szerint azonban azt a kikötői infrastruktúrát támadták, mely a gabona berakodását volt hivatott szolgálni.
Július 19-én a médiában megjelent a hír, hogy Zelenszkij elnök rendeletet írt alá, mely tíz főt foszt meg állampolgárságától (köztük Ihor Kolomojszkit; Vadim Rabinovicsot, az oroszbarát „Ellenzéki Platform – Az Életért” párt volt vezetőjét; illetve Hennadij Korbant, Dnyipropetrovszk megye területvédelmi vezetőjét) – a lépés oka az a tény lehet, hogy az említett személyek kettős állampolgársággal rendelkeznek. Magát a dokumentumot nem hozták nyilvánosságra, azonban annak valódiságát bizonyíthatja, hogy Korbant július 22-én – mikoris megpróbált átlépni a határon – nem engedték be Ukrajna területére, s útlevelét a Határőrség elkobozta.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az invázió kezdetéig az ukrán export kétharmadát tengeri úton keresztül oldották meg, melyből havi öt-hatmillió tonna volt a gabona és a növényi olaj. A harctevékenységek következtében Kijev elvesztette az ellenőrzést az Azovi-tengeren és Herszonban található kikötők felett, a megmaradó fekete-tengeri kikötőket pedig elvágták – ez a külkereskedelem összeomlásához vezetett. Az azt követő hónapok során sikerült alternatív ellátási útvonalakat találni a gabona és a növényi olaj egy része számára (ezek exportja a márciusi 330000 tonnáról júniusra 2,2 millió tonnára nőtt), azonban ezek nem tudják az összes igényt kielégíteni. Kormányzati becslések szerint a három fekete-tengeri kikötőt sújtó blokád feloldásának köszönhetően az ország külföldre havi hárommillió tonna mezőgazdasági terméket fog küldeni kb. egymilliárd dollár értékben. Habár Ukrajna már elkezdte a felkészülést a gabona szállítására, jelenleg nehéz megmondani, hogy (1) a megállapodást végrehajtják-e, (2) milyen mértékben járul majd hozzá a tengeri export újraindulásához, illetve (3) mennyire lesz stabil. Az orosz hadsereg által Odesszában elkövetett demonstratív támadás egy nappal a dokumentumok aláírása után azt mutatja, hogy a szerződést bármelyik pillanatban felmondhatják.
- Zelenszkij az ellenzéki politikusok és oligarchák állampolgárságtól való megfosztásáról szóló rendelete nagy vitát váltott ki Ukrajnában – a rendelet jogi alapja kétséges. Habár az alkotmány nem teszi lehetővé a kettős állampolgárságot, a 25. cikk kifejezetten tiltja az attól való megfosztást, az állampolgársági törvény ugyanakkor az útlevél megszerzésének feltételei között említi a másik ország állampolgárságáról való önkéntes lemondást. Az elnök indítékait nehéz egyértelműen azonosítani. Rabinovics a háború kitörése óta külföldön tartózkodott és nem vett részt a politikai életben. Sajtóinformációk szerint Korban inspirálhatta Victoria Spartz republikánus törvényhozási képviselőt, aki július 8-án nyílt levelet intézett Joe Biden elnökhöz – ebben az [ukrán] elnöki hivatal vezetőjét, Andrij Jermakot vádolta meg azzal, hogy kapcsolatban van az oroszokkal. Kolomojszki esetében arról lehet szó, hogy az elnök nagyobb távolságot akar tartani az oligarchától, aki a 2019-es választások idején médiatámogatást nyújtott neki.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: rakétatámadás miatt romba dőlt iskola a Donyeck megyei Kosztjantyinivka városában (fotó: Anatolii Stepanov / AFP)
